Magyar Nemzet, 2000. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2 Magyar Nemzet 1) KÜLPOLITIKAI SZEMLE A HÁBORÚ DRÁGA, csak a NATO légitámadásai Jugoszlávia el­len - melynek segítségével véget akartak vetni népek elüldözésének és a tömeggyilkosságoknak Koszovóban - mintegy 12 milliárd már­kányi összegbe került, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A nyugati kormányok időközben belátták, hogy a Balkánt nem hagy­hatják magára, miután egyszer már „páncélozott ököllel” behatoltak. Aki ott tartós nyugalmat és rendet kíván, annak többet kell tennie. Újjáépítéssel és anyagi segítséggel stabilizálni Dél-Európát, és arra ösztönözni az ottani országokat, hogy működjenek együtt. Az etni­kai ellentéteket háttérbe kell szorítani, hangoztatja a német újság. AZ OLAJÁR CSÖKKENÉSÉVEL foglalkozik több lap is. A Nordbayerische Kurier szerint az euró az oka annak, hogy a szint egyáltalán ilyen magasra szökött. A Westfälischen Nachrichten sze­rint viszont a fogyasztók most legalább annak örülhetnek, hogy az árak nyugalmi helyzetbe kerültek. Ez annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok erős nyomást gyakorolt az OPEC-országokra, en­nek engedett a nagy olajtermelő Szaúd-Arábia és az amerikaiaknak hálára kötelezett Kuwait. Példájukat - igaz, fogcsikorgatva - követ­ték mások is. Washingtont erre a lépésre a világkonjunktúra féltése ösztönözte, a legfőbb oka azonban beavatkozásának az volt, hogy az olajár-emelkedés a hazai helyzetet tekintve is előnytelen volt. Az amerikai autózókat érzékenyen érintették - hangoztatja a lap­­ a múlt esztendő áremelkedései. Ha viszont olcsóbb az üzemanyag, kevés amerikai gondol arra, hogy takarékos motorokat vásároljon. MA IS ÜLDÖZNEK sok európai romát - állítja legújabb jelentésé­ben az Amnesty International. Az okmányból pénteken hoztak nyilvá­nosságra részleteket Londonban. E nemzetközi emberjogi szervezet azt állítja, hogy elsősorban Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Magyarországon, Romániában, Görögországban és Szlovákiában érik a romákat hátrányos megkülönböztetések. Eszerint ezek az országok „nem tesznek semmit a szóbeli vagy a fizikai támadások, sőt időnként még a gyilkosságok esetén sem”. A szervezet nagy-britanniai igazga­tója bírálta a londoni hatóságokat is, hogy szinte automatikusan visz­­szautasítják a romák menedékjogi kérelmét. (T. I.) Meciar nem veszi át az idézést Az exkormányfő harca a szlovák hatóságokkal Pénteken kora este az újságírók továbbra is hiába vártak Vladimír Meciar trencsénteplici villája előtt arra, hogy a háromszoros exkormányfőt az előrejelzések­nek megfelelően a rendőrség elő­állítja, miután Meciar változatla­nul nem hajlandó átvenni a tanú­­kihallgatásra szólító idézést - je­lentette az MTI. Időközben a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom (HZDS) közölte: Vladimír Meciar feljelentette a nyomozó­­hivatal országos főigazgatóját, Jaroslav Ivov tábornokot és an­nak szóvivőjét. Meciar pénteken is a villájába zárkózva, pártja több parlamenti képviselőjének társaságában töl­tötte a napot, miközben a ház előtt várakozó újságírók különfé­le rendőri mozgásokat észleltek a környéken, kommandósokat azonban egyikük sem látott. Mint a legnagyobb példány­számban megjelenő szlovák lap, a Novy Cas írta, Meciar valójá­ban nem a tanúkihallgatástól fél - abból ugyanis semmilyen bün­tetőjogi következmény nem szár­mazhat -, hanem attól, hogy a rendőrségnek az exkormányfő valamilyen szabotázstevékeny­ségéről is vannak információi, s valószínűnek tartja, hogy ez ügyben akarnak ellene vádat emelni. A lappal ezt egy bünte­tőjogi szakértő közölte. Mint ír­ja: az exminiszterelnök büntető­jogi felelősségével kapcsolatos gyanú arra a titkosszolgálati (SIS) jelentésre alapul, amelyet a SIS jelenlegi igazgatója, Vladi­mír Mitro ismertetett a parla­mentben. Ebben egyebek között azt állítja, hogy a Meciarhoz igen közeli - azóta vádemelés alatt álló - Iván Lexa, az előző titkosszolgálati igazgató annak idején olyan akciókat hajtatott végre az ügynökeivel, amelyek „némely szomszédos ország po­litikai helyzetére próbáltak befo­lyást gyakorolni”. „Az egyik ilyen akciónak az volt a célja, hogy a szomszédos országban újfasiszta és fajgyűlö­lő hangulatot gerjesszenek azért, hogy ily módon akadályozzák meg az illető - nem megnevezett - szomszédos állam NATO-fel­­vételét.” Megjegyzik: Meciarnak, mint az államvédelmi tanács ak­kori elnökének, az alkotmányos tényezők közül kizárólagos joga volt a titkosszolgálat „irányítá­sa”. (A szó idézőjelbe tételével a lap nyilván arra utal, hogy mind­ez a háttérből történt.) Mint írja: ezért is gyanítható, hogy Meciar olyan utasításokat adott, amelyek azt a politikai érdekét szolgálták, hogy Szlovákiának „ne kelljen a NATO és az Európai Unió tagjá­vá válnia”. Nemzetközi élet A Svájci Bankbizottság közleménye Megnyíló holokausztszámlák A Svájci Bankbizottság hozzá­járult a holokauszttal összefüg­gésbe hozható további bank­számlák közzétételéhez, s ezzel eleget tesz a számlák felkutatá­sára alakult, de munkája végez­tével februárban feloszlott úgy­nevezett Volcker-bizottság aján­lásainak -jelentette az MTI. A bizottság javaslataiból a Bankbizottság most kettőt kíván végrehajtani: megteremti az ala­pot ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák mintegy 3000, még léte­ző és mintegy 23 ezer, már le­zárt, a holokauszttal összefüg­gésbe hozható bankszámla ada­tait. Ez azonban nem jelenti egyben azt, hogy 26 ezer számla adatai kerülnek nyilvánosságra - írta pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap. Mintegy 5000 olyan számlá­ról van szó, amelyek még létez­nek, most találtak rájuk, és sok­sok éve nem érdeklődött irántuk senki. Ezenkívül olyan kontók adatait teszik most közzé, ame­lyeket valamilyen okból a ban­kok zártak le, vagy átutaltak a náci hatóságoknak. E két cso­portba tartozó számlákat kötele­ző közzétenni, míg a Bankbizott­ság a bankoknak felhatalmazást és lehetőséget adott arra, hogy közöljék annak a 20 800 bank­számlának az adatait is, amelye­ket szabályosan zártak le, de nem ismeretes, hogy ki járt el az ügyben. Ezenkívül a Bankbizottság hozzájárult ahhoz, hogy központi archívumban őrizzék mind a 46 ezer olyan számla adatait, ame­lyek a Volcker-bizottság szerint összefüggésbe hozhatók a holo­kauszttal. 2000. április 1., szombat Romániában a szekusdossziékkal üzletelnek Helyhatósági választások nyáron A román kormány határozata értelmében június 4-én tartják a helyhatósági választások első fordulóját Romániában. A sza­vazópolgárok a helyi tanácsok, a bukaresti főtanács és a megyei tanácsok képviselőit, illetőleg a helyi és a bukaresti főpolgár­mestert választják meg - jelen­tette az MTI. Az érvényben levő román választási törvény értelmében - ott, ahol ez szükségesnek mutat­kozik - az első forduló után két héttel kerül sor a választások második fordulójára. Mivel a választások első fordulójáig már nem készülhet­nek el a választói igazolványok, a kormányhatározat úgy rendel­kezett, hogy a szavazati joggal rendelkező romániai állampol­gárok személyi igazolványuk alapján szavazhatnak. Romániában valóságos ke­reskedelem folyik a titkosszol­gálatok munkatársai által for­galmazott egykori Securitate­­dossziékkal - jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke. Magureanu szerint az idei romániai választási kampány­ban mind a kormányon lévők, mind az ellenzék be fogja vetni az ellentábor személyiségeit érintő egykori „szekusdosz­­sziékat”. Az egykori kémfőnök síkraszállt azért, hogy állítsák le a titkos akták tartalmának kiszivárogtatását, mert az árt Románia külföldi megítélé­sének. A hírhedt politikai titkos­­rendőrség által összeállított megfigyelési dossziék egy része hamarosan átkerül az LRI irattá­rából az akták tanulmányozásá­ra törvény által felállított bizott­sághoz. A bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja az idei parla­menti és elnökválasztáson indu­ló jelölteket. Pakisztán párbeszédet javasolt Indiának Újdelhi feltételeket támaszt Pakisztán párbeszédet javasolt In­diának a két országot szembeállí­tó kérdések megoldására tett kí­sérletként - jelentették be hivata­losan Iszlámábádban pénteken. A pakisztáni javaslatot szer­dán adta át a külügyminiszté­rium illetékese India iszlámábá­­di nagykövetének. Pervez Musarraf tábornok, a katonai kormányzat vezetője már múlt hét végén tartott be­szédében kijelentette: Pakisztán kész arra, hogy „bármely pilla­natban” tárgyalásokat kezdjen Indiával Kasmír kérdéséről. A pakisztáni katonai kormányzat erős embere az ázsiai körútja során Iszlámábádba is ellátoga­tó Bill Clinton amerikai elnök­kel találkozva küldött üzenetet Újdelhinek, felszólítva az indiai vezetést, hogy tegyenek kölcsö­nös lépéseket a Kasmír miatti vita megoldására. Musarraf ak­kor értésre adta: Pakisztán haj­landó lenne latba venni befolyá­sát a Kasmír indiai részén geril­laháborút folytató muzulmán fegyveresek tevékenységének csillapítására - írta az AFP. A muzulmánok Kasmír In­diához tartozó részének önren­delkezéséért harcolnak - ezt az igényt az ENSZ is jogosnak is­meri el, de India ragaszkodik a terület felett gyakorolt fennható­ságához. Az indiai fegyveres erők ellen harcoló muzulmán szabadcsapatok 1989 óta leg­alább 25 ezer indiait öltek meg. India folyamatosan Pakisztánt vádolja a muzulmán lázadók tá­mogatásával, ám Iszlámábád azt állítja, hogy csupán erkölcsi és diplomáciai segítséget nyújt a gerilláknak. India és Pakisztán már két háborút viselt egymás ellen a megosztott Kasmír miatt. India pénteken hivatalosan eluta­sította Pakisztán tárgyalási aján­latát, kijelentve, hogy Iszlámá­bádnak előbb fel kellene hagynia a kasmíri „terrorizmussal”. Az indiai külügyminiszté­rium megerősítette, hogy tár­gyalási ajánlatot kapott a pa­kisztáni féltől. „A tárgyalások előtt azon­ban meg kell teremteni a megfe­lelő feltételeket... Pakisztánnak fel kellene hagyni a határon át­­­csapó terrorizmussal és a gyűlö­letkeltés propagandájával” - idézte az AFP az indiai külügyi szóvivőt. Wesley Clark Nápolyban Koszovói figyelmeztetés A NATO semmiképpen sem fogja tűrni, hogy Koszovóban kiújuljon az ellenségeskedés - jelentette ki pénteken Nápoly­ban Wesley Clark tábornok. Az Észak-atlanti Szövetség főparancsnoka - aki egy bú­­csúztatási ünnepségen vett részt a városban - újságírókkal talál­kozott. Leszögezte: a szervezet mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy mind az albánokkal, mind a szerbekkel kötött megál­lapodásokat maradéktalanul tel­jesítsék. Koszovó lakossága előtt már így is túl sok feladat halmozódott fel az ország újjá­építése terén - fűzte hozzá a tá­bornok. Az ANSA olasz hírügynök­ség ezzel kapcsolatban emlékez­tet, hogy helyi szemtanúk sze­rint az albán fegyveres lázadók továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a Presevo-völgy­ben lévő Dobronin falut a Szerbia déli ré­szén kialakított demilitarizált övezetben. Clark az újságírók­nak ezzel kapcsolatban elmond­ta: a NATO tudta előre, hogy miután megjelenik majd csapa­taival Koszovóban, rendkívüli módon emelkedik a feszültség szintje. Szerbek tömegei mene­kültek el, részben azért, mert féltek, részben pedig azért, mert felelősnek érezték magukat a korábbi eseményekért. „Sokat dolgoztunk azért, hogy visszaál­lítsuk a rendet, hogy elősegítsük a stabilitás megteremtését, s hogy megvédjük az embereket, mégpedig nemcsak az albán származású koszovóiakat, ha­nem Koszovó minden lakosát” - mondta Wesley Clark. Paul Lendvai véleménye a szankciókról Az EU és Bécs egyaránt zsákutcában Félő, hogy a 14 EU-tagállam túlzottan elszigetelő politikája Ausztria néppárti-szabadság­párti (ÖVP-FPÖ) kormányával szemben éppen azoknak hoz hasznot, akiknek állítólag ártani akart - véli Paul Lendvai, az osztrák rádió egykori intendán­sa a Frankfurter Rundschau cí­mű lap pénteki számában meg­jelent kommentárjában. Elhamarkodott és átgondo­latlan szankcióival a 14 EU- tagállam éppúgy zsákutcába ju­tott, mint az új bécsi kormány - állapítja meg Lendvai. „Míg a franciák 64 százalé­ka, a briteknek pedig 54 száza­léka úgy véli, hogy az Osztrák Szabadságpárt (ÖVP) részvéte­le a kormányban veszélyt je­lent az európai demokráciára nézve, az osztrákok kétharma­­da azon a véleményen van, hogy a megszorító intézkedése­ket nem a szélsőjobboldaliság és a rasszizmus elhárítására hozták, hanem hatalmi-politi­kai vagy konkurenciaokokból. Talán még sohasem volt ilyen nagy a szakadék Ausztria el­lenségképe és önmagáról alko­tott képe között, mint ma” - ír­ta Lendvai. „Nyugaton csak úgy hem­zsegnek az újdonsült Ausztria­­szakértők, akik nélkülöznek minden érzéket a politikai ará­nyosság iránt, és Jörg Haider, e káprázatos demagóg politikai sikereinek okait a korábbiak­hoz hasonlóan nem értik. A hisztérikus démonizálás világ­figurává változtatott egy vidéki politikust. Sem az ő lemondása - amely semmi esetre sem csu­pán taktika, hanem a szeretet­­megvonás és személyesen megélt gyűlölet okozta meg­­bántottság kifejezése is­­, sem a kék-fekete osztrák kormány eddig makulátlan demokrácia­politikai mérlege nem törte át Ausztria elszigeteltségét” - hívta fel a figyelmet. „Amíg a kormány hatalmon van - bármit is cselekedjen -, Ausztria az aggódók és a kép­mutatók céltáblája marad. Hai­der természetesen nem a múlt kísérleteinek visszatérése, ha­nem a történelmi hazugságok­ra épített háború utáni rendszer terméke. Az Európai Unió 14 tagállama számára már nincsen visszaút, és egyszersmind min­den eddiginél kevesebb lehető­sége van, hogy továbbra is a kirekesztés irányába haladjon. Továbbra is attól kell tartani, hogy az eltúlzott elszigetelési politika azok hasznára lesz, akiknek ártania kellene. Egy, a demokrácia meg­mentését célzó fordított Brezs­­nyev-doktrína mindenesetre nem jelent kiutat a kátyúba ju­tott helyzetből. A fekete-vörös hatalmi kartell felettébb esedé­kes szétesése csak Ausztriában és az osztrákok által mehet végbe. Nem „antifasizmusról” van szó, hanem a polgári társa­dalom kiépítéséről és a párttag­ságon alapuló üzletelés vissza­szorításáról” - idézi a politikai szakértőt az APA. Robbanószerkezet egy furgonban Merénylet Kolumbiában Nagy erejű pokolgép robbant csütörtökön a kolumbiai főváros­tól, Bogotától 35 kilométerre nyugatra lévő Cachipayban. A merényletben négy személy éle­tét vesztette. Az áldozatok között van a kolumbiai hadsereg egyik magas rangú tisztjének édesapja is. A sebesültek száma 15. A robbanószerkezetet egy sörszállító furgonban rejtették el. A jármű a város főterén, nem messze a rendőrkapitányságtól és a polgármesteri hivatal épüle­tétől parkolt. A hatóságok a merényletet a Kolumbiai Forradalmi Fegyve­res Erők (FARC) nevű szélső­­baloldali szervezetnek tulajdonít­ják, amely Latin-Amerikában a legnagyobb és legütőképesebb gerillaalakulat. A pokolgépes merényletet követően szerte az országban meg­erősítették a biztonsági intézkedéseket mti-fotó-epa

Next