Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)
2004-08-31 / 228. szám
14Matar Nemzet • Kultúra 2004. augusztus 31., kedd Rovatvezető: Dippold Pál Antal Nimród rendezői díjas AII. Koppenhágai nemzetközi filmfesztivál megnyitóján életműdíjban részesítették Szabó István Oscar-díjas magyar rendezőt, a zsűri elnökét; a legjobb rendezésért járó Arany Hattyút Antal Nimród kapta a Kontrollért, a legjobb operatőrnek járó elismerést Pados Gyula vehette át a rangos dán mustrán. A fesztivál fődíját Ligyija Bobrova orosz filmrendező Nagyi (Granny) című filmje nyerte el. (M. G.) Oratóriumverseny Csaknem félszáz művész szerepel az esztergomi nemzetközi oratórium-énekversenyen, amelynek e héten ad otthont a Dunaparti város. A ma kezdődő eseményen magyar és külföldi énekművészek állnak pódiumra. A zsűrit a napokban elhunyt szaktekintély, Lukin László helyett a Stuttgartban élő világhírű mezoszoprán énekprofesszor, Hamari Júlia vezeti. A szeptember 5-i díjkiosztó gálahangverseny dirigense Virágh András Liszt-díjas orgonaművész-karnagy lesz. A vasárnapig tartó rendezvény fővédnöke Erdő Péter bíboros. (MTI) Meghosszabbított nyitva tartás Meghosszabbított hét végi nyitva tartással várja a Műcsarnok azokat a látogatókat, akiknek még nem volt módjuk ellátogatni a szeptember 12-ig nyitva tartó kettős spanyol kiállításra. A múzeum az elkövetkező két hét folyamán csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap este nyolc óráig várják a látogatókat. Picasso: Illusztrált könyvek és Espana 1951 - Az újjászületés évtizede című, nemzetközi figyelmet is kiváltó kiállítása a 2004-es év egyik legjelentősebb képzőművészeti programja volt, s az elmúlt évek legmagasabb nézőszámát hozta. Hamarosan Budapestre látogat Fülöp koronaherceg, spanyol trónörökös, aki rövid itt-tartózkodása során szeptember elején, kíséretével felkeresi a Műcsarnokot, és megtekinti a kiállításokat is. (MTI) Hatvanezren Bayreuthban Csaknem hatvanezer nézője volt a bayreuthi ünnepi játékok idei, 93. kiadásának. A Wagneroperák sorozata július 25-én a Parsifallal kezdődött, amelyet a „szentségtörő” rendezéseiről híres Christoph Schlingensief állított színre. A közönség kifütyülte a rendezőt, míg a karmestert, Pierre Boulezt megtapsolta. Színre került a Nibelung gyűrűje Fischer Ádám karmesteri pálcája alatt, valamint a Lohengrin és a Bolygó hollandi című darabok. A szombati záró előadás a Tannhauser volt, amelyet a francia Philippe Artaud rendezett és a német Christian Thielemann dirigált. 1876 óta rendezik meg, mindig július 25. és augusztus 28. között az ünnepi játékokat Bayreuthban. (MTI) Afrika Budapesten Fekete művészek léptek színre a Vajdahunyudvarban Nem messze a hét vezér szoborcsoportjától, a Városligetbe vezető híd túloldalán csokoládébarna tinilány kér útbaigazítást néhány fiataltól választékos magyar nyelven. Aki már találkozott - és miért ne találkozott volna - tökéletes magyarsággal társalgó ázsiai gyerekekkel mondjuk a hatos villamoson, az a legkevésbé sem lepődik meg a jeleneten. A hungarus fogalom ugyanis napjainkban válik egyre színesebbé, lévén, hogy a legkülönbözőbb helyekről származó bevándorlókkal gazdagodik a népesség, így abban sem volt semmi meglepő, hogy vasárnap a fekete földrész pár óra erejéig a Városligetbe költözött. 11 Hakuk Norbert_______________ Egynapos Afrika-fesztivált rendezett a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vasárnap a Vajdahunyadvárban. Remélhetőleg hagyományt teremt a rendezvény, amely a közönség létszámából ítélve első alkalommal is igen sikeresnek bizonyult. Jó páran családostul érkeztek a fesztiválra, amin nincsen semmi csodálkoznivaló, ugyanis a szervezők dicséretes módon minden korosztálynak kínáltak tartalmas programot. Miközben a szabadtéri színpadon afrikai zenészek varázsolták a vár belső udvarára a földrész hangulatát, és a fatáblákba égetett Nagy-Magyarország-térképek s a vaddisznóbőrök mellett hennatetoválásokkal kecsegtették a testüket rendhagyó módon díszíteni vágyó járókelőket az árusok. A múzeum emeleti galériáján gyermekek gyakorolták az agyagozást a rendezvényt kísérő kézműves-foglalkozás jóvoltából. Hamarosan agyagzsiráfok éskrokodilok öltöttek formát az ifjú alkotók kezei között, akiket nyilvánvalóan a múzeum október 17- ig megtekinthető, A fekete földrész vadászai című kiállítása is megihletett, amely Franz Joseph Windischgrätz, Széchenyi Zsigmond, valamint Kittenberger Kálmán hagyatékának legjavát mutatja be; többek között az utóbbi vadászlegenda formatiban tárolt, oroszlán által leharapott középső ujját is... Mindeközben a kiállítóterem bejáratánál videón nézhette a tárlatlátogató a Széchenyi Zsigmond utolsó afrikai expedícióján készült útifilmet, hogy a kitömött zsákmányok látványa mellett autentikus szavannás hangkavalkád is erősítse az Afrika-hangulatot. Azonban az íróként is jeleskedő Széchenyi Zsigmond afrikai kalandjaival nem csupán a kiállított tárgyak és a videofilm révén ismerkedhetett meg a közönség, délután ugyanis a legendás vadász özvegyével beszélgettek a múzeum munkatársai. A remek humorú, férjének munkáit idéző, láttató erővel mesélő Széchenyi Zsigmondné elbeszéléséből megtudhattuk, milyen hányattatásokon kellett keresztülmennie a nagy Afrika-kutatónak a második világháború és a rákövetkező nehéz évek során - gyűjteményének lebombázásától egészen a kitelepítésig -, mígnem élete utolsó éveiben még egyszer ellátogathatott Afrikába, a magyar múzeumok trófeaanyagát gazdagítandó. Az özvegytől azt is megtudhattuk, hogy egyelőre feldolgozásra vár Széchenyi Zsigmond befejezetlen, tizenötezer címszavasnak szánt vadászati bibliográfiája is, bizonyságául annak, hogy a kontinens legjelentősebb magyar kutatóinak hagyatéka a jövőben is tovább gazdagíthatja kultúránk kincsestárát. Egy pillanat a fekete földrészből Körkörös folyamatok Csikós Tibor festményei az Art 9 Galériában 11P. Szabó Ernő___ Folyamat - ezt a címet adta Csikós Tibor festőművész, több, az Art 9 Galériában látható képének is, és a szó ebben az esetben nem csak a művészi alkotótevékenységre utal. Utal arra a folyamatra is, amelynek során a néhány hónappal ezelőtt még üzletlakásként funkcionáló térből valódi galéria születik, az Art 9, amely nevével ugyan azt jelzi, hogy a ferencvárosi művészek kiállítóhelye, a benne megjelenő értékekkel azonban az egyetemes művészet távoli pontjait köti össze a sokszínűség és a nyitottság jegyében. Ebből a szempontból is a galériává válás fontos állomásának tekinthetjük e kiállítást. Csikós Tibor ugyanis a vajdasági Martonosban született 1957-ben, a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte Gerzson Pál növendékeként, pályája alakulása szempontjából döntő jelentőségű élményeket Franciaországban, Párizsban szerzett, jelenleg pedig Svédországban él. Nemcsak biográfiai adatai, de művészetének természete révén is azok közé tartozik, akik látszólag egymástól igen távoli értékeket ötvöznek egységgé, s miközben az alkotófolyamat során látszólag az itt és most társadalmának napi kérdéseitől messzire távolodnak, valójában ezekre a kérdésekre adnak, természetesen erőteljesen szublimált, a lényeget, nem pedig a felszíni jelenségeket érintő választ. Csikós Tibor apró köröcskéket rajzol az ecsetvéggel a felületre, oly sokaságban, hogy azok olykor szinte eltakarják egymást, de az egymást metsző, takaró köröcskék körül nem tűnik el az a végtelenül sok árnyalat, szín amely egyre mélyebb rétegek felé, egyre távolibb, titokzatosabb világok felé irányítja a néző tekintetét. Korai, mesehősöket, fantasztikus állat- és növényfigurákat ábrázoló festményei után 1987-88- ban Párizsban, az Atelier 17-ben, Stanley W. Hayter műtermében érte a váltásra ösztönző, a „körkörös folyamatok” felé irányító hatás. Mestere különös grafikai technikával kombinálta a sík- és a mélynyomást, ez szinte korlátlan számú színvariáció ötvözését, a transzparencia hatásának fokozott kihasználását tette lehetővé. E grafikai eljárás gazdag kifejezési lehetőségei pedig a festő számára is meghatározó jelentőségűek. Csikós képein minden köröcske különbözik a többitől, mindegyikben másként jelenik meg a teremtés gesztusa és mindegyikben másként fegyelmezi a művész önmagát. A barnák, zöldek tónusaiban, a sűrűsödő ritkuló elemekből foltszerűen összeálló formákban, a különböző minőségű, plasztikus hatású rétegekben egyszerre sejlik az univerzum teljessége s a belső lelki rezdülések végtelen gazdagsága. Az egyes elemek közül kiragyogó, majd újra elfedett arany nem egyszerűen keretet ad az egyes elemek bonyolult, távolra vezető folyamatokat elindító találkozásához, egymásra hatásához, hanem mintegy megemeli a történést, a matéria értékei a szellem, a lélek örök értékévé válnak. További információ: r r f'r' r L. Telefon: +36 26 555 028, I . I /! +36 203 988 216,+36 26 389 982, | ! J j / j E-mail: sza_nk@axelero.hu --------1---------L ___' / __ A világhálón: www.linum.hu f . r i~«-»-yrr t ■ i . r Jegyek kaphatók: J A U lr.yLL.il 1'LyLI ! 7 i-L BLAGUSS Utazási Iroda , Budapest V. Erzsébet tér Park, ------------------------------------------------------------------ tel.:(061)317 7777, Budapest nagykovácsi valamint a nagykovácsi Klubkönyvtárban, üzletekben gifes a helyszínen. M1 • _ ______7 A______________________ -________ kultura@magyarnemzet.hu Felünk Európában, a másik a Balkánon Az 1952 óta minden évben nyaranta írótábort rendeznek Magyarkanizsán. Holnap 52. alkalommal nyílik meg az írótábor, amelyre hagyományosan a tartomány határain túlról is érkeznek író- és költővendégek. Mint Tari Istvántól, a Magyar Írók Jugoszláviai Társaságának elnökétől, a Tisza-parti város nagy múltú írótáborának vezetőjétől megtudtuk, szeptember 1-jétől 4-ig író-olvasó találkozókra, műhelybeszélgetésre, költői versenyre és tanácskozásra várják a meghívott tollforgatókat. a Sarusi Mihály_________________ Az idei magyarkanizsai írótábori tanácskozás a Bácskában és a Bánságban manapság igencsak időszerűnek mondható kérdéssel foglalkozik, ugyanis a szeptember 4-i fórumot Egyik lábunk Európában, a másik a Balkánon, a szívünk pedig...? címmel tartják meg. 1952 augusztusának utolsó hétvégéjén a bácskai kisváros új kenyeret köszöntő ünnepére érkezett Kanizsára öt író-újságíró, Bogdánfi Sándor, Gál László, Laták István, Majtényi Mihály és Sukhóf József, hogy könyveiket árulják a rendezvényen. Mint a visszaemlékezőktől megtudtuk, négy napig maradtak a Tisza jobb partján fekvő, akkor Jugoszláviának nevezett ország magyar kisvárosában. A következő években újra Magyarkanizsára látogattak az említett írók, akik magukkal hozták a nagykikindai Tódor Manojlovityot is. Később fiatal írók csatlakoztak hozzájuk, mások mellett Ács Károly, Fehér Ferenc, és „természetesen” több - felejtésre méltó nevű - besúgó is. Az anyaországból elsőként Szegedről Mocsár Gábor, a Felföldről Monoszlóy Dezső jelent meg a magyarkanizsai írótáborban. 1982- ben a 30. találkozón 120 író volt ott, s a csonka magyarországiak mellett Franciaországból és Angliából is jöttek vendégek. A Vajdaságban a „csönd városaként” emlegetett Magyarkanizsa írótáborának a vezetője mindig a tartományi magyar írószervezet elnöke volt. Holnap délután a kanizsai Népkertben az írótábor emlékművének a megkoszorúzásával veszi kezdetét a rendezvény, amelynek ünnepélyes megnyitóját ezt követően a Tisza-parti település városházájának dísztermében tartják meg. A következő két nap Kanizsán és a környékbeli Tisza menti településeken rendhagyó irodalomórákat tartanak a táborozók, s műfordítói, szociográfiai és számítógépes alkotóműhely várja az író vendégeket. A magyarkanizsai városházán csütörtök este a 450 éve született Balassi Bálint megzenésített költeményeit hallhatják a helybeli irodalombarátok; pénteken délután közönségtalálkozón, majd felolvasóesten mutatkoznak be az írótábor résztvevői. A négynapos rendezvény szombaton délelőtt a városházán a Közép- Európa szívében élő magyarság balkáni sorsra kényszerített délvidéki csoportjainak a társadalmi helyzetével, lelki egészségének kérdéseivel, írói gondjaival foglalkozó tanácskozással fejeződik be. ATHÉN,2004 Közvetítések a Magyar Rádióban 2004. augusztus 13-29. között: PETŐFI RÁDIÓ Minden reggel 7.00 órától 16 órán át olimpiai KOSSUTH RÁDIÓ Reggel 5.00 órától naponta tizenötször olimpiai híradó! PARALIMPIAI Közvetítések a Petőfi Rádióban 2004. szeptember 17-26. között.Budapesten és környékén Magyar Rádió.