Magyar Nemzet, 2002. december (65. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-09 / 286. szám
Régiót választhatna néhány kistérség Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter szerint az európai uniós csatlakozással javul az emberek életminősége, a bővítés társadalmi, gazdasági és szociális értelemben stabilitást jelent. Mi Czirják Imre_______________ Hosszú ideig tart még a belépés után, amíg Magyarország szervesen beilleszkedik az EU-ba - fogalmazott Kovács László az Európai Szocialista Önkormányzati Képviselők Uniója szombati ülésén. Elmondta: az unió folyamatos bővítésével a határon túli magyarok is közelebb kerülnek az anyaországhoz. A külügyminiszter az esemény utáni sajtótájékoztatón azon véleményének adott hangot, hogy a bővítés mindkét oldaltól (a tagoktól és a csatlakozóktól) erőfeszítéseket követel. A befizető országoknak növelniük kell az uniós alapok támogatását, az eddig kedvezményezett tagországoknak pedig le kell mondaniuk a támogatások egy részéről. Kovács szerint azonban ez az uniónak is megéri, hiszen a bővítés után a legnagyobb belső piac jön majd létre. A tárgyalások legfontosabb pontjának nevezte, hogy Magyarország 2004-ben több támogatást kapjon, mint 2003-ban. Hozzátette: az egyenlő elbánás elvét joggal igényeljük, hiszen ezt a korábban csatlakozók is megkapták. Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó közigazgatási reform során létrejövő választott regionális önkormányzatok olyan decentralizált intézmények lesznek, amelyeknek területfejlesztési döntési kompetenciájuk is lesz. Lapunk kérdésére elmondta: a szakértők mellett ő is arra hajlik, hogy hét régió legyen Magyarországon. Három a Dunántúlon és három a Dunán innen, valamint egy központi régió. Azzal számolnak, hogy a kistelepülések 200- 250 kistérséggé állnak össze, és azt tervezik, hogy a statisztikai régiók határán lévő kistérségek választhatnának, melyik nagyobb egységhez tartozzanak - fejtette ki a belügyminiszter. Bernard Poignant, a nemzetközi szervezet elnöke előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi uniós tagállamoknak segíteniük kell a csatlakozó országokat. - Európa 1956. október 23. óta várja önöket - tette hozzá a francia politikus. Lamperth Mónika Kéthetente ülésezhet az Országgyűlés Folytatás az 1. oldalról Rogán Antal szerint a házszabály lehetővé teszi a két-, illetve a háromhetes ülésezést is, de ez ellenkezik az MSZP választási ígéretével. - Áttérhetünk a kéthetes munkarendre, csak akkor érthetetlen, hogy az MSZP és az SZDSZ miért kritizálta négy éven át a Fideszt - jegyezte meg a vezető ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. - Az MDF támogatja az átállást a parlament kéthetenkénti ülésezésére - közölte Herényi Károly frakcióvezető. Szili Katalin házelnök szavaira reagálva - aki szerint megfontolják a Fidesz ez irányú kezdeményezését - az MDF-es politikus úgy vélekedett: nyilván az MSZP és az SZDSZ is konstatálta, hogy nem lehet a nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve egyszersmind garantálni a parlamenti határozatképességet. Herényi hozzátette: a kéthetenkénti ülésezéssel mód nyílna arra, hogy az országgyűlési képviselők a mostaninál több időt szánjanak választókerületükre. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint is nehezen megoldható a parlament határozatképessége, ha a képviselők külföldön is helyt kívánnak állni. A politikus - hangsúlyozva, hogy frakciója mostanában nem tárgyalt e kérdésről - saját véleményét ismertetve úgy fogalmazott: ha szükséges, nem ellenzi, hogy az Országgyűlés két hétre vonatkozó napirendet fogadjon el. Megjegyezte: könnyebb volna most jó kompromisszumra jutni ez ügyben, ha négy évvel ezelőtt a Fidesz nyitottabbnak mutatkozott volna az ülésezéssel kapcsolatos vitákban. Napirenden a pénzügyi törvények ■ MTI____________________ A parlament nyolcórás időkeretben tárgyalja a héten a 2003. évi költségvetés újra megnyitott részletes vitáját. Holnap csak fejezeten belüli átcsoportosítást igénylő módosító indítványok mellett érvelhetnek a képviselők, mert a büdzsé fő számait már rögzítette az Országgyűlés. Szintén holnap szavaz a parlament az ügynöktörvényekhez benyújtott, a büntető jogszabályok változtatásához érkezett, illetve a szociális törvénycsomaggal kapcsolatos módosító indítványokról. A parlament napirendjén szerepel az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetésének és a foglalkoztatási törvénycsomagnak a zárószavazása is. A képviselők szerdán tárgyalják az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló, az APEH Bűnügyi Igazgatósága megszűnésére vonatkozó, valamint a közlekedésről szóló törvények módosítását célzó előterjesztéseket. 2002. december 9., hétfő IIPből] 3 ■MHMHMMnNMHnHaMNMMHMMMMaBSHBMMHHSHMMIMHHMraMHaNNHNMmaMMHSSB - ®n SKSMBSS9M . ! NSS Fidesz-igen jobb híján A vezető ellenzéki párt kongresszusa támogatja az uniós csatlakozást Igaz ugyan, hogy az uniós csatlakozás gazdasági feltételei roszszabbak, mint azt korábban bárki gondolta volna, és várhatóan lesznek első, illetve másodosztályú tagországok, de még így is érdemes belépnünk az Európai Unióba - összegezhető a Fidesz szombati kongresszusának üzenete. Orbán Viktor exminiszterelnök az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk címmel elfogadott programból kiemelte a nemzeti identitás erősítését és a gazdasági patriotizmus fontosságát. ■ Kis Ff.rf.nc______._________ Elsősorban a jogok és kötelezettségek aránytalansága, a jelenlegi tagországokkal szembeni egyenlő elbírálás hiánya és a mezőgazdasági támogatások, illetve termelési kvóták meghatározása miatt bírálták az Európai Uniót a szombati rendkívüli Fidesz-kongresszus szónokai. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a jelenlegi állás szerint ha minden, az unió által garantált támogatást összeadunk, Magyarország csak 40 százalékát kapja annak, amennyi járna neki. - Ehhez képest miért kell hazánknak már a csatlakozást követő első évben, 2005-ben a befizetési kötelezettsé- gének 100 százalékát teljesítenie? - tette fel a kérdést. A közép-európai országok jogos igényei között említette, hogy a közvetlen agrártámogatások összegét jelentősen emeljék meg, és az átmeneti időszakot rövidítsék le. Orbán Viktor a „kérdések kérdésére” - amely úgy hangzik: ha igaz, hogy a belépés feltételei roszszabbak, mint azt „valaha bárki is gondolta volna közülünk”, és számos ponton keresztezik a fair verseny, a méltányosság elvét, érdemes-e még így is belépnünk az Európai Unióba - igennel válaszolt. Ezt indokolva kifejtette: Magyarország méretei nem teszik lehetővé az elzárkózást a külvilágtól. Szerinte az országhatárok fokozatosan veszítenek jelentőségükből, míg a nemzeti identitás minden bizonynyal erősödni fog, így „sok millió magyar érezheti majd magát egyre közelebb hozzánk”. - Vannak, akik a nemzetközi érdekeket a nemzeti érdekek fölé rendelik - fogalmazott, majd hozzátette: régen moszkovitának, most brüsszelitának hívják őket. Utalva a december 1-jei Medgyessy-Nastase közös ünneplésre, úgy fogalmazott: a nemzeti megaláztatás nem része az EU kötelező joganyagának. Az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programból kiemelte a nemzeti identitás erősítésének és a gazdasági patriotizmus fontosságának szemléletét. Az EU-csatlakozás kapcsán Kósa Lajos alelnök fogalmazta meg a legborúlátóbb véleményt. Elmondta: nem kézenfekvő az „igen” az uniós tagságra, hiszen ez az EU már nem ugyanaz, ami korábban volt, mégis a csatlakozás az egyetlen út. Úgy látszik, lesznek első, illetve másodosztályú tagállamok, és egyes hátrányos helyzetű térségek soha nem válhatnak igazán az unió részévé. Ráadásul olyan kormányunk van, amelyik akkor is másodosztályú kocsira próbálna felkapaszkodni, ha a szerelvény csupa első osztályú vagonból állna - fejtette ki. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Orbán-kormány külügyi államtitkára a jogos aggodalmakról szólva elmondta: annak ellenére, hogy „komplett KGST- és KGB-garnitúrát emel az EU egy héten belül a keblére”, ez mégsem lesz újabb internacionalista kísérlet. Kiemelte: az EU-ban a rendőrséget és a közigazgatást ritkán alkalmazzák az ellenzék megfélemlítésére, és az sem jellemző, hogy pártirányítás alá helyeznék a közszolgálati médiát, vagy a reklámpiac állami manipulálásával lehetetlenítenék el a független médiumokat. Felszólalt Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője is - aki magyar nyelven köszöntötte a kongresszus résztvevőit -, valamint Martonyi János volt külügyminiszter, Harrach Péter az MKDSZ, Turi-Kovács Béla a Kisgazda Polgári Egyesület és Gyürk András a Fidelitas képviseletében. A Fidesz-kongresszust levélben köszöntötte többek között Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök, Silvio Berlusconi olasz kormányfő, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, Alain Juppé volt francia külügyminiszter, a Népi Mozgalom Unió vezetője, valamint Angela Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke. ORBÁN A TAGSÁGRÓL: Higgadt, nyugodt, a problémákkal is számot vető „igen” szavazást javasol Orbán Viktor az uniós csatlakozásról tervezett népszavazáson, mert nemzeti érdeknek tartja Magyarország belépését az európai közösségbe - derült ki a volt kormányfő Vasárnapi Újságnak adott interjújából. Orbán Viktor hangsúlyozta: annak ellenére az EU-tagság támogatását javasolja, hogy ilyen kedvezőtlen feltételek mellett még soha nem bővítették az uniót, és most először felbomlik a jogok és kötelezettségek korábbi egyensúlya is. Reményét fejezte ki, hogy Medgyessy Péternek a koppenhágai uniós csúcson sikerül majd betakarítania azokat az eredményeket, amelyeket a kormányzó és az ellenzéki erők lehetővé tettek. (H. Gy.) Tisztújítás előtt az FKGP ■ Dombi Margit ____________ Május 31-ig van legitim vezetése a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a Független Kisgazdapártnak (FKGP). Addig alulról építkezve minden megyében, illetve az országos vezetésben is véghez kell vinni a tisztújítást - mondta Réti Miklós, a párt elnöke. Az elnök szerint a párt 2006-ra újra bekerülhet a T. Házba. Az újraszervezés céljából minden korábban kiszakadt szervezetet, illetve a párt soraiba visszatérni kívánó tagot befogadnak. Balogh Gyula bejelentette a Magyar Vidék Pártjának feloszlatását, és jelezte, hogy az FKGP politikáját kívánja a parlamentben képviselni. Réti Miklós a párt újraszervezéséről elmondta: az egykori tagokból jelenleg országgyűlési képviselőként dolgozókat megkereste, közülük Szentgyörgyvölgyi Péter és Lengyel János jelezte, hogy vállalják a párt politikáját, rajtuk kívül kéthárom képviselő gondolkodik a visszatérésen. Kérdésünkre, hogy 2006-ig elképzelhető-e a parlamenti frakcióalakítás, Réti közölte: jelenleg nincs erre törekvés, ám ha erre esély lenne, a pártvezetés örömmel fogadná a frakcióalakítást. Pillanatnyilag nem várják el az országgyűlési képviselőktől, hogy kilépjenek abból a pártból, amelyben politizálnak. Ám ha az adott párt - például a Fidesz - emiatt a képviselőt ellehetetlenítené, akkor ez kézenfekvő lépés lenne. A megyei tisztújításokról elmondta: Hajdú-Bihar megye az egyetlen, ahol legitim vezetés van, ők ugyanis az országgyűlési választás után hatvan nappal megtartották a tisztújítást. Ennek ellenére az elnök azt kéri Oláh József megyei elnöktől, hogy záros határidőn belül ismételjék meg a választást. Az MDF elítéli Medgyessyt Nemzeti önbecsülésünket sérti, hogy december 1-jén Medgyessy Péter kormányfő Adrian Nastase román miniszterelnökkel közösen ünnepelt Budapesten Erdély Romániához csatolására emlékezve - tartalmazza az MDF országos választmányának állásfoglalása. A testület megállapította azt is, hogy hazánk nincs maradéktalanul felkészülve az uniós csatlakozásra. M Tárori Gabriella____________ Nem tudunk egyetérteni az olyan gesztusokkal, mint a december 1-jei kormányfői szintű közös ünneplés a gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt szombati választmányi ülését követően. - Nemzeti önbecsülésünket sérti - folytatta a politikus -, hogy Medgyessy Péter Adrian Nastaséval együtt ünnepelte meg Erdély Romániához csatolásának évfordulóját. Az MDF választmánya szerint Magyarország nincs maradéktalanul felkészülve az uniós csatlakozásra, amelynek rövid távon vesztesei is lehetnek. Az erről szóló állásfoglalás hangsúlyozza: a mindenkori kormány és politika felelőssége a vesztesek számának csökkentése, csakúgy, mint a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a veszteség, illetve a lemaradás átmeneti legyen. A választmány tárgyalt a kormány jövő évre szóló költségvetési előterjesztéséről is. Pongrácz Tibor kijelentette: a javaslat elfogadhatatlan az MDF számára. Hiányoznak a tervezetből az MSZP és az SZDSZ választási ígéretei, a költségvetés ellentétes a Nemzeti fejlesztési terv céljaival, illetve nem segíti az ország felkészülését az uniós csatlakozásra. Kitért továbbá arra: megítélésük szerint a baloldali hatalom felszínre hozta a történelmi egyházakkal szemben megbúvó ellenérzését. - Az egyházak ellehetetlenítését célzó, alkotmánysértő törekvés jelentkezik a költségvetésben, amely egyben sérti a Vatikánnal kötött szerződésünket is - hangoztatta. Csáky András választmányi elnök közölte: a testület arra kérte az MDF frakcióját, hogy az Afganisztánba küldendő magyar katonákról szóló parlamenti döntés meghozatalakor a nemzeti érdekeket helyezze előtérbe. Kitért arra, hogy a választmányt aggodalommal tölti el a taszári bázison tervezett kiképzésről szóló, egymásnak ellentmondó tájékoztatás. (E témáról bővebben a 4. oldalon olvashatnak.) A korábban megjelent sajtóhírekre reagálva, amelyek szerint a februári tisztújító gyűlésen több kihívója is lehet Dávid Ibolyának a pártelnöki tisztért folytatott versengésben, Csáky András kijelentette: a választmány nem foglalkozott személyi kérdésekkel. A választmány tagjai egyhangúlag elfogadták az uniós állásfoglalást fotó: Lányi Ákos