Magyar Nemzet, 2004. október (67. évfolyam, 259-287. szám)
2004-10-13 / 271. szám
EB r Hmmi • Kultúra 2004. október 13., szerda Rovatvezető: Dippold Pál Újabb díjak a Kontrollnak Fődíjával tüntette ki az aubagne-i nemzetközi filmfesztivál a Kontroll című film zenéjét, és a legjobb forgatókönyvért járó díjat is elhozta a metrófilm - jelentette a Magyar Filmunió. A Dél-Franciaországban a hét végén véget ért fesztivál a film és a zene kapcsolatára összpontosító, tematikus versenyek egyike. A film zenéjét jegyző Neo együttes a fődíjat elnyerve „a hetedik művészet Mozartja” megtisztelő címet kapta. A film rendezőjét és forgatókönyvíróját, Antal Nimródot a legjobb szövegkönyvért járó díjjal tüntették ki. (N. M.) Elismerés magyar illusztrátornak Rényi Krisztina a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) Andersen-diplomáját vehette át kiemelkedő gyermekkönyv-illusztrátori tevékenysége elismeréseként a szervezet 29. kongresszusán, a dél-afrikai Fokvárosban. A hagyományok szerint a kétévenkénti kongresszusok alkalmával egy-egy írónak, illetve illusztrátornak odaítélt Hans Christian Andersen-díjban Martin Waddell ír regényíró és Max Velthuijs holland grafikus részesült. A tanácskozáson felkerült a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának ajánló listájára Darvasi László Trapiti című meseregénye és A zöldszakállú király című kötet, amelynek illusztrátori munkáját Vida Győző végezte. (MTI) Az ismert és ismeretlen Capa A magyar születésű híres fotóriporter halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Az ismert és ismeretlen Capa címmel nyílt kiállítás a párizsi Francia Nemzeti Könyvtárban. A párizsi kiállításon háromszáz képet láthat a közönség. Mivel a kiállítók csak a Franciaországban őrzött dokumentumokat használták fel, Capa II. világháború előtti, franciaországi képei láthatók. A kiállítás bemutatja Capa 1980-ban talált „munkafüzeteinek” egy részét is. A tárlat december 31-ig látható. (MTI) Lovas népek művészete Az ókori közel-keleti lovas népek művészete címmel nyílik kiállítás pénteken tizenegy órakor a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (I., Tóth Árpád sétány 40.) Kádár István adományozó gyűjteményéből. Köszöntőt mond Lugosi József ezredes, múzeumigazgató, a kiállítást megnyitja Kemenczei Tibor főtanácsos, a történettudományok, régészet doktora, illetve szakmai megnyitót mond Záhonyi András keletkutató. Kádár István 1980-tól foglalkozik magyar emlékek, pénzek, érmék gyűjtésével, 1990-től ókori lovas népek művészeti emlékeivel is kiegészítette gyűjteményét. Ez utóbbi tizennégy év eredménye látható a jelen kiállításon, amelynek tárgyait a magyar nemzetnek adományozta. (N. M.) Balázs Péter a korzón Rákay Philip Ketten a korzón című sorozatának ma esti vendége Balázs Péter színművész. Az irodalmi kvaterkázó program a Szent Imre Gimnáziumban (XI., Villányi út 27.) kezdődik este hétkor, Gergely Éva közreműködésével. (P. Z.) ggggggfswwgBMgffigfg§§ Filmstúdió Pomázon Cél, hogy visszaszerezzék a filmes háttérszakma jó hírét IN POSA 7.QTTÁN_______________ ovak Emil operatőr-rendező, többek között a Werckmeister harmóniák, a Sacra Corona operatőre, a Sobri Jóska című magyar ponyvafilm társrendezője nagy fába vágta a fejszéjét. Vállalta az épülő, s a befejezés előtt álló pomázi filmstúdió kivitelezésének irányítását. Az 1989 és 1992 között Ausztráliában élő művésztől megtudtuk, hogy a beruházás kivitelezése késett ugyan, de már célegyenesbe ért. A három és fél hektáros területen lévő nagyobbik stúdió a tervezett szeptemberi átadásról már lekésett, de a műterem hamarosan elkészül. Reményei szerint november végén a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel felszerelten várja az első produkciót, amelyről már tárgyalásokat folytatnak. Novák Emil azt szeretné, ha az új esztendő beköszöntését januári forgatási napokkal ünnepelhetnék. Február végére minden bizonnyal tető alá kerül a kisebbik stúdió is. A korszerű technika magyarországi teljes filmforgatásokra, külföldi bérmunkákra egyaránt alkalmas lesz. Építtetőinek nem titkolt célja, hogy általa viszszaszerezzék a magyar filmes háttérszakma legendás jó hírét-nevét a világban. N Recepció és kreativitás A magyar alkotókészség titka a befogadásban rejlik Is Munkatársunktól.__________ Hét kötetből álló magyar művelődéstörténeti szintézis jelent meg Recepció és kreativitás: Nyitott magyar kultúra címmel Palló Gábor szerkesztésében, az Áron Kiadó gondozásában, amelyet ma tizenegy órakor mutatnak be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. A könyvek az MTA Filozófiai Kutatóintézete által vezetett multidiszciplináris kutatás eredményeként megszületett tanulmányokat gyűjti össze. A nemzeti kutatási és fejlesztési programok részeként 2001 és 2003 között végzett kutatásban az ország különböző pontjain (a határon kívül is) dolgozó mintegy negyven kutató vett részt. A vizsgálódások felölelték a filozófia, a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudomány, továbbá a jog-, a színház- és a nyelvtörténet mintegy kétszáz éves magyarországi történetét, intézményi és vallási hátterükkel együtt. Az évekig folyó tudományos munka nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar kreativitás titka a recepcióban, a befogadásban rejlik. A társadalmi, kulturális jelenségként értelmezett alkotóképesség az egyéni alkotón kívüli, intézményesült tudás közegében értelmezhető, és csak a torzító hatásokat háttérbe szorító intézményi befogadás révén válik élő szellemi alkotássá. A nem kommunikált, nem befogadott alkotás önellentmondás. A sorozat hét kötetben jelent meg, amelyek már kaphatók is. Az első kötet a Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (szerk.: Mester Béla, Perecz László), amely többek közt a magyar filozófia fogalmaival, intézményrendszerének kialakulásával, a filozófiai kreativitás témáival foglalkozik. Az Átvilágítás: A magyar színház európai kontextusban (szerk.: Imre Zoltán) című kötetben többek közt a recepció és kreativitás a színházban, valamint a nemzeti színház elképzelésének átértelmezéséről olvasható tanulmány. További kötetek: A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában (szerk.: Békés Vera); Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében (Tolcsvai Nagy Gábor); A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig (szerk.: Palló Gábor); Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban (szerk.: Sajó András); Teremtő befogadás: Összefüggések, tanulságok (szerk.: Palló Gábor). Antik kincsek Sir Hamilton vitrinjéből Hakiik Norbert____________ Sir William Hamilton nem csupán külügyérként elért sikerei miatt érdemes arra, hogy emlékezzék rá az utókor. Az 1730 és 1803 között élt skót diplomata, vulkanológus és műgyűjtő ugyanis a brit birodalom nápolyi nagyköveteként nem csupán a két állam közötti kapcsolatok ápolásából vette ki a részét, de Pompei és Herculeneum ásatásait is figyelemmel kísérte, és a Vezúvról szóló első, tudományos igényű tanulmányokat szintén neki köszönhetjük. Ráadásul Sir Hamiltonnak mindeközben még arra is maradt ideje, hogy nápolyi tartózkodása során összegyűjtse a kor legjelentősebb ókori műtárgykollekcióját, amelyet 1772-ben eladott a londoni British Museumnak, a brit birodalmat és önmagát egyaránt gazdagítandó ezáltal. Mielőtt Hamilton felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét hajón Londonba szállították volna, egyik jóbarátja, a kalandkedvelő francia műkincskereskedő Pierre-François Hugues d’Hancarville (1719-1805) képben és írásban egyaránt megörökítette a kollekcióban található vázákat. Soha azelőtt nem ábrázoltak metszeteken ilyen részletességgel ókori műkincseket. A francia műértő Les Antiquités d’Hancarville címmel, négy kötetben adta közre a gyűjtemény katalógusát, amelyből napjainkra már csak néhány példány maradt fenn, az aukciók sztártételeiként. A német Taschen kiadó jóvoltából azonban már nem kell dollártízezreket áldoznia az olvasónak, ha otthonában szeretné szemlélgetni Sir Hamilton gyűjteményének remekbe szabott darabjait. A könyvműhely ugyanis - igen dicséretes módon - kölcsönvette a weimari Anna Amalia Könyvtártól a katalógus egyik példányát, és The Collection of Antiquities from the Cabinet of Sir William Hamilton (Antikvitásgyűjtemény Sir William Hamilton vitrinjeiből) címmel közreadta a reprodukcióját. Az 550 oldalas kötetet - amelyet szinte lehetetlen egyhuzamban átlapozni, oly sok szépséggel kényezteti a tekintetet - két kiváló művészettörténész, Sebastian Schütze és Madeleine Gisler-Huwhler tanulmányai teszik teljessé. (Sebastian Schütze, Madelaine Gisler-Huwhler, Pierre Francois Hugues d’Hancarville. The Collection of Antiquities from the Cabinet of Sir William Hamilton. Taschen, 2004. Ármegjelölés nélkül. Magyarországon a Vince Kiadó forgalmazza.) kultura@magyarnemzet.hu Emléktábla Szendrő Józsefnek B Mrtz Katalin______________ Az idősebb színházlátogató nemzedék még emlékszik nevére, alakjára, joviális természetére, messze földön híres színházalapítórendező személyiségére. Az 1914- ben született, 1971-ben elhunyt színész, rendező Szendrő Józsefnek tegnap állítottak emléktáblát egykori lakhelyén, a VII. kerület, Bajza utca 1. számú ház falán. Vannak, akik már csak azért is megjegyezték a nevét, mert ő fedezte föl és szerződtette a debreceni színházhoz Latinovits Zoltánt. A háború után a Néphadsereg Színházzá keresztelt Vígszínház igazgatója és főrendezője lett, később Pécsett és Debrecenben vezette a teátrumot. Sokat váltogatta hivatásának állomáshelyeit, és sok méltánytalanság is osztályrészéül jutott. 1966-tól ismét a Nemzeti Színház tagja, ’71-ben ott érte a halál. Gálvölgyi János kezdeményezésére ugyan utolsó előtti lakhelyén helyezték el az emléktáblát, de Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint sokszorosítani kellene: Pécs, Debrecen, Szeged is kaphatna egyet-egyet, ahol a színház volt az otthona. Mint avatóbeszédében mondotta, „igazgató-főrendezői főszerepében” meg kellett tanulnia, mit jelentenek a „hivatalnak packázásai”. Annak, aki ma kultúrpolitikusként kiáll, hogy emlékeztessen Szendrő Józsefre, csak annak tudatában teheti: a színház, a művészet nem lehet többé a politikusok játékszere - hangoztatta Schiffer János, mielőtt az emléktáblát leleplezte, megkoszorúzta volna. Szendrő felejthetetlen művészetére, pályájának kényszerű kanyargóira a színháztörténész Szigethy Gábor emlékezett. A Magyar Színház nevében Téri Tibor koszorúzott. Máté Erzsi, Raksányi Gellért és Zenthe Ferenc, az egykori pályatársak az emléktáblánál fotó: éberling andrás wmbbbbwwí m >n min in iiiiii rmmmmmmmmiMKmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamrmmmmm TELEFONSZÁMUNK ílíj hétfőtől csütörtökig 9-17 óra, pénteken 8-15 óra **•* kr/ TM U trO között állunk rendelkezésükre ÜZENETRÖGZÍTŐNK %% aa \ /aho aj no éjjel-nappal fogadja hívását: «*•** Uu” 1/41 0”Z 133 a legrövidebb időn belül visszahívjuk Budapest VII., Wesselényi u. 8. sz. alatti OLVASÓSZOLGÁLATUNKNÁL •.«. n» JAM9 Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 8-17 óra v" 1/ * ■ * * 1 1lT I pénteken 8-15 óra HIRDETÉSFELVÉTELI %•. aa 1/911) IMO/f IRODÁNKBAN V0-1/o4^-0lo4 Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 8-18 óra pénteken: 8-17 óra 41IR . HITEL IggjBW1® hagyomány