Magyar Nemzet, 2006. június (69. évfolyam, 148-176. szám)
2006-06-01 / 148. szám
Magyar Nemzet • Belföld 2006. június 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly A MÚOSZ kritizálja az állami szerveket A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) eddigi tapasztalatai szerint az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra (ekho) történő áttérés anyagi következményeit a munkáltatók többnyire az alkalmazottá váló újságírókra hárítják. A szakmai szövetség szerint a lapkiadás áfájának öt százalékpontos csökkenése visszaforgatható lenne az újságírók bérébe. A MÚOSZ kifogásolja, hogy az illetékes állami szervek korábbi ígéreteik ellenére nem adták meg a szükséges segítséget az újságíróknak és foglalkoztatóiknak ahhoz, hogy a szakma sajátosságaira is tekintettel megalapozottan lehessen dönteni az alkalmazotti, illetve a vállalkozói szerződések minősítéséről. (MN) Elbocsátások az MTV-nél A Magyar Televízió úgy döntött, a külsős munkatársakkal kötött korábbi szerződéseit május 31-i határidővel egységesen felmondja - tájékoztatott tegnap az MTV Zrt. A köztelevízió az ideális létszám kialakításához pontosan meghatározta, mely feladatokat célszerű belsős munkavállalókkal, és melyeket megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatott külsős munkatársakkal ellátnia - áll a közleményben. A szerződések felmondása 700-800 embert érint. (MN) Tizenöt jelentkező a rádió élére Várhatóan tizenöten pályáznak a Magyar Rádió elnöki posztjára, ugyanis a szerdai határidőig ennyien vásárolták meg a pályázati csomagokat - közölte Gellért Kis Gábor, a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöke. A pályázatokat június 14-én, közjegyző jelenlétében bontják fel. A rádió Kondor Katalin mandátumának 2005. augusztusi lejárta óta működik elnök nélkül, a jelenlegi immáron az ötödik kísérlet Kondor utódjának megtalálására. A médiumot most a két alelnök irányítja. (MN) Az erdők nem kerülnek Persányihoz Az Országgyűlés honlapján látható törvénytervezet szerint az erdőkkel kapcsolatos szakmai feladatok az új kormányzati struktúrában a földművelésitől átkerültek volna a környezetvédelmi tárcához. A parlament asztalára került javaslat ugyanakkor már nem tartalmazta ezt az elképzelést, így az erdők ügye - kormányzati szinten legalábbis - továbbra sem lesz környezetvédelmi kérdés. Illés Zoltán (Fidesz) szerint indokolt lett volna, ha környezetvédelmi kérdésként kezelik az erdők helyzetét. (B. B.) Távozik posztjáról Budapest főépítésze Többek között politikai és gazdasági lobbiérdekekkel való ütközése miatt még a nyáron távozik a budapesti városházáról Schneller István főépítész - írja a ma megjelenő Heti Válasz. A hetilap értesülése szerint Demszky Gábor főpolgármester a megüresedő poszt lehetséges jelöltjének Z. Halmágyi Judit építészt tartja, akinek egyik fő munkája a sokat vitatott Kálvin téri üvegpalota tervezése volt. (MN) Ä Fedezet nélküli ígéretek Xi. Egyelőre nincs forrás a fővárosi fejlesztésekre • Demszky: Gyurcsány a mi barátunk 3. közszférája Történelmi jelentőségű, hogy a Budapest-barát Gyurcsánykormány programja külön fejezetben foglalkozik a fővárossal - közölte tegnap Demszky Gábor főpolgármester, elismerve: az ígéretek beváltására egyelőre nincs forrás. A Fidesz szerint mindez jelzi: a koalíció kizárólag a még nem létező EU-pénzekre alapoz. S1r Szabó Zsol Soha nem volt még ilyen jó napom - jelentette ki tegnap Demszky Gábor, aki szerint a rendszerváltozás óta egyetlen kormány sem foglalkozott ilyen részletesen a fővárossal, mint a leendő, „Budapest-barát” Gyurcsány-kabinet. - A miniszterelnökkel márciusban kötött megállapodásunk minden lényeges eleme szerepel a kormányprogramban - közölte Demszky, aki lapunk kérdésére elismerte: az abban foglaltak megvalósítására egyelőre nincs forrás, azonban a pénzek előteremtésének módját nem is kell egy ilyen dokumentumban feltüntetni. A kedden nyilvánosságra hozott, 2006 és 2010 közötti időszakra szóló program mindössze egy oldalon foglalkozik a fővárossal, Fejlődő Budapest címmel. Ebben többek között az szerepel, hogy a kormány a fővárossal kötött megállapodást a kormányprogram részének tekinti. Ismeretes, a miniszterelnök alig egy héttel az első forduló előtt olyan országgyűlési felhatalmazás, konkrét határidő és fedezet nélküli, jogi szempontból értékelhetetlen megállapodást kötött Demszkyvel, ami semmire nem kötelezi a kormányt. A kormányprogram lényegében megismétli a főbb ígéreteket, többek között az M0-s körgyűrű építésének befejezését, az aquincumi híd megépítését, a ferihegyi gyorsvasút kialakítását, a 4-es metró megépítését és az 5-ös metró előkészítését, a Moszkva tér rehabilitációját, azonban mindezeket az „elkövetkezendő hét évben”. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője kérdésünkre azt mondta: a fejlesztési programok konkrét megnevezése a lényeg, a beruházások zömét úgyis uniós forrásokból finanszírozzák majd. Kupper András, a fővárosi Fidesz-MKDSZ- frakció vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy nem létező pénzekre alapozzák Budapest jövőjét. ■ KETTŐS KOALÍCIÓS KÖTÉS? Demszky Gábor azt kezdeményezi, hogy az SZDSZ még a napokban egyeztessen az MSZP-vel az önkormányzati választási együttműködésről, hogy - mint mondta - a kormány megalakulásával egy időben létrejöjjön a „kettős koalíciós kötés”. Prohászka Ottokárra emlékeznek Nagyszabású fáklyás felvonulás lesz ma este Székesfehérvárott Prohászka Ottokár újratemetésének évfordulóján a néhai püspök, író és politikus emlékévének eseményeként. T11 Joó István_________________több ezer fő részvétele várható a fáklyás felvonuláson, amelyet ünnepi szentmise előz meg este hét órai kezdettel a székesfehérvári bazilikában. A püspöki hivatali teendőit 1906-tól ellátó, 1927-ben elhunyt Prohászka Ottokár tisztelői a bazilikából abba az emléktemplomba vonulnak, ahová a profetikus erejű hitszónokot, gondolkodót 1938-ban újratemették. Ott Spányi Antal megyés püspök mond beszédet. Lapunknak Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója úgy fogalmazott: Prohászka, elutasítva a barokk pompát, az egyház megújulásán fáradozott. Emellett elemezte a kor tudományos és társadalmi folyamatait. Politikusként és íróként is nagy szociális érzékenységet mutatott, ez megnyilvánult keresztényszociális programjában és karitatív cselekedeteiben egyaránt. A püspöki levéltáros megemlítette, hogy a főpap publicisztikái egy részében élesen szembeszállt a korabeli, etikai tabukat döntögető liberalizmussal és ateista szociáldemokráciával. „A konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja” - ez a felirat olvasható a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán Prohászka arcképe alatt. Ehhez Mózessy azt fűzte hozzá: „A mai és az 1920-es szóhasználat különbözik egymástól, még ha hajlamosak volnánk is a holokauszt szemüvegén át visszapillantani a jóval korábbi múltba. Ezt a kérdéskört egyébként sem lehet kiragadni az életmű egészéből és folyamatából. Sokat elárul, hogy a püspök életművének végén a következő című írás áll: »Zsidó testvéreimhez«.” Kérdésünkre, lesz-e valaha közmegegyezés Prohászka történelmi értékelésében, a kutató így felelt: „Ma még a megszokásból, meggyőződésből vagy politikai érdekből tiltakozók a leghangosabbak, de látok reményt arra, hogy sikerül a középre visszatalálás. Ebben viszont nem a bulvármédia, hanem a szakmai fórumok segíthetnek.” A püspök újratemetése 1938-ban. A mai emléktüntetésre is ezreket várnak ford: mn-archív Ítélet a németüldözésről Schmidt Mária szerint kollektív bűnök nincsenek HM Mf.gyf.k Dávid______________atvan évvel a történtek után be kell ismerni: súlyos felelősség terheli azokat, akik alig két évvel a zsidók kirekesztése után újra a kollektív büntetés elvét alkalmazták német nemzetiségű honfitársainkkal szemben. Pedig kollektív bűnök nincsenek, csak személyes vétkek léteznek - jelentette ki Schmidt Mária történész. A Terror Háza Múzeumban tartott nemzetközi konferencián a főigazgató arról is szólt, hogy a jó és rossz közötti választás azzal a döntéssel kezdődik: akarjuk-e látni a másik ember arcát. Úgy tűnik azonban, az európai társadalmaknak - köztük Magyarországnak - hatvan esztendő kellett ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni azokkal a bűnökkel, amelyeket a magukat német nemzetiségűnek vallókkal szemben elkövettek a második világháború után. Glatz Ferenc akadémikus tágabb kontextusba helyezte a kérdéskört, amikor azt mondta: a diktatúra mindig köztársaságokból nő ki, ezért nagy a felelőssége a jelen társadalmának, amikor az egységesülő Európában a különböző fajta identitások előtérbe kerülnek. Kitelepítés természetesen nem csak nálunk volt, sokkal embertelenebb körülmények közt folyt Lengyelországból, Csehszlovákiából a németek úgymond anyaországba történő visszatoloncolása - derült ki Norbert Spannenberg, Gerhard Seewann, Jerzy Kochanowski és Alfred de Zayas referátumából. A szomorú tények azonban Magyarországon is beszédesek: 1946 nyaráig száztízezer főt telepítettek ki, s ez a szám 1948 júniusáig meghaladta a kétszázezret. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott: a kitelepítettek mégis otthonra leltek a hazátlanságban, s munkájuk során kiderült, mit veszített Magyarország azzal, hogy megalázta, bűnösnek nyilvánította s elszakította őket szülőföldjüktől. A Német sors Európában - sváb sors Magyarországon című kiállítást ma délelőtt tizenegy órakor nyitja meg a Terror Háza Múzeumban Ursula Seiler-Albring, Németország budapesti nagykövete és Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Schmidt Mária belpol@magyarnemzet.hu ÍMS i , i1 ÄiÄ@ MmMWi&M ■% izM % A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) osztja az ellenzék aggodalmát, miszerint a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével politikai befolyásolás alá kerülhet a köztisztviselői apparátus. A__Bakonyi Apám_______________ _ MKKSZ ellenzi és „rendkívül aggasztónak” tartja a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását, amely szerint megszűnik a közigazgatási államtitkárság intézménye, és a miniszterek mellett egyfajta helyettesként csak politikai államtitkárok maradnak. A közigazgatási államtitkár a minisztériumok egészét átlátó és irányító szakember volt, a tisztség megszüntetése így a szakemberállomány leminősítését jelenti - mondta lapunknak Fehér József. Az MKKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a tárcák és az apparátus irányítását így olyan politikusok végzik majd, akik bírják a kormány és a kormányfő bizalmát. A jelenséget az érdekvédő „rendkívül aggasztónak” nevezte, amelynek következményeként felerősödhet a „politikai befolyásolás”. Úgy vélte, az utóbbi hetekben „erősen megdolgozták” a közvéleményt, amely most a megtakarítások látványos demonstrációját látja az intézmény megszüntetésében, noha az egyáltalán nem jár érdemi költségcsökkentéssel, sokkal inkább a „politikai zsákmányszerzés” lehetőségével. Emlékezetes, hogy kedden a parlamentben Salamon László (KDNP) is kifogásolta, hogy a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével a miniszter helyettesítését ellátó új államtitkár által a köztisztviselői kar felett a politika gyakorlatilag korlátlan hatalmat nyer. ■ SZTRÁJKRA KÉSZ AUTONÓMOK: Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége ellenzi a közszolgáltatások, az MVM, a MÁV, a BKV, a Volántársaságok eladását, mindennek megakadályozása érdekében nem zárhatók ki a munkabeszüntetések - mondta Borsik János elnök. Szegeden már volt előválasztás? Haác, 7.AI.ÁN Elvégeztük a polgármester-jelölti előszűrést, a szegedi gondolat bizonyos szempontból megelőzte az országosat - mondta tegnap Szegeden Oláh János, a Fidesz helyi elnöke, akit a taggyűlés néhány hete polgármesterjelöltnek választott a csongrádi megyeszékhelyen. Közölte: a Fidesz szegedi szervezetén belül 2004 februárja óta működő munkacsoport, a Szegedi Műhely állt elő először azzal a gondolattal, hogy a vidéki nagyvárosok fideszes polgármesterjelöltjeit társadalmi előszűrést követően kellene bevonni a jelölési mechanizmusba. A felvetést három reprezentatív közvélemény-kutatás követte, amelyben a munkacsoport megszondázta a szegediek véleményét arról, milyen polgármestert látnának szívesen a városban, és hogyan vélekednek a hivatalban lévő MSZP-s városvezetőről, végül a párt szegedi tagjainak véleményét is kikérték. A több száz fős tagság hat személyt javasolt polgármesterjelöltnek - árulta el Oláh. Mindezek alapján a Fidesz szegedi elnöksége a legtöbb szavazatot kapott jelölt, Oláh János nevét tette fel voksolásra a taggyűlésnek, amely polgármesterjelöltnek választotta. A jelölt személyét jóváhagyta az önkormányzati választási egyeztetőbizottság is. Oláh János szerint Orbán Viktor két héten belül Szegedre látogat, és találkozik a párt itteni tagjaival, hogy személyesen vizsgálja meg: szükség van-e további előválasztásra, avagy a szegedi mechanizmust alkalmazzák Pécsett és Miskolcon is. Ismert, a Szövetség országos választmánya múlt szombaton Orbán Viktor előterjesztésére azt javasolta a miskolci, a pécsi és a szegedi Fidesz-szervezetnek, hogy tartsanak titkos polgármesterjelölt-választást az önkormányzati voksolás előtt.