Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

A megváltás titka Akik zsidókat mentettek Magyarországon B­as­kó Ágnes___________________________________ „Ha történetekkel emlékezünk rájuk, tovább me­séljük, ami velünk történt, nem hagynak el ben­nünket... Az emlékezésben van a megváltás tit­ka.” Megrendítő gondolat, felkavaró emlékek - mégsem a tragédia sötét árnya ül az olvasó lelkére. Charles Fenyvesi, aki 1956-ban hagyta el az orszá­got, majd Amerikában lett újságíró, nagy kincs birtokában van: bölcsesség, irónia és Krúdy szí­nei, hangulatai járják át sorait, s teszik elviselhe­tővé az elviselhetetlent. Öt emberről szól a könyv, akik magyar zsidókat védtek a holokauszt idején, s jóllehet nem mind­egyikük szerepel a Jad Vasemben nyilvántartott Igazak listáján, „de megmentettek több ezer lelket, és közöttük a magukét”. Helytállás és tisztesség, so­kat emlegetett, de el nem koptatható szavak, mert az emlékezet mélyrétegeiből mindig újabb epizó­dok bukkanhatnak fel, hogy tartalmat adjanak és újraértelmezzék az olykor patetikusra sikeredő ki­fejezéseket. Olyasvalakik emlékét őrzi az író, akik megfeleltek egy vészterhes kor rendkívüli kihívásainak: így lett a részeges házmesterből nyilasokat elkergető, valódi hős, a pedáns és aggályos állami tisztviselőből irat­hamisító, az újságíróból a keresztény származást ta­núsító katonai igazolványok szállítója, s ezzel a túl­élést biztosító oltalmazó. Evangélikus lelkész és jóér­zésű járókelő egyaránt ugyanattól az érzéstől és szándéktól vezérelve emberi életet ment, és bizonyí­tékul szolgál a kétkedőknek, hogy valóságosak azok a kötelékek, amelyeket zsidók és keresztények több nemzedéken keresztül ápoltak és erősítettek Magyar­­országon. Charles Fenyvesi külön fejezetet szentel Wallen­­bergnek, árnyalt okfejtésével és az életrajz kevéssé is­mert mozzanatainak feltárásával, úgy tetszik, még mindig tud újat mondani e rendhagyó személyiségről. Az Európa kiadó az évtized elején és most ismét megjelentette a Mikor kerek volt a világ című Charles Fenyvesi-kötetet, melyben családtagjairól szól, akik a földet színes-lélekkel művelő, középbirtokos család voltak. E két számvetésre késztető mű együtt és újra olvasva valóban kerekebbé és sokrétűbbé teszi vilá­gunkat. (Charles Fenyvesi: Mikor az angyalok túljártak a világ eszén. Akik zsidókat mentettek a háborús Ma­gyarországon. Ford.: Walkóné Békés Ágnes, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001. Ára: 2000 forint) . Lovaglás fejben és papíron Kézikönyvek romantikusoknak és vállalkozóknak 1­7. s­o h A r Mm­­inda__________________,_________ Hosszas szervezkedés előzte meg boldogult lányko­rom egyik merésznek tetsző vállalkozását: lovagolni szerettem volna, mert az olyan elegánsnak és titokza­tosnak tűnt. Szülőfalumban alakult akkoriban valami klubféle, a barátnőim közül néhányan jártak is oda, de az én romantikus törekvésemnek röviden véget vetett akkor már nagybeteg nagyanyám, aki kijelen­tette: „Rendes lány nem lovagol!” S minálunk nem volt szokás vitatkozni az idősebbekkel. Ez még a szocializmus idején történt, a lovas nem­zet mítoszával történt végső leszámolás után, viszont a nagymama nagyot tévedett. A nem létezőnek mon­dott úri (s vele paralel elvtársi) és újgazdag közönség hódolhatott akkoriban a lovaglás költséges szenvedé­lyének, meglehetősen vékonyka réteg, s persze a kül­földiek, akik valutával fizettek a magyar virtusért cse­rébe. Azóta megszaporodtak a lovasklubok, idegen­­forgalmi iparággá nőtte ki magát a lovasoktatás, séta­lovagoltatás és a hozzá kapcsolódó szórakoztatási formák, de ma is jócskán akad tanulnivaló e tárgy­ban, Így vélték ezt a Mezőgazda Könyvkiadó szer­kesztői, midőn útjára indították a Lovasakadémia könyvsorozatukat. Mostanáig tíz kötetet jelentettek meg. A magyar szerzőkön kívül leginkább németek jegyzik a műve­ket, amelyek valószínűleg mind a kezdő lovasoknak, mind a kezdő vállalkozásoknak tartogatnak meg­szívlelendő tanácsokat, nyújtanak útmutatást. A fia­tal hátasló alapkiképzése, Az elrontott ló utóidomí­­tása, Edzés, elmélet - ezek a címek olvashatók a so­rozat induló kötetein, de mára ritka tudománnyá vált a parkolás is, amely, íme, önálló könyveimmé avanzsált. Természetesen alapmű Wilhelm Müseler A lovasoktatás kézikönyve (fotókkal, rajzokkal), az üzleti vállalkozásokhoz pedig korszerű tudnivalókat taglal Hansághy Péter Marketing a lovasturizmus­ban s Győrffyi Villám András A lovasturizmus kézi­könyve. A lovasoktatás terminus technicusait valamikor az egyszerű istállófiúk s az ügyesebb parasztlegények is tudták, mára azonban múltízű kifejezésekké vál­tak, amelyeket csak a beavatottak ismernek. Ijedezés, dokkolás, ágaskodás, feloldó gyakorlatok az elenge­­dettség fokozására - efféle fogalmakat magyaráz meg például Müseler, aki igen alapos és érthető lovasok­tatónak bizonyul (írásban is). Ami pedig a nagymama korszerűtlen megállapítá­sát illeti, az ő kételyére is elegáns tromffal válaszol: „Minél könnyebb a lovas keze, annál tökéletesebben lovagol. A kezek túl erős használatában nagy veszély rejlik. Ezért van az, hogy a gyengébb női lovasoknak általában jobb kezük van, mint férfi kollégáiknak, akik szívesen fitogtatják erejüket.” (Flansághy Péter: Marketing a lovasturizmusban. Győrffy-Villám András: A lovasturizmus kézikönyve. Wilhelm Müseler: A lovasoktatás kézikönyve. Mezőgaz­da Kiadó, Budapest, 2001. A kötetek ára: 1790 forint) Az elrontott ló idomítása Magyar Nemzet • Magazin EB 2001. november 3., szombat Küzdeni, a siker reménye nélkül Az oldalt szerkeszti: Margittai GáborDeák Ferenc politikai írásai és beszédei MRqsonczy Ii.uikó______________________________ Széchenyi, Kossuth, Deák - mindhárman a XIX. szá­zad sorsdöntő évtizedeiben, más-más időszakban váltak irányt adó politikusokká. Hol egymást támo­gatva, hol egymásnak feszülve politizáltak, taktikájuk indíttatásuknak, habitusuknak megfelelően külön­bözött, de céljuk ugyanaz volt: népüket az alkotmá­nyos, művelt európai nemzetek sorába emelni. Deáknak nem alakult ki igazi kultusza, szemben a másik kettővel. Politikusi pályáját a közvélemény egyoldalúan, kizárólag „fő művén”, a megkötése óta igencsak eltérően értékelt kiegyezésen keresztül ítéli meg. Holott az 1830-as években az országos politika színpadára lépő Zala megyei nemes­­ kiemelkedő szellemi képességeinek, jogi műveltségének, követ­kezetességének köszönhetően - az 1840-es évek ele­jére a reformellenzék vezéregyéniségévé vált. A ma­gyar rendi alkotmányból kiindulva, arra építve, de azt átértelmezve a tradicionálisan sérelmi politikát folytató országgyűlési ellenzéket is fel tudta sorakoz­tatni a szabadelvű reformok mögé. „Nem az a boldog ország, hol legtöbb gazdag ember, hanem az, hol leg­kevesebb szegény ember vagyon” - érvelt a jobbá­gyok birtokképessége, személyi és vagyoni biztonsá­ga mellett. Páratlan jogászi tudását 1841 és 1843 kö­zött, a büntetőkódex kidolgozása során kamatoztat­hatta. Ő maga elégedetlen volt a munkával, mert ja­vaslatait a konzervatív többségű választmány sokszor visszautasította, ennek ellenére a korabeli Európa legkorszerűbb büntetőkódex-tervezetét sikerült le­tenni a következő országgyűlés asztalára. 1847-ben ő öntötte végső formába az Ellenzéki nyilatkozatot, majd elvállalta az igazságügy-miniszteri tárcát a Bat­­thyány-kormányban. A szabadságharcot a nemzet erejét meghaladó, de kényszerű vállalkozásnak tar­totta. A vészkorszakban bátran vállalta negyvennyol­cas múltját, s nevéhez kötődik a passzív rezisztencia programja. „A közelmúlt időknek gyászos eseményei után, oly állapotok között, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyek­ben közreműködhessek” - válaszolta kehidai magá­nyából Schmerling igazságügy-miniszternek, aki a császárvárosba hívta tanácskozásra. Deák úgy ítélte meg, hogy Magyarország fejlő­dése és fennmaradása szempontjából a birodalmi keret a legmegfelelőbb. Aggódott a nemzetiségek or­szágot gyengítő ereje­­ Oroszországnak, „az éjszak­nak óriási hatalma miatt, mely naponként inkább terjed és erősödik”. A kiegyezéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „annak hiányai vannak, de célszerűbbet, mely helyzetünkben gyakorlatilag is kivihető lett volna, ké­szíteni nem tudtunk”. Az élőbeszéd, a diszkusszió mestere volt. Nem írt nagy, összefoglaló elméleti munkákat, s külö­nösen nem volt kedve soha „a journalistika terüle­tén működni”. Nézeteinek alakulása országgyűlé­si, illetve képviselőházi beszédeiben, magánleve­leiben és egyéb irataiban követhető nyomon, ame­lyeknek legfontosabb darabjait a munkásságának régóta elismert kutatójaként számon tartott Mol­nár András és Deák Ágnes példás szöveggondozás­sal és jegyzetapparátussal adta közre. A két vaskos kötetből a köz ügyét önzetlenül, polgári köteles­ségből szolgáló olyan feddhetetlen erkölcsű, ellen­feleiben is tekintélyt ébresztő, szabadelvű politi­kus portréja rajzolódik ki, akinek rokonszenves személyes példája a mai közélet szereplői elé is mintául állítható. (Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszé­dek, 1-11. Millenniumi magyar történelem. Politikai gondolkodók sorozat. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 5500 forint) 1865 közepétől Deák Ferenc volt a magyar politikának irányt mutató­­világítótorony­ (Karikatúra a Bolond Miska c. élclapból) ­ Anyanyelvi széljegyzetek Balázs Géza lexikona IHanthy______________________________________ Miért van szükség a nyelvhelyesség oktatására, teszik fel egyre többen a kérdést. A válasz nem is olyan ké­zenfekvő. Míg generációk számára nem volt kétséges, hogy idomulni kell a nyelvi normához, hogy a mű­veltség, a kulturáltság egyik megjelenési formája a ki­művelt anyanyelvhasználat, addig a mai, lazuló sza­bályrendszerű világban ez is kétségbe vonható. Las­san megtanuljuk, hogy minden relatív, csak a maga határai, korlátai között érvényes, valamint azt is, hogy a korlátok kijelölője már nem a többség, hanem az egyén, aki megválaszthatja a saját életterét. E sza­bályoktól menekülni igyekvő, ugyanakkor a bajban mégiscsak a szabályok, a rend biztonságába vágyó vi­lágban üde színfolt a Magyar nyelvhelyességi lexikon. Inkább jegyzetnek nevezhetnénk Balázs Géza leg­újabb kötetét, ha a kiadó nem illette volna a komoly lexikon jelzővel. A szerző gyakorló nyelvművelő, an­nak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, amelyik nem ta­gadni és elvetni, hanem megifjítani, egyben korsze­rűsíteni szeretné azokat a hagyományokat, amelyeket eleink a magyar nyelv megőrzése, csinosítása és sza­bályozása érdekében teremtettek. Balázs Géza nem a nyugati nyelvtudományi iskolák híve, ám azok tanai­nak jó ismerője. Nem tagadja meg a klasszikus nyel­vésziskolát, amelynek szárnyai alatt eszmélt. A Magyar nyelvhelyességi lexikont a hozzáértők haszonnal forgathatják. Szabálytalan szócikkeivel, alapelveknek elnevezett bevezetőjével, széljegyzet­szerű megjegyzéseivel küllemében is úgy fest, mint egy kutatómunka mellékterméke. Azoknak ké­szült, akiknek mindennapi munkaeszközük a ma­gyar nyelv, vagy akiket szüntelenül érdekel annak fejlődési vonala. A szerző rögzíti a változásokat, jelzi, ha új kifejezés, szó van érkezőben a szókincs­be. Nyelvtörténeti kitérőket tesz, minősít bizonyos nyelvi jelenségeket. Nem kinyilvánít, csupán eliga­zít, meghagyva minden olvasójának a szabad vá­lasztás jogát. (Balázs Géza: Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina Kiadó, Budapest, 2001. Ára: 1600 forint) A Fókusz Könyváruház sikerlistája 1. Őszentsége, a dalai láma: Út a nyugalomhoz - írás Kiadó 2300 Ft 2. Darvas Iván: Lábjegyzetek - Európa Könyvkiadó 2500 Ft 3. A Balaton könyve - A Nők a Balatonért Egyesület 1442 Ft 4. Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben - B’nai B’rith Első Budapesti Közösség 840 Ft 5. Pease, Allan & Barbara: Miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, 1850 Ft és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők? - Fiesta Kft. 6. Őszentsége, a dalai láma - Cutler, Howard C.: A boldogság művészete - Trivium Kiadó 1990 Ft 7. Kennedy, Paul: A XX. század küszöbén - Napvilág Kiadó 1800 Ft 8. Németh Amadé: Hangszerek és zenekarok kézikönyve - Anno Kiadó 431 Ft 9. Atkinson, Rita L.: Pszichológia - Osiris Kiadó 3950 Ft 10. Mogyorósi Istvánné: Szövegszerkesztés - Kossuth Kiadó 1200 Ft

Next