Magyar Nemzet, 2000. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2000. április 1., szombat Nemzetközi élet A szövetségi erők csecsenföldi veszteséglistája Erősödik a szakadárok ellenállása A szövetségi erők Csecsenföl­­dön az elmúlt hét harcaiban 45 halottat és 151 sebesültet vesz­tettek. Ezen belül a hadsereg 27, a belügyi csapatok és a rendőr­ség 18 halottat tart nyilván. Er­ről Valerij Manyilov vezérezre­des, az orosz vezérkari főnök el­ső helyettese számolt be pénteki moszkvai sajtóértekezletén. A hivatalos orosz veszte­séglisták nem tartalmazzák az eltűntként számon tartott kato­nákat, illetve az azonosítatlan halottakat. Szerdán a vegyenói járásban 39 orosz rendőrnek ve­szett nyoma, amikor konvoju­kat tőrbe csalták a muszlimok, s további sorsukról az orosz ható­ságok nem közölnek informá­ciókat. Manyilov adatai szerint au­gusztus 2-től egészen március végéig - vagyis a dagesztáni és a csecsenföldi harcokban össze­sen - a szövetségi erők 2036 ha­lottat és 6076 sebesültet vesztet­tek. Az orosz tábornok közölte, hogy másfél ezer sebesült gyó­gyulását követően visszatért harcoló egységéhez. Az orosz vezérkar képvise­lője pénteki sajtóértekezletén 3400 főre becsülte a szövetségi erőkkel harcoló szakadár fegy­veresek számát (a korábbi orosz adatok még 2-2,5 ezer muszlim fegyveresről szóltak), akik kö­zül közel kétezren a déli he­gyekben rejtőzködnek, míg a síkvidéken több mint ezren ál­cázzák magukat békés lakosok­nak, s minden pillanatban ké­szek diverzáns akciók végrehaj­tására. Groznijban még csak­nem 400 szakadár lehet, a fegy­veresek az ipari övezetekben, il­letve a földalatti kommuniká­ciós csatornákban és járatokban bújnak meg. Manyilov elismer­te, hogy a korábbi állításokkal ellentétben Sámil Bászájev és Hattab hadurak parancsnoksága alatt egy nagyobb, közel ezer­fős muszlim osztag harcol a he­gyekben, a vegyenói és a no­­zsaj-jürti járás határában. Az orosz hadvezetés előzőleg már többször bejelentette, hogy a jelentősebb csecsen bandákat szétverték, kisebb csoportokra szórták szét a hadműveletek során. Három izraeliből kettő támogatja a libanoni kivonulást Nyugalomra kevesen számítanak Az izraeliek több mint kétharma­da támogatja már az egyoldalú katonai kivonulást Dél-Libanon­­ból. A Maarivban pénteken meg­jelent felmérés adatai szerint a megkérdezettek 68 százaléka kedvezően fogadná a kivonulást. Ugyanez az adat március elején 61, két hónappal korábban 56 százalék volt. A kivonulást ellen­zők aránya a március eleji 31 százalékról 24 százalékra csök­kent. A megkérdezettek nyolc százaléka úgy nyilatkozott: nincs véleménye. Ellentmondásos mó­don azonban bár egyre többen vannak, akik a kivonulást kedve­zően ítélik meg, az izraeliek mégis úgy vélik, hogy az nem hoz majd nyugalmat Izrael északi határán a Bejrúttal és Damasz­­kusszal való megegyezés hiányá­ban. (Szíria döntő befolyással bír Libanonban.) A nyilatkozók 71 százaléka úgy gondolja, az erő­szak folytatódni fog, húsz száza­lék ezzel ellentétesen vélekedik. Sarak izraeli kormányfő be­jelentette, hogy júliusig kivonja az izraeli hadsereg egységeit Dél- Libanonból, akár létrejön a meg­állapodás Bejrúttal és Damasz­­kusszal, akár nem. Az egyoldalú kivonulás eshetősége csak még tovább erősödött a március 26-án Genfben tartott szíriai-amerikai csúcs sikertelensége miatt. Pénte­ken belehalt sérüléseibe az a pa­lesztin férfi, akit civil ruhás iz­raeli határőrök sebesítettek meg csütörtök este a Jeruzsálemtől északra fekvő, ciszjordániai Anata településnél. Az első vizs­gálatok arra engednek következ­tetni, hogy a határőrök egy hamis információ nyomán hatoltak be a ciszjordániai faluba, mert fegy­vereseket kerestek. Egy paleszti­nokat szállító jármű át akarta tör­ni az Anata határában felállított úttorlaszt, mire a határőrök tüzet nyitottak. Az AFP rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy az autóból egy kábítószerrel teli zacskót dobtak ki, ez magyaráz­za, hogy a vezető mindenképpen el akarta kerülni az ellenőrzést. Izraelben kevesen hisznek abban, hogy az összecsapások véget érhetnek MTI-FOTÓ Verheugen nyugtatja az aggódó tagjelölteket „Nem lassul az EU-bővítés” Günter Verheugen, az Európai Unió Bizottságának bővítésért felelős tagja pénteken Tallinnban azt mondta, hogy nem lassult le az EU bővítési folyamata. „Nö­vekvő idegességet tapasztalok egyes helyeken. Ez érthető, de nem indokolt ... A folyamat ha­lad a maga medrében, és ereje nem lankadt” - mondta három­napos észtországi látogatása má­sodik napján Verheugen. A Reuters jelentése szerint Verheugen figyelmeztette Oroszországot, hogy ne kísérel­jen meg beavatkozni az Európai Unió keleti bővítésének folya­matába. „Ha Oroszország meg akar velünk beszélni olyan problémákat, amelyek össze­függnek a csatlakozással, joga van, hogy ezt tegye. De nem fogjuk elfogadni, ha Oroszor­szág megkísérel befolyást gya­korolni a csatlakozási folyamat­ra” - fűzte hozzá. Maij w Vmzn 3 Az orosz elnök „hatékony’’ államot szeretne Putyin nem akar koalíciót Oroszországban lehetetlen a klasszikus értelemben vett koalí­ciós kormány létrejötte, de az új kabinetbe azért bekerülhetnek kü­lönböző politikai csoportok és pártok képviselői is - hangsúlyoz­ta pénteken Vlagyimir Putyin. Az orosz kabinet az alkot­mány előírásainak megfelelően a március 26-án megválasztott új államfő, Vlagyimir Putyin május eleji beiktatásakor automatikusan benyújtja lemondását. Az orosz ügyvezető államfő, egyben kor­mányfő Sznyezsinszkben, a Cseljabinszk-70 nukleáris kuta­tóközpontban tartott sajtóértekez­letén ezzel - ebben a vonatkozás­ban - megerősítette a Jelcin-kor­szak gyakorlatának folytatását, és azt, hogy a piacgazdasági folya­matok megszilárdítása az egyet­len célja a kormánynak. Az új kabinet kialakításának alapelve csakis a szakmai hozzáértés le­het, a kormánytagoknak fel kell hagyniuk politikai ambícióikkal - szögezte le. Putyin kitért arra, hogy so­kan félreértelmezik az erős állam iránti igényt, pedig ez Oroszor­szágban egyáltalában nem jelenti „az erőtényező” szélesebb sze­repkörét. Azt hangoztatta, hogy az erős orosz államon Moszkvá­ban „a sokkal hatékonyabb álla­mot” értik, amely megszabja a játékszabályokat és szavatolja, hogy a résztvevők be is tartsák azokat. A tulajdonosi jogokat pe­dig mindenki számára biztosítani kell, nem csak a magántulajdon tekintetében, hiszen mindenki­nek egyenlő jogokkal kell ren­delkeznie. Fiatalok Milosevics ellen A vezető ellenzéki pártok ifjúsági szervezeteinek felhívására Belgrád központjában pénteken három-ötezer ember az „Állítsd meg a terrort!” jelszóval követelt békés demokratikus változá­sokat Szerbiában mti-fotó-ap Az Elián-ügy bonyodalmai Gore váratlan ötlete Elián González kubai kisfiú ap­jának amerikai jogi képviselője pénteken leszögezte, hogy ügyfe­le nem kíván az Egyesült Álla­mokban maradni - pusztán azért akar oda utazni, hogy hazavihes­­se hatéves gyermekét. Greg Craig ügyvéd kijelentése válasz­nak tekinthető Al Gore amerikai alelnök azon kezdeményezésére, hogy a kongresszus adjon ameri­kai állandó lakos jogállást Juan Miguel Gonzáleznek. Időközben Havannában is érkezett olyan hír, hogy az apa közölte: nem óhajt amerikai lakos lenni. Craig csü­törtökön benyújtotta az apa szá­mára az amerikai vízumkérelmet. A Miamiban élő rokonok azon­ban pénteken kijelentették: nem hajlandóak átadni Eliánt az apjá­nak, amíg az ügy bírósági fel­­lebbviteli szakasza nem zárul le. Azt állítják, hogy González „dur­va, erőszakos ember”, és csak ar­ra hajlandóak, hogy az esetleg oda utazó apa az ő felügyeletük - és hatósági biztosítás - mellett láthassa a fiát, de elvinni nem engedik. Az első fokú szövetségi bíróság illetéktelennek mondta magát arra, hogy elbírálja az Elián számára benyújtott mene­dékjog-kérelmet. AHA HÉT PORTRÉJA Netanjahu, a megvádolt visszatérő „Bibi csak ígérgetni tudott, de semmit sem valósított meg belő­le. Menjen vissza Amerikába, ahol annyit élt, ne minket verjen át”­­ Róbert, a Szatmárnémetiből Izraelbe költözött jeruzsálemi biztonsági őr fejtegette e szavak­kal tavaly májusban, miért nem szavazott aznap Benjámin Netan­­jahura. S a zsidó állam lakóinak nagy része hozzá hasonlóan gon­dolkodott, így az előrehozott vá­lasztásokon a baloldali erőket színeiben induló Ehud Barak ha­talmas fölénnyel győzte le a jobboldal addigi kormányfőjét. A sajtó figyelmének közép­pontjából azonban csupán igen rövid időre került ki a volt mi­niszterelnök. Hamarosan kitudó­dott ugyanis, hogy Netanjahu és felesége, Szává ellen vizsgálatot indított a rendőrség. Történt ugyanis, hogy miközben Bibi ép­pen átadni készült a kormányfői hivatalt, a miniszterelnökségen jelentkezett egy Avner Amedi ne­vű vállalkozó, s kérte 440 ezer sékelre (több mint 25 millió forinra) rúgó számlája kifizetését. Állítása szerint neki a Netanjahu házaspár ajánlott hivatalos mun­kaszerződést, aminek fejében el is végzet számos munkát, így többek között bútort szállított, parkettát csiszolt, ha kellett, darut szerzett, amivel - három órára a forgalmat is leállítva - beemelték Netanjahuék harmadik emeleti lakásába az új ágyat, máskor el­rendezte a fitnesseszközök javítá­sát. Amikor azonban a választá­sok után a számlával jelentkezett, kiderült: igazából nincs is szó hi­vatalos szerződésről. A történet­hez mellesleg hozzátartozik az is, hogy egyesek szerint a munkákat sokáig ellenjavadalmazás nélkül végző vállalkozó későbbi előnyö­ket remélt ezen szolgálataitól, a választások után pedig menteni igyekezett azt, ami menthető. Ek­kor azonban igényét elutasították, ő pedig utóbb tanúként jelentke­zett az ügyben vizsgálatot indító rendőrségen. A Netanjahu házaspár ellen nyolc hónapig nyomoztak, órá­kon át faggatták külön-külön az exkormányfőt és nejét, akik azonban kezdettől fogva elutasí­tanak minden gyanúsítást, s állít­ják: csupán a baloldali hatalom politikai célzatú akciójáról van szó. Ezt mondta Netanjahu e hé­ten is, amikor a rendőrség vád­emelést javasolt. A vizsgálati anyag szerint azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzeket fogadott el, megpróbált elsikkasztani, magán­célokra felhasználni állami pén­zeket, megtartott több ezer dol­lárt érő hivatalos ajándékokat. Mi több, a főállamügyésznek átadott dokumentumokban megfogalma­zódik a hatóságok munkájának akadályozására vonatkozó vád is. Netanjahunak eközben mint­ha kezdenék elfelejteni az idézett Róbert által emlegetett „bűneit”, s újabban mind többen keresik meg különböző javaslatokkal. A Golán-fennsík megtartásáért küz­dők például harcuk vezetésére kérték fel. Ám jóformán biztosra vehető az is, hogy már egy eset­leges bírósági tárgyalás is elegen­dő volna a volt kormányfő politi­kai visszatérésének megakadá­lyozására. (nagy) A KÜLFÖLD AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag jóváhagy­ta, hogy megkétszerezzék azt az összeget, amelyet Irak - olajel­adásokból származó bevételeinek felhasználásával - az olajkiter­melő ipar fejlesztésére, korszerű­sítésére fordíthat. Erre a célra a keret eddig évi 600 millió dollár volt, ezután viszont egymilliárd 200 millió lesz. A BT kilátásba helyezte azon szándékát is, hogy később további keretbővítést tesz megfontolás tárgyává. SEGÍTENI KÍVÁNJA a német oktatási és kutatási szakszervezet Magyarország európai uniós csatlakozását - ez derült Az Európai Unió felsőoktatási és tu­dománypolitikája című háromna­pos konferencia első napján pén­teken, Budapesten. A Felsőokta­tási Demokratikus Szakszervezet szervezésében rendezett szemi­náriumon a német testvérszak­szervezet küldöttei és a magyar szakemberek az uniós oktatás- és tudománypolitika Magyarorszá­got érintő várható nehézségeiről és pozitívumairól tartanak elő­adásokat. LELŐTT egy francia hadnagyot egy francia önkéntes Kosovska Mitrovicában. Ez az első halál­eset az albánok lakta jugoszláv tartományban tavaly nyár óta ál­lomásozó KFOR francia kontin­gensében. Úgy tudni, a lövést a két fiatalember összeszólalkozá­­sa előzte meg. A párizsi bejelen­tés sem az áldozatot, sem a tettest nem azonosítja név szerint. CSEH-LENGYEL kormánykö­zi bizottságot állítanak fel a két ország közötti hadiipari együtt­működés ügyében - jelentették be pénteken a két szomszédos állam Krakkóban tanácskozó védelmi és külügyminiszterei. A bizott­ságban a védelmi és a külügymi­nisztérium, a gazdasági tárca, va­lamint a két ország hadiiparának képviselői kapnak helyet.

Next