Magyar Nemzet, 2006. június (69. évfolyam, 148-176. szám)

2006-06-01 / 148. szám

Gyurcsánynál lesz a kasszakulcs Átfogó központosítás: a tárcáktól a miniszterelnök felügyelete alá kerülnek az uniós fejlesztési pénzek Folytatás az 1. oldalról > A szakpolitikai stratégiával kapcso­latos kérdések részben az úgyneve­zett államreform-bizottsághoz ke­rülnek majd a minisztériumoktól, másik részüket pedig a megerő­sí­­tett és felfejlesztett miniszteri poli­tikai kabinetek végzik majd, ame­lyek inkább a szakpolitikai stratégia előkészítését, tervezését végzik, va­lamint fejlesztési és beruházási kér­désekkel foglalkoznak. A fejlesztések, beruházások­­ jövőre mintegy 1000 milliárd forin­tos európai uniós forrás - előkészí­tését viszont a héttagú fejlesztési kabinetre osztanák ki. Ennek tagjai a miniszterelnök (aki egyben az el­nöke is a testületnek), valamint a szintén új „fejlesztési ügynökség” vezetője, valamint az öt fejlesztési igazgató, akik a gazdasági verseny­­képességért, az emberi erőforrás, a környezet-, a területfejlesztésért, valamint a központi fejlesztési koordinációért felelnének. Ennek a kabinetnek lenne tagja Magyar Bá­lint jelenleg még oktatási miniszter, mint emberierőforrás-fejlesztési igazgató. A fejlesztési kabinet pedig a Nemzeti fejlesztési tanács alá tar­tozna, amely a kabinet tagjaiból, az érintett miniszterekből és a régiók képviselőiből állna. A tanácsot a miniszterelnök vezetné, helyettese Magyar Bálint lenne, amit a koalí­ciós szerződésben is rögzítettek. Aki szerint az új rendszer nem éppen az egyszerűségével tüntet, annak igaza van, hiszen Gyurcsány Ferenc is elismerte: „Súlyok és el­lensúlyok bonyolult rendszerét te­remtjük meg magán a kormányza­ton belül is”. Ugyanakkor úgy vélte: a döntési folyamat teljesen átlátha­tó lesz. Az új kormányzati struktú­ra célja, Gyurcsány elmondása sze­rint, hogy senki ne mondhassa, hogy az oktatási vagy egészségügyi reformnak csak egyetlen útja van, hanem a kérdésekre a miniszterel­nöknek is legyen rálátása. Ezzel a módszerrel „kiteszik a pénzt az asz­talra”, és a minisztereknek muszáj megtalálniuk az együttműködést a többi kormánytaggal - fejtette ki. Gyurcsány szerint a klasszikus kormányzáshoz politikusok kelle­nek, ám be kell vonni üzletembere­ket is. Ilyen az üzleti szférában is megfordult személy lesz az állam­­reform-bizottság, a kormányzati szolgáltatóközpont és a fejlesztési kabinet vezetője. Utóbbinál egyéb­ként valószínűleg a fejlesztési ügy­nökségre gondolt, hiszen a kabinet vezetője a kormányfő. Gyurcsány elismerte, hogy ezek az emberek személyesen tőle függnek majd. Gyurcsány Ferenc szerint a re­form hatására a 7300-7500-as mi­nisztériumi létszám 20 százalékkal, 1300-1400 fővel csökken idén, és 10 százalékkal jövőre. A csökken­tett létszámmal ugyanazt a teljesít­ményt, vagy jobbat fognak elérni - mondta. Ezzel szemben az államre­­form-bizottságban 20-25-en fog­nak dolgozni, a szolgáltatóközpont a leépített létszám felét foglalkoz­tatja majd, a fejlesztési kabinetek pedig ma is működnek, és nem bő­vítik őket - fejtette ki. - Mellébeszélés, figyelemeltere­lés, így jellemezte Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője Gyurcsány Ferenc új kormányzati struktúráról szóló javaslatait. Mint Szijjártó fogalmazott, a Gyurcsány Ferenc által elmondottak semmi mást nem szolgáltak, minthogy to­vább folytatódjék a figyelem eltere­lése a valós és rendkívül súlyos problémákról. - Csupán egy újabb fejezetét hallhattuk Gyurcsány Fe­renc közigazgatási hókuszpók­­jainak, miközben a miniszterelnök egy újabb lehetőséget szalasztott el arra, hogy végre tájékoztatást adjon az ország valós állapotáról - hang­súlyozta, hozzáfűzve: „biztosan na­gyon fontos kérdés az Gyurcsány Ferenc számára, hogy majd a ceru­zákat, tollakat és ceruzatartókat milyen kormányzati szerv fogja szolgáltatni és beszerezni, de Ma­gyarországnak ennél sokkal súlyo­sabb gazdasági problémákkal kell szembenéznie”. A Fidesz azt várja a kormányzásra kijelölt pártok po­litikusaitól, hogy végre a valós problémákkal törődjenek. Arra a kérdésre, hogy a mi véleményük Gyurcsány javaslatairól, így az ál­lamreform-bizottság, a fejlesztési tanács és kabinet, illetve a kor­mányzati szolgáltatóközpont létre­hozásáról, Szijjártó annyit mon­dott: a parlamentben hozzájárultak ahhoz az alkotmánymódosításhoz, amely lehetőséget ad a mindenkori kormányoknak, hogy szabadon ha­tározza meg a kormányzás rendjét. KÓKA NEM ÍRT ALÁ. Tegnap és ma hallgatja meg miniszterjelöltjeit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - ezt maga a kormányfő jelentette be teg­nap sajtótájékoztatón. Gyurcsány azt is elmondta: a jelöltekkel aláírat egy megállapodást a 2010-ig vállalt kötelezettségekről, amelyekbe a létszámleépí­tések is benne foglaltatnak majd. Kóka János jelenlegi és várhatóan a helyén maradó gazdasági miniszter viszont a találkozó után azt mondta, hogy nem írt alá ilyesmit, de teljes az egyetértés közte és a miniszterelnök között El­mondta azt is: az államreform-bizottság, valamint a fejlesztési kabinet tagjai­ról később születik majd döntés. (MN) A kormányfő még szorosabbra fogja a gyeplőt fotó: éberling ANDRÁS Vezéráldozatnak látja magát Magyar 11 Munkatár­sunktól.___________ M­agyar Bálint szerint a szocia­listák nagyvadat lőttek azzal, hogy meghiúsították miniszteri ál­mait. Ezt a megfogalmazást elmon­dása alapján MSZP-s politikusoktól hallotta. A távozó oktatási tárcave­zető a Népszabadságnak adott in­terjújában kijelentette: a szocialis­táknak jelképes csatát kellett nyer­niük azzal, hogy a liberális pártot leginkább szimbolizáló politikust kilövik. Úgy látja: az MSZP elfogad­ta ugyan a liberális oktatási reform­­csomagot, de kérdéses, hogy folyta­tódnak-e az általa megkezdett re­formok. Magyar szerint Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök elkötelezte ma­gát az MSZP-n belül azon erők mel­lett, amelyek azt követelték, hogy a szocialisták kapják meg az oktatási tárcát. Emellett a kormányfő gesz­tust tett a reformoktól idegenkedő pedagógusoknak is. A politikus jós­lata szerint a népszerűtlen intézke­dések - így az utólagos képzési hoz­zájárulás, a pedagógusok óraszá­mának emelése, a közalkalmazotti státus átértékelése és a teljesít­ményalapú béremelés - jelentős el­lenállást váltanak majd ki. ■ JÖVŐRE JÖN A TANDÍJ . Az idén a fel­sőoktatásba bekerülők nem, a 2007-ben tanulmányaikat megkez­dők viszont utólagos képzési hozzá­járulás fizetésére lesznek kötelezve - jelentette ki Szabó Zoltán, az MSZP szakpolitikusa a távirati iro­dának. A visszafizetendő összeg meghatározásánál az ugyanolyan költségtérítéses képzés tandíját ve­szik alapul. Pokorni Zoltán, a Fi­desz alelnöke szerint a kormány­pártok nem a költségvetési lyukak betömésére találták ki az utólagos költségtérítést, hanem zártabb, rendiesebb társadalmat akarnak, ahol aki fent van, ott is marad, és aki lent van, az is. A Magyar Rá­dió Háttér című műsorában emlé­keztetett arra: a kormánypártok két hónapja még tagadták, hogy tandíjat vezetnének be. SZDSZ: jó az irány A HÍRÖSSZEFOGLALÓ kormányprogram szelleme, a kormány által elérni kívánt cé­lok a liberális párt által kívánatos­nak tartott irányba mutatnak, az SZDSZ kormányzati szerepvállalá­sának értelme, hogy különböző te­rületeken megszülessenek az átala­kító intézkedések - jelentette ki Kuncze Gábor pártelnök sajtótájé­koztatón. Kóka János jelenlegi és le­endő gazdasági miniszter elmond­ta: az informatika területével kibő­vített gazdasági tárcánál kevesebb bürokráciát és több szolgáltatást szeretne. Molnár Lajos egészség­­ügyi miniszterjelölt az azonnali in­tézkedések közül kiemelte, hogy a legsúlyosabb betegségek kezelésére hatékony intézkedéseket hoznak, és a jelenleginél több forrást bizto­sítanak. Persányi Miklós környezet­­védelmi miniszter hangsúlyozta: szakterületén a következő néhány év a fejlesztések időszaka lesz. 2006. június 1., csütörtök Belföld • Mafar Nemzet KI Szilvásy kezében a szolgálatok Folytatás az 1. oldalról > Most közvetlenül a miniszter fel­ügyelete alá kerülhet a nemzetbiz­tonság, ami a tárcavezetőnek több feladatot is jelent. Azzal kapcsolat­ban, hogy a polgári szolgálatok fő­igazgatói posztjain történhetnek-e változások, a szocialista politikus kifejtette: hagyományosan egyik miniszter sem új neveket tartal­mazó listával foglalja el bársony­székét. Először pontosan megis­merkedik új feladatkörével, a szol­gálatok tevékenységével - tette hozzá Tóth Károly. Demeter Ervin volt nemzetbiz­tonsági szolgálatokat felügyelő miniszter szerint az a legfőbb kér­dés, hogy a kancelláriaminiszter­nek mennyi ideje lesz a szolgála­tokra. A fideszes politikus emlé­keztetett, hogy Kiss Péternek fino­man szólva is nem jutott ideje erre a kiemelten fontos területre, Tóth András pedig rosszul látta el fel­adatát. Demeter Ervin kifejtette: titokminiszterként naponta 10-12 órát foglalkozott a hatáskörébe tartozó feladatokkal, ezért kérdé­ses, hogy külön államtitkár nélkül Szilvásy György megfelelően el tudja-e látni a szolgálatokkal kap­csolatos teendőit. Erre a kérdésre mindenképpen választ várunk az új miniszter nemzetbiztonsági bi­zottság előtti meghallgatásán - je­gyezte meg Demeter Ervin. Ismert, a polgári titkosszolgá­latok felügyeletét a Medgyessy­­kormány óta látja el a Miniszterel­nöki Hivatal, korábban tárca nél­küli miniszter irányította a terü­letet. Csak a privatizáció folytatása biztos A kormányprogram egészségügyi fejezetének szerzői nem írtak a megszorító lépésekről Az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakulását és a magántőke bevonását ösztönözné a kabinet. Mérsékelnék az egészségügyi szolgáltatások és a támogatott gyógyszerek túlzot­tan gyakori igénybevételét - derül ki a kormányprogram egész­ségügyi fejezetéből, amely alig tartalmaz konkrét intézkedéseket. A dokumentum megerősíti, hogy a járulékfizetés alól kibúvók nem vehetnek majd igénybe széles körű ingyenes ellátást. Nem derül ki belőle viszont, hogy kell-e vizitdíjra, kórházbezárásra és jelentős gyógyszeráremelésre számítani. Áll Zivkovics Natália____________­tfogóan megújítjuk az egész­ségügyet az elkövetkező négy évben - olvasható a kormányprog­ramban. Konkrétumokat azonban alig tartalmaz a dokumentum, ta­lán csak az ágazati dolgozók kötele­ző kamarai tagságának megszünte­tését tekinthetjük ilyennek. A ka­marák nyomásgyakorló képességé­nek korlátozása? Vagy inkább a pa­tika- és praxisalapítás könnyítése állhat a háttérben? - találgatják a szakmabeliek. „2008-ra olyan magas színvo­nalú intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szük­ségletekhez igazítja” - olvasható a programban. Csak éppen nem tud­ni, miként. Nem említi a dokumen­tum, hogy milyen intézményi átala­kítással, bezárással képzeli el a kor­mány a „kórházi túlsúly” csökken­tését, a párhuzamos és kihasználat­lan kapacitások megszüntetését. „Ösztönözzük az egészségügyi intézmények gazdasági társaságok­ká alakulását, és támogatjuk a ma­gántőke ellenőrzött bevonását” - szögezi le a kabinet. Nem világos azonban, hogy milyen feltételek mellett. „Mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások és a támogatott gyógyszerek indokolatlan és túlzot­tan gyakori igénybevételét, mert ez szükséges a jobb ellátás biztosítása és a dolgozók terhelésének mér­séklése érdekében.” Ennek részle­teiről sem tudhatunk azonban bő­vebbet. Egyelőre senki nem adott konkrét választ arra, hogy mindezt a vizit- és receptdíj bevezetésével képzelik-e el? Hosszú távú megállapodást köt­nének a gyógyszergyártókkal, kor­szerűsítenék a támogatási rend­szert, s újraszabályoznák a forgal­mazást. Kérdés, hogy mindez libe­ralizációt - például a recept nélkül kapható orvosságok patikán kívüli árusítását - jelenti-e. „Átfogó humánerőforrás-stra­tégiát dolgozunk ki, s folytatjuk az ágazati munkavállalók bérfelzár­kóztatását” - ígéri a kormány. Nem tudni azonban, hogy milyen mértékű béremelésre számíthat­nak az orvosok és az ápolók az el­következő években, s milyen to­vábbi intézkedéseket remélhetnek pályán maradásuk támogatása­ként. A választási kampányban so­kat emlegetett több-biztosítós rendszer bevezetését nem zárják ki, noha a szocialisták korábban egyértelműen ellene szavaztak. A kabinet 2007 végéig megteremtené a biztosítási alapon működő rend­szer feltételeit, s ezután döntene ar­ról, hogy teret nyit-e a versengő magánbiztosítók előtt. Megerősíti viszont a kormányprogram azt az előző ciklusban megkezdett változ­tatást, amellyel háromszintű ellá­tórendszert alakítanának ki, amelyben személyekre lebontva tudható, hogy ki után fizettek járu­lékot. Az ígéretek szerint pontosan meghatároznák a három ellátási szinthez tartozó szolgáltatások kö­rét, így mindenki tudná, hogy mi jár minimálisan, biztosítási jogvi­szony hiányában is, s melyek azok az ellátástípusok, amelyek igény­bevételére csak a járulékfizetési kö­telezettségének eleget tevők, illetve azok jogosultak, akik helyett az ál­lam teljesíti a befizetést (például gyermekek, nyugdíjasok). A har­madik csoportba az extraszolgálta­tások tartoznának, amelyeket díjfi­zetéssel vagy külön biztosítással le­hetne igénybe venni. Folytatnák a nemzeti szív-, ér­rendszeri, a rákellenes program végrehajtását, valamint a sürgőssé­gi betegellátás megkezdett korsze­rűsítését is. HORVÁTH ZSOLT, a Fidesz szakpolitikusa: egészségpolitikai közhelyek gyűj­teménye, amely alig tartalmaz konkrétumot Amit pedig tartalmaz, az inkább riasztó, mintsem bizakodásra okot adó. A kormányprogramban szereplő mondatok jelzik az ígért reform szemléletét, amivel nem tudunk egyetérteni. Az ugyanis abból indul ki, hogy miként lehet csorbítani az emberek szolgálta­tásokhoz való hozzáférésének jogát. Sajnáljuk, hogy a kormányprogram nem zárja ki, hanem lebegteti a több-biztosítós rendszer bevezetését A dokumen­tum alapján úgy tűnik, a kormány csak megtakarítani akar, de ez nem megy a rendszer átalakításával egyidejűleg. ÉGER ISTVÁN, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: első olvasatban túl általános, több konkrétumot reméltünk. Hzomályos ígéreten túl nemigen tartalmaz rész­leteket például az orvosok bérfelzárkóztatásáról és életpályamodelljéről, pe­dig ez az egyik legfontosabb kérdés. Hiányoznak a konkrétumok az ügyeletek rendezéséről és a kórházak eladósodottságának csökkentéséről is. Nem tudni azt sem, hogy mit remél a kormány az intézmények gazdasági társasággá ala­kításától és a magántőke bevonásától. Ha az állami konszolidáció és a szolgál­tatások valós értéken történő finanszírozásának pótlását, akkor nagy a baj. A kötelező kamarai tagság megszüntetése döbbenetes. Pozitívum viszont, hogy a program a stabil finanszírozás megteremtését ígéri. HÁVELNÉ SZATMÁRI KATALIN, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke: nem tartalmaz konkrétumot a kormányprogram, így azt nehéz véleményezni. Megdöbbentő, hogy szinte csak egyetlen konkrét intézkedés szerepel benne, a kötelező kamarai tagság megszüntetése. A programban az áll, hogy újrasza­bályozzák a gyógyszerforgalmazás rendszerét ám ezt valós okok nem indo­kolják A nemzetközi tapasztalatok alapján a liberalizáció növelte az árakat rontotta a betegbiztonságot és lehetővé tette a hamis gyógyszerek megjele­nését, ezért felelős kormány ilyen intézkedéseket nem támogathat

Next