Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

□ Magyar Nemzet - Belföld 2001. december 6., csütörtök Mb. rovatvezető: Sengel Ferenc Székely kényszert emleget A bíróság hivatalból vizsgálatot kezdeményez a képviselőt kihallgató ügyész ellen Székely Zoltán független or­szággyűlési képviselő, akit az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, hiva­tali helyzetével visszaélve el­követett hivatali vesztegetés­sel vádol, a Fővárosi Bírósá­gon tegnap kezdődött bünte­tőperében nem ismerte el bű­nösségét az ellene felhozott vádakban. Szerinte őt csőbe húzták, az ügyészségen pedig, ahol a vizsgálat folyt, pszichi­kai kényszer alatt vallott. Emi­att a bíróság hivatalból vizsgá­latot kezdeményez a kihallga­tást végző ügyész ellen.­ ­ Szenvedi Zoltán_____________ S­zékely Zoltán az ügyészség vád­irata szerint 1999-ben az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Alap célfeladat albizottságának elnöke­ként megpróbálta egy emődi 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát meg­szerezni, illetve elérni, hogy az álta­la megjelölt céget vonják be az épí­tésbe. A másik vádpont szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsá­gának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, a pénzt át is vette. Székely Zoltán elmondta: több mint hetven önkormányzati közbe­szerzési pályázatot vizsgáltak ki, mert nem volt önrészük a pályá­zóknak. Az emődiek irataiból - amit csak többszöri felszólítás után kapott kézhez - kiderült: 470 milli­ós jogosulatlan támogatáshoz ju­tottak a környezetvédelmi célalap­ból. A vélelmezett emődi szabályta­lanságok miatt bejelentést tett Pepó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszternél. A képviselő merő hazugságnak és valótlanságnak nevezte az emődi polgármester azon állítá­sát, miszerint ő a környezetvédel­mi célalap bizonyos százalékát leérte volna, hiszen pénzügyileg le­hetetlen lett volna 470 milliónak a 30 százalékát kihozni a polgár­­mesteri hivatalból. A második vádponttal kapcso­latban Székely Zoltán közölte: a szigethalmi csatornafejlesztési pá­lyázat szemet szúrt neki, mert ész­revette, hogy szelektálnak a kiírók, valamint a nyertes - a Balla Dániel érdekeltségébe tartozó - PMVCS Kft. árajánlata 125 millió forinttal magasabb volt a legolcsóbb áraján­latnál. Ezért kezdeményezte a köz­­beszerzési pályázat felülvizsgálatát. Balla Dániellel a Kútvölgyi Kórházban találkozott, s ott emlí­tette neki a „dokumentum” kifeje­zést, mégpedig kétféle értelem­ben: különböző politikusokat és vállalkozókat a közbeszerzésekkel kapcsolatban leleplező iratokat értett ezen, vagy a „százalékos do­kumentumról” beszélt, ami a kis­gazdapárt támogatását jelentette volna. Erre Székely elmondta Ballának, hogy lehet támogatni a pártot, de csak a törvényben előírt 500 ezer forinttal, és csekken befi­zetve. A kisgazdák támogatásáról szólva a képviselő tréfásan megje­gyezte: több támogatójuk Horn Gyula, Kuncze Gábor vagy éppen Katona Kálmán nevét írta rá a több százezer forintos csekkre. Miután a közbeszerzést újból Bálla cége nyerte meg, és ráadásul egy másik céggel alvállalkozói szer­ződést kötött tíz nappal azelőtt, hogy kihirdették volna a pályázat eredményét. Székely Zoltán a köz­­beszerzési döntőbizottságnál meg­támadta a határozatot, de állítása szerint tovább nem foglalkozott az üggyel. A Gellért Szállónál történt tettenérésével kapcsolatban azt hangoztatta: politikusokat terhelő bizonyítékokat akart átvenni Bál­idtól, aki csak kocsijában mutatta meg „teátrális mozdulatokkal” a táskában lévő 20 millió forintot. Szerinte mindvégig érezhető volt az illegálisan rögzített felvételeken az irányítottság és a provokáció. A tárgyalás pénteken a másod­rendű vádlott és tanúk meghallga­tásával folytatódik. A bírói tanács többször hosszasan konzultált a parlamenti honatya peré­FOTÓ: BURGER ZSOLT nek első tárgyalási napján Feljelentés tiltott jelképek miatt Balogh Lajos dobozi plébános F. János és K. László, a település polgármestere és jegyzője ellen hivatali visszaélés, közokirat­hamisítás és folytatólagosan elkövetett önkényuralmi jelkép használata miatti feljelentését a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalta - mondta el lapunknak Bor­bély Zoltán, az ügyészség szó­vivője. A plébános azért tett feljelentést, mert a hivatalno­kok egy 1944-es, a hősi halot­tak emlékére felájított emlék­műről többszöri kérése ellené­re sem távolították el a vörös csillagot. (Sz. Z.) Wisinger: Korrekt Mester válasza Wisinger István korrektnek ítéli azt a választ, amelyet Mester Ákos, a 168 Óra című hetilap főszerkesztője adott Bölcskei Gusztáv püspök levelére. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke - az ügy kipattanásakor adott nyilatko­zatát megismételve - közölte: ha bárkinek kifogása van a kérdéses címlappal kapcsolat­ban, lehetőségében áll a MÚOSZ etikai bizottságához fordulni. A 168 Óra legutóbbi számának címlapfotója nagy megütközést keltett a Magyar­­országi Református Egyházi Zsinat tagjai körében. Bölcskei Gusztáv püspök Mester Ákos­nak, a lap főszerkesztőjének tiltakozó levelet küldött. Az or­gánum főszerkesztője, Mester Ákos Bölcskei Gusztáv püs­pöknek írt válaszlevelében kö­zölte: a felvétel nem szolgál provokációs célokat. (G. T.) Mikola áresésre vár . Varga Attil­a______________ E­ gy-ötmillió forinttal tartozik a hazai kórházak zöme a gyógy­szer-nagykereskedőknek. A na­gyobb adósok 20-50 millióval tar­toznak, s a kintlévőségek és leszám­lázott kamatok elérik a 2,6 milliárd forintot - áll a Gyógyszer-nagyke­reskedők Szövetségének az egész­ségügyi miniszterhez eljuttatott közleményében. A kórházi tartozá­sokkal kapcsolatosan közzétett fel­méréssel összefüggésben a minisz­ter kijelentette: nem tud krokodil­könnyeket hullatni a nagykereske­dőkért, szerinte a cégek attól füg­getlenül talpon maradnak, hogy néhány intézmény tartozik nekik. Azt üzente a nagykereskedőknek: keressenek megoldásokat a gyógy­szerárak csökkentésére, hogy a ké­szítmények a kórházak számára is megfizethetőek legyenek. Mikola István közölte: a minisztérium fe­lülvizsgálja a járóbeteg-szakellátás biztosítói finanszírozásának rend­szerét is, hogy érdekeltté tegyék az intézményeket a betegek kórházi ápolás nélküli gyógyításában. Vesztett a rákalapítvány . Munkatársunktól.___________ P­ert veszített az Egészségügyi Minisztériummal szemben a Gyermekrák Alapítvány tegnap a Fővárosi Bíróságon. A bíróság első fokon hozott, nem jogerős ítélete szerint az alapítványnak kamatok­kal együtt kell visszafizetnie azt a 135 millió forintot, amelyet a tárca „ügyintézői tévedésből” utalt át az alapítvány számlájára, s amelyet egy tavaly decemberi kormányha­tározat értelmében a rákbeteg gye­rekek kezelési feltételeinek javítá­sára szántak. A tárgyaláson kide­rült az is: a 135 millió forintból már csak 70 millió van elkülönítve az alapítványnál, a fennmaradó összeget ugyanis még a nyáron le­emelte az adóhivatal, amikor a Legfelsőbb Bíróságon pert nyert az szja-felajánlások ügyében indított perben. A bíró az ítélet indoklásá­ban kifejtette, hogy az alapítvány, mint közhasznú szervezet, az ál­lamháztartásból csak írásbeli szer­ződés alapján részesülhetett volna támogatásban. A Gyermekrák Ala­pítvány fellebbezett az ítélet ellen. Emlékezés a nőtüntetésre M Bőrös BoTQNn_________________ A­z 1956. november 4-én levert forradalom és szabadságharc utáni egyik utolsó, több illegális csoport által december 4-re szer­vezett akcióra emlékeztek tegnap az Újpesti Polgári Centrumban. M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történésze sze­rint a világtörténelemben páratlan esemény történt egy hónappal a második szovjet invázió után: védtelen asszonyok tüntettek né­mán, Budapest utcáin, szolidari­tást vállalva a forradalmi harcok résztvevőivel a szovjet tankok ágyúcsövei között. Kiss Réka egye­temi hallgató elmondta: a tüntetés apropója az indiai nagykövet ér­kezése volt a brit nagykövetségre. A röplapot Obersovszky Gyula fo­galmazta meg az illegális „Élünk” újságban. December 4-én, a Hősök terén délelőtt 11 órától gyülekező nők út­ja végül az amerikai nagykövetség­re vezetett. A tüntetők petíciójukat nem tudták átadni a követség dol­gozóinak, majd hazatértek. Megál­lapodtak abban: holnap újra tünte­tést szerveznek a Petőfi térre. De­cember 5-én szovjet tankok várták a forradalmárokkal szolidaritásu­kat kifejező magyar nőket, és a tün­tetés szervzőit letartóztatták. belpol@magyarnemzet.hu Elnapolt döntés a metróperben A Legfelsőbb Bíróság (LB) eljáró tanácsa egy héttel elnapolta a döntést a 4-es metró perében. Demszky Gábor főpolgármester tegnap reggel a tárgyalás előtt borítékolta a szerinte várható döntést, amelyet majd csak az ítélet után oszt meg a nyilvános­sággal. Ezt a magatartást Nagy Péter, az államot képviselő ügy­véd sértőnek nevezte. B Pál Gábor_________­_________ B­ udapest kezdeményezte a fe­lülvizsgálati pert, megtámad­va az LB tavasszal kihirdetett jog­erős ítéletét (eszerint a magyar ál­lam nem kötelezhető fizetésre a metróépítés finanszírozásakor). A bírósági iratismeretés után a fel­peres főváros jogi képviselje úgy vélekedett, hogy egyik szerződő fél sem bújhat ki egyoldalúan a pol­gárjogi szerződések alól, így a ma­gyar állam jogtalanul tagadta meg a finanszírozási kötelezettséget. Értékelése szerint a Legfelsőbb Bí­róság jogerős ítélete alkotmányt sértett, s jogbizonytalanságot eredményezett. Kétségessé tette azt is - mondta -, hogy az állam képes lesz-e a jövőben olyan köte­lezettséget vállalni, amelynek idő­tartama többéves. Arra kérte az LB tanácsát, álla­pítsa meg a szerződésszegést, s kötelezze az államot a mintegy 100 milliárd forint megfizetésére. Az államot képviselő ügyvéd viszont azt hangoztatta, hogy Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter 1998- as felhatalmazása csak a viszont­­garancia-szerződés megkötésére szólt, másra nem. A szerződésben szerepel az is, hogy a beruházás a költségvetési törvénynek van alávetve, amelyet egy polgárjogi megállapodás nem befolyásolhat - hangsúlyozta Nagy Péter ügyvéd. Hozzátette: szégyen lenne a büdzsére, az Országgyű­lésre és a demokráciára nézve is, ha egy pénzügyminiszter tíz évre előre elköltené az állam pénzét. Lapunkkal Nagy Péter közölte: sértő, ahogy Demszky Gábor vi­selkedett. Majd arra a kérdésre, hogy milyen ítéletre számít, meg­jegyezte: a főpolgármesterrel el­lentétben nem tudok jósolni, s nem vagyok érintett fogadási üzle­tekben sem. Nem jár táppénz az önkénteseknek Jelenleg teljesen rendezetlen az önkéntes, tehát az anyagi ellen­szolgáltatás nélkül végzett munka hazai jogi háttere. Nem szá­míthat például táppénzre vagy kártérítésre, akit önkéntes mun­ka közben baleset ér, sőt a legtöbb önkéntes foglalkoztatóját akár feketemunka miatt meg is büntethetik. Ezért a jogszabályi háttér rendezését tervezi a Szociális és Családügyi Minisztéri­um (SZCSM). B Zivkovics Natália_________ T­eljesen szabályozatlan az ön­kéntes munkavégzés jogi hát­tere, és ezen szeretne változtatni a minisztérium, a szaktárcák bevo­násával - nyilatkozta lapunknak Zentai László, az SZCSM főosz­tályvezetője. A vonatkozó jogsza­bályok módosításának előkészíté­se 2002-ben kezdődhet el. Zentai László a rendezetlensé­get érzékeltetve elmondta: ha az önkéntes munkavégzőt hatósági személy ellenőrzi, akkor a legtöbb esetben feketemunkáért megbün­tethetnék azt a foglalkoztatót, aki­nél dolgozik. Problémaként emlí­tette, hogy ha önkéntes munka közben valakit baleset ér, akkor nem számíthat kártérítésre. Táp­pénzre sem jogosult, hiszen az biz­tosítási jogviszony alapján jár, az övé pedig nem az. Megemlítette, hogy az sem tisztázott, milyen fele­lőssége van az önkénteseknek az általuk használt eszközökben oko­zott esetleges kárért. Jelenleg nem lehet felelősségre vonni az önkén­tes munkavégzőt akkor sem, ha önhibájából kárt tesz például egy nagy értékű műszerben. Zentai László hangsúlyozta: az említett problémák miatt jogszabályi szin­ten is el kell ismerni az önkéntes munkát, mint tevékenységet. A fő­osztályvezető szerint meg kell vizs­gálni, hogy a módosítás milyen jogszabályokat érint, különös te­kintettel a szociális és a foglalkoz­tatási törvényre, a munkavéde­lemhez és munkabiztonsághoz kapcsolódó, valamint a társada­lombiztosítás rendszerét szabályo­zó jogszabályokra, illetve a Munka Törvénykönyvére. A főosztályve­zető szerint az önkéntes munka­végzés a rendszerváltást követően éledt fel újra és a civil szervezetek karolták fel ezt a tevékenységet, amely a morális értékeken túl gaz­dasági haszonnal is jár. Levédetné a szlogent a Happy End­ ­ Munkatársunktól___________ K­ezdeményezte a Magyaror­szág mindannyiunké jel­mondat védjegyként való regiszt­rálását a Happy End Kft. - adta hí­rül az Index. Az internetes hírúj­ság szerint az MSZP rövid időn belül megteszi a szükséges jogi vá­laszlépéseket. Korábban az MSZP a Magyar Reklámszövetséghez fordult jogorvoslatért, mert a párt szerint 1999 óta ők a jogos hasz­nálói a jelmondatnak. A reklám­szervezet nem foglalt állást a kér­désben, az Országimázs Központ, illetve a Happy End Kft. pedig úgy értékelte: nem követtek el szerzői jogsértést. Az Index úgy tudja: egy budapesti magánszemély feljelen­tést tett szerzői jogsértés miatt. A feljelentő szerint a Happy End Kft. az Országimázs Központ által kiírt pályázatra olyan pályaművet adott be, amelyben például az MSZP-től, a Micimackó szerzőjé­től, de még Thomas Manntól is plagizált.

Next