Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

Vége felé tart az árvízi helyreállítás November 30-ig befejeződnek a tavaszi árvíz pusztításait követő helyreállítási és újjáépítési munkálatok. A beregi térség eddig csaknem 59 milliárd forintos állami, önkormányzati és civil tá­mogatásban részesült - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési bizottság elnöke.­ ­ Js­zsó Ákos____­____________ A márciusi tiszai árvíz miatt 46 településen található 3071 in­gatlan károsodott, ebből 2866 épü­let volt magántulajdonban. Bakon­di György szerint az újjáépítési ka­tegóriába sorolt 712 épületből ed­dig 561 már elkészült, a fennmara­dó 151 -et pedig november 30-ig át­adják. A hónap végére a még hátra­lévő 156 helyreállítandó épület is maradéktalanul elkészül. Hozzátet­te: december közepéig a műszaki átadások is lezárulnak mindkét ka­tegóriában, a károsultak tehát leg­később a jövő hónap közepére kivé­tel nélkül mind visszaköltözhetnek otthonaikba. Mint fogalmazott, a nemzetközileg is példátlan jellegű összefogás eredményeként az újjá­építés lényegében még az idén befe­jeződhet. Tavaszra már csak kisebb munkálatok húzódnak át: az év­szakkal összefüggő mezőgazdasági és természetvédelmi teendők, a műemlékek restaurálása és néhány szociális intézmény felújításának befejezése. A református egyház rákosi műemlék templomának helyreállítása azonban már befeje­ződött - mondta. Bakondi számítása szerint a be­regi térség a márciusi árvíz nyoma­inak eltüntetésére eddig csaknem 59 milliárd forintos állami, önkor­mányzati és civil támogatásban ré­szesült. Ez az összeg tartalmazza a területfejlesztésre szánt pénzeket is. A tavasszal átszakadt tiszai töltést tíz kilométeres szakaszon, egy négymilliárd forintos beruházás részeként újították fel, idén elkészül a folyó menti gátak 51 kilométeres szakaszának megerősítése is, 8,7 milliárd forint értékben. Megszűnt intézet a zöldtárcánál M­egszűnik a Környezetvédel­mi Minisztérium (KÖM) háttérintézménye, a Környezetfej­lesztési Intézet (Köfi). Feladatait részben a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI), részben a tárca veszi át - jelentette be szerdai sajtótájé­koztatóján Turi-Kovács Béla szak­­miniszter. A jövőben a Környezet­gazdálkodási Intézet nemcsak a tárca tudományos igényű döntés­előkészítő munkálatait látja majd el, hanem a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattal (KAC) kapcsola­tos pénzügyi feladatokat is. A mi­niszter szerint a KAC-al kapcsola­tos, valamennyi döntési jogkört igénylő feladat a minisztérium ha­táskörébe kerül át. Hozzátette: kez­deményezni fogja, hogy a támoga­tások pénzügyi lebonyolításának átláthatóbbá tétele érdekében a banki tevékenység később egy álla­mi pénzintézethez kerüljön. A mi­niszter a KGI új főigazgatójának az intézmény eddigi miniszteri bizto­sát, Bender Alajost nevezte ki. Turi- Kovács arra is kitért, hogy az idei KAC-keret már szinte teljes egészé­ben le van kötve, határidőn túli, tel­jesítendő feladatokkal pedig már nem rendelkeznek. A jövőre induló nemzeti agrár-környezetvédelmi program kapcsán bejelentette: az agrártárca 2,2 milliárd forintos költségvetési keretet különített el erre a célra. Ebből a pénzből három térségi célprogram indul. 2001. november 2., péntek Belföld . Halottainkra emlékezünk Dávid Ibolya: Az élőknek mindig megadatott, hogy elődeik bűneivel elszámoljanak Folytatás az 1. oldalról­­ Tóth Ilona szobrának avatásán tegnap a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapujá­ban a Fidesz és az MDF elnöke mondott beszédet. A forradalmár orvostanhallgatót 1957-ben végez­ték ki, az ellene zajló perben köz­törvényes bűnözőként ítélték el. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök kije­lentette: a brutális kegyetlenség, a terror fölötti igazságtétel négy év­tizeden keresztül csak reménye­inkben élt, és 1990-ben, a polgári átalakulással jött el annak a lehe­tősége, hogy a megálmodott sza­badság kivívása az igazságtétellel fonódjék össze. Tanulságosnak és elgondolkodtatónak nevezte, hogy 11 esztendő kellett a jogi elégtétel­hez egy névnek, egy emléknek, a kortársaknak, barátoknak és a családnak. Dávid Ibolya arról szólt, hogy sokan várták ezt a na­pot, akik számára Tóth Ilona arca nem szoborarc, hanem több annál. Az MDF elnöke megjegyezte: Tóth Ilona szigorló orvos mártíromsága hosszú éveken át a kommunista rendszer tabuja volt. A Magyarország földjén elesett magyar és külföldi katonák emlé­kére kegyeleti koszorúzásokat rendezett a halottak napja alkal­mából a Honvédelmi Miniszté­rium szerdán. A rákoskeresztúri Új köztemetőben­ katonai tiszte­letadás mellett a magyar katonák emlékművénél, az I. világháborús olasz, török, román, illetve szovjet katonai síroknál a Honvédelmi Minisztérium nevében Báli József védelempolitikai helyettes állam­titkár, a honvéd vezérkar képvise­letében pedig Frigyer László dan­dártábornok, logisztikai csoport­főnök helyezett el koszorúkat. A kegyeleti emlékezésen megjelen­tek az illető országok katonai atta­séi és különböző társadalmi szer­vezetek képviselői is. Délután a Budaörsi úton az amerikai hősi emlékműnél, a né­met katonai temetőben, illetve a solymári angol, ausztrál, dél-afri­kai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi közös katonai temető­ben tartottak megemlékezést. E helyszíneken Kovács Zoltán dan­dártábornok, a vezérkar személy­zeti csoportfőnöke koszorúzott. A szaktárca a Honvédelmi Mi­nisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán délután tar­tott kegyeleti gyertyagyújtást, ahol Szabó János honvédelmi miniszter emlékezett meg az elesettekről. Holló József vezérőrnagy, a mú­zeum főigazgatója úgy fogalma­zott: talán nincs olyan család Ma­gyarországon, amely ne vesztett volna legalább egy apát, fiút, fivért, rokont, barátot történelmünk nemzetet próbáló háborúiban. - A lélekharang ma értük szól, a gyer­tya lángja ma nekik világít - fogal­mazott. A főigazgató kitért arra, hogy Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva nem maradha­tott ki a XX. század első felének szörnyű háborúiból, és ahogyan minden esetben súlyos vesztesé­gek érték a Kárpát-medencében élő népeket, így történt ez 1914— 1918, illetve 1941-1945 között is. A katonák emlékére Kocsis István ezredes, katolikus tábori esperes és Csuka Tamás dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát, majd Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari fő­nök gyújtott gyertyát. Lapzárta után tartotta hagyo­mányos erdélyi halottak napi ren­dezvényét az Erdélyi Gyülekezet a Reménység szigetén. Istentisztele­tet tartott Tőkés László püspök, és gyászmisét celebrált Czirják Ár­pád érseki helynök. MINDENSZENTEK ALKALMÁBÓL tegnap és ma, a halottak napján a szentekről és az elhunytakról való megemlékezés jegyében mondanak misét a római katolikus templomokban, és több százezren keresik fel az ország sírkertjeit. Mindenszentek nap­ja mintegy fél évszázad után - a Munka Törvénykönyve módo­sítása nyomán - tavaly lett ismét munkaszüneti nap. Az ünne­pen azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön em­léknapjuk. November 1-je a VIII. században jelent meg először a megemlékezés napjaként, és 844-ben vált egyetemes ünnep­pé. A halottak napja jóval későbbi eredetű: a X. század második felében alakult ki Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá. A váci rabtemetőt a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház képviselői szentelték fel fotó: beliczay LÁSZLÓ ÜNNEPI UTASGÚCS. A budapesti sírkertek közül az Új köztemetőnél, az Óbudai temetőnél, a Farkasréti temetőnél és a Megyeri temetőnél erősebb volt a forgalom tegnap délelőtt, de a BKV által indított men­tesítő temetői járatok elegendőknek bizonyultak a forgalom lebo­nyolításához. A négynapos ünnep miatt sokan utaztak a MÁV jára­tain is. A Budapest-Nyíregyháza vonalon közlekedő mentesítő jára­tok száma kevésnek bizonyult, ezért a Partium nemzetközi gyorsvo­­natot Szolnoknál három kocsival kellett bővíteni, ezen a vonalon az előre betervezett mentesítő járatokon felül még egy vonatot kellett indítani. Egy vonattal kellett növelni a Nyíregyháza-Debrecen- Budapest vonalon közlekedő mentesítő járatok számát is. A világháború ismeretlen hősei Megnyílt a hadifoglyok, elesett katonák, munkaszolgálatosok emlékkiállítása Béke poraikra címmel nyílt kiállítás szerdán Budapesten, a Vár­ban, a Hadtörténeti Múzeumban a második világháborúban el­esett, eltűnt katonák, a hadifogolytáborban elhunytak és a mun­kaszolgálatban elhaltak emlékére. Elsőként Szabó János honvé­delmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök tisztelgett a hősök előtt. Mi 7.SOHÁR MF.I.Tfm­A____________ H­ osszú évtizedek némasága után követik meg azt a több százezer magyar katonát és polgári áldozatot, akik a második világhá­borúban haltak hősi halált a harc­mezőkön, vagy vesztették életüket fogságban, betegségben, idegen föl­dön. Bús János alezredes, történész évek óta missziót teljesít a Magyar Királyi Honvédség rehabilitálásáét, s kutatja a még föllelhető doku­mentumokat, hogy összeállítsa az áldozatok névsorát, akiket nyom nélkül nyelt el a hatvan évvel ezelőt­ti kataklizma. Történésztársával, a gyűjteményvezető muzeológus Illésfalvi Péterrel válogatták a Had­történeti Múzeum kiállított anya­gát, amelynek központi témája a Don-kanyar. Az itteni orosz áttörés pecsételte meg a 2. magyar hadse­reg katonáinak sorsát 1943. január 12-ének reggelén. A keleti hadszíntéren 1941 és 1944 ősze között 75-80 ezer katona lelte halálát, a történelmi Magyar­­ország hadműveleti területein to­vábbi 45-60 ezren haltak meg, az oroszországi táborokban pedig több mint 300 ezren vesztették éle­tüket. Nekik, s különösen azoknak a jószerivel névtelen és rang nélküli embereknek kívántak a kiállítással emléket állítani, akikről nem emlé­keznek meg a történelemkönyvek, hangsúlyozta Bús János. A Honvédelmi Minisztérium központi irattárban évtizedeken át rejtőzködő zsoldkönyveket, levele­ket, katonai levelezőlapokat, apró­ságokat és számos fotót helyeztek el a tárlókban. Vérrel átitatott igazol­vány, féltve őrizgetett fénykép, ka­rikagyűrű, rózsafüzér vezeti vissza egy boldogtalan korba a látogatót. A kiállítás a munkaszolgálatban el­hunytak tragédiájáról is megemlé­kezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék