Magyar Nemzet, 2006. június (69. évfolyam, 148-176. szám)
2006-06-01 / 148. szám
Gyurcsánynál lesz a kasszakulcs Átfogó központosítás: a tárcáktól a miniszterelnök felügyelete alá kerülnek az uniós fejlesztési pénzek Folytatás az 1. oldalról > A szakpolitikai stratégiával kapcsolatos kérdések részben az úgynevezett államreform-bizottsághoz kerülnek majd a minisztériumoktól, másik részüket pedig a megerősített és felfejlesztett miniszteri politikai kabinetek végzik majd, amelyek inkább a szakpolitikai stratégia előkészítését, tervezését végzik, valamint fejlesztési és beruházási kérdésekkel foglalkoznak. A fejlesztések, beruházások jövőre mintegy 1000 milliárd forintos európai uniós forrás - előkészítését viszont a héttagú fejlesztési kabinetre osztanák ki. Ennek tagjai a miniszterelnök (aki egyben az elnöke is a testületnek), valamint a szintén új „fejlesztési ügynökség” vezetője, valamint az öt fejlesztési igazgató, akik a gazdasági versenyképességért, az emberi erőforrás, a környezet-, a területfejlesztésért, valamint a központi fejlesztési koordinációért felelnének. Ennek a kabinetnek lenne tagja Magyar Bálint jelenleg még oktatási miniszter, mint emberierőforrás-fejlesztési igazgató. A fejlesztési kabinet pedig a Nemzeti fejlesztési tanács alá tartozna, amely a kabinet tagjaiból, az érintett miniszterekből és a régiók képviselőiből állna. A tanácsot a miniszterelnök vezetné, helyettese Magyar Bálint lenne, amit a koalíciós szerződésben is rögzítettek. Aki szerint az új rendszer nem éppen az egyszerűségével tüntet, annak igaza van, hiszen Gyurcsány Ferenc is elismerte: „Súlyok és ellensúlyok bonyolult rendszerét teremtjük meg magán a kormányzaton belül is”. Ugyanakkor úgy vélte: a döntési folyamat teljesen átlátható lesz. Az új kormányzati struktúra célja, Gyurcsány elmondása szerint, hogy senki ne mondhassa, hogy az oktatási vagy egészségügyi reformnak csak egyetlen útja van, hanem a kérdésekre a miniszterelnöknek is legyen rálátása. Ezzel a módszerrel „kiteszik a pénzt az asztalra”, és a minisztereknek muszáj megtalálniuk az együttműködést a többi kormánytaggal - fejtette ki. Gyurcsány szerint a klasszikus kormányzáshoz politikusok kellenek, ám be kell vonni üzletembereket is. Ilyen az üzleti szférában is megfordult személy lesz az államreform-bizottság, a kormányzati szolgáltatóközpont és a fejlesztési kabinet vezetője. Utóbbinál egyébként valószínűleg a fejlesztési ügynökségre gondolt, hiszen a kabinet vezetője a kormányfő. Gyurcsány elismerte, hogy ezek az emberek személyesen tőle függnek majd. Gyurcsány Ferenc szerint a reform hatására a 7300-7500-as minisztériumi létszám 20 százalékkal, 1300-1400 fővel csökken idén, és 10 százalékkal jövőre. A csökkentett létszámmal ugyanazt a teljesítményt, vagy jobbat fognak elérni - mondta. Ezzel szemben az államreform-bizottságban 20-25-en fognak dolgozni, a szolgáltatóközpont a leépített létszám felét foglalkoztatja majd, a fejlesztési kabinetek pedig ma is működnek, és nem bővítik őket - fejtette ki. - Mellébeszélés, figyelemelterelés, így jellemezte Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője Gyurcsány Ferenc új kormányzati struktúráról szóló javaslatait. Mint Szijjártó fogalmazott, a Gyurcsány Ferenc által elmondottak semmi mást nem szolgáltak, minthogy tovább folytatódjék a figyelem elterelése a valós és rendkívül súlyos problémákról. - Csupán egy újabb fejezetét hallhattuk Gyurcsány Ferenc közigazgatási hókuszpókjainak, miközben a miniszterelnök egy újabb lehetőséget szalasztott el arra, hogy végre tájékoztatást adjon az ország valós állapotáról - hangsúlyozta, hozzáfűzve: „biztosan nagyon fontos kérdés az Gyurcsány Ferenc számára, hogy majd a ceruzákat, tollakat és ceruzatartókat milyen kormányzati szerv fogja szolgáltatni és beszerezni, de Magyarországnak ennél sokkal súlyosabb gazdasági problémákkal kell szembenéznie”. A Fidesz azt várja a kormányzásra kijelölt pártok politikusaitól, hogy végre a valós problémákkal törődjenek. Arra a kérdésre, hogy a mi véleményük Gyurcsány javaslatairól, így az államreform-bizottság, a fejlesztési tanács és kabinet, illetve a kormányzati szolgáltatóközpont létrehozásáról, Szijjártó annyit mondott: a parlamentben hozzájárultak ahhoz az alkotmánymódosításhoz, amely lehetőséget ad a mindenkori kormányoknak, hogy szabadon határozza meg a kormányzás rendjét. KÓKA NEM ÍRT ALÁ. Tegnap és ma hallgatja meg miniszterjelöltjeit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - ezt maga a kormányfő jelentette be tegnap sajtótájékoztatón. Gyurcsány azt is elmondta: a jelöltekkel aláírat egy megállapodást a 2010-ig vállalt kötelezettségekről, amelyekbe a létszámleépítések is benne foglaltatnak majd. Kóka János jelenlegi és várhatóan a helyén maradó gazdasági miniszter viszont a találkozó után azt mondta, hogy nem írt alá ilyesmit, de teljes az egyetértés közte és a miniszterelnök között Elmondta azt is: az államreform-bizottság, valamint a fejlesztési kabinet tagjairól később születik majd döntés. (MN) A kormányfő még szorosabbra fogja a gyeplőt fotó: éberling ANDRÁS Vezéráldozatnak látja magát Magyar 11 Munkatársunktól.___________ Magyar Bálint szerint a szocialisták nagyvadat lőttek azzal, hogy meghiúsították miniszteri álmait. Ezt a megfogalmazást elmondása alapján MSZP-s politikusoktól hallotta. A távozó oktatási tárcavezető a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette: a szocialistáknak jelképes csatát kellett nyerniük azzal, hogy a liberális pártot leginkább szimbolizáló politikust kilövik. Úgy látja: az MSZP elfogadta ugyan a liberális oktatási reformcsomagot, de kérdéses, hogy folytatódnak-e az általa megkezdett reformok. Magyar szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elkötelezte magát az MSZP-n belül azon erők mellett, amelyek azt követelték, hogy a szocialisták kapják meg az oktatási tárcát. Emellett a kormányfő gesztust tett a reformoktól idegenkedő pedagógusoknak is. A politikus jóslata szerint a népszerűtlen intézkedések - így az utólagos képzési hozzájárulás, a pedagógusok óraszámának emelése, a közalkalmazotti státus átértékelése és a teljesítményalapú béremelés - jelentős ellenállást váltanak majd ki. ■ JÖVŐRE JÖN A TANDÍJ . Az idén a felsőoktatásba bekerülők nem, a 2007-ben tanulmányaikat megkezdők viszont utólagos képzési hozzájárulás fizetésére lesznek kötelezve - jelentette ki Szabó Zoltán, az MSZP szakpolitikusa a távirati irodának. A visszafizetendő összeg meghatározásánál az ugyanolyan költségtérítéses képzés tandíját veszik alapul. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a kormánypártok nem a költségvetési lyukak betömésére találták ki az utólagos költségtérítést, hanem zártabb, rendiesebb társadalmat akarnak, ahol aki fent van, ott is marad, és aki lent van, az is. A Magyar Rádió Háttér című műsorában emlékeztetett arra: a kormánypártok két hónapja még tagadták, hogy tandíjat vezetnének be. SZDSZ: jó az irány A HÍRÖSSZEFOGLALÓ kormányprogram szelleme, a kormány által elérni kívánt célok a liberális párt által kívánatosnak tartott irányba mutatnak, az SZDSZ kormányzati szerepvállalásának értelme, hogy különböző területeken megszülessenek az átalakító intézkedések - jelentette ki Kuncze Gábor pártelnök sajtótájékoztatón. Kóka János jelenlegi és leendő gazdasági miniszter elmondta: az informatika területével kibővített gazdasági tárcánál kevesebb bürokráciát és több szolgáltatást szeretne. Molnár Lajos egészségügyi miniszterjelölt az azonnali intézkedések közül kiemelte, hogy a legsúlyosabb betegségek kezelésére hatékony intézkedéseket hoznak, és a jelenleginél több forrást biztosítanak. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: szakterületén a következő néhány év a fejlesztések időszaka lesz. 2006. június 1., csütörtök Belföld • Mafar Nemzet KI Szilvásy kezében a szolgálatok Folytatás az 1. oldalról > Most közvetlenül a miniszter felügyelete alá kerülhet a nemzetbiztonság, ami a tárcavezetőnek több feladatot is jelent. Azzal kapcsolatban, hogy a polgári szolgálatok főigazgatói posztjain történhetnek-e változások, a szocialista politikus kifejtette: hagyományosan egyik miniszter sem új neveket tartalmazó listával foglalja el bársonyszékét. Először pontosan megismerkedik új feladatkörével, a szolgálatok tevékenységével - tette hozzá Tóth Károly. Demeter Ervin volt nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter szerint az a legfőbb kérdés, hogy a kancelláriaminiszternek mennyi ideje lesz a szolgálatokra. A fideszes politikus emlékeztetett, hogy Kiss Péternek finoman szólva is nem jutott ideje erre a kiemelten fontos területre, Tóth András pedig rosszul látta el feladatát. Demeter Ervin kifejtette: titokminiszterként naponta 10-12 órát foglalkozott a hatáskörébe tartozó feladatokkal, ezért kérdéses, hogy külön államtitkár nélkül Szilvásy György megfelelően el tudja-e látni a szolgálatokkal kapcsolatos teendőit. Erre a kérdésre mindenképpen választ várunk az új miniszter nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatásán - jegyezte meg Demeter Ervin. Ismert, a polgári titkosszolgálatok felügyeletét a Medgyessykormány óta látja el a Miniszterelnöki Hivatal, korábban tárca nélküli miniszter irányította a területet. Csak a privatizáció folytatása biztos A kormányprogram egészségügyi fejezetének szerzői nem írtak a megszorító lépésekről Az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakulását és a magántőke bevonását ösztönözné a kabinet. Mérsékelnék az egészségügyi szolgáltatások és a támogatott gyógyszerek túlzottan gyakori igénybevételét - derül ki a kormányprogram egészségügyi fejezetéből, amely alig tartalmaz konkrét intézkedéseket. A dokumentum megerősíti, hogy a járulékfizetés alól kibúvók nem vehetnek majd igénybe széles körű ingyenes ellátást. Nem derül ki belőle viszont, hogy kell-e vizitdíjra, kórházbezárásra és jelentős gyógyszeráremelésre számítani. Áll Zivkovics Natália____________tfogóan megújítjuk az egészségügyet az elkövetkező négy évben - olvasható a kormányprogramban. Konkrétumokat azonban alig tartalmaz a dokumentum, talán csak az ágazati dolgozók kötelező kamarai tagságának megszüntetését tekinthetjük ilyennek. A kamarák nyomásgyakorló képességének korlátozása? Vagy inkább a patika- és praxisalapítás könnyítése állhat a háttérben? - találgatják a szakmabeliek. „2008-ra olyan magas színvonalú intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja” - olvasható a programban. Csak éppen nem tudni, miként. Nem említi a dokumentum, hogy milyen intézményi átalakítással, bezárással képzeli el a kormány a „kórházi túlsúly” csökkentését, a párhuzamos és kihasználatlan kapacitások megszüntetését. „Ösztönözzük az egészségügyi intézmények gazdasági társaságokká alakulását, és támogatjuk a magántőke ellenőrzött bevonását” - szögezi le a kabinet. Nem világos azonban, hogy milyen feltételek mellett. „Mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások és a támogatott gyógyszerek indokolatlan és túlzottan gyakori igénybevételét, mert ez szükséges a jobb ellátás biztosítása és a dolgozók terhelésének mérséklése érdekében.” Ennek részleteiről sem tudhatunk azonban bővebbet. Egyelőre senki nem adott konkrét választ arra, hogy mindezt a vizit- és receptdíj bevezetésével képzelik-e el? Hosszú távú megállapodást kötnének a gyógyszergyártókkal, korszerűsítenék a támogatási rendszert, s újraszabályoznák a forgalmazást. Kérdés, hogy mindez liberalizációt - például a recept nélkül kapható orvosságok patikán kívüli árusítását - jelenti-e. „Átfogó humánerőforrás-stratégiát dolgozunk ki, s folytatjuk az ágazati munkavállalók bérfelzárkóztatását” - ígéri a kormány. Nem tudni azonban, hogy milyen mértékű béremelésre számíthatnak az orvosok és az ápolók az elkövetkező években, s milyen további intézkedéseket remélhetnek pályán maradásuk támogatásaként. A választási kampányban sokat emlegetett több-biztosítós rendszer bevezetését nem zárják ki, noha a szocialisták korábban egyértelműen ellene szavaztak. A kabinet 2007 végéig megteremtené a biztosítási alapon működő rendszer feltételeit, s ezután döntene arról, hogy teret nyit-e a versengő magánbiztosítók előtt. Megerősíti viszont a kormányprogram azt az előző ciklusban megkezdett változtatást, amellyel háromszintű ellátórendszert alakítanának ki, amelyben személyekre lebontva tudható, hogy ki után fizettek járulékot. Az ígéretek szerint pontosan meghatároznák a három ellátási szinthez tartozó szolgáltatások körét, így mindenki tudná, hogy mi jár minimálisan, biztosítási jogviszony hiányában is, s melyek azok az ellátástípusok, amelyek igénybevételére csak a járulékfizetési kötelezettségének eleget tevők, illetve azok jogosultak, akik helyett az állam teljesíti a befizetést (például gyermekek, nyugdíjasok). A harmadik csoportba az extraszolgáltatások tartoznának, amelyeket díjfizetéssel vagy külön biztosítással lehetne igénybe venni. Folytatnák a nemzeti szív-, érrendszeri, a rákellenes program végrehajtását, valamint a sürgősségi betegellátás megkezdett korszerűsítését is. HORVÁTH ZSOLT, a Fidesz szakpolitikusa: egészségpolitikai közhelyek gyűjteménye, amely alig tartalmaz konkrétumot Amit pedig tartalmaz, az inkább riasztó, mintsem bizakodásra okot adó. A kormányprogramban szereplő mondatok jelzik az ígért reform szemléletét, amivel nem tudunk egyetérteni. Az ugyanis abból indul ki, hogy miként lehet csorbítani az emberek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogát. Sajnáljuk, hogy a kormányprogram nem zárja ki, hanem lebegteti a több-biztosítós rendszer bevezetését A dokumentum alapján úgy tűnik, a kormány csak megtakarítani akar, de ez nem megy a rendszer átalakításával egyidejűleg. ÉGER ISTVÁN, a Magyar Orvosi Kamara elnöke: első olvasatban túl általános, több konkrétumot reméltünk. Hzomályos ígéreten túl nemigen tartalmaz részleteket például az orvosok bérfelzárkóztatásáról és életpályamodelljéről, pedig ez az egyik legfontosabb kérdés. Hiányoznak a konkrétumok az ügyeletek rendezéséről és a kórházak eladósodottságának csökkentéséről is. Nem tudni azt sem, hogy mit remél a kormány az intézmények gazdasági társasággá alakításától és a magántőke bevonásától. Ha az állami konszolidáció és a szolgáltatások valós értéken történő finanszírozásának pótlását, akkor nagy a baj. A kötelező kamarai tagság megszüntetése döbbenetes. Pozitívum viszont, hogy a program a stabil finanszírozás megteremtését ígéri. HÁVELNÉ SZATMÁRI KATALIN, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke: nem tartalmaz konkrétumot a kormányprogram, így azt nehéz véleményezni. Megdöbbentő, hogy szinte csak egyetlen konkrét intézkedés szerepel benne, a kötelező kamarai tagság megszüntetése. A programban az áll, hogy újraszabályozzák a gyógyszerforgalmazás rendszerét ám ezt valós okok nem indokolják A nemzetközi tapasztalatok alapján a liberalizáció növelte az árakat rontotta a betegbiztonságot és lehetővé tette a hamis gyógyszerek megjelenését, ezért felelős kormány ilyen intézkedéseket nem támogathat