Magyar Nemzet, 2003. november (66. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-03 / 255. szám
Haszonélvező kormány közeli cégek II Kis Ferenc__________________ N émeth Imre földművelésügyi miniszter korábbi munkahelye, az agrárkamara, Máhr András helyettes államtitkár, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Perfekt Rt., Gyurcsány Ferenc ifjúsági miniszter egykori érdekeltsége konzorciumot alakítva nyerte el azt a csaknem háromszázmillió forintos közbeszerzési pályázatot, amelyet a mezőgazdasági termelők uniós felkészítésére írt ki az agrártárca - közölte sajtótájékoztatóján Lengyel Zoltán fideszes parlamenti képviselő. Hozzátette: bár jogszerű volt az eljárás, erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja. A politikus elmondta, hogy a tender megjelenésétől kezdve 12 nap állt rendelkezésre a pályázatok elkészítésére, majd a fent említett három céget hívták meg tárgyalásra. Az eredményhirdetésig csupán két napra volt szükség. Arról is szólt, hogy a gazdák kaptak egy kézikönyvet, amelyet szintén rohamléptekkel kellett előállítani és megszervezni a terjesztését. Lengyel szerint felvetődik a kérdés, hogy egy-két hét alatt valóban elvégezhető-e ilyen nagy munka, vagy esetleg már korábban értesültek a feladatról a nyertes cégek. Furcsának nevezte, hogy a feladatkör, amelyre a konzorcium megbízást kapott, a falugazdászok munkaköri leírásában is szerepel, és ők foglalkoztak is a gazdák uniós felkészítésével. Lengyel Zoltán kíváncsi arra, hogy a gazdák számára uniós előadást tartók rendelkeztek-e kellő ismeretekkel, milyen órabérért tartották az előadásokat, illetve milyen arányban részesedtek a cégek a megbízási díjból. Ezekre a kérdésekre ugyanis nem kapott megfelelő választ Németh Imre agrárminisztertől. Visszalépett a Fidesz jelöltje Ms Dombi Margit_______________ Halottak napján, a férjem sírjánál döntöttem úgy, hogy viszszalépek, és nem indulok a november 16-ra kitűzött újabb demecseri polgármester-választáson - nyilatkozta lapunknak Fáky Lászlóné. A Fidesz volt jelöltjét a napokban életveszélyesen megfenyegették, vasárnap pedig kiskorú gyermekét környékezte meg egy helybéli asszony, arról faggatva, hogy lehetne megtalálni édesanyját. Kiss Gyula, az MSZP-SZDSZ - Szövetség Demecserért koalíció jelöltje elmondta: nem örül Fákyné elhatározásának. Tukacs István, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke nevetségesnek és alaptalannak nevezte Fákyné visszalépésének indokait. Szerinte nem is a jelölt, hanem a Fidesz vezetőinek döntéséről van szó, akik indokolatlanul csalással vádolták meg Kiss Gyula kampánystábját. Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője lapunknak elmondta: megbotránkoztató számára az MSZP elnökének vélekedése, hiszen az októberi választás körüli anomáliákat bírósági határozat ítéli el, Fákyné fenyegetéséről pedig rendőrségi feljelentés van. Kijelentette: Fákynét senki nem befolyásolta, a visszalépés az ő döntése volt, amit egy férjét nemrégiben elvesztett, megfenyegetett nő esetében meg lehet érteni. Módosító dömping a költségvetéshez A Fidesz elsősegély- és tükörcsomagot nyújtott be • Az MSZP elvetette a negyedik adókulcs ötletét Több mint 1700 módosító javaslatot nyújottak be a pártok a jövő évi költségvetés tervezetéhez. A Fidesz saját indítványain túl egy „tükörcsomagot” is készített, amely a kormánypártokat a be nem váltott ígéretekkel szembesíti. Az MSZP erre úgy reagált: az ígéretek négy évre szóltak. Mi Munkatársainktól___________ Csaknem 1400 módosító javaslatot tartalmazó „elsősegélycsomagot” terjesztett be a Fidesz a jövő évi költségvetéshez. A pártok egyébként péntekig, a határidő lejártáig több mint 1700 módosítással álltak elő. Varga Mihály frakcióvezető-helyettes pénteken, az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Fidesz csomagjának célja, hogy a költségvetést, és ezzel az emberek életét jobbá tegye. Hangsúlyozta: a Fidesz nem fogadja el a kormány adóemelési javaslatát. A versenyképesség növeléséhez tartoznak a turisztikai célelőirányzat beruházásait ösztönző javaslatok, a lakásfejlesztési program támogatására, valamint a vasútfejlesztésre és az útépítésre vonatkozó indítványok. A humánpolitikai csomag egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és kulturális jellegű támogatásokat tartalmaz. Az önkormányzatok támogatását lehetővé tevő 137 milliárd forint átcsoportosítását igénylő indítványok kapcsán Varga Mihály megjegyezte: az a harmincmilliárd forint, amit a kormány többlettámogatásként kínál, érdemben csak a főváros és a nagyvárosok tömegközlekedésén segít. A Fidesz módosító javaslatainak 340,4 milliárd forintos pénzügyi fedezetét a takarékos államigazgatásban és az infláció alultervezéséből származó többletbevételben jelölte meg. A saját indítványokon túl az ellenzéki frakció benyújtott egy „tükörcsomagot” is, amellyel szembesíteni kívánják az MSZP-t a be nem váltott ígéretekkel. A 360 millió forintot igénylő javaslatok között szerepel a gyógyszerkassza támogatása, az egészségügyi dolgozók hűségjutalma, valamint az ingyenes tankönyvekre és az iskolatej támogatására vonatkozó indítvány - fejtette ki Varga Mihály. A Pénzügyminisztérium tanulmányozni fogja a jövő évi költségvetéshez benyújtott fideszes módosító indítványokat, ám szerinte a megjelölt többletforrások nem léteznek - mondta az MTI-nek Veres János, a PM politikai államtitkára. A Fidesznek meg kellene tanulnia, hogy a kormányprogramok négy évre szólnak, ezért nem kérhetik számon a kabinet összes ígéretét 2004-ben - reagált Szabó Lajos, a szocialista frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Lapunk információi szerint a szocialisták időközben elvetették az újabb, negyedik szja-kulcs ötletét. Ismert: Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, ez súlyos koalíciós feszültség forrása lehet. Göndör István az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak tegnap elmondta: ma délelőtt döntenek arról, hogy mely, az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokat támogatják. Kuncze pénteken a jövő évi büdzséről azt nyilatkozta: továbbra is úgy látják, hogy az önkormányzatoknál vannak a jövő évi költségvetés legnagyobb feszültségei. Az SZDSZ csaknem félszáz önálló és mintegy negyven, az MSZP-vel közös módosító indítványt adott be. Az MDF több mint száz módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz - mondta el Font Sándor. A frakcióvezető-helyettes kiemelte az egészségügyet és a gyógyszertámogatást érintő 68,8 milliárd forintos javaslatcsomagjukat. Az MDF megnövelné azon civil szervezetek támogatását is, amelyek drámaian alacsony anyagi juttatásban részesülnek. A nagyobbik ellenzéki párt szembesíteni kívánja az MSZP-t a be nem váltott ígéretekkel FOTÓ: PÖRNECZI BÁLINT Egyeztetések a lex Szászról Folytatás az 1. oldalról A kormány hétfőn beterjeszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatos törvényjavaslatot, amelynek vitája a november 17-i héten kezdődhet meg - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken. A törvénymódosításokhoz a képviselők ötven százalék plusz egy fős támogatása kell, ám a tervezet megosztotta a szakmai és a politikai közvéleményt. Korábban a Magyar Nemzeti Bank közleményében bírálta a kormány kezdeményezését, amely - szerintük - veszélyezteti az ország pénzügyi rendszerének stabilitását. Gál J. Zoltán kormányszóvivő úgy látja, ilyen veszély nem áll fenn. Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint a kormányzati főhatalom nem tartja tiszteletben a független intézményeket. A Legfőbb Ügyészséget mint intézményt és annak vezetőjét tiszteletben kell tartani, miként a --------........................................................................... Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és vezetőjét is - jelentette ki a Fidesz elnöke pénteken Pápán. Hozzátette: ez a bíróságok intézményrendszerére is vonatkozik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy véli, ha a hétfőn a parlament elé kerülő lex Szászt változatlan formában fogadják el a szocialisták, akkor nagy valószínűséggel januártól új vezetése lesz a bankfelügyeletnek, s Szász Károlyt elmozdítják a helyéről - vélekedett a politikus. Azt a Szász Károlyt, aki a bankbotrány részleteinek a feltárásával nyilvánvalóan sértette nemcsak a jelenlegi kormányzat, hanem személy szerint a miniszterelnök érdekeit is - tette hozzá a Fidelitas alelnöke. Ismert: a PSZÁF által feltárt súlyos pénzügyi szabálytalanságok az Inter-Európa bankot is érintik, ahol éveken keresztül - részben a miniszterelnök bankelnöki ideje alatt - milliárdokat mostak tisztára. VALÓDI DEMOKRATA. Valódi demokrata nem teheti meg, hogy ugyanazt csinálja, mint a Fidesz. Nem lehet az a megoldás, hogy bizalmatlanság miatt átírjuk a magyar közjogi rendszert - válaszolta a 168 Óra című hetilapnak adott interjújában Kuncze Gábor SZDSZ-es pártelnök arra a kérdésre, hogy az ügyészségi törvény módosításával leváltható-e Polt Péter legfőbb ügyész. A szabad demokrata politikus közölte: ki kell várni, míg lejár Polt mandátuma, s azután olyan embert kinevezni a posztra, akinek a pártatlansága és szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Kuncze szavai különösen érdekesek a PSZÁF-ról szóló törvény módosításának küszöbén, amelynek következményeként egyszerűen megszűnne az elnök posztja. De itt említhetnénk a Magyar Energia Hivatal elnökének, Kaderják Péternek a gáztörvény módosításával történő eltávolítását is. Ismert, Kaderjákot az előző ciklusban hat évre nevezték ki az intézmény élére. A jelenlegi kormánypártok - Polt Péter ostorozása közepette - számos alkalommal hivatkoznak Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész távozására, amelyet szerintük a Fidesz kényszerített ki, ám ezt az állítást semmi nem támasztja alá. Györgyi ugyanis a mai napig nem nyilatkozott elhatározásának okairól. (V. K.) Háttéralkut kötöttek az MSZP-ben Folytatás az 1. oldalról • A pártelnök-külügyminiszter jelölése az államfői posztra már egy éve téma a sajtóban, Kovács az erre vonatkozó kérdésekre idáig mindig kitérő választ adott. Azt viszont már bejelentette, hogy a következő kongresszuson már nem vállalja a jelölést a pártelnökségre. A legfőbb állami posztra történő jelölés már az előző ciklusban is nagy vihart kavart. Földes György, az MSZP országos választmányának akkori elnöke például kijelentette: a köztársasági elnök posztja - annak demonstratív erejénél fogva - sokkal jelentősebb annál, hogy taktikázás tárgyává tegyék. Magyar Bálint (SZDSZ) úgy vélte: az államfő a nemzet egységét szimbolizálja, nem csak a kormánypártok bizalmát élvező jelöltet kell a parlament elé állítani. Kovács László más szocialista politikusokkal egyetemben úgy vélekedett: a köztársasági elnök személyét nem szabad pártpolitikai alkuktól függővé tenni. Kovács László 2003. november 3., hétfő Belföld ■ Magyar Nemzet . ADÓKRÓL SZAVAZ MA A T. HÍZ. Mintegy hatórás szavazáson dönt ma a parlament az adótörvények módosító javaslatairól - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság pénteki ülését követő sajtótájékoztatóján. A határozathozatalokkor döntenek az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatról, illetve az Irakban tartózkodó magyar kontingensről szóló határozat módosításáról is - tette hozzá. (MTI) Igazságosabb bértáblát követelnek A közszektor munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) „töréspontnak” tartja, ha a kormány jövőre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenháromezer forintos minimálbért. K .Bakonyi Apám_______________ Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) mihamarabbi összehívását követeli a SZÉF annak érdekében, hogy az ötvenháromezer forintos minimálbért - ezáltal pedig a hatszázalékos béremelést - a kormány építse be a közszféra illetményrendszerébe. A kormányváltáskor szóbeli megállapodás történt arról, hogy a közalkalmazotti illetménytábla legalacsonyabb, A1-es kategóriája a mindenkori minimálbérrel lesz egyenlő - hangsúlyozta lapunknak Szabó Endre. A SZEF elnöke szerint, ha ez nem történik meg, a szféra alacsonyabb kereseti kategóriáiban viszszaáll az a bértorlódás, amit a kormány éppen a tavalyi, nagyarányú béremeléssel orvosolt. A bértárgyalások jelenlegi állása szerint ráadásul csak ez az intézkedés jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megőrzésére, feltéve, ha igaznak bizonyulnak a jövőre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások - tette hozzá Szabó. Az érdekvédő ugyanakkor hangsúlyozta: semmi oka nincs annak, hogy a közszektor munkavállalói a versenyszférához képest kevesebb reálbéremelésben részesüljenek jövőre, ezért a SZÉF összességében két számjegyű béremelésre tesz javaslatot az OKÉT- ben. Lapunk kérdésére a SZÉF elnöke úgy fogalmazott, hogy akár „töréspont” is lehet, ha a kormány nem lesz hajlandó legalább a minimálbérrel kapcsolatos követelésüket teljesíteni. Hatvanezren távoznak a közszférából? Lapinformációk szerint egyes minisztériumokban már ma közölhetik az érintettekkel, hogy nincs szükség további munkájukra. Ebben éppen a munkaügyi tárca járhat élen, ahol ma várhatóan kétszázöt tisztviselőtől vesznek búcsút. A gyorsaság a minisztériumok „saját érdekét” szolgálja, a pénzügyi tárca ugyanis csak az idei elbocsátások, felmondások költségeit fedezi. A kormányprogramban semmiféle utalás nem történt arra vonatkozóan, hogy tömeges elbocsátás várható a közszolgáltatás területén - fogalmazott lapunknak Balsai István. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöke szerint a kormány „karácsonyi ajándékaként” értelmezhető hétezer fős elbocsátás összesen húszezer családtagot érint hátrányosan. Mivel a költségvetés alapján az önkormányzatok jövőre nem kapják meg a béremelésekhez szükséges forrásokat, Balsai szerint további ötvenezer fős leépítésre lehet számítani a közszférában.