Magyar Nemzet, 2003. november (66. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

Haszonélvező kormány közeli cégek II Kis Ferenc__________________ N­ émeth Imre földművelésügyi miniszter korábbi munkahe­lye, az agrárkamara, Máhr András helyettes államtitkár, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Perfekt Rt., Gyurcsány Ferenc ifjú­sági miniszter egykori érdekeltsége konzorciumot alakítva nyerte el azt a csaknem háromszázmillió forin­tos közbeszerzési pályázatot, ame­lyet a mezőgazdasági termelők uni­ós felkészítésére írt ki az agrártárca - közölte sajtótájékoztatóján Len­gyel Zoltán fideszes parlamenti képviselő. Hozzátette: bár jogszerű volt az eljárás, erkölcsileg elfogadhatatlan­nak tartja. A politikus elmondta, hogy a tender megjelenésétől kezd­ve 12 nap állt rendelkezésre a pályá­zatok elkészítésére, majd a fent em­lített három céget hívták meg tár­gyalásra. Az eredményhirdetésig csupán két napra volt szükség. Ar­ról is szólt, hogy a gazdák kaptak egy kézikönyvet, amelyet szintén rohamléptekkel kellett előállítani és megszervezni a terjesztését. Lengyel szerint felvetődik a kér­dés, hogy egy-két hét alatt valóban elvégezhető-e ilyen nagy munka, vagy esetleg már korábban értesül­tek a feladatról a nyertes cégek. Furcsának nevezte, hogy a feladat­kör, amelyre a konzorcium megbí­zást kapott, a falugazdászok mun­kaköri leírásában is szerepel, és ők foglalkoztak is a gazdák uniós felké­szítésével. Lengyel Zoltán kíváncsi arra, hogy a gazdák számára uniós előadást tartók rendelkeztek-e kellő ismeretekkel, milyen órabérért tar­tották az előadásokat, illetve milyen arányban részesedtek a cégek a megbízási díjból. Ezekre a kérdé­sekre ugyanis nem kapott megfele­lő választ Németh Imre agrármi­nisztertől. Visszalépett a Fidesz jelöltje Ms Dombi Margit_______________ H­alottak napján, a férjem sírjá­nál döntöttem úgy, hogy visz­­szalépek, és nem indulok a novem­ber 16-ra kitűzött újabb demecseri polgármester-választáson - nyilat­kozta lapunknak Fáky Lászlóné. A Fidesz volt jelöltjét a napokban élet­­veszélyesen megfenyegették, vasár­nap pedig kiskorú gyermekét kör­nyékezte meg egy helybéli asszony, arról faggatva, hogy lehetne megta­lálni édesanyját. Kiss Gyula, az MSZP-SZDSZ - Szövetség Demecserért koalíció je­löltje elmondta: nem örül Fákyné elhatározásának. Tukacs István, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei elnöke nevetségesnek és alap­talannak nevezte Fákyné visszalé­pésének indokait. Szerinte nem is a jelölt, hanem a Fidesz vezetőinek döntéséről van szó, akik indokolat­lanul csalással vádolták meg Kiss Gyula kampánystábját. Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője lapunknak elmondta: megbotránkoztató számára az MSZP elnökének vélekedése, hi­szen az októberi választás körüli anomáliákat bírósági határozat ítéli el, Fákyné fenyegetéséről pedig rendőrségi feljelentés van. Kijelen­tette: Fákynét senki nem befolyá­solta, a visszalépés az ő döntése volt, amit egy férjét nemrégiben el­vesztett, megfenyegetett nő eseté­ben meg lehet érteni. Módosító dömping a költségvetéshez A Fidesz elsősegély- és tükörcsomagot nyújtott be • Az MSZP elvetette a negyedik adókulcs ötletét Több mint 1700 módosító ja­vaslatot nyújottak be a pártok a jövő évi költségvetés terveze­téhez. A Fidesz saját indítvá­nyain túl egy „tükörcsoma­got” is készített, amely a kor­mánypártokat a be nem vál­tott ígéretekkel szembesíti. Az MSZP erre úgy reagált: az ígé­retek négy évre szóltak. Mi Munkatársainktól___________ C­saknem 1400 módosító javas­latot tartalmazó „elsősegély­­csomagot” terjesztett be a Fidesz a jövő évi költségvetéshez. A pártok egyébként péntekig, a határidő le­jártáig több mint 1700 módosítás­sal álltak elő. Varga Mihály frak­cióvezető-helyettes pénteken, az Országház előtt tartott sajtótájé­koztatóján elmondta: a Fidesz cso­magjának célja, hogy a költségve­tést, és ezzel az emberek életét job­bá tegye. Hangsúlyozta: a Fidesz nem fogadja el a kormány adó­emelési javaslatát. A versenyké­pesség növeléséhez tartoznak a tu­risztikai célelőirányzat beruházá­sait ösztönző javaslatok, a lakás­fejlesztési program támogatására, valamint a vasútfejlesztésre és az útépítésre vonatkozó indítványok. A humánpolitikai csomag egész­ségügyi, oktatási, környezetvédel­mi és kulturális jellegű támogatá­sokat tartalmaz. Az önkormány­zatok támogatását lehetővé tevő 137 milliárd forint átcsoportosítá­sát igénylő indítványok kapcsán Varga Mihály megjegyezte: az a harmincmilliárd forint, amit a kormány többlettámogatásként kínál, érdemben csak a főváros és a nagyvárosok tömegközlekedé­sén segít. A Fidesz módosító javaslatai­nak 340,4 milliárd forintos pénz­ügyi fedezetét a takarékos állam­igazgatásban és az infláció alulter­vezéséből származó többletbevé­telben jelölte meg. A saját indítvá­nyokon túl az ellenzéki frakció be­nyújtott egy „tükörcsomagot” is, amellyel szembesíteni kívánják az MSZP-t a be nem váltott ígéretek­kel. A 360 millió forintot igénylő javaslatok között szerepel a gyógy­szerkassza támogatása, az egész­ségügyi dolgozók hűségjutalma, valamint az ingyenes tankönyvek­re és az iskolatej támogatására vo­natkozó indítvány - fejtette ki Varga Mihály. A Pénzügyminisztérium tanul­mányozni fogja a jövő évi költség­­vetéshez benyújtott fideszes mó­dosító indítványokat, ám szerinte a megjelölt többletforrások nem léteznek - mondta az MTI-nek Veres János, a PM politikai állam­titkára. A Fidesznek meg kellene tanulnia, hogy a kormányprog­ramok négy évre szólnak, ezért nem kérhetik számon a kabinet összes ígéretét 2004-ben - reagált Szabó Lajos, a szocialista frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Lapunk információi szerint a szocialisták időközben elvetették az újabb, negyedik szja-kulcs ötle­tét. Ismert: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke korábban úgy fogal­mazott, ez súlyos koalíciós feszült­ség forrása lehet. Göndör István az MSZP frakcióvezető-helyettese la­punknak tegnap elmondta: ma délelőtt döntenek arról, hogy mely, az adótörvényekhez benyúj­tott módosító javaslatokat támo­gatják. Kuncze pénteken a jövő évi bü­dzséről azt nyilatkozta: továbbra is úgy látják, hogy az önkormányza­toknál vannak a jövő évi költség­­vetés legnagyobb feszültségei. Az SZDSZ csaknem félszáz önálló és mintegy negyven, az MSZP-vel kö­zös módosító indítványt adott be. Az MDF több mint száz módo­sító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetési törvényjavaslat­hoz - mondta el Font Sándor. A frakcióvezető-helyettes kiemelte az egészségügyet és a gyógyszertá­mogatást érintő 68,8 milliárd fo­rintos javaslatcsomagjukat. Az MDF megnövelné azon civil szer­vezetek támogatását is, amelyek drámaian alacsony anyagi jutta­tásban részesülnek. A nagyobbik ellenzéki párt szembesíteni kívánja az MSZP-t a be nem váltott ígéretekkel FOTÓ: PÖRNECZI BÁLINT Egyeztetések a lex Szászról Folytatás az 1. oldalról­­ A kormány hétfőn beterjeszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletével kapcsolatos törvényja­vaslatot, amelynek vitája a no­vember 17-i héten kezdődhet meg - mondta Szili Katalin, az Ország­­gyűlés elnöke pénteken. A tör­vénymódosításokhoz a képviselők ötven százalék plusz egy fős támo­gatása kell, ám a tervezet megosz­totta a szakmai és a politikai köz­véleményt. Korábban a Magyar Nemzeti Bank közleményében bí­rálta a kormány kezdeményezé­sét, amely - szerintük - veszélyez­teti az ország pénzügyi rendszeré­nek stabilitását. Gál J. Zoltán kor­mányszóvivő úgy látja, ilyen ve­szély nem áll fenn. Orbán Viktor volt miniszterel­nök szerint a kormányzati főha­talom nem tartja tiszteletben a független intézményeket.­­ A Legfőbb Ügyészséget mint intéz­ményt és annak vezetőjét tiszte­letben kell tartani, miként a --------........................................................................... Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletét és vezetőjét is - jelen­tette ki a Fidesz elnöke pénteken Pápán. Hozzátette: ez a bíróságok intézményrendszerére is vonat­kozik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese úgy véli, ha a hétfőn a parlament elé kerülő lex Szászt változatlan formában fogadják el a szocialisták, akkor nagy valószínű­séggel januártól új vezetése lesz a bankfelügyeletnek, s Szász Károlyt elmozdítják a helyéről - vélekedett a politikus. Azt a Szász Károlyt, aki a bankbotrány részleteinek a feltá­rásával nyilvánvalóan sértette nemcsak a jelenlegi kormányzat, hanem személy szerint a miniszter­­elnök érdekeit is - tette hozzá a Fidelitas alelnöke. Ismert: a PSZÁF által feltárt súlyos pénzügyi sza­bálytalanságok az Inter-Európa bankot is érintik, ahol éveken ke­resztül - részben a miniszterelnök bankelnöki ideje alatt - milliárdo­­kat mostak tisztára. VALÓDI DEMOKRATA. Valódi demokrata nem teheti meg, hogy ugyanazt csinálja, mint a Fidesz. Nem lehet az a megoldás, hogy bizalmatlanság miatt átírjuk a magyar közjogi rendszert - válaszolta a 168 Óra című hetilapnak adott inter­jújában Kuncze Gábor SZDSZ-es pártelnök arra a kérdésre, hogy az ügyészsé­gi törvény módosításával leváltható-e Polt Péter legfőbb ügyész. A szabad demokrata politikus közölte: ki kell várni, míg lejár Polt mandátuma, s azután olyan embert kinevezni a posztra, akinek a pártatlansága és szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Kuncze szavai különösen érdekesek a PSZÁF-ról szó­ló törvény módosításának küszöbén, amelynek következményeként egysze­rűen megszűnne az elnök posztja. De itt említhetnénk a Magyar Energia Hi­vatal elnökének, Kaderják Péternek a gáztörvény módosításával történő eltá­volítását is. Ismert, Kaderjákot az előző ciklusban hat évre nevezték ki az in­tézmény élére. A jelenlegi kormánypártok - Polt Péter ostorozása közepette - számos alkalommal hivatkoznak Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész távo­zására, amelyet szerintük a Fidesz kényszerített ki, ám ezt az állítást semmi nem támasztja alá. Györgyi ugyanis a mai napig nem nyilatkozott elhatározá­sának okairól. (V. K.) Háttéralkut kötöttek az MSZP-ben Folytatás az 1. oldalról • A pártelnök-külügyminiszter je­lölése az államfői posztra már egy éve téma a sajtóban, Kovács az er­re vonatkozó kérdésekre idáig mindig kitérő választ adott. Azt viszont már bejelentette, hogy a következő kongresszuson már nem vállalja a jelölést a pártelnök­ségre. A legfőbb állami posztra törté­nő jelölés már az előző ciklusban is nagy vihart kavart. Földes György, az MSZP országos vá­lasztmányának akkori elnöke pél­dául kijelentette: a köztársasági elnök posztja - annak demonstra­tív erejénél fogva - sokkal jelentő­sebb annál, hogy taktikázás tár­gyává tegyék. Magyar Bálint (SZDSZ) úgy vélte: az államfő a nemzet egységét szimbolizálja, nem csak a kormánypártok bizal­mát élvező jelöltet kell a parla­ment elé állítani. Kovács László más szocialista politikusokkal egyetemben úgy vélekedett: a köztársasági elnök személyét nem szabad pártpolitikai alkuktól füg­gővé tenni. Kovács László 2003. november 3., hétfő Belföld ■ Magyar Nemzet . ADÓKRÓL SZAVAZ MA A T. HÍZ. Mintegy hatórás szavazáson dönt ma a parlament az adótörvények módosító javaslatairól - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság pénteki ülését követő sajtótájékoztatóján. A határozatho­zatalokkor döntenek az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény­­javaslatról, illetve az Irakban tartózkodó magyar kontingensről szóló határozat módosításáról is - tette hozzá. (MTI) Igazságosabb bértáblát követelnek A közszektor munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZEF) „töréspontnak” tartja, ha a kormány jö­vőre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenhá­romezer forintos minimálbért. K­ .Bakonyi Apám_______________ A­z Országos Közszolgálati Ér­dekegyeztető Tanács (OKÉT) mihamarabbi összehívását követeli a SZÉF annak érdekében, hogy az ötvenháromezer forintos minimál­bért - ezáltal pedig a hatszázalékos béremelést - a kormány építse be a közszféra illetményrendszerébe.­­ A kormányváltáskor szóbeli megál­lapodás történt arról, hogy a közal­kalmazotti illetménytábla legala­csonyabb, A1-es kategóriája a min­denkori minimálbérrel lesz egyenlő - hangsúlyozta lapunknak Szabó Endre. A SZEF elnöke szerint, ha ez nem történik meg, a szféra alacso­nyabb kereseti kategóriáiban visz­­szaáll az a bértorlódás, amit a kor­mány éppen a tavalyi, nagyarányú béremeléssel orvosolt. A bértárgya­­l­ások jelenlegi állása szerint ráadá­sul csak ez az intézkedés jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megőrzésére, feltéve, ha igaznak bi­zonyulnak a jövőre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások - tette hozzá Szabó. Az érdekvédő ugyanakkor hangsúlyozta: semmi oka nincs annak, hogy a közszektor munkavállalói a versenyszférához képest kevesebb reálbéremelésben részesüljenek jövőre, ezért a SZÉF összességében két számjegyű bér­emelésre tesz javaslatot az OKÉT- ben. Lapunk kérdésére a SZÉF el­nöke úgy fogalmazott, hogy akár „töréspont” is lehet, ha a kormány nem lesz hajlandó legalább a mini­málbérrel kapcsolatos követelésü­ket teljesíteni. Hatvanezren távoznak a közszférából? L­apinformációk szerint egyes minisztériumokban már ma közölhe­tik az érintettekkel, hogy nincs szükség további munkájukra. Eb­ben éppen a munkaügyi tárca járhat élen, ahol ma várhatóan kétszázöt tisztviselőtől vesznek búcsút. A gyorsaság a minisztériumok „saját ér­dekét” szolgálja, a pénzügyi tárca ugyanis csak az idei elbocsátások, fel­mondások költségeit fedezi.­­ A kormányprogramban semmiféle uta­lás nem történt arra vonatkozóan, hogy tömeges elbocsátás várható a közszolgáltatás területén - fogalmazott lapunknak Balsai István. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöke szerint a kormány „karácsonyi ajándékaként” értelmezhető hétezer fős elbocsátás össze­sen húszezer családtagot érint hátrányosan. Mivel a költségvetés alap­ján az önkormányzatok jövőre nem kapják meg a béremelésekhez szükséges forrásokat, Balsai szerint további ötvenezer fős leépítésre le­het számítani a közszférában.

Next