Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)

2004-08-31 / 228. szám

14Matar Nemzet • Kultúra 2004. augusztus 31., kedd Rovatvezető: Dippold Pál A­ntal Nimród rendezői díjas AII. Koppenhágai nemzetközi filmfesztivál megnyitóján élet­műdíjban részesítették Szabó István Oscar-díjas magyar ren­dezőt, a zsűri elnökét; a leg­jobb rendezésért járó Arany Hattyút Antal Nimród kapta a Kontrollért, a legjobb opera­tőrnek járó elismerést Pados Gyula vehette át a rangos dán mustrán. A fesztivál fő­díját Ligyija Bobrova orosz filmren­dező Nagyi (Granny) című filmje nyerte el. (M. G.) O­ratóriumverseny Csaknem félszáz művész szerepel az esztergomi nemzetközi ora­­tórium-énekversenyen, amely­nek e héten ad otthont a Duna­­parti város. A ma kezdődő eseményen magyar és külföldi énekművészek állnak pódium­ra. A zsűrit a napokban el­hunyt szaktekintély, Lukin László helyett a Stuttgartban élő világhírű mezoszoprán énekprofesszor, Hamari Júlia vezeti. A szeptember 5-i díjki­osztó gálahangverseny diri­gense Virágh András Liszt-dí­jas orgonaművész-karnagy lesz. A vasárnapig tartó ren­dezvény fővédnöke Erdő Péter bíboros. (MTI) M­eghosszabbított nyitva tartás Meghosszabbított hét végi nyitva tartással várja a Műcsarnok azokat a látogatókat, akiknek még nem volt módjuk elláto­gatni a szeptember 12-ig nyit­va tartó kettős spanyol kiállí­tásra. A múzeum az elkövetke­ző két hét folyamán csütörtö­kön, pénteken, szombaton és vasárnap este nyolc óráig vár­ják a látogatókat. Picasso: Il­lusztrált könyvek és Espana 1951 - Az újjászületés évtizede című, nemzetközi figyelmet is kiváltó kiállítása a 2004-es év egyik legjelentősebb képzőmű­vészeti programja volt, s az el­múlt évek legmagasabb néző­számát hozta. Hamarosan Budapestre látogat Fülöp ko­ronaherceg, spanyol trónörö­kös, aki rövid itt-tartózkodása során szeptember elején, kísé­retével felkeresi a Műcsarno­kot, és megtekinti a kiállításo­kat is. (MTI) H­atvanezren B­ayreuthban Csaknem hatvanezer nézője volt a bayreuthi ünnepi játékok idei, 93. kiadásának. A Wagner­­operák sorozata július 25-én a Parsifallal kezdődött, amelyet a „szentségtörő” rendezéseiről híres Christoph Schlingensief állított színre. A közönség kifü­tyülte a rendezőt, míg a kar­mestert, Pierre Boulezt meg­tapsolta. Színre került a Nibe­­lung gyűrűje Fischer Ádám karmesteri pálcája alatt, vala­mint a Lohengrin és a Bolygó hollandi című darabok. A szombati záró előadás a Tann­­hauser volt, amelyet a francia Philippe Artaud rendezett és a német Christian Thielemann dirigált. 1876 óta rendezik meg, mindig július 25. és au­gusztus 28. között az ünnepi játékokat Bayreuthban. (MTI) Afrika Budapesten Fekete művészek léptek színre a Vajdahunyudvarban Nem messze a hét vezér szoborcsoportjától, a Városligetbe veze­tő híd túloldalán csokoládébarna tinilány kér útbaigazítást né­hány fiataltól választékos magyar nyelven. Aki már találkozott - és miért ne találkozott volna - tökéletes magyarsággal társalgó ázsiai gyerekekkel mondjuk a hatos villamoson, az a legkevésbé sem lepődik meg a jeleneten. A hungarus fogalom ugyanis nap­jainkban válik egyre színesebbé, lévén, hogy a legkülönbözőbb helyekről származó bevándorlókkal gazdagodik a népesség, így abban sem volt semmi meglepő, hogy vasárnap a fekete földrész pár óra erejéig a Városligetbe költözött. 11 Hakuk Norbert_______________ E­gynapos Afrika-fesztivált ren­dezett a Magyar Mezőgazda­­sági Múzeum vasárnap a Vajda­­hunyadvárban. Remélhetőleg ha­gyományt teremt a rendezvény, amely a közönség létszámából ítélve első alkalommal is igen si­keresnek bizonyult. Jó páran csa­ládostul érkeztek a fesztiválra, amin nincsen semmi csodálkoz­nivaló, ugyanis a szervezők dicsé­retes módon minden korosztály­nak kínáltak tartalmas progra­mot. Miközben a szabadtéri szín­padon afrikai zenészek varázsol­ták a vár belső udvarára a földrész hangulatát, és a fatáblákba égetett Nagy-Magyarország-térképek s a vaddisznóbőrök mellett hennate­toválásokkal kecsegtették a testü­ket rendhagyó módon díszíteni vágyó járókelőket az árusok. A múzeum emeleti galériáján gyermekek gyakorolták az agya­gozást a rendezvényt kísérő kéz­műves-foglalkozás jóvoltából. Ha­marosan agyagzsiráfok és­­kro­kodilok öltöttek formát az ifjú al­kotók kezei között, akiket nyil­vánvalóan a múzeum október 17- ig megtekinthető, A fekete föld­rész vadászai című kiállítása is megihletett, amely Franz Joseph Windischgrätz, Széchenyi Zsig­­mond, valamint Kittenberger Kál­mán hagyatékának legjavát mu­tatja be; többek között az utóbbi vadászlegenda formati­ban tá­rolt, oroszlán által leharapott kö­zépső ujját is... Mindeközben a kiállítóterem bejáratánál videón nézhette a tárlatlátogató a Széche­nyi Zsigmond utolsó afrikai expe­dícióján készült útifilmet, hogy a kitömött zsákmányok látványa mellett autentikus szavannás hangkavalkád is erősítse az Afri­­ka-hangulatot. Azonban az íróként is jeleske­dő Széchenyi Zsigmond afrikai kalandjaival nem csupán a kiállí­tott tárgyak és a videofilm révén ismerkedhetett meg a közönség, délután ugyanis a legendás va­dász özvegyével beszélgettek a múzeum munkatársai. A remek humorú, férjének munkáit idéző, láttató erővel me­sélő Széchenyi Zsigmondné elbe­széléséből megtudhattuk, milyen hányattatásokon kellett keresz­tülmennie a nagy Afrika-kutató­­nak a második világháború és a rákövetkező nehéz évek során - gyűjteményének lebombázásától egészen a kitelepítésig -, mígnem élete utolsó éveiben még egyszer ellátogathatott Afrikába, a ma­gyar múzeumok trófeaanyagát gazdagítandó. Az özvegytől azt is megtudhat­tuk, hogy egyelőre feldolgozásra vár Széchenyi Zsigmond befeje­zetlen, tizenötezer címszavasnak szánt vadászati bibliográfiája is, bizonyságául annak, hogy a kon­tinens legjelentősebb magyar ku­tatóinak hagyatéka a jövőben is tovább gazdagíthatja kultúránk kincsestárát. Egy pillanat a fekete földrészből Körkörös folyamatok Csikós Tibor festményei az Art 9 Galériában 11P. Szabó Ernő___ F­olyamat - ezt a címet adta Csikós Tibor festőművész, több, az Art 9 Galériában látható képének is, és a szó ebben az eset­ben nem csak a művészi alkotóte­vékenységre utal. Utal arra a folyamatra is, amelynek során a néhány hónap­pal ezelőtt még üzletlakásként funkcionáló térből valódi galéria születik, az Art 9, amely nevével ugyan azt jelzi, hogy a ferencváro­si művészek kiállítóhelye, a benne megjelenő értékekkel azonban az egyetemes művészet távoli pont­jait köti össze a sokszínűség és a nyitottság jegyében. Ebből a szempontból is a galé­riává válás fontos állomásának tekinthetjük e kiállítást. Csikós Tibor ugyanis a vajdasági Marto­­nosban született 1957-ben, a Képzőművészeti Főiskolát Buda­pesten végezte Gerzson Pál nö­vendékeként, pályája alakulása szempontjából döntő jelentőségű élményeket Franciaországban, Párizsban szerzett, jelenleg pedig Svédországban él. Nemcsak biográfiai adatai, de művészetének természete révén is azok közé tartozik, akik látszólag egymástól igen távoli értékeket öt­vöznek egységgé, s miközben az alkotófolyamat során látszólag az itt és most társadalmának napi kérdéseitől messzire távolodnak, valójában ezekre a kérdésekre ad­nak, természetesen erőteljesen szublimált, a lényeget, nem pedig a felszíni jelenségeket érintő vá­laszt. Csikós Tibor apró köröcské­­ket rajzol az ecsetvéggel a felület­re, oly sokaságban, hogy azok olykor szinte eltakarják egymást, de az egymást metsző, takaró kö­­röcskék körül nem tűnik el az a végtelenül sok árnyalat, szín amely egyre mélyebb rétegek fe­lé, egyre távolibb, titokzatosabb világok felé irányítja a néző te­kintetét. Korai, mesehősöket, fantaszti­kus állat- és növényfigurákat áb­rázoló festményei után 1987-88- ban Párizsban, az Atelier 17-ben, Stanley W. Hayter műtermében érte a váltásra ösztönző, a „körkö­rös folyamatok” felé irányító ha­tás. Mestere különös grafikai technikával kombinálta a sík- és a mélynyomást, ez szinte korlátlan számú színvariáció ötvözését, a transzparencia hatásának foko­zott kihasználását tette lehetővé. E grafikai eljárás gazdag kifejezési lehetőségei pedig a festő számára is meghatározó jelentőségűek. Csikós képein minden köröcske különbözik a többitől, mindegyik­ben másként jelenik meg a terem­tés gesztusa és mindegyikben másként fegyelmezi a művész ön­magát. A barnák, zöldek tónusaiban, a sűrűsödő ritkuló elemekből folt­szerűen összeálló formákban, a különböző minőségű, plasztikus hatású rétegekben egyszerre sejlik az univerzum teljessége s a belső lelki rezdülések végtelen gazdag­sága. Az egyes elemek közül kira­gyogó, majd újra elfedett arany nem egyszerűen keretet ad az egyes elemek bonyolult, távolra vezető folyamatokat elindító talál­kozásához, egymásra hatásához, hanem mintegy megemeli a törté­nést, a matéria értékei a szellem, a lélek örök értékévé válnak. További információ: r r f'r' r L. Telefon: +36 26 555 028, I . I /! +36 203 988 216,+36 26 389 982, | ! J j / j E-mail: sza_nk@axelero.hu --------1---------L ___' / __ A világhálón: www.linum.hu f . r i~«-»-yrr t ■ i . r Jegyek kaphatók: J A U lr.yLL.il 1'LyLI ! 7 i-L BLAGUSS Utazási Iroda , Budapest V. Erzsébet tér Park, ------------------------------------------------------------------ tel.:(061)317 7777, B­udapest nagykovácsi valamint a nagykovácsi Klubkönyvtárban, üzletekben gif­es a helyszínen. M­1 • _ ______7 A______________________ -________ kultura@magyarnemzet.hu Felünk Európában, a másik a Balkánon Az 1952 óta minden évben nyaranta írótábort rendeznek Magyar­­kanizsán. Holnap 52. alkalommal nyílik meg az írótábor, amelyre hagyományosan a tartomány határain túlról is érkeznek író- és költővendégek. Mint Tari Istvántól, a Magyar Írók Jugoszláviai Társaságának elnökétől, a Tisza-parti város nagy múltú írótáborá­nak vezetőjétől megtudtuk, szeptember 1-jétől 4-ig író-olvasó ta­lálkozókra, műhelybeszélgetésre, költői versenyre és tanácskozás­ra várják a meghívott tollforgatókat. a Sarusi Mihál­y_________________ A­z idei magyarkanizsai írótábo­ri tanácskozás a Bácskában és a Bánságban manapság igencsak időszerűnek mondható kérdéssel foglalkozik, ugyanis a szeptember 4-i fórumot Egyik lábunk Európá­ban, a másik a Balkánon, a szívünk pedig...? címmel tartják meg. 1952 augusztusának utolsó hét­végéjén a bácskai kisváros új ke­nyeret köszöntő ünnepére érkezett Kanizsára öt író-újságíró, Bogdánfi Sándor, Gál László, Laták István, Majtényi Mihály és Sukhóf József, hogy könyveiket árulják a rendez­vényen. Mint a visszaemlékező­ktől megtudtuk, négy napig maradtak a Tisza jobb partján fekvő, akkor Ju­goszláviának nevezett ország ma­gyar kisvárosában. A következő években újra Magyarkanizsára lá­togattak az említett írók, akik ma­gukkal hozták a nagykikindai Tó­dor Manojlovityot is. Később fiatal írók csatlakoztak hozzájuk, mások mellett Ács Károly, Fehér Ferenc, és „természetesen” több - felejtésre méltó nevű - besúgó is. Az anyaországból elsőként Sze­gedről Mocsár Gábor, a Felföldről Monoszlóy Dezső jelent meg a ma­gyarkanizsai írótáborban. 1982- ben a 30. találkozón 120 író volt ott, s a csonka magyarországiak mellett Franciaországból és Angliából is jöttek vendégek. A Vajdaságban a „csönd városaként” emlegetett Ma­­gyarkanizsa írótáborának a vezető­je mindig a tartományi magyar író­szervezet elnöke volt. Holnap délután a kanizsai Nép­kertben az írótábor emlékművének a megkoszorúzásával veszi kezdetét a rendezvény, amelynek ünnepé­lyes megnyitóját ezt követően a Ti­­sza-parti település városházájának dísztermében tartják meg. A követ­kező két nap Kanizsán és a kör­nyékbeli Tisza menti településeken rendhagyó irodalomórákat tarta­nak a táborozók, s műfordítói, szo­ciográfiai és számítógépes alkotó­­műhely várja az író vendégeket. A magyarkanizsai városházán csütör­tök este a 450 éve született Balassi Bálint megzenésített költeményeit hallhatják a helybeli irodalombará­tok; pénteken délután közönségta­lálkozón, majd felolvasóesten mu­tatkoznak be az írótábor résztvevői. A négynapos rendezvény szomba­ton délelőtt a városházán a Közép- Európa szívében élő magyarság balkáni sorsra kényszerített délvi­déki csoportjainak a társadalmi helyzetével, lelki egészségének kér­déseivel, írói gondjaival foglalkozó tanácskozással fejeződik be. ATHÉN,2004 Közvetítések a Magyar Rádióban 2004. augusztus 13-29. között:­­ PETŐFI RÁDIÓ Minden reggel 7.00 órától 16 órán át olimpiai­­ KOSSUTH RÁDIÓ Reggel 5.00 órától­­ naponta tizenötször olimpiai híradó! PARALIMPIA­I Közvetítések a Petőfi Rádióban 2004. szeptember 17-26. között.­­Budapesten és környékén Magyar Rádió.

Next