Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

Magyar Nemzet Kultúra Rovatvezető: Tallai Gábor 2000. október 27., péntek Pálya- és önarckép - ujjlenyomatból P­áskándi Gézára emlékeztek a most megnyílt Vármegye Szalonban Páskándi Géza-emlékesttel avatták föl szerda este a Vármegye Szalont. Szecessziós csillárok fényében úszott a puritán, de ba­rátságos terem a Vármegye Galéria fölötti szinten, amelyet most adtak át rendeltetésének. Kulcsár Edit, a galéria és a szalon ve­zetője jelezte, mindenekelőtt a határon túli magyarság kulturá­lis rendezvényeinek, író-olvasó találkozóknak, könyvbemuta­tóknak kívánnak hajlékot biztosítani. 88 Mftz. Katal­in z avatóünnepségen a szat­mári Harag György Társulat három színészének és Kovács Ma­riann fuvolaművésznek a vendég­játékát mutatták be, amelyet ez év májusában, a költő­ halálának ötö­dik évfordulóján adtak elő szülővá­rosában, Szatmáron. „Születtem, muszáj volt. Szükséggé kor kuszált. Nem kérdett senki véleményt. / Anyámnak fájtam, apám jóváha­gyott. (...) / Sorsot is kaptam - tes­tamentum nélkül. Életem sok volt. Halálom egy lesz.” - somázza életét Páskándi Géza (Önéletírás. / Egy a sok közül). Hogy sorsát később le­zárja a balsejtelem: „El kell men­nem / addig a házig. / S ha teteje / közben beázik? / El kell mennem / addig a házig. (...) S ha belőle már csak / a gerenda látszik? / El kell mennem / addig a vázig. / S ha lent vályog­ közét / egerek töltik? / El kell mennem / addig a földig. / S ha zsuppját fűbe / eső döngölte? / El kell mennem / abba a földbe” (Ars poetica a pusztán). A két végpont közt ível a költő élete, életműve, „sorsainak eredője”. A kifeszített húron - fájdalmak, szerelmek, gondolatok kísértő szellemeinek társaságában - egyensúlyoz bátor szívvel és tiszta fővel a három fiatal színész, Gajdó Delinké, Kulcsár At­tila és Nagy Orbán, miközben az életműből szemelget. Korai és kései versek, prózatöredékek, esszéidé­zetek sarkáján ereszkednek le az ér­től az óceánig. A szavak fölfakadá­sától a majdhogynem utolsó gon­dolatszikráig, a Szatmári Színház­nak halála hetében írott leveléig. Egymásba kulcsolódnak a ver­sek és a lírává nemesült, puritán prózarészletek, mint egyetlen, ha­talmas láncolata a költő életének. Kevés versírónál tapasztalni a sors­hordozó szavak és a sorsformáló igék, a gondolatok ilyen fokú össze­­forrottságát. Mert az ’56 utáni bör­tönévek is az írói (és az állampolgá­ri) szabadságért papírra vetett sza­vak következményeként vettek el életéből hat esztendőt. És adtak egy életműre elegendő, keserves él­ményanyagot az alkotónak. Köz­vetlenül és áttételesen. Egyrészt metaforák sűrűjébe rejtett gondo­latok formájában (amelyek java részét paradox módon épp a rab­ságban ontotta, memorizálta, hogy szabadulván kötetek sorában adja közre), másrészt drámává izzított történelmi parabolákban, s végül, az anyaországba települése után, a „puhább” kádári diktatúrában már direktebb módon: esszék és publi­cisztikai írások sokaságában. Az Önarckép - ujjlenyomatból című emlékest szerkesztő-rendezője, Szugyiczky István e nyomvonalon haladt, amikor a választott szöve­gekből az életmű mérföldköveit oly szakavatottan kicövekelte. Valamennyi versben, idézetben ott van az üstökön ragadott sors és annak tükörképe. No meg az össze­téveszthetetlen írói arcéi. És a­­ líri­kusoknál oly ritka­­ szemérmes, jobbára rejtőzködő lélek, amely „egy ágyon hál a lelkiismerettel”, ki­vált, ha közössége, nemzete sorsa miatt emésztődik. A drámaíróé, aki „száműzött szavak templomának” aposztrofálja a határon túli magyar színházakat, mondván, hogy szá­munkra ez a kitétel „réges-rég nem holmi metafora, hanem nyers törté­nelmi tény, igazság, amellyel szá­molnunk muszáj. Hiszen, ha üldö­zik az anyanyelvi szót és kultúrát, ha tilos az utcán, tilos a hivatalban, tilos a táblákon, feliratokon, szü­lőnk és szülöttünk, a Nyelv számára mi marad hát? Csupán a Szószék és a Színpad”. Ezért küzdött haláláig. A Arcok és fények V­égvári Vazul finom szövésű versei B­ef.nyvf.si___________________________ B­ emutatták Végvári Vazul új könyvét az írószövetség Baj­za utcai klubjában. Az Arcok és fé­nyek című kötet (az esztergomi fe­rences rendház kiadása) az elmúlt évtizedek verseiből és prózai írá­saiból ad be válogatást. Végvári Vazul katolikus szerze­tes a magyar ferences hagyomá­nyok szellemében teljesítette hitbe­li és hazafias küldetését. Az 1956-os forradalomban mint tábori pap és fegyveres parancsnok tevékeny részt vállalt. A szabadságharc buká­sa után emigrációba kényszerült, Észak-Amerikában a magyarok egyik vezetője és hitszónoka lett. Folyamatos költői pálya áll mögöt­te, meg-megújuló termékeny kor­szakokkal: egy keresztény férfi be­szél Istenhez és embertársaihoz. A finom szövésű verseket, vallo­­másos prózákat mély hit, áldozatos élet és megpróbáltatások formál­ták. Ott bujkál a sorok között a for­radalom tüze, a száműzetés magá­nya, a hazatérés öröme és csalódása is... A gyerekkorban hallott és a tá­voli éjszakákon föszengő népdalok ízeit érezzük a szabadon hömpöly­gő emlékezésekben, élő és rég ha­lott barátok ülik körül az éjféli tá­bortüzet, hogy újból átéljék a szép és fájó tegnapokat. Istenszeretet, hazaszeretet izzik Végvári monda­taiban, legfénylőbben ott, ahol a messzi Úrról mondja el vallomását, vagy ahol a hétköznapok kis cso­dáiról ír. Az irodalmi esten a házigazda tisztét Pomogáts Béla, az írószö­vetség elnöke látta el, kitűnő éne­kesünk, Dévai Nagy Kamilla a for­radalmat idézte megzenésített ver­sek remek interpretálásával. A Prospero angol nyelvű könyvei B Hanga_________­______________ N­egyedik éve rendez kiállítást angol nyelvű kiadók legfris­sebb kiadványaiból a Prospero Könyvei Budapest Kft. Az idei mustra, amely az Egyetemi kiadók címet viseli, és november 4-ig te­kinthető meg az Országos Széché­nyi Könyvtárban, olyan neves mű­helyek munkáiból válogat, mint a Cambridge University Press, az University of Chicago Press, a Har­­vard University Press, a John Hop­­kins University Press, a MIT Press és a Yale University Press. Janzer Frigyes, a cég ügyvezető­je elmondta: bár a könyvek nem olcsók, mégis van rájuk igény Ma­gyarországon, igaz, főleg a könyv­tárak részéről. Maga az ár relatív, hiszen ma már a magyar könyvek is sokba kerülnek. A kiállítás első­sorban kínálatuk egy részét és profiljukat igyekszik bemutatni a közönségnek. A kiadó főként ez utóbbira helyezte a hangsúlyt, ezért a kiállításon olyan könyvek is helyet kaptak, amelyek nem jel­lemzők a magyar közönség igé­nyeire, a kiadót mégis megfelelően reprezentálják. A feltámadott szó V­italij Sentalinszkij A feltáma­dott szó című, a KGB irodal­mi archívumából előkerült doku­mentumokat feltáró kötetét mutat­ták be tegnap délelőtt a Fókusz Könyváruházban. A könyv a Nagy­világ Kiadó gondozásában jelent meg. Fázsy Anikó, a kiadó vezetője elmondta, hogy Sentalinszkij, a ki­váló költő, az Ogonyok munkatársa évekig küzdött azért, hogy nyissák meg a levéltárakat. Amikor aztán megnyíltak, kutatásokat folytatott a KGB archívumaiban. Osztovits Ágnes, a korszak egyik kutatója „tévedéséről” beszélt, azt hitte, mindent elmondtak már, semmi újat nem adhat ez a könyv. Elolvasva viszont rádöbbent: a rémtettek és a megaláztatások nem értek véget. A terror nem embere­ket akart megbüntetni, hanem egész csoportokat (lásd még: értel­miség). Izgalmas kérdés, mi volt, ami a Szovjetunióhoz kötötte az írókat. A nyelv, a hazaszeretet, na és a rendszer képmutatása, hiszen a kommunisták azt mondták nekik, hogy ők - vagyis az írók - a legfon­tosabbak a számukra. És az írók tényleg fontosnak érezték magukat. Pedig egyetlen percre sem szűnt meg az üldözés, a félelem a prés alatt... Több ezer írót végeztek ki. A feltámadott szó a XX. századi orosz irodalom legnagyobbjainak, Bulgakovnak, Platonovnak, Gorkij­nak, Pilnyaknak, Oszip Madelstam­­nak, Kljujevnek és még több tucat írónak az „ügyiratait”, leveleit, nap­lófeljegyzéseit teszi közzé, meghur­coltatásukat, szenvedésüket írja le. Sentalinszkij remek portrékat fest az írókról. A mozaikokból kibomlik a semmit, senkit nem kímélő szov­jet hatalom története. B­arkas_______________________ M­ ár másodszor rendezik meg a vidéki színházak találko­zóját, amelynek ezúttal a Thália Színházon kívül a Merlin Színház ad otthont. A tizenkét napos ren­dezvényen tizenhárom teátrum mutatkozik be. A találkozó első napján, október 28-án a zalaeger­szegi színház társulata Philokte­­tész című produkcióját mutatja be, a nyíregyházi teátrum A vihar kapujában című előadással lép fel. A további napokon a soproni tár­sulat az Ábelt, a szegedi színház a Dühöngő ifjúságot játssza, illetve Puccini Triptichonját adja elő. A kecskeméti teátrumtól A beszélő köntös és a Gólyakalifa című pro­dukciókat tekinthetjük meg. A székesfehérváriak Molnár Ferenc Olympiáját és A császár új ruhája című gyerekelőadásukat hozzák el a találkozóra, az egriek a Magyar Elektrát és a Piafot. A debreceni színház Békés Pál Tv-játékát mu­tatja be. A találkozón bemutatja két-két produkcióját a nyíregyházi és a kaposvári társulat is. ■■MMMMMMnmanMM Együtt a vidéki színházak A Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Kollégiumának pályázati felhívása A Zenei Kollégium pályázatot hirdet műemlékorgonák restaurálásának támogatására. Pályázatot az orgona tulajdonosa, illetve annak törvényes képviselője nyújthat be. Pályázati feltételek: A pályázathoz mellékelni kell: a hangszer az Országos Műemlékvédelmi Hivatal — nem műemlék épületben álló orgona esetén az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma — által jóváhagyott restaurálási tervének dokumentációját, a kivitelező részletes költségvetését, valamint az orgona tulajdonosának saját szabályzataiban (esetleg) előírt főhatósági hozzájárulás másolatát. A munkálatokat a restaurálásban már jártas — megfelelő referencia anyaggal rendelkező — orgonaépítővel kell elvégeztetni. (A referencia anyagot kérjük mellékelni!) Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a restaurálási költségek jelentős részét saját, illetve más — egyházközségi, önkormányzati, alapítványi stb. — forrásból biztosítják, ennek bizonylatát mellékelik; a hangszer egészének (belső szerkezet és szekrény) restaurálását tűzik ki célul; benyújtója a restaurálást követően biztosítja az orgona méltó, többfunkciós használatát (az egyházközség által alkalmazott képzett kántor, illetve egyházzenész működése, illetve hangversenyek rendezése, erre vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat); élvezik a települési vagy megyei önkormányzat támogatását is; továbbá azok a pályázók, akik a munkálatokat 2001. november 30-ig befejezik. A pályázatban megjelölt egyéb forrásból származó támogatások eredeti célra történő kifizetését a pályázónak hitelt érdemlően (számlamásolatokkal) igazolnia kell. A jelen pályázatban elnyert összeg utalására csak ezt követően, az NKA Zenei Szakmai Kollégiuma által felkért szakértők jóváhagyása után kerülhet sor. A pályázati keretösszeg: 25 millió Ft. A kollégium szándéka szerint a pályázat évente megismétlődik. Pályázni az NKA Igazgatóságának 2000. január 1-jétől érvényes új adatlapján lehet. Az adatlapokat csak pontosan kitöltve, illetve az előírt mellékletekkel felszerelve fogadjuk el. A feltételeket nem teljesítő pályázatok érvénytelenek! Nem nyújthat be pályázatot az, aki korábbi, az alapprogram bármely kollégiumától kapott támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. Az igazgatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy 2000-ben valamennyi pályázónak a pályázat beadásakor be kell nyújtania jogi dokumentációját az adatlaphoz mellékelt tájékoztatóban közölt követelmények szerint. Jelezzük azt is, hogy az államháztartásról szóló - többszörösen módosított — 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései alapján nem nyújtható támogatás annak a nyertes pályázónak, akiknek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása (adó, tb-járulék, vám) van. A kollégium döntése alapján támogatott pályázóknak a hatósági igazolásokat (APEH, VPOP) személyesen kell az elsőfokú adóhatóságoktól beszerezniük. A pályázatok 2000. november 27-ig beérkezően nyújthatóak be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H - 1062 Budapest, Bajza u. 32.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. A pályázathoz szükséges adatlap ugyanezen a címen, továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ügyfélszolgálati irodáján (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) szerezhető be személyesen. Az NKA Igazgatóságától adatlap — bélyeggel ellátott A/4-es válaszboríték mellékelésével­­ postai úton is igényelhető, valamint letölthető az NKA honlapjáról: www.nka.hu Az alapprogramból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra, alaptőke emelésre nem használható fel, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A pályázatokat a kollégium a benyújtási határnaptól számított 60 napon belül bírálja el. A végleges döntésről további, legfeljebb 30 napon belül a pályázó értesítést kap. A döntés felülbírálatát kérni nem lehet. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatóságának címén és telefonszámán (351-5461/141 -es mellék) az ügyfélszolgálattól kérhető.

Next