Magyar Nemzet, 2002. december (65. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

Régiót választhatna néhány kistérség Kovács László, az MSZP elnö­ke, külügyminiszter szerint az európai uniós csatlakozással javul az emberek életminősé­ge, a bővítés társadalmi, gazda­sági és szociális értelemben stabilitást jelent. Mi Czirják Imre_______________ H­osszú ideig tart még a belé­pés után, amíg Magyaror­szág szervesen beilleszkedik az EU-ba - fogalmazott Kovács Lász­ló az Európai Szocialista Önkor­mányzati Képviselők Uniója szombati ülésén. Elmondta: az unió folyamatos bővítésével a ha­táron túli magyarok is közelebb kerülnek az anyaországhoz. A külügyminiszter az esemény utáni sajtótájékoztatón azon véle­ményének adott hangot, hogy a bővítés mindkét oldaltól (a tagok­tól és a csatlakozóktól) erőfeszíté­seket követel. A befizető országok­nak növelniük kell az uniós alapok támogatását, az eddig kedvezmé­nyezett tagországoknak pedig le kell mondaniuk a támogatások egy részéről. Kovács szerint azon­ban ez az uniónak is megéri, hi­szen a bővítés után a legnagyobb belső piac jön majd létre. A tár­gyalások legfontosabb pontjának nevezte, hogy Magyarország 2004-ben több támogatást kapjon, mint 2003-ban. Hozzátette: az egyenlő elbánás elvét joggal igé­nyeljük, hiszen ezt a korábban csatlakozók is megkapták. Lamperth Mónika belügymi­niszter elmondta: az uniós csatla­kozáshoz kapcsolódó közigazgatá­si reform során létrejövő válasz­tott regionális önkormányzatok olyan decentralizált intézmények lesznek, amelyeknek területfej­lesztési döntési kompetenciájuk is lesz. Lapunk kérdésére elmondta: a szakértők mellett ő is arra hajlik, hogy hét régió legyen Magyaror­szágon. Három a Dunántúlon és három a Dunán innen, valamint egy központi régió. Azzal számol­nak, hogy a kistelepülések 200- 250 kistérséggé állnak össze, és azt tervezik, hogy a statisztikai régiók határán lévő kistérségek választ­hatnának, melyik nagyobb egy­séghez tartozzanak - fejtette ki a belügyminiszter. Bernard Poignant, a nemzetkö­zi szervezet elnöke előadásában ki­tért arra, hogy a jelenlegi uniós tag­államoknak segíteniük kell a csat­lakozó országokat. - Európa 1956. október 23. óta várja önöket - tette hozzá a francia politikus. Lamperth Mónika Kéthetente ülésezhet az Országgyűlés Folytatás az 1. oldalról­ Rogán Antal szerint a házszabály lehetővé teszi a két-, illetve a há­romhetes ülésezést is, de ez ellen­kezik az MSZP választási ígéreté­vel. - Áttérhetünk a kéthetes mun­karendre, csak akkor érthetetlen, hogy az MSZP és az SZDSZ miért kritizálta négy éven át a Fideszt - jegyezte meg a vezető ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. - Az MDF támogatja az átállást a parlament kéthetenkénti ülésezé­sére - közölte Herényi Károly frak­cióvezető. Szili Katalin házelnök szavaira reagálva - aki szerint meg­fontolják a Fidesz ez irányú kezde­ményezését - az MDF-es politikus úgy vélekedett: nyilván az MSZP és az SZDSZ is konstatálta, hogy nem lehet a nemzetközi kötelezettségek­nek eleget téve egyszersmind ga­rantálni a parlamenti határozatké­pességet. Herényi hozzátette: a két­hetenkénti ülésezéssel mód nyílna arra, hogy az országgyűlési képvi­selők a mostaninál több időt szán­janak választókerületükre. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint is nehezen megoldható a parlament határozatképessége, ha a képvise­lők külföldön is helyt kívánnak áll­ni. A politikus - hangsúlyozva, hogy frakciója mostanában nem tárgyalt e kérdésről - saját vélemé­nyét ismertetve úgy fogalmazott: ha szükséges, nem ellenzi, hogy az Or­szággyűlés két hétre vonatkozó na­pirendet fogadjon el. Megjegyezte: könnyebb volna most jó kompro­misszumra jutni ez ügyben, ha négy évvel ezelőtt a Fidesz nyitot­­tabbnak mutatkozott volna az ülé­sezéssel kapcsolatos vitákban. Napirenden a pénzügyi törvények ■ MTI____________________ A parlament nyolcórás időkeret­ben tárgyalja a héten a 2003. évi költségvetés újra megnyitott részletes vitáját. Holnap csak fejeze­ten belüli átcsoportosítást igénylő módosító indítványok mellett ér­velhetnek a képviselők, mert a bü­dzsé fő számait már rögzítette az Országgyűlés. Szintén holnap sza­vaz a parlament az ügynöktörvé­nyekhez benyújtott, a büntető jog­szabályok változtatásához érkezett, illetve a szociális törvénycsomaggal kapcsolatos módosító indítványok­ról. A parlament napirendjén szere­pel az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetésének és a foglalkoztatási törvénycsomag­nak a zárószavazása is. A képviselők szerdán tárgyalják az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló, az APEH Bűnügyi Igazgatósága meg­szűnésére vonatkozó, valamint a közlekedésről szóló törvények mó­dosítását célzó előterjesztéseket. 2002. december 9., hétfő IIPb­ől­]­­ 3 ■MHMHMMnNMHnHaMNMMHMMMMaBSHBMMHHSHMMIMHHMraMHaNNHNMmaMMHSSB - ®n SKSMBSS9M . ! N­SS Fidesz-igen jobb híján A vezető ellenzéki párt kongresszusa támogatja az uniós csatlakozást Igaz ugyan, hogy az uniós csatlakozás gazdasági feltételei rosz­­szabbak, mint azt korábban bárki gondolta volna, és várhatóan lesznek első, illetve másodosztályú tagországok, de még így is ér­demes belépnünk az Európai Unióba - összegezhető a Fidesz szombati kongresszusának üzenete. Orbán Viktor exminiszter­­elnök az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk címmel elfoga­dott programból kiemelte a nemzeti identitás erősítését és a gaz­dasági patriotizmus fontosságát. ■ Kis Ff.rf.nc______._________ E­lsősorban a jogok és kötele­zettségek aránytalansága, a je­lenlegi tagországokkal szembeni egyenlő elbírálás hiánya és a mező­­gazdasági támogatások, illetve ter­melési kvóták meghatározása miatt bírálták az Európai Uniót a szom­bati rendkívüli Fidesz-kongresszus szónokai. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a jelenlegi állás szerint ha minden, az unió által garantált tá­mogatást összeadunk, Magyaror­szág csak 40 százalékát kapja an­nak, amennyi járna neki. - Ehhez képest miért kell hazánknak már a csatlakozást követő első évben, 2005-ben a befizetési kötelezettsé-­ gének 100 százalékát teljesítenie? - tette fel a kérdést. A közép-európai országok jogos igényei között emlí­tette, hogy a közvetlen agrártámo­gatások összegét jelentősen emel­jék meg, és az átmeneti időszakot rövidítsék le. Orbán Viktor a „kérdések kér­désére” - amely úgy hangzik: ha igaz, hogy a belépés feltételei rosz­­szabbak, mint azt „valaha bárki is gondolta volna közülünk”, és szá­mos ponton keresztezik a fair ver­seny, a méltányosság elvét, érde­mes-e még így is belépnünk az Eu­rópai Unióba - igennel válaszolt. Ezt indokolva kifejtette: Magyaror­szág méretei nem teszik lehetővé az elzárkózást a külvilágtól. Szerinte az országhatárok fokozatosan ve­szítenek jelentőségükből, míg a nemzeti identitás minden bizony­nyal erősödni fog, így „sok millió magyar érezheti majd magát egyre közelebb hozzánk”. - Vannak, akik a nemzetközi ér­dekeket a nemzeti érdekek fölé ren­delik - fogalmazott, majd hozzátet­te: régen moszkovitának, most brüsszelitának hívják őket. Utalva a december 1-jei Medgyessy-Nasta­­se közös ünneplésre, úgy fogalma­zott: a nemzeti megaláztatás nem része az EU kötelező joganyagának. Az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programból kiemel­te a nemzeti identitás erősítésének és a gazdasági patriotizmus fontos­ságának szemléletét. Az EU-csatlakozás kapcsán Kó­sa Lajos alelnök fogalmazta meg a legborúlátóbb véleményt. Elmond­ta: nem kézenfekvő az „igen” az uniós tagságra, hiszen ez az EU már nem ugyanaz, ami korábban volt, mégis a csatlakozás az egyetlen út.­­ Úgy látszik, lesznek első, illetve másodosztályú tagállamok, és egyes hátrányos helyzetű térségek soha nem válhatnak igazán az unió részévé. Ráadásul olyan kormá­nyunk van, amelyik akkor is má­sodosztályú kocsira próbálna felka­paszkodni, ha a szerelvény csupa első osztályú vagonból állna - fej­tette ki. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Orbán-kormány külügyi állam­titkára a jogos aggodalmakról szól­va elmondta: annak ellenére, hogy „komplett KGST- és KGB-garnitú­­rát emel az EU egy héten belül a keblére”, ez mégsem lesz újabb in­ternacionalista kísérlet. Kiemelte: az EU-ban a rendőrséget és a köz­­igazgatást ritkán alkalmazzák az el­lenzék megfélemlítésére, és az sem jellemző, hogy pártirányítás alá he­lyeznék a közszolgálati médiát, vagy a reklámpiac állami manipu­lálásával lehetetlenítenék el a füg­getlen médiumokat. Felszólalt Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője is - aki magyar nyelven köszöntöt­te a kongresszus résztvevőit -, vala­mint Martonyi János volt külügy­miniszter, Harrach Péter az MKDSZ, Turi-Kovács Béla a Kis­gazda Polgári Egyesület és Gyürk András a Fidelitas képviseletében. A Fidesz-kongresszust levélben kö­szöntötte többek között Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök, Silvio Berlusconi olasz kormányfő, Wolfgang Schüs­­sel osztrák kancellár, Alain Juppé volt francia külügyminiszter, a Né­pi Mozgalom Unió vezetője, vala­mint Angela Merkel, a Német Ke­reszténydemokrata Unió elnöke. ORBÁN A TAGSÁGRÓL: Higgadt, nyugodt, a problémákkal is számot ve­tő „igen” szavazást javasol Orbán Viktor az uniós csatlakozás­ról tervezett népszavazáson, mert nemzeti érdeknek tartja Ma­gyarország belépését az európai közösségbe - derült ki a volt kormányfő Vasárnapi Újságnak adott interjújából. Orbán Vik­tor hangsúlyozta: annak ellenére az EU-tagság támogatását ja­vasolja, hogy ilyen kedvezőtlen feltételek mellett még soha nem bővítették az uniót, és most először felbomlik a jogok és kötele­zettségek korábbi egyensúlya is. Reményét fejezte ki, hogy Medgyessy Péternek a koppenhágai uniós csúcson sikerül majd betakarítania azokat az eredményeket, amelyeket a kormányzó és az ellenzéki erők lehetővé tettek. (H. Gy.) Tisztújítás előtt az FKGP ■ Dombi Margit ____________ M­ájus 31-ig van legitim vezeté­se a Legfelsőbb Bíróság dön­tése értelmében a Független Kis­gazdapártnak (FKGP). Addig alul­ról építkezve minden megyében, il­letve az országos vezetésben is vég­hez kell vinni a tisztújítást - mond­ta Réti Miklós, a párt elnöke. Az elnök szerint a párt 2006-ra újra bekerülhet a T. Házba. Az újra­szervezés céljából minden koráb­ban kiszakadt szervezetet, illetve a párt soraiba visszatérni kívánó ta­got befogadnak. Balogh Gyula beje­lentette a Magyar Vidék Pártjának feloszlatását, és jelezte, hogy az FKGP politikáját kívánja a parla­mentben képviselni. Réti Miklós a párt újraszervezé­séről elmondta: az egykori tagok­ból jelenleg országgyűlési képvise­lőként dolgozókat megkereste, kö­zülük Szentgyörgyvölgyi Péter és Lengyel János jelezte, hogy vállalják a párt politikáját, rajtuk kívül két­­három képviselő gondolkodik a visszatérésen. Kérdésünkre, hogy 2006-ig elképzelhető-e a parlamen­ti frakcióalakítás, Réti közölte: je­lenleg nincs erre törekvés, ám ha erre esély lenne, a pártvezetés örömmel fogadná a frakcióalakí­tást. Pillanatnyilag nem várják el az országgyűlési képviselőktől, hogy kilépjenek abból a pártból, amely­ben politizálnak. Ám ha az adott párt - például a Fidesz - emiatt a képviselőt ellehetetlenítené, akkor ez kézenfekvő lépés lenne. A megyei tisztújításokról el­mondta: Hajdú-Bihar megye az egyetlen, ahol legitim vezetés van, ők ugyanis az országgyűlési vá­lasztás után hatvan nappal meg­tartották a tisztújítást. Ennek elle­nére az elnök azt kéri Oláh József megyei elnöktől, hogy záros határ­időn belül ismételjék meg a vá­lasztást. Az MDF elítéli Medgyessyt Nemzeti önbecsülésünket sérti, hogy december 1-jén Med­gyessy Péter kormányfő Adrian Nastase román miniszterelnök­kel közösen ünnepelt Budapesten Erdély Romániához csatolá­sára emlékezve - tartalmazza az MDF országos választmányá­nak állásfoglalása. A testület megállapította azt is, hogy hazánk nincs maradéktalanul felkészülve az uniós csatlakozásra. M Tárori Gabriella____________ N­em tudunk egyetérteni az olyan gesztusokkal, mint a december 1-jei kormányfői szintű közös ünneplés a gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján - mond­ta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt szombati választmányi ülését követően. - Nemzeti önbecsülé­sünket sérti - folytatta a politikus -, hogy Medgyessy Péter Adrian Nastaséval együtt ünnepelte meg Erdély Romániához csatolásának évfordulóját. Az MDF választmánya szerint Magyarország nincs maradéktala­nul felkészülve az uniós csatlako­zásra, amelynek rövid távon veszte­sei is lehetnek. Az erről szóló állás­foglalás hangsúlyozza: a minden­kori kormány és politika felelőssé­ge a vesztesek számának csökken­tése, csakúgy, mint a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a vesz­teség, illetve a lemaradás átmeneti legyen. A választmány tárgyalt a kor­mány jövő évre szóló költségvetési előterjesztéséről is. Pongrácz Tibor kijelentette: a javaslat elfogadha­tatlan az MDF számára. Hiányoz­nak a tervezetből az MSZP és az SZDSZ választási ígéretei, a költ­ségvetés ellentétes a Nemzeti fej­lesztési terv céljaival, illetve nem segíti az ország felkészülését az uniós csatlakozásra. Kitért továb­bá arra: megítélésük szerint a bal­oldali hatalom felszínre hozta a történelmi egyházakkal szemben megbúvó ellenérzését. - Az egyhá­zak ellehetetlenítését célzó, alkot­mánysértő törekvés jelentkezik a költségvetésben, amely egyben sérti a Vatikánnal kötött szerződé­sünket is - hangoztatta. Csáky András választmányi el­nök közölte: a testület arra kérte az MDF frakcióját, hogy az Afganisz­tánba küldendő magyar katonákról szóló parlamenti döntés meghoza­talakor a nemzeti érdekeket helyez­ze előtérbe. Kitért arra, hogy a vá­lasztmányt aggodalommal tölti el a taszári bázison tervezett kiképzés­ről szóló, egymásnak ellentmondó tájékoztatás. (E témáról bővebben a 4. oldalon olvashatnak.) A korábban megjelent sajtóhí­rekre reagálva, amelyek szerint a februári tisztújító gyűlésen több kihívója is lehet Dávid Ibolyának a pártelnöki tisztért folytatott ver­sengésben, Csáky András kijelen­tette: a választmány nem foglalko­zott személyi kérdésekkel. A választmány tagjai egyhangúlag elfogadták az uniós állásfoglalást fotó: Lányi Ákos

Next