Magyar Nemzet, 2003. november (66. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

a Magyar tarai Belföld 2003. november 3., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly . belpol@magyarnemzet.hu Nyomoznak a kenőpénzügyben Szakértő vizsgálja a szocialisták megvesztegetéséről szóló hangfelvételt Tanúként hallgatta ki a rendőrség Kékesi Tibort, az MSZP or­szággyűlési képviselőjét és Csonka Gábor pártközeli vállalkozót a kazettaügy néven elhíresült nyomozás során - tudta meg a Magyar Nemzet. Szakértők vizsgálják a hangfelvételt, amelyen a gyanú szerint Csonka elismeri: a képviselőnek kenőpénzt jutta­tott azért, hogy a VI. kerületi vagyonkezelő átutalja egy építési vállalkozással szemben fennálló tartozását. B­SWF.NDT Pál.________________ H­angmintát vett a rendőrség Csonka Gábortól, Lénávai Il­dikó MSZP frakcióvezető volt kampányfőnökétől - értesült la­punk. Ismeretes: az ügyben lapunk cikke nyomán augusztusban indí­tottak nyomozást, amely szerint Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csa­ba építési vállalkozóktól, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse részükre a csaknem ötvenmillió forintnyi el­ismert számlatartozását. Csonka Gábor az MSZP Köztár­saság téri székházában bérli irodá­ját, a párttag nyomdaipari és rek­lámvállalkozása tíz éve itt szerkesz­ti a szocialisták hírleveleit. A la­punk birtokába jutott, titokban fel­vett telefonbeszélgetésben Csonka elismeri, hogy az ötmillió forintot Kékesi Tibor szocialista honatya kapta meg. Jónásék ugyanakkor plusz egymillió forintot fizettek azért, hogy az önkormányzati veze­tőváltás után is kaphassanak mun­kát a baloldali többségűvé vált ke­rülettől. A vállalkozók elmondása szerint a megrendelések fejében minden munka után tíz százalékot kellett volna egy bankszámlára át­utalniuk az MSZP-nek - legalábbis ezt állította Csonka. Kormos Endre alezredes, a BRFK szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a vizsgálati főosztály befolyás­sal üzérkedés gyanújával, ismeret­len tettes ellen indított nyomozást, amelynek során hangtechnikai szakértőt is bevontak. Ennek ered­ményét a következő hétre várják a nyomozók, miközben vizsgálják a vagyonkezelőtől és az önkormány­zattól lefoglalt nagy mennyiségű dokumentumot, és folyamatos a tanúk kihallgatása is. Kékesi Tibor a főváros VI. kerü­letének szocialista országgyűlési képviselője a Magyar Nemzet írása nyomán feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt. Ekkor a Hír Televíziónak azt állította: az általa nem ismert Csonka Gábor visszaélt a nevével, és elképzelhetőnek tartja, hogy gazdasági vagy politikai ér­dekcsoportok támadása áll a hát­térben. Kékesi Tibor lapunknak el­mondta: nemcsak a rágalmazás miatt, hanem az alapügyben is fel­jelentést tett, és úgy vélte, hogy la­punk nevének említésével hírbe hozta őt, megvalósítva ezzel az em­lített vétséget. A képviselő szerint ha történt is bűncselekmény, abba csak bele akarják keverni. Kékesi nem kívánta megerősíteni: beidéz­­te-e tanúként a rendőrség. Csökkent Toller népszerűsége Tizenhat százalékkal csökkent Toller László pécsi polgármes­ter népszerűsége egy év alatt - derül ki a Szociográf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felméréséből. Ha most vasár­nap lennének a helyi választá­sok akkor Toller a tavalyi 67,9 szavazati arány helyett csak 43,5 százalékot kapna. Az el­lenzék legnépszerűbb szemé­lyisége Pécs korábbi első em­bere, Páva Zsolt lett. A közéleti személyiségek közül legtöbben Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét tartják a legszimpati­­kusabbnak. (D. A.) Emléktáblát avattak Tisza Istvánnak Felavatták gróf Tisza István egykori miniszterelnök emléktábláját, amelyet a Tisza István Baráti­­Társaság helyezett el a politikus egykori lakhelyén, Budapesten, a XIV. kerületben. Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke beszédében kiemelte: Tisza a századforduló Magyarországának egyik legki­válóbb és legelhivatottabb poli­tikusa volt. A megemlékezésen felolvasták Orbán Viktor, a Fi­desz elnökének levelét is. (MTI) Taszári nők a bázisért Gondolja végig újra a bázis bezá­rásáról szóló döntést a honvé­delmi tárca - áll abban, a Ju­hász Ferenc honvédelmi mi­niszternek címzett levélben, amelyet a hét végén adtak át a taszári nők képviselői Bocskai István ezredesnek, a tárca kommunikációs főigazgató­helyettesének. (G. J. A.) Juventus: új szerződés tartozással Az ORTT annak ellenére hosszab­bította meg frekvenciaszerző­dését további öt évre a Juventus Rádióval, hogy a mű­sorszolgáltató kétszáznegyven­négymillió forinttal tartozik a médiahatóságnak - értesült a Magyar Nemzet. (P. T.) Polt és Lomnici együtt koszorúz Idén november 4-én először közö­sen koszorúzza meg a fővárosi Gyorskocsi utcai börtön falán lévő Nagy Imre-emléktáblát a főbíró és a legfőbb ügyész; a közjogi méltóságok fejet hajta­nak az ’56-os forradalom utáni megtorlás áldozatai és azon bí­rák, ügyészek előtt, akik inkább megváltak hivatásuktól, de nem vettek részt a törvénysértő perekben. (MTI) Botrány a köztévében Szabad demokrata összefonódások a médiában? Folytatás az 1. oldalról­­ Forrásaink szerint a kuratórium kormánypárti delegáltjai akár Ragáts leváltását is kezdeményezhe­tné, míg az MDF-es küldöttek a távo­zást akkor támogatnák, ha bebizo­nyosodik: a köztévét kár érte. A ku­ratóriumi elnökség a nagykurató­riumnak csak javasolhatja Ragáts visszahívását; a grémium kéthar­mada dönthet az elnök menesztésé­ről. Az elnökség a vizsgálat lefolyta­tására az MTV Rt. felügyelőbizott­ságát kérte fel, azzal a kikötéssel, hogy csütörtökön dönteni szeretné­nek az ügyben. Szili Katalin, az Országgyűlés el­nöke arról tájékoztatott, hogy a ház­­bizottság döntése értelmében a MTV reklámértékesítéssel összefüg­gő kérdéseinek további tisztázása érdekében elhalasztják a költségve­tés zárszámadásának végszavazását. Az eredeti előterjesztés módosításá­val hatmilliárd forint költségvetési pénzhez jutna az MTV. A Magyar Hírlap pénteki számá­nak „Eladta a reklámidejét az MTV az RTL-nek” című cikkében ugyan­akkor azt közölte: a három cég az RTL Klub érdekeltségébe tartozik. Hozzáfűzték: az egyik vásárló az IMG Médiaügynökség, amelynek egyik tulajdonosa - Somogyi Miklós - az RTL Klub legnagyobb beszállí­tójának,­­az IKO Produktion Kft.­­nek, valamint magának a kereske­delmi adónak is tulajdonosa. A lap szerint a szerződés azért is előnyte­len, mert a köztévé kereskedelmi osztálya már 2002-ben több pénzre szerződött, akkor egymilliárd forin­tért adta el a reklámidőt. Az RTL Klub aznapi közleményében cáfolta a lap állításait, és közölte: jogi lépé­seket fontolgat az ügyben. Az elnökségen belül az SZDSZ-es Kozák Márton kezdeményezte a reklámszerződések kivizsgálását. Az ügy pikantériája, hogy a párt orszá­gos tanácsa elnökének, Pető Iván­nak a fia, Pető Márk az RTL Klub jo­gásza. Az MTV kereskedelmi igaz­gatója - aki a tárgyalásokat segítette - Vidus Ildikó, egyébként az RTL Klub értékesítési vezetőjének, Vidus Gabriellának a testvére. - Aggasztó, hogy már nem az első eset, amikor kifejezetten a polgári, nemzeti vagy keresztény értékren­det magukénak valló műsorokat érik atrocitások - jelentette ki a Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke pápai sajtótájékoztatóján a köztévé Éjjeli menedék című műsorának meg­szüntetéséről. Szavai szerint nem egyetlen műsorról van szó, hanem a demokrácia és a szabadság kér­déséről, ezen belül is a sajtósza­badságról. ..............................v..... •........y .... r- ' " " ' •. Ragáts futólépésben távozott a kuratórium üléséről fotó: pörneczi Bálint ELLENTMONDÁSOS ORTT-DÖNTÉSEK. A Magyar ATV 2003. szeptember 29-i, Egye­nes Beszéd című műsorában Kálmán Olga megsértette a médiatörvényt, amikor Lovas István korábban a Magyar Rádióban elhangzott jegyzetéből egy bizonyos részletet kiragadva, az egésznek célját és valóságtartalmát elferdítve tájékoztatta a nézőket - áll az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottságának döntésében. A műsorban Kálmán vendége Szadai Károly, a Magyar Rádió Rt. Köz­­alapítvány elnöke volt; a műsorvezető a neki szánt kérdéseiben Lovas jegyzetéből idézve a közrádió műsorainak állítólagos rasszizmusára utalt. Az eljáró tanács sze­rint Kálmán nem tájékoztatott arról, hogy Lovas rádiójegyzete válasz volt Megyesi Gusztáv az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent írására. A médiahatóság korábban saját panaszbizottságáéval ellenétes döntést hozott, amikor szeptem­berben közigazgatási eljárásban százezer forintra büntette a rádiót. Gyorssegély a mentősöknek Háromszázmillió forint gyorssegélyt kap az Országos Mentő­­szolgálat az egészségügyi minisztériumtól a legsúlyosabb gaz­dasági problémák elhárítására. B Zivkovics Natália____________ M­entésre és sürgősségi ellátás­ra 200 millió, a mentőheli­kopterek nagyobb javítási munká­lataira pedig 100 millió forintot biz­tosít az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESCSM). Azután döntöttek így, hogy az OMSZ körlevélben értesítette me­gyei szervezeteit arról: nehéz gaz­dasági helyzetbe kerültek, ezért azonnali megszorító intézkedése­ket kell foganatosítani. Rácz Jenő, az ESZCSM helyettes államtitkára leszögezte: pénzhiány miatt mentés nem maradhat el. Hozzátette: kincstári biztos kinevezését kérik az OMSZ-hoz, miután egy újabb vizsgálat ismét súlyos gazdasági szabálytalanságokat, irányítási és szervezési hiányosságokat állapí­tott meg a szervezet korábbi műkö­désével kapcsolatban. A csütörtö­kön zárult vizsgálat ismét felveti a korábban fegyelmi eljárással fel­mentett főigazgató, Góbi Gábor fe­lelősségét, akit azután Kökény Mi­hály rehabilitált, s kinevezett a szervezet tudományos és oktatói főigazgató-helyettesének. Az átvi­lágítás szerint felmerült a korábbi főigazgató, gazdasági főigazgató fe­lelőssége az államháztartási, szám­viteli és közalkalmazotti törvény, il­letve több kormányrendelet be nem tartása miatt. A helyettes államtitkár szerint mindez nem érinti azokat a fejlesz­téseket, amelyeket az Európa-terv­­ben írt elő a kormány. Ebben az év­ben 33 mentőállomást már felújí­tottak és hét újat építenek. Folytatódó bősi tárgyalások A környezetvédelmi és vízügyi tárca vezényelheti le a bősi vízlép­csővita lezárását - mondta el Kis Zoltán, a minisztérium politikai államtitkára, aki arra számít, hogy még ebben a kormányzati cik­lusban megoldódik az évtizedes vita, s több víz jut majd a Dunába. K­luth GF.Rr.FTY______________ K­orábban arról szivárogtak ki információk, hogy a terület a Külügyminisztérium vagy a Mi­niszterelnöki Hivatal irányítása alá kerül, s csak mellékszerep jut a szaktárcának. A hét végén a Nép­­szabadság ugyanakkor hírt adott arról, hogy a kormány két héten belül várhatóan elfogadja a bősi munkamegosztásról szóló határo­zatát, amely - több mint egyéves tétlenkedés után - végre írásba foglalja az egyes tárcák feladatait a szlovák-magyar megegyezési fo­lyamatban. Kis Zoltán lapunknak elmond­ta: Persányi Miklós jelölheti ki a ta­valy nyáron menesztett Székely László dunai kormánybiztos utód­ját, aki Szlovákiával szemben kép­viseli majd hazánkat a tárgyaláso­kon. Az államtitkár kérdésünkre leszögezte: a miniszter csak a kor­mányhatározat után nevezi meg a jelöltet, s egyelőre csak annyit árul­hat el, hogy el nem kötelezett szak­embert keresnek, aki eddig sem a vízügy, sem pedig a környezetvé­dők oldalán nem avatkozott bele az vitába. Elismerte ugyanakkor, hogy nem lesz könnyű ilyet találni. Kis arra számít, hogy az újrain­duló tárgyalásokon a vízmegosztás kérdését összekapcsolják majd az Európai Unió égisze alatt megfo­gant természetvédelmi elképzelé­sekkel, így megkezdődhet a hatá­ron átnyúló szigetközi-csallóközi nemzeti park létrehozásának elő­készítése. Ez a terv - mutatott rá - jelentős uniós forrásokra számít­hat, ami akár anyagilag is érdekelt­té teheti északi szomszédunkat ab­ban, hogy a jelenleginél­ több vizet engedjenek az Öreg-Dunába. Az államtitkár elmondása sze­rint a hágai Nemzetközi Bíróság előtt továbbra is a Külügyminiszté­rium képviseli majd hazánkat. Em­lékezetes: tavaly nyáron menesz­tették posztjáról Székely László du­nai kormánybiztost, s több mint egy éven át a kormány még arról sem gondoskodott, hogy legalább adminisztratív szinten megmarad­jon Magyarország képviselete a kétoldalú jogvitában. Pedig a kor­mányváltás időpontjában már a le­zárásához közeledett a hágai bíró­ság 1997-es döntése után indult megegyezési folyamat, s az elem­zők biztosra vették, hogy Szlovákia a mesterséges felvízcsatornából mindenképpen több víz átadására kényszerül majd a jelenleginél, amely az éves vízhozam húsz szá­zalékát sem éri el. Korábban nem­zetközi jogi szakértők úgy véleked­tek: komoly hátrányokkal járhat, hogy a Medgyessy-kabinet jegelte a tárgyalásokat, ha hazánknak - megegyezés hiányában - mégis a hágai bíróságtól kell majd kérnie döntése részletes magyarázatát. A szentatyát méltatta Erdő Péter bíboros Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az októ­beri, vatikáni beiktatása után szombaton mutatta be Esztergom­ban az első nyilvános szentmiséjét. Szavai szerint az embereknek a szeretet és a hit közösségében kell élniük.­ ­ Jezsó Ákos_________________ A szentatya megbecsülésének és kegyelemnek nevezte első, bí­­borosi miséjén Erdő Péter, hogy a pápa főpásztori szolgálatának 25. évfordulóján harminc társával együtt a konzisztórium tagjának választotta. Emlékezetes: II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter té­ren megtartott konzisztóriumon október 21-én 31 új bíborost kreált, egyikük nevét azonban nem hozta nyilvánosságra. Közülük a legfiata­labb Erdő Péter volt, aki Magyaror­szág 22. kardinálisa lett. A főpásztor olyan „átlelkesült és karizmatikus személynek” nevezte a szentatyát, aki igehirdetésével, ta­nítóhivatali munkájával, a nem ke­resztény vallásokkal folytatott pár­beszéddel, és minden jóakaratú ember megszólításával, valamint az apostoli útjainak sokaságával viszi az evangélium örömhírét szerte a világban. Mindenszentek ünnepe kapcsán kifejtette: a vértanúk tisz­telete a legelső keresztény száza­dokba nyúlik vissza, ezért ezt a na­pot a keresztény egyház ősidők óta megünnepli. A bíboros szerint ami­kor a szentek közösségét ünnepel­jük, akkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az embereknek a szeretet és a hit közösségében kell élniük. Mint fogalmazott: legalább olyan erővel és örömmel kell segíte­niük egymást, ahogyan a szentektől kérik a segítséget, vagy ahogyan a halottaikról megemlékeznek. A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁT ÜNNEPELTÉK. A hazai protestáns egyházak pén­teken tartották a reformáció emléknapját, amely során arra emlékeztek, hogy Lu­ther Márton 1517. október 31-én szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontból álló vitatételét. Az ünnep kapcsán országszerte különböző meg­emlékezéseket és kulturális eseményeket rendeztek. A Deák téri evangélikus temp­lomban Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kifejtet­te: korunk világa csak magát tudja tisztelni, csak azt tartja értéknek, ami az embert a hedonisztikus célok megvalósítására készteti, s a pénzt egyetlen értékként fogad­ja el. Hozzátette: a kérdés az, hogy az egyház a szolgálatával és az evangélium hir­detésével ki tudja-e józanítani a világ megmámorosodottságát. Szabó István Duna­­melléki református püspök szerint is az önimádat társadalmában élünk, de az ön­magát ünneplő és magasztaló ember ennek ellenére mégis boldogtalan. Ezért Lu­ther Márton első tétele alapján korunk emberét is a megtérésre szólította.

Next