Magyar Nemzet, 2005. június (68. évfolyam, 147-176. szám)

2005-06-15 / 161. szám

kulidra Rovatvezető: Dippold Pál 2005. június 15., szerda kultura@magyarnemzet.hu ■■■■■ Reflektorfényben az animáció Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk Árral szemben úsznak a filmesek A filmtörvény életbelépése óta az animációsfilm-finanszírozásban kialakult helyzet lesz a ma kezdődő kecskeméti animációs filmfesz­tiválon (KAFF) megrendezendő tanácskozás fő témája. Az animá­ciófilmesek úgy érzik: az előnyöket élvező játékfilmmel szemben a nemzetközi hírű magyar rajzfilm veszélyben van. A szemléről és az animációs szakma helyzetéről lapunknak Mikulás Ferenc fesztivál­igazgató, a Kecskemétfilm ügyvezetője nyilatkozott. A Magyar Filmművészek Szövetsége május*23-án tartotta köz­gyűlését, ahol új választmányt szavazott meg, egy héttel ké­sőbb tartotta első ülését, ahol megválasztatott az új elnökség is. A szövetség közgyűlési nyilatkozata azonban csak a napok­ban került a nyilvánosságra, mert azt a stílusa miatt többször át kellett fogalmazni. 5 Nedbál Miklós________ 11 Moray Gáror____________ Húsz éve rendezik meg a kecs­keméti animációs filmfeszti­vált; 1985 óta a város a magyar animációs szakma találkozóhelyé­vé vált. Mennyire ismerik el kül­földön a kecskeméti mustrát?- Amióta a szemle nemzetközi versennyé nőtte ki magát, számon tartják egész Európában. Tagja vagyunk az Európai Filmfesztivá­lok Szövetségének, amely szigorú előírásokkal szabályozza a feszti­vált. Az idén háromszázötven­­négyszáz külföldi és hazai szak­mabeli vendéget várunk.- Legutóbb a képernyőn megje­lenő' agresszivitást, korábban a költészet és az animáció kapcsola­tát vizsgálták. Mi az idei KAFF vi­tatémája?- Tekintettel arra, hogy az egész animációs kultúra és a ma­gyar filmfinanszírozás alakulófél­ben van, arra gondoltunk, hogy le kellene ülniük egy kerekasztal mellé azoknak az embereknek, akik meghatározhatják, hogy a nemzeti jövedelem bizonyos ré­szét milyen formában osszák szét a filmesek között. Ezért meghív­tuk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Film­unió, az Országos Rádió és Televí­zió Testület, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Film­iroda és a közszolgálati televíziók munkatársait, valamint a szakma képviselőit, hogy együtt megvitas­suk az animációs műfaj problé­máit. Például: miért tűntek el az egész estés animációs filmek a mozikból, hogyan néz ki az ani­mációs gyártási kapacitás Európá­ban a magyar viszonyokhoz ké­pest, hogy valósul meg a magyar filmtörvény az MMK működésé­ben, az általunk játékfilmcentri­kusnak vélt Magyar Filmunió mennyire tudja képviselni a ma­gyar animációt külföldön.- Említette a közalapítvány fe­lelősségét. A magyar dokumen­tumfilmesek a napokban fogadták el az újonnan megalapított Ma­gyar Dokumentumfilmes Gyártók és Műhelyek Szövetségének alap­­szabályzatát. A teljes szakmát ösz­­szefogó szövetség megalakítására azért volt szükség, mert úgy látták, az MMK nem a filmtörvény szelle­mében dönt a szakmát érintő kér­désekben.- Ha nem történik valami eb­ben a szakmában, félek, hogy ná­lunk is olyasmire lesz szükség, mint a dokumentumfilmesek ese­tében. Kicsit úgy látom, hogy a já­tékfilm mindig megtalálta az ak­tuális politikával a kapcsolatot. Régen mondták, hogy a vallás a politika szolgálóleánya, hát én el­mondhatom, hogy a magyar já­tékfilmesek egy része is ugyanezt teszi. Mindig kedvező helyzetbe kerülnek, mert az aktuális politi­kai kurzus kiáll mellettük. Amit ma a parlament egy évre megsza­vaz a magyar filmszakmának, an­nak viszont csak hat-hét százalé­kát kapja a magyar animáció.- A filmtörvényben szó esik a műhelytámogatásról is.- Furcsa, hogy a mozgóképtör­vény lehetőséget ad infrastruktu­rális és műhelytámogatásokra, csak éppen az animáció, így a Kecskemétfilm ijem részesül ezekből. A Kecskemétfilmnél a rendezők állományban vannak, húsz-huszonöt fős személyzetünk van, saját magunk intézzük a kül­kereskedelmi tevékenységet, a fesztiválnevezéseket, a dramatur­giai munkát, tehát nemcsak egy gyártó, hanem szellemi műhely is vagyunk. Mindezek ellenére mű­helyként semmiféle támogatást nem kapunk.- Lehet így tervezni és filmet ké­szíteni egyáltalán?- A jelenlegi helyzet lepusztu­láshoz vezetett a mi esetünkben is, nem beszélve a többi rajzfilmstú­dióról, a Pannóniáról, a Varga stúdióról... Önrészt kell biztosíta­ni a támogatott filmekhez, saját befektetés szükséges, az áfás költ­ségeket nem lehet elszámolni, ami azt jelenti, hogy el kell dönteni: vagy abbahagyjuk a magyar film­­készítést, és csak külföldi bér­munkákat és koprodukciókat vál­lalunk, vagy valamilyen más meg­oldást találunk. Úgy gondoljuk, el­sősorban magyar filmeket kell ké­szítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk, és a tapasztala­tunk az, hogy ez nemcsak közvet­lenül a szakma, hanem a nemzet érdeke is: az olasz televízió, a RAI most vásárolja meg tőlünk a Ma­gyar népmesék sorozatot, ami ta­valy Japánban és Kínában díjat nyert, és beválasztották egy brazil és egy ausztrál szemlére is. Merni kell vállalni a saját kulturális ér­tékeinket. A Magyar Filmművészek Szövet­sége szerint a szakma belső problémái és a nemzetközi film­gyártásba való integrálódás új fel­adatai, az ország általános morális, intellektuális állapota miatt is szük­ség van néhány radikális szakmai változtatásra. A közlemény szerint a kialakult negatív folyamatban meg­határozó szerepet játszik a mozgó­képes struktúra deformálódása. A kereskedelmi televíziók az esetek nagy többségében olyan műsorokat gyártanak, amelyek hazug, hamis vagy romlott mintákat közvetíte­nek, s a verseny miatt a közszolgála­ti televíziók sem képesek hatékony alternatívát felmutatni. Vélemé­nyük szerint a szakma állandó bi­zonytalanságban működik, mert ki van szolgáltatva az aktuális költség­­vetési helyzet alakulásának. A szö­vetség ezért felszólítja az Ország­­gyűlést, hogy módosítsa az elhibá­zott médiatörvényt a közszolgála­­tiság javára, felszólítja a kormányt, hogy a filmtörvény szellemének megfelelő mértékben biztosítsa a magyar film állami támogatását. Muhi András választmányi tag szerint a többszörösen átírt nyüat­­kozat stílusa, a benne szereplő mi­nősítések „vércikik”. „A legfonto­sabb eleme a nyilatkozatnak, hogy a televíziók tartsák be közszolgálati kötelezettségeiket. Az ORTT-nek kellene lépnie” - véli Muhi András, az Inforg Stúdió vezetője. TITKOLÓZIK A KÖZALAPÍTVÁNY? Az Országgyűlés sajtó- és kulturális bi­zottságának filmes ellenőrző albizottsága tegnap ülésezett. Halász János, a bizottság fideszes alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: kiderült, hogy a kor­mány több ponton nem tartja be a filmtörvényt, s a Magyar Mozgókép Köz­­alapítvány máig nem küldte el az ellenőrző albizottságnak a törvény hatályosulásáról beszámolni hivatott jegyzőkönyveket. Legutóbb is csak az emlékeztetők kivonatát kapta meg az albizottság. .Most kénytelen voltam a minisztériumot kérni, hogy ők küldjék át a náluk lévő jegyzőkönyveket, ha a közalapítvány erre nem hajlandó' - mondta Halász, aki arra is rámutatott: Bozóki András kulturális miniszter április 27-én felszólította a közalapítványt, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg Grunwalsky Ferenc elnök összefér­hetetlenségét, és haladéktalanul készítsék el a támogatási szabályzatot, erre azonban máig nem került sor. (H. N.) mmmmmmmmmémm . % a Magyar Nemzei«*»*« eV mindig fontos Előfizetőinek tájékoztatása. E L 0 F I Z E T É S, T E R J E S Z T É S TELEFONSZAMUNK hétfőtől csütörtökig 9-17 óra, pénteken 8-15 óra köpött állunk rendelkezésükre ÜZENETRÖGZÍTŐNK :•> 06-40/200-581 éjjel-nappal fogadja hívását, a legrövidebb időn belül visszahívjuk > 06-1/476-2198 atfvar szamara mindig fontos Olvasóinak tájékoztatása. VÁRJUK ÖN Ö K E T S Z E M É L Y E S E N Budapest VIL, Wesselényi u. 8. sz. alatti OLVASÓSZOLGÁLATUNKNÁL (Ifi 1/1 f9J KI 7 Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 8-17 óra " •* 1/ II fi Itllf pénteken 8-15 óra HIRDETÉSFELVÉTELI IRODÁNKBAN Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 8-18 óra pénteken: 8-17 óra » 06-1/342-6164 HÍR HITEL hagyomány Terjeszkedik a galéria .MTI Jövő tavaszra tervezi első kiállí­tását a Művészetek Palotájába költözött Ludwig Múzeum helyén a Magyar Nemzeti Galéria - jelen­tette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Bereczky Loránd főigazgató. „A Ludwig Múzeum birtokbavéte­le nagy előrelépés a galéria számá­ra, ugyanakkor nagyon sok fel­adatot ad” - tette hozzá Bereczky Loránd a múzeum épületére szóló használatbavételi szerződés alá­írása után. Az egykori Ludwig Múzeum épületében „komoly ter­vei vannak a galériának” - mond­ta a főigazgató. VALLALKOZASKUNIKA NEM CSAK VÁLLALKOZÓKNAK! CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT -1 ~j f\r A KOSSUTH RÁDIÓBAN I /.Uj kor A NÉPSZERŰ RÁDIÓMŰSOR 300. JUBILEUMI ADÁSÁT " 2005. jiniius 16 ón uH/ám/za a KOSSUTH RÁDIÓ f/iagyaiRádióul * *1 * MagyarRádió)^ & Liliomfi 80 KÁKONYI Pf.TF.R____________________ Régen, az ötvenes évek derekán láttam először Darvas Ivánt hódító ifjúként Liliomfi szerepében, és nekem mindvégig Liliomfi ma­radt: derűs, csak ritkán elborongó férfi, a világot jelentő deszkákon tündöklő komédiás, magányos nők álma, akinek pedig lett volna ezer oka arra, hogy komor színekben lássa a világot - a forradalom utáni meghurcoltatás idején például -, ám sosem engedte meg magának, hogy szent hivatását magánéleti gondjai-bajai összekaszabolják. Ne­héz elhinni, pedig muszáj, hogy nyolcvanéves lett. Mester és példa­kép. A Nemzet Színésze. Ifjú komé­diásgenerációk nevelője, aki magát . sosem tartotta ugyan profinak, mert aki egészen profi, és ezt el is hi­szi másnak vagy épp magamagá­nak, arra árnyékot vet a rutin. Már­pedig a színpadon mindennap min­den újrakezdődik, ahogy az ég ma­darainak, amelyek átszellemülten köszöntik a hajnalt meg az alkonyt. Mesternek lenni és példaképnek maradni a színpadon nem rutin dolga, hanem emberi tartásé. Véget nem érő küzdelem és keserves tusa­kodás. Persze öröm is, mindenek­előtt a mások öröme. Estéről estére a másoké. Mert aki a maga kedvére, a maga derűjére játszik, Zuboly ta­kács marad. Isten éltesse Liliomfit, a nyolcvanéves Darvas Ivánt!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék