Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

A Magyar Nemzet Kiköltözött a gyermekotthon a Haggenmacher-villából Marad a terápiás lovarda Festői környezetben áll Budán, a Tündérhegynek nevezett XII. kerületi részen az egykori Haggenmacher-villa, egy óriá­si park közepén. Napjainkig a Kossuth Lajos Gyermekott­hon és Általános Iskola működött benne, ám az épület élet­­veszélyessé vált, s az intézmény elköltözött a Mátyás király útra. Az iskolában lévő terápiás lovarda sorsa miatt aggód­tak szülők, pedagógusok, ám az iskolavezető és a fenntartó fővárosi önkormányzat megnyugtatta az érintetteket: a be­teg gyerekek továbbra is lovagolhatnak a Tündérhegyen. ■ ZSOHÁR A főváros XII. kerületében, a Szilasy út 3. szám alatt áll az egykori sörgyáros Haggenma­­cher család villája, amely meg­úszta az államosítást, mivel ma­ga a família bocsátotta a fővá­ros rendelkezésére gyermekvé­delmi céllal. (A házat Dreher­­villának is titulálják, mivel a tu­lajdonosnak, Károlynak a fivé­re Dreher lányt vett feleségül, így egyesítvén a sörgyártó di­nasztiákat.) Salamin András építőmérnök, Budapest-Zugli­­get helytörténeti kutatója, az impozáns épület kiváló ismerő­je számolt be az 1830­ körül épült ház sorsáról. Haggenma­­cher Károly agglegényként hunyt el 1921-ben, s az örökö­sök az osztozkodás helyett a jó­tékonykodást választották. Bu­dapest székesfőváros birtokol­ta azontúl az épületet. A család kikötése mindössze az volt, hogy a ház a gyermekeket szol­gálja. A klasszicista stílusú épü­let timpanonjában óriási szem látható, valamikor Istenszem vendéglő néven csábította a gyönyörű vidékre a budai pol­gárokat. Hatalmas parkjában tó is volt - mondta Král­ich András helytörténész, aki szintén a ke­rület kutatója, de erről már csak a leírásokból értesülhetünk. Kü­lön nevezetessége még a villá­nak, hogy Budapest első Kos­­suth-szobrát állították föl benne 1913-ban, emlékül azon szomo­rú eseménynek, hogy Kossuth Lajost e házban fogták el 1835- ben egy betiltott újság további szerkesztése miatt. A háború után Kossuth La­jos Gyermekotthon és Általá­nos Iskola néven működött, pszichoorganikusan sérült gye­rekek laktak és tanultak benne. A környezet, a viszonylagos el­szigeteltség ideális helyszín volt a nehezen kezelhető, lelki és idegi problémákkal küszkö­dő gyerekeknek. A pedagógu­sok és a fenntartó fővárosi ön­­kormányzat hatalmas erőfeszí­téseket tett, hogy a másfél szá­zados, patinás épület megőriz­hesse egykori szépségét, ugyanakkor megfeleljen a gyer­mekek igényeinek is. A közmű­vek régóta korrekcióra szorul­tak, az autentikus felújítás re­ménytelen vállalkozásnak tűnt, bár minden évben tetemes ösz­­szegeket költöttek a legsürgő­sebb javítandókra. Már tavaly nyilvánvalóvá vált: az épület életveszélyes, ál­talános rekonstrukcióra szorul, az iskola nem maradhat benne. A fővárosi önkormányzat vál­lalkozási és vagyonkezelési ügyosztályvezetője, Varga Pé­­ter informálta lapunkat arról, hogy megsüllyedt a ház. A Kos­­suth-gyermekotthonnak a Má­tyás király úton találtak megfe­lelő épületet, ősztől ott kezdik meg tanulmányaikat a gyere­kek - mondta lapunknak Bu­dai Miklósáé, a gyermekotthon igazgatója. Sietett megnyugtat­ni a lovarda sorsáért aggódókat is: egyelőre nem költöznek a lo­vak, az istálló biztonságos. A Magyar Nemzetben korábban már beszámoltunk arról a civil kezdeményezésről, amely létre­hívta a Nemzetközi Kossuth La­jos Gyermekalapítványt, amely­nek keretében sérült gyerekek lovagoltatását szervezte meg két éve és irányítja azóta is né­hány lelkes pedagógus a villa partjában. Félszáznál több mozgássérült, vak, siket, Down-kóros, valamint enyhe értelmi fogyatékos és viselke­dészavarral küszködő gyerek vesz részt a terápiás lovagláson az intézményből és más isko­lákból. A fedett lovardában öt ló várja őket felszereléssel együtt, a tizenkét önkéntes te­rapeuta ingyen vezeti a foglal­kozásokat. Szponzorok segítsé­gével szerzik be a takarmányt, az állatok fenntartása adomá­nyokból történik. A védett épület és a 3,3 hek­táros park tulajdonosa a fővá­ros, a természetvédelmi terület a hivatalos besorolás szerint tu­risztikai erdőnek minősül. Az értékbecslése most folyik, majd eladásra kínálja föl a fő­város drága jószágát. Szigorúak a kikötések, mind a ház külse­jének megőrzése, mind a telek beépíthetősége miatt, az érté­kelésben csak óvatos számokat tudott mondani Varga Péter. Hozzávetőlegesen háromszáz­­milliót ér mostanság az ingat­lan, de ez csak becslés. A lovar­dának az iskola igazgatója és a főváros képviselője együttes erővel keresi a megfelelő he­lyet Budapest határában és környékén. Kormányzati segítségre várnak ■ T. T. A 30-36 fok körüli átlaghőmér­séklet és a sivatagi szárazság­nak megfelelő, húsz százalék alá esett páratartalom miatt az évszázad legkeményebb aszá­lya dúlt az utóbbi hetekben Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. A szántóföldi, a k­erté­­szeti, a takarmány- és az ipari­­növény­termő kultúrákban még az öntözőterületeken is jelen­tős terméskiesés mutatható ki. A Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium (FVM) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatala szerint feleakkora búza­termés várható hektáronként, mint tavaly, hasonlóan az egyéb kalászosokhoz. A cukorrépa-ál­lomány állapota pedig katasztro­fális helyzetet jelez. A legelőterü­letek nagy része kiégett, ami az állatellátásban és a takarmányo­zásban okoz nehézségeket. A méhészek nem számítanak mi­nőségi mézre, hiszen a méhlege­­lőkön, a vad- és a kultúrnövénye­ken a virágok idő előtt elszárad­tak. A tavalyihoz hasonló, 300 ezer tonna körüli almatermés várható, ha nem lesz tartós a szá­razság, és a tűzelhalás betegsége nem ölt jelentősebb méreteket. Lenti István, az FVM hivatal­­vezetője hangsúlyozta: a megye agrárhelyzete közelít a katasztró­fa sújtotta területek állapotához. - A kormánytól hathatós segítsé­get várunk, hogy a termelők pó­tolni tudják elvesztett lehetősége­iket, és megteremtsék a jövő évi termelés feltételeit - mondta" Nyírségi bérlakástervek ■ Tamás A kormányprogram részét ké­pező bérlakás-építési prog­ram Nyíregyházán is régóta napirenden van. Közel kétmil­liárdos kormányzati támoga­tást nyerhetnek el az önkor­mányzatok bérlakás építése, illetve létrehozása céljából. Nyíregyháza több ilyen jel­legű beruházást is tervez, ezek összköltsége 800 millió forint körüli. A város közgyű­lése megszavazta a harminc­­százalékos önerő biztosítását, de a beruházás kivitelezése attól függ, hogy mennyit sike­rül pályázattal elnyerni a kor­mány által meghirdetett tá­mogatásból. ■ P. E. Mintegy negyedmilliárd forin­tos tartozást halmoztak fel Egerben a lakbért és a rezsit nem fizetők, s a növekedés megállítására az önkormányzat és annak vagyonkezelője to­vább szigorít tavaly meghirde­tett adósságkezelő programján. A saját tulajdonú lakásokat akár lakottan is elárverezik; a következő negyedévben 10-15 igen esetre is sor kerülhet a százmillió forintra rúgó adósság miatt. Egerben közel ezer bérla­kás van önkormányzati tulaj­donban, és a bérlők mintegy egyharmada ötvenezer forintnál több lakbérrel és fűtésdíjjal tar­tozik. A bérlők - akik között akadt egymillió forinttal tartozó is - összesen 130 millió forintos hátralékot halmoztak fel, s a két tucat lakó ügye már végrehajtá­si szakaszba került. Idén negy­ven lakást értékesített az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt. - tudtuk meg Nagy Miklós ügyve­zető igazgatótól, s az ingatlanok felét a százezres nagyságrendű tartozások kiegyenlítése miatt adták el. A fedél nélkül marad­tak számára szállást alakított ki egy volt tsz-ingatlanból az egri önkormányzat. Az „adósok há­zának” hét szobájából öt már foglalt. Adósok háza nyílt Egerben Belföld 2000. július 7., péntek Sokba kerül a balatoni rend Keszthely körzetében idén a videokamerákra, a mobiltele­fonokra és az ékszerekre specializálódtak az­ előszezoni bű­nözők, de nem vetik meg az új, legkorszerűbb védelmi, ri­asztó eszközökkel ellátott Audikat és Volkswageneket sem. Varjasi Gábor ezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója, az üdülési szezon rendőrségi ko­ordinátora a felkészülésről szólva hangsúlyozta: a jó köz­­biztonsághoz a Balatonnál is sok pénz kell. ■ Gulyás J. Attila A biztatóan induló üdülési szezon a szervezett bűnözést is a Bala­tonhoz mozgósította Igaz, rob­­bantgatás, leszámolás eddig nem történt, ám az autótolvajok, a ká­bítószerügynökök és a hamis pénzt forgalmazók igencsak akti­vizálódnak. Keszthelyen hamis olasz lírát, Füreden dollárt „dobtak piacra” a bűnözők. Gya­kori a nyaralókba való besurra­­nás, amely arra figyelmeztet, hogy az üdülővendégek nem elég­gé elővigyázatosak. Általában elmondható: a múlt év hasonló időszakához képest a balatoni és a velencei-tavi üdülő­körzetben csak kismértékben nőtt a bűncselekmények száma, a legtöbb üdülőhelyen stagnál. Varjasi Gábor ezredes erősnek minősítette az előszezont, ezért sem hallgatta el, hogy az állo­mánytábla szerinti, évközi rend­őrhiány idén is aggasztja a tóparti kapitányságokat. Biztató viszont szerinte, hogy a rendőri túlórákra idén nyáron már lesz fedezet. A készenléti rendőrségtől köz­ponti vezényléssel 180 egyenru­hás erősíti a balatoniakat, rajtuk kívül júliusban és augusztusban 80-80 első éves rendőrtiszti főis­kolás is szolgálatba áll. Nekik is örülnek a kapitányságok, ám mint Prinkberger Ferenc ezre­des, Siófok főrendőre elmondta, helyismeret hiányában kevésbé hadra foghatók. Balatonfü­reden az önkor­mányzatok is a rendőri erők se­gítségére siettek: idén egymillió forintot „adtak össze” az egyen­ruhások túlórájának kifizetésére - tudtuk meg a város rendőrkapi­tányától. A Balatoni Vízi Rendé­szeti Kapitányság legénysége is teljes hadrendbe állt. Madarász Zoltán alezredes arról számolt be, hogy bár Zánkán csak ősszel állhat fel a balatoni vízi rendé­szet hatodik őrse, Kenesén a HM és a BM segítségének köszönhe­tően egy vízi rendészeti bázist lé­tesítettek, július végén pedig két Új hajóval gazdagodik a balatoni rendőrflotta. Hamarosan feltűnnek a Bala­tonnál a német rendőrök is. Ti­zenkét egyenruhás érkezik Né­metországból, hogy segítsék ma­gyar kollégáikat sértett honfitár­saik panaszának felvételében, ki­kérdezésében. Kerékpáros, rövid­­nadrágos strandrendőrökből sem lesz hiány a főszezonban. Műtét alatt a mosdósi kórház Az első fájdalmas műtétet a kilencvenes évek eleji ágy­­számcsökkentéskor élte túl a jó hírű mosdósi kórház, most pedig a második operáció szenvedteti meg a tüdő- és szív­­gyógyászat egyik legelismertebb hazai intézetét. Július 1- jétől ötven dolgozónak kellett távoznia a harminchét hektá­ros kastélypark övezte gyógyintézményből. ■ G. J. A. Fizetőképességi zavaroktól szen­ved a Somogy megyei önkor­mányzat 283 ágyas mosdósi kór­háza, melynek 87 gyermek­ ser­dülő (s ebből 36 rehabilitációs) ágya kiváltképpen fontos gyógy­helyéül szolgál azoknak a fiata­loknak, akik súlyos légzőszervi betegségek miatt szorulnak ellá­tásra A Papavicini őrgróftól megörökölt kastélykórház és a köré épült pavilonsor mellé 1987-ben egy korszerű, vízforga­tóval ellátott, nyolc és fél méterszer huszonöt méteres úszómedencét, szaunát és edző­termet is építettek, hogy meg­könnyítsék a gyógykezeltek mozgásrehabilitációját és meg­gyorsítsák az izombeteg gyerme­kek gyógyulását. Az ötvenfős létszámleépítés most nemcsak a tizenöt szakmai alkalmazottat, asszisztenst, ápo­lót és a további harmincöt gazda­sági, műszaki dolgozót érinti, ha­nem az úgynevezett járulékos részlegek, a gyógyuszoda, a ter­melő kertészet és a hizlalda jövő­jét is veszélyezteti. Ez utóbbiak üzemeltetését ugyanis „ki kell venni a kórház kezéből”, és fel kell ajánlani külső vállalkozónak. Hasonló sors vár a betegpavio­­nokra, amelyeket a jövőben vál­lalkozásban takaríttat a kórház. A gyógyintézmény gazdasági igazgatója, Farkas István la­punknak elmondta: havonként tíz- és húszmillió forint közötti összeget tesznek ki azok a szám­lát, amelyeket megfelelő finanszí­rozás híján igen nehezen tudnak kiegyenlíteni. Súlyos adóssága nincs a kórháznak, ám hogy tal­pon maradhasson, a 430 dolgozó több mint egytizedétől meg kell válnia, és vállalkozásba szüksé­ges adni azokat a létesítménye­ket, amelyek közvetlen vagy köz­vetett módon a hatékony gyógyí­tó­ munkát szolgálták. Folyamatos ellenőrzés mellett Újraindul a győri égetőmű A győri égetőmű a jelek szerint újra megkezdheti működését, hiszen az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség közelmúltban végzett vizsgálatai megállapították, hogy min­denben eleget tettek a rájuk rótt kötelezettségeknek. ■ Kiss Géza A Győri Hulladékégető Kft. mű­ködési engedélye március 31-én járt le, s azt azért nem hosszab­bította meg a területileg illeté­kes szakhatóság, mert több hiá­nyosságra fény derült. A garéi veszélyes hulladékok ártalmat­lanításával megbízott konzorci­um egyik tagjának, a Palota Kft.-nek a tulajdonában álló mű ugyanis január közepén a bara­nyai telephelyről származó hor­dók megsemmisítésébe fogott. Egy január végi légszennyezés­vizsgálat tanúsága szerint ezt nem túl megbízhatóan tették, hiszen ötvenötszörös dioxin­­kibocsátást mértek. Emellett a hulladék tárolásával kapcsolat­ban is komoly gondok támad­tak. A veszélyes anyagok csa­padékvíztől való elkülönítése nem volt megoldott. A felügye­lőség hosszú listát adott át a cégvezetésnek, amely a végre­hajtandó feladatokat tartalmaz­ta, s egyúttal közölte, azok el­készültéig be kell szüntetniük a munkát. Az égető hónapok óta áll, de a cég sokat dolgozott, hiszen elvégeztük a ránk kiosztott fel­adatokat - nyilatkozta lapunk­nak Vargáné Matláry Eleonó­ra. Az ügyvezető elmondta: el­készültek a fedett, mobil tároló megépítésével, és a teljes üzemterület új, megbízható tér­burkolatot kapott. A korábban épült hulladékbunkert is kör­bebetonozták, zárttá tették. El­készült a dioxinmérő rend­szer, amely folyamatos ellen­őrzést tesz lehetővé. A számí­tógépes feldolgozórendszer­ben mindent rögzítenek, és az adatok visszamenően is bár­mikor megtekinthetők. A be­ruházás 150 millió forintjukba került. A környezetvédelmi felügyelet mindent rendben talált, és kiadta az engedélyt, amely azonban csak a felleb­bezési idő lejárta után emelke­dik jogerőre - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Barcsai Gá­bor igazgató. Megtudtuk, hogy ha 15 napon belül nem érkezik panasz, akkor újból indulhat­nak a kazánok. Pécsett lesz az EFOTT ■ MTI Huszonötödik alkalommal ren­dezik meg az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turiszti­kai Találkozóját (EFOTT), amelynek július 19-23.­ között Pécs ad otthont. A pécsi Béke­parkban és Bolgárkertben meg­rendezendő diáktalálkozó prog­ramjai között több száz kulturá­lis, színházi, zenei és sportese­mény szerepel. A közéleti sátorban, az EFOTT kísérőrendezvényeként Hallgatói együttműködés az Eu­rópai Unióban címmel szeminá­riumot tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék