Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)

2005-11-02 / 299. szám

Mégsem előztek a szocialisták?­ ­ Munkatársunktól.__________ N­émileg csökkent az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti különbség, de kormánypárti áttö­résről egyáltalán nem beszélhe­tünk, továbbra is a Fidesz lenne esélyes a győzelemre egy „most va­sárnapi” parlamenti választáson - derült ki a Marketing Centrum ok­tóber végén készített felméréséből. A biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 33, míg az SZDSZ 5 százalékon áll. A közvélemény-kutató cég szerint a szeptemberi adatok október végén alig változtak: a teljes nagykorú la­kosság körében a Fidesznek 34, az MSZP-nek 28 százalékos volt a tá­mogatottsága, az SZDSZ 4 százalék­ra számíthatott. Az MSZP változat­lanul csak a politika iránt erősen érdeklődők, a budapestiek és a 60 évnél idősebbek körében örvend nagyobb népszerűségnek, mint a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki pártnak pedig a kistelepüléseken és a rendszeresen templomba járók, illetve a 30 évnél fiatalabbak köré­ben a legnagyobb az előnye. A Fideszt, az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatók szavazókedve között nincs számottevő különb­ség. Itt az új fejlemény az, hogy eb­ben a tekintetben az SZDSZ tábora most felzárkózott a két nagy párt­hoz. Az MDF és a parlamenten kí­vüli pártok támogatói körében vi­szont kisebb a részvételi valószínű­ségek átlaga, mint a többi pártvá­lasztónál. Ez viszont azt eredményezi, hogy ha tényleg „most vasárnap” lenne a választás, akkor valószínű­leg csak három párt lépné át a par­lamenti küszöböt. Ugyanakkor a várhatóan urnákhoz járulók 15 szá­zalékának továbbra sincs kedvenc pártja, tehát a Fidesz tartós vezeté­se ellenére sem tekinthetjük „lefu­tott meccsnek” a 2006-os válasz­tást. Már csak azért sem, mert a várhatóan szavazó pártkötődés nél­küliek körében jelentős többségben vannak azok, akik azt szeretnék, hogy a 2006-os választások után is a jelenlegi koalíció maradjon kor­mányon. AZ összes megkérdezett körében viszont a kormányváltást kívánók vannak többségben. Külön forrásból is tájékozódott Kövér­ ­ Swindt K­övér László (Fidesz), a parla­ment nemzetbiztonsági bi­zottságának elnöke a Nemzetbiz­tonsági Hivatal munkatársaitól kap jelentéseket - közölte a testü­­­­let zárt üléséről származó infor­­­­mációkra hivatkozva az Index­­ internetes újság. Értesüléseik sze­rint Tóth Károly, a bizottság szo­cialista alelnöke a testület október 11-i, az úgynevezett kémsztorit tárgyaló ülésén Kövér László tit­kosszolgálati forrásait firtatta, az elnök pedig megerősítette: alter­natív információforrásokat vesz igénybe, azaz direkt jelentéseket kap nemzetbiztonsági munkatár­saktól.­­ Találgatások helyett az a nor­mális, hogy a közvélemény is meg­ismerje az ülésen elhangzottakat. Amennyiben Tóth András állam­titkár feloldja a jegyzőkönyvek tit­kosságát, akkor még több tanulsá­gos része lesz az­ anyagnak - jelen­tette ki érdeklődésünkre Tóth Ká­roly. - A nemzetbiztonsági szolgá­latokat akár fel is lehet számolni, ha a titkosítás figyelmen kívül ha­gyásával információk szivároghat­nak ki, illetve feloldjuk a doku­mentumok titkosságát - reagált a történtekre Kövér László. - Ha csak Tóth András beszámolóira hagyatkozna a bizottság, akkor nem lenne túl sok érdemi lehető­ségünk a szolgálatok ellenőrzésére - jelentette ki a bizottság elnöke. Zuschlag János peres pert indít Zuschlag János MSZP-s képviselő, mert úgy véli, a Heti Világgazdaságban és lapunkban is alaptalan állítások je­lentek meg személyéről, illetve nem kérdezték meg őt az új­ságírók. Ezzel szemben munkatársunk többször beszélt a po­litikussal a cikk megjelenése előtt. is Török_____________________ F­eljelenti a Heti Világgazda­ságot, valamint lapunkat Zu­schlag János volt szocialista ország­­gyűlési képviselő, mert úgy véli, a sajtóorgánumokban alaptalan állí­tások jelentek meg személyével kapcsolatban. Az MSZP-s politikus sérelmezte, hogy újságírók vélemé­nye megkérdezése nélkül említet­ték meg nevét egy rendőrségi eljá­rással összefüggésben. Ezzel szem­ben az igazság az, hogy munkatár­sunk többször is beszélt Zuschlag Jánossal a témáról, aki közölte azt is, hogy nem kíván jogi lépéseket tenni az őt múlt héten hírbe hozó HVG ellen. Ismert, a hetilap arról számolt be, hogy számviteli fegyelem meg­sértésének alapos gyanúja miatt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főka­pitányság nyomozást indított több kiskunhalasi alapítvány gazdálko­dását vizsgálva. Olyan szervezetek­ről van szó, amelyeket - a lap érte­sülései szerint - bábvezetők irányí­tanak.­­ A problémás alapítványok lehetséges árnyékvezetői között a volt képviselő Zuschlag Jánosnak, az MSZP nemrég megválasztott vá­rosi elnökének a neve is felmerült - írta a HVG, amely megnevezte az Együtt a Harmadik Évezredért Ala­­­­pítványt, amelynek Zuschlag 2000- ben elnöke volt. Lapunk informátorai egyébként megerősítették a HVG azon állítá­sait is, miszerint állami és pályázati pénzeket szabálytalanul használtak fel. Úgy tudjuk, a már megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium, valamint regionális ifjúsági tanácsok támogatták az ifjúsági ala­pítványokat. Hivatalos rendőrségi közlés szerint egy alapítvány te­vékenységét ellenőrzik igazság­ügyi könyvszakértő bevonásával, ügyészségi kezdeményezésre. In­formációink szerint az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány jelenlegi vezetőit tanúként már ki­hallgatták. 32005. november 2., szerda Belföld ' lifajpT If® 1 Egyoldalú alkut kötnének Politikai konfliktusokhoz vezethet a koalíciós pártok 2006-os egyezkedése Az MSZP országos választási bizottságának döntése értelmé­ben egy szocialista képviselőjelölt csak abban az esetben léphet vissza SZDSZ-es politikus javára, ha a kisebbik kormánypárt ezt két visszalépéssel honorálja. ■ Török Lászl­________________ S­zeged, Kecskemét és Szom­bathely - értesüléseink szerint ezeken a településeken már most is valószínűsíthető, hogy az MSZP az SZDSZ-szel közösen indít kép­viselőjelölteket. A vasi megye­­székhelyen újra Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztéri­um politikai államtitkára indulhat mandátumért, míg a város szocia­lista polgármestere, az ugyanab­ban a körzetben jelölt Ipkovich György megyei listavezetőként juthat a parlamentbe. Értesülé­seink szerint Szombathelyen Han­kó támogatásáért cserébe a helyi szocialisták Gaál Angelika 2. vá­lasztókerületi (itt indul Hende Csaba is), illetve Ipkovich jövő őszi polgármesteri támogatását kérik az SZDSZ-től. Kecskemét polgármestere, a Fideszből kilépett Szécsi Gábor is számíthat a koalícós pártok támo­gatására (lapértesülés szerint a politikus SZDSZ-es színekben in­dulna). A közös jelöltek mellett várhatóan több olyan körzet is lesz, ahol vagy a szabad demokra­ta, vagy a szocialista képviselője­löltnek vissza kell majd lépnie a másik javára, hogy így akadályoz­zák meg az esetleges ellenzéki győzelmet. Ez azonban könnyen politikai konfliktusokhoz ve­zethet. A csongrádi megyeszékhelyen a szocialista Géczi József Alajosnak Sándor Klára SZDSZ-es ügyvivő javára kellene lemondania a 2006- os indulásról. Szocialista forrá­saink közül többen megkérdőjele­zik ugyanakkor, hogy az MSZP népi-nemzeti, erősen antiliberális vonalához tartozó Géczi - a parla­ment mentelmi bizottságának el­nöke - önként lemondana az in­dulás jogáról a szabad demokrata politikus javára. A közelmúltban Szigetszent­­miklóson az MSZP-s Varjú László kezdett negatív kampányba Kun­­cze Gábor SZDSZ-elnökkel szem­ben. A szocialista képviselő 2002- ben az első forduló után, az első helyről volt kénytelen visszalépni a szabad demokrata vezető javára, aki így végül egyéniből juthatott mandátumhoz. Varjú korábban kijelentette, ezt még egyszer nem akarja megtenni. Úgy tudjuk egyébként, hogy az MSZP-t kampányidőszakban irá­nyító szervezetében, a Gyurcsány Ferenc vezette országos választási bizottságban döntés született a szabad demokratákkal való vá­lasztási megállapodás szocialista feltételeiről. Ezek szerint egy visz­­szalépésért az SZDSZ-nek hét vá­lasztókerületben kellene támoga­tásáról biztosítania az MSZP-t. Taktikázik az MSZP Debrecenben A parlamenti választás eredményétől függ, ki lesz Kósa Lajos kihívója A hajdú-bihari szocialisták lényegében attól teszik függővé, kit indítanak Debrecenben polgármesterjelöltként a fideszes Kósa Lajossal szemben, hogy milyen összetételű lesz a következő kor­mány, illetve miként szerepelnek egyéni jelöltjeik a 2006-os or­szággyűlési választásokon - értesült a Magyar Nemzet. Az a döntés körvonalazódik, hogy az egyéni körzetben győzni tudó országgyűlési képviselő legyen a jelölt. Domi­ Marcit A­z MSZP hét végi, listaállító városi küldöttgyűlése Oláh Lajost első, Juhászáé Lévai Kata­lint, a megyei elnök eddigi legna­gyobb ellenlábasát pedig második helyre javasolja a megyei listán. Az eredmény arra utal: elképzel­hető, hogy a különféle, egymással eddig késhegyre menő küzdelmet folytató érdekcsoportok kompro­misszumot keresnek, s egyelőre egyik fél sem akarja ellehetetlení­teni a másikat. Az ÁPV Rt.-ben játszott szerepével egyaránt sok barátra és ellenségre szert tevő Oláh, a párt Mozaik Klubjának tagjaként, a generációváltás meg­valósítására kiválasztott ifjú titán­nak számít, ám országos pártigaz­gatóként csúfos bukása erősen megkérdőjelezte politikusi, illetve vezetői képességeit. Juhászné Lé­vai Katalin pedig azzal került ne­héz helyzetbe, hogy a megyei párt­elnöki posztról kénytelen volt le­mondani az új generációs pártelit által támogatott Oláh javára. A megyei MSZP-elnökhöz kö­zel álló körök egyébként úgy tud­ják, Oláh Lajos csak akkor kívánja polgármesterjelöltként megmé­retni magát az igen erős pozíciók­kal rendelkező Kósával szemben, ha pártja alakíthat kormányt. Eb­ben az esetben állítólag még akkor is ringbe szállna, ha egyéni körzet­ben nem választanák meg ország­­gyűlési képviselőnek. Ez azonban nehéz feladat, hiszen a Fidesz újra Fosán Lászlót, a jelenlegi képvise­lőt indítja vele szemben, aki 2002- ben már az első fordulóban el­nyerte a mandátumot. A helyi elemzők több esélyt jósolnak egyéniben a hajdúsámsoni válasz­tókörzetben induló Juhászné Lé­vai Katalinnak a Pálfi István fideszes európai parlamenti kép­viselő helyére a törvényhozásba jutott nyíradonyi polgármesterrel, Tasó Lászlóval szemben. Juhászné Lévai Katalin polgár­mester-jelöltségének azonban a szocialista jól értesültek egyelőre csekély esélyt adnak. Szóba jöhet viszont Bazsa György, aki a Kos­suth Lajos Tudományegyetem rektoraként szerzett egykoron ér­demeket, illetve olyan hangok is vannak, hogy egy totális vereség esetén ismét előveszik Lukovics Andrást, akit az MSZP-tagság a ki­lencvenes évek közepén mind a Debrecen városi, mind a Hajdú- Bihar megyei frakcióvezetői posztról menesztett. A Fidesz ellehetetlenítése volt a cél Folytatás az 1. oldalról • Nem érdektelen a múlt és a jelen összevetésénél, hogy a fideszesek büntetőeljárás alá vételét szorgal­mazó KAO egyik helyettes vezetője Tóth András volt, aki most a polgá­ri nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős politikai ál­lamtitkár. A Magyar Nemzet birtokába ke­rült dokumentumok azt látszanak igazolni, hogy 1988-ban Gyurcsány Ferenc még egészen másként érté­kelte az akkori fiatal demokratákat, mint ma. A volt KISZ-káder a mi­nap a parlamentben úgy fogalma­zott a Fidesz elnökéről: „... azt hi­szem, hogy méltatlan egy demokra­tikus politikushoz, méltatlan ahhoz a politikushoz, akinek ’89-90 nagy­­nagy változásában ígéretes demok­rataként még szerepe volt”. A miniszterelnök - a KISZ Pécs városi bizottságának titkáraként, 1988. augusztus 17-én - a követke­zőket írta a pécsi felsőoktatási in­tézmények KISZ-titkárainak: „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvé­sek ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megala­kuló Fidesz-csoportokat.” Másik levelét már a KISZ KB tit­káraként írta a célból, hogy „a köz­életben előforduló alternatív szer­vezetekről összefoglaló tájékozta­tást” adjon, „összegyűjtött infor­mációk” alapján, a „párbeszéd” szellemében. Fráter történész kije­lentette, ez utóbbi levél nem a Fi­deszről szól, e szervezettel ugyanis nem kezdett párbeszédet a diktatú­ra, mert ellenségesnek bélyegezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága gyakran tűzte napirendjére a Fiatal Demokraták Szövetségével kapcso­latos teendőket. Ezek összhangban állnak a Fidesz gyurcsányi megíté­lésével. A PB 1988. április 6-i jegy­zőkönyve szerint a bizottság leszö­gezte: „tudomásul veszi, hogy a kezdeményezőket rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítik”. A rendőrhatósági figyelmeztetést többek között Orbán Viktor és Kö­vér László szenvedte el április 8-án. Ugyanazon év május 2-án a KAO újabb Fidesz-ellenes eljárási javaslatait tárgyalja a Politikai Bi­zottság. A KAO anyaga megállapít­ja, hogy „a szövetség létrehozása és tevékenysége alkotmányos rendbe ütközik”. Visszatekintőleg szó esik a KAO-anyagban „ismételt hatósá­gi figyelmeztetésről” is, melyet a Fővárosi Főügyészség végzett el áp­rilis 22-én. Lapunknak Fráter itt rá­mutatott a bomlasztás mint tipikus titkosszolgálati technika igénybe­vételének alkalmazására.­­ Látható, hogy az intézkedések között a politikai megfélemlítés, bomlasztás módszere, az igazság­ügyi, a nyomozó és állambiztonsági hatóságok kombinált fellépése egyidejűleg volt tapasztalható - ál­lapította meg a Hamvas Béla-inté­­zet kutatója. A KB közigazgatási és admi­nisztrációs osztálya - amelynek ve­zetője Varga Péter, egyik helyettes vezetője pedig az a Tóth András, aki ma a polgári nemzetbiztonsági szol­gálatokért felelős politikai államtit­kár - határozati javaslatként ajánlja a PB-nek: „Javasoljuk, a Politikai Bizottság értsen egyet a büntetőel­járás megkezdésével. (...) Feltétele­zésünk szerint, a büntetőeljárás el­rendelése további jelentős polarizá­ciót vált ki az érintettek körében.” Ugyancsak a határozati javaslat ré­sze „a szervezők egzisztenciális ér­dekeire ható intézkedés”, ami Frá­ter kommentárja szerint a fide­szesek ellehetetlenítését célozta. ■ BATIZ ÉRTELMEZÉSE: Batiz András kormányszóvivő szerint a minisz­terelnök parlamentben mondott szavai önmagukért beszélnek, irányadóak. Batiz szerint az álta­lunk közölt dokumentumokból az látszik, hogy míg mások büntetőel­járást, addig Gyurcsány Ferenc po­litikai megoldást szorgalmazott, szorgalmaz ma is. Lapunk kérdésé­re, tudja-e a kormányszóvivő, hogy 1988-ban mit jelentett a politikai megoldás (büntetőeljárást, egzisz­tenciális ellehetetlenítést), Batiz azt mondta: ez is egy értelmezési lehe­tőség, miként az övé is. (Cz. I.) A pluralizmus volt­­bajnokai­, Tóth András és Gyurcsány Ferenc fotó: nagy Béla .

Next