Magyar Nemzet, 2006. július (69. évfolyam, 177-207. szám)

2006-07-01 / 177. szám

2Mafar Kanzel • Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2006. július 1., szombat Szakszervezetek felszólítása A hat országos szakszervezeti kon­föderáció közös állásfoglalás­ban fordul az országgyűlési képviselő­khöz, hogy szavaza­tukkal ne támogassák az Új egyensúly programban rögzí­tett, a munkavállalókat súlyo­san hátrányosan érintő intéz­kedéseket. A megszorítócso­mag ellen jövő szombaton a Képviselői Irodaház előtt tün­tetnek az érdekvédők. Bejelen­tésüket követően a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszerve­zete is jelezte, hogy szerveze­tileg részt vesz a demonstrá­ción. (B. Á.) Az MDF tárgyalna a tévékuratóriumról A Magyar Demokrata Fórum haj­landó ötpárti egyeztetéseket kezdeni arról, hogy hogyan le­hetne megvalósítani a köztévé kuratóriumi elnökségében minden ellenzéki párt képvise­letét. Jelenleg minden helyet az MDF birtokol, miután a Fidesz három évvel ezelőtti javaslatát nem fogadták el a betölthető négy hely elosztásáról. Akkor a kormánypárti többségű házbi­zottság döntése nyomán a Fi­desz kiszorult a médiumot fel­ügyelő testületből. Pető Iván SZDSZ-es politikus a múlt hé­ten azt javasolta, hogy a de­mokrata fórum négy delegált­jából három mondjon le, így biztosítva helyet a Fidesz két és a KDNP egy jelöltjének. Dávid Ibolya kész a tárgyalásra. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvi­vője kijelentette: elmennek a jövő keddi találkozóra, de azt furcsállja, hogy az MDF elnöke nem ejtett szót delegáltjainak lemondatásáról. (B. B.) Majtényi László szigorítana Szigorú szabályokkal k­orlátozni kell a pártok kamp­ányfinan­szírozását - mond­a Majtényi László, az Eötvös K­ároly Köz­politikai Intézet eln­öke teg­nap. Szerinte a kam­pányköl­­tésre vonatkozó, jú­niusban közzétett törvényte­vezet kivá­ló megoldásokat ta­talmaz az átláthatóság és az e­lenő­rizhe­­tő­ség javítására, va­lmint erő­síti a szankciókat is Hibája azonban, hogy nem csökkenti a pártok függését a központi költségvetéstől. Oly­­ törvényt kell alkotni, amely k­ivezeti a politikai elitet a kor­­szerű csa­lásokból. (MTI) Kórházak pan­asza A megyei kórházak várh­atóan az Alkotmánybíróságh­oz fordul­nak, mivel súlyos al­kotmá­­nyossági problémát aznak ab­ban, hogy az állam j­úlius 1-jé­­től további források­­ von el, és nem finanszírozz teljes egészében a betegell­átást - mondta a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórh­áz tegnapi sajtótájékoztatóján B Jaróth Gáspár, a projektsze­vezet ve­zetője. (MTI) Vasárnapi gyű­jtés A pápa karitatív tevékés­zségének támogatására világs­zerte, így Magyarországon is­domá­­nyokat, „péterfillén­két” gyűj­tenek holnap a kato­lkus templomokban. A g­yjtést minden évben a Pét­­­es Pál apostol ünnepét köv­ető va­sárnap, az idén július 2-án tartják - áll a Magya­r Katoli­kus Püspöki Konfer­ecia köz­leményében. Tavaly­i ma­gyarországi katoliku­s templo­mokban 35 millió fo­­nt gyűlt össze. (MTI) Óbudai csereüzlet Szabad demokrata támogatás egy volt ügynöknek Folytatás az 1. oldalról­­ Várhatóan július 10-ig megállapo­dás születik Budapesten a III. kerü­leti szocialisták és szabad demokra­ták között a helyi önkormányzati pártlistáról és a polgármesterjelölt­ről. Úgy tudjuk, a legnagyobb esé­lye annak van, hogy - akár felsőbb politikai nyomásra - a szocialista Pető Györgyöt támogatja az SZDSZ is. Az MSZP-s polgármesterjelölt­nek már láthatók is a budai kerület közterületein a választási plakátjai. A végső döntést megelőzendő, a fő­városi SZDSZ azt javasolja, hogy Óbudán szocialista, Zuglóban pe­dig liberális polgármesterjelölt in­duljon a két párt közös jelöltjeként. A budapesti szabad demokraták közleménye szerint elfogadható, ha Óbudán az MSZP adja a közös jelöl­tet, Zuglóban viszont liberális pol­gármestert indítanak. Pető György - aki jelenleg a vá­rosrész szocialista alpolgármestere - tavaly ismerte el, hogy 1979 és 1983 között III/II-es kémelhárító tiszt volt, s mint akkor fogalmazott: „Múltamat vállalom, s nincs olyan törvényi előírás vagy lelkiismereti tényező, amely miatt le kellene mondanom.” Bőhm András, a ki­sebbik kormánypárt fővárosi frak­cióvezetője lapunknak azt mondta: a megállapodás aláírása előtt nyil­ván figyelemmel lesznek erre a kö­rülményre is a III. kerületi szabad demokraták. Szász Domokos, az SZDSZ óbudai elnöke közölte: ha­marosan megkezdik a tárgyaláso­kat a szocialistákkal. Az SZDSZ megfontolásai között már nem döntő szempont az ügynökmúlt, s ez a kérdés mára nem olyan érde­kes, mint amiyen volt korábban, de a választópolgárok bizonyára el­gondolkodnak ezen is. A III. kerü­leti SZDSZ választmánya várhatóan július 10-én dönt hivatalosan a pol­gármesterjelölt személyéről. Érde­kesség, hogy Óbuda fideszes pol­gármesterjelöltjét, Bús Balázst pe­dig a Belügyminisztérium III/IV-es csoportfőnöksége figyelte meg 1986-ban, amikor katona volt. Bús Balázs katonatársai előtt szocializ­mus-, hadsereg- és szovjetellenes kijelentéseket tett, amelyek miatt mint teológus kispapjelöltet meg akarta törni a hatalom, de nem jár­tak sikerrel. Minden bizonnyal Weinek Leo­­nárd üzletember lesz a koalíciós pártok zuglói polgármesterjelöltje, aki pártonkívüli, de inkább a sza­bad demokratákhoz köthető. A gazdasági szakember több olyan cégben is vállalt tisztséget koráb­ban, amelyekben feltűnt Gyurcsány Ferenc vagy az SZDSZ közeli üzlet­ember, Virág Attila neve. Weinek felügyelőbizottsági tagja volt a ko­rábban a kormányfő érdekeltségé­be tartozó Perfekt Rt. által tulajdo­nolt Pertta Kft.-ben. A politikusi pályára készülő üzletembernek az­zal a Matyi Lászlóval, volt SZDSZ- es képviselővel is volt közös üzleti érdekeltsége, akinek a nevéhez a szabad demokraták székházvásár­lási ügyletei kötődnek. Az MSZP büszke Pető Györgyre fotó: nagy Béla Nyomás a Blikkre Gyurcsány Ferenc a svájci tulajdonosnál próbált közbenjárni Folytatás az 1. OLDALRÓL­­ - Ezért bárki próbál befolyásolni bennünket, azt mindig elhárítjuk - fogalmazott Papp. Mint mondta, a politikai jobboldaltól is kaptak már kritikákat. - Ha mindkét oldal kri­tizál bennünket, az azt jelentheti, hogy jól tesszük a dolgunkat - tette hozzá a kiadóigazgató. Kifejtette: sem Gyurcsány, sem más politikus kedvéért nem változtatnak a lap politikai hírein. Megkérdeztük Eötvös Pált, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének elnökét, hogy mit szól a miniszterelnök nyomásgyakorlási kísérletéhez. - Hallottam valamit az esetről, de nincsenek konkrét in­formációim - közölte Eötvös. Hoz­zátette: nem tudja, hogy miről be­szélgetett Ringier és Gyurcsány. Ismeretes: a Népszabadság Rt. is Ringier-érdekeltségű, a kisebbsé­gi tulajdonosok között szerepel az MSZP-hez köthető Szabad Sajtó Alapítvány is. Sajtóhírek szerint az alapítvány mind nehezebben viseli a svájciak erőteljes befolyásszerzési kísérleteit. Az Index szerint az MSZP-s alapítvány a Ringier-től félti a lap „függetlenségét”. LÁTOGATÁS. Gyurcsány Ferenc június 20-án a Népszabadságnál járt, hogy az általa szükségesnek ítélt reformok további lépéseiről és az eddig megtett in­tézkedések visszhangjáról konzultáljon a napilap munkatársaival. Minderről - fényképet is közölve - maga az újság adott hírt, ám az eszmecsere részletei­ről nem tájékoztatták az olvasókat. A megszorító intézkedések kommuniká­cióját korábbi sajtóértesülés szerint elhibázottnak tartotta a miniszterelnök, ezzel összefüggésben szocialista körök azt kifogásolták, hogy ,nem jönnek át­ a médián a csomag­­alapvetően szociális" szempontjai. A kormány közeli na­pilap a Gyurcsány-látogatás másnapján a címlapon, a Mégis ígérnek szociális gázárat augusztustól című vezető írásban közölte, hogy­­mégis lesz a nyári la­kossági gázáremelésben szociális elem". A jó hír mellett ugyanakkor a Népsza­badság aznap már nem tér ki arra, hogy a parlamentben megkezdődött a la­kosság további terhelését célzó adótörvények vitája. (T.­L) Újabb egyházellenes támadás Folytatás az 1. oldalról­­ Emlékezetes: a héten nem ez volt az egyetlen egyházellenes támadás. Szerdán az SZDSZ ismét a vatikáni szerződés felülvizsgálatát kezdemé­nyezte, mert a kisebbik kormány­párt szerint elfogadhatatlan, hogy az adófizetők pénzéből finanszíroz­zák a nagy egyházak hitéleti tevé­kenységét, a felekezetek iskolái pe­dig versenyelőnybe kerültek az álla­mi intézményekkel szemben. Fodor Gábor szabad demokrata ország­gyűlési képviselő arra hivatkozott, az egyházi fenntartású iskolák in­dokolatlan versenyelőnyben van­nak az önkormányzati és alapítvá­nyi intézményekkel szemben, mi­vel több támogatásban részesülnek az államtól. A KDNP közleményben utasí­totta vissza a szabad demokrata ötleteket. „Már megszoktuk, hogy válságok idején az SZDSZ előveszi az egyházellenes kártyát, s valami ködös esélyegyenlőségre hivat­kozva ismét megkurtítanák az egyházi intézmények, elsősorban az iskolák támogatását, és kezde­ményezik annak a vatikáni szerző­désnek az újratárgyalását, amelyet egyébként 1996-ban éppen az SZDSZ segedelmével létrejött Horn-kormány kötött meg a Szentszékkel” - fogalmaztak. A kereszténydemokraták úgy ítélték meg, hogy az SZDSZ a társadalom égető kérdéseiről kívánja elterelni a figyelmet. belpol@magyarnemzet.hu Navracsics: Puszta pénzbehajtás N­ Joó_______________________ T­avasszal még csak kormány­­váltás sem történt, de az MSZP-ben és a kormányban az MSZMP KB helyett a KISZ KB vette át a hatalmat - állapította meg Nav­racsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a Széchenyi Kör tegnapi összejövetelén, a MOM Művelődési Házban Budapesten. A Gyurcsány-Draskovics-Bajnai-vo­­nal hatalomra jutása a fideszes po­litikus szerint nemcsak generáció­­váltást, hanem gondolkodásbeli különbséget is jelent. A permanens hétköznapi forradalmi mentalitást folytatják, csak most nem fejlett szocializmust, hanem új Magyaror­szágot építenek, miközben az ellen­zéknek a nép ellensége szerepét jut­tatják. Az ellenzék frakcióvezetője rá­mutatott, a miniszterelnök és leg­közvetlenebb munkatársai 16 éve a legszorosabb üzlettársak, akik nem tudnak egymás nélkül mozdulni. Ám lehetőségeik érzékeltetésére Navracsics Tibor kitért arra, hogy például Bajnai Gordon 7000 mil­liárd forint felett diszponál a fejlesz­tési irányító testület vezetőjeként. A Széchenyi Kör vendégelőadója éle­sen bírálta Gyurcsányék kártékony álszentségét. Kitért arra, hogy a kormányfő úgy kért vagyongyara­podási vizsgálatot maga ellen, hogy az APEH másfél évtizedes perió­dust nem, csak öt évet vizsgálhat át. Megemlítette, hogy a miniszterel­­nök olyan konfiskált zsidó ingat­lanból jár be dolgozni, amelyet előbb a nyilasok, utóbb a kommu­nisták vettek el jogos tulajdonosá­tól.­­ Ezt követően szónokol a par­lamentben nap mint nap arról, hogy szükséges a nadrágszíjszorítás és a hazai vállalkozások tönkreme­netele. Navracsics felszólította a mi­niszterelnököt, szolgáltassa vissza a lakóhelyét a Sebestyén család örö­köseinek. Arról is szólt, a „perma­nens” reform csak pénzbehajtást jelent. Az egészségügyi reform az ő olvasatában mindössze vizitdíj és ötperces nézési kötelezettség, ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezek az intézkedések civilizációs szempontból is példátlanok, ellen­tétben állnak azzal, ahogyan a Nyu­gat kezelte a jóléti válságot. Hiller kiiktatja az ombudsmant Szégyen, ami történik - így kommentálta a Fidesz Hiller István legújabb tervét. Mint tegnap megírtuk, az újdonsült oktatási és kulturális miniszter törvénymódosítással akarja megszüntetni az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalát. ■ Farkas Melinda______________ J­ anuár elsejétől megszűnne az Oktatási Jogok Miniszteri Bizto­sának Hivatala, az eddigi biztost, Aáry-Tamás Lajost a miniszter ta­nácsadójává fokozzák le a felsőok­tatási és a közoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslat sze­rint. Hiller István oktatási és kultu­rális miniszter szerint csak a titu­lus változik, a feladat ugyanaz ma­rad. A miniszter a távirati irodá­nak azt mondta: erről szerdán már beszélt az érintettel. Hozzátette: nincs olyan szándéka, hogy elmoz­dítsa a helyéről, legfeljebb abból adódhat félreértés, hogy a minisz­teri biztos mint funkció a jövőben megszűnik. Aáry-Tamás Lajos az előző cik­lusban többször is ellentétes véle­ményt fogalmazott meg Hiller elődjével, Magyar Bálint oktatási miniszterrel szemben. Ezt tette az érettségibotrány egyes szakaszai­nál és a felsőoktatási felvételi pont­­számítás anomáliái kapcsán is. Legemlékezetesebb vitája azokkal a kormányhoz közel álló egyetemi vezetőkkel volt, akikről kiderült, hogy az általuk felügyelt intézmé­nyekben évek óta jogtalanul szed­nek a diákoktól különféle indo­kokkal pénzt, miközben minden tanuló után bezsebelték az állami támogatást is. A Fidesz szerint szégyen, hogy a kormány csak a törvényjavaslat benyújtása után értesít valakit ar­ról, hogy megszűnik a munkaköre. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: úgy tűnik, hogy a szocialisták még a szabad demokratákon is túltesz­nek, és egyszerűen kiiktatják a szá­mukra esetleg kínos véleményt megfogalmazó biztost. Segély helyett munkahelyeket! S. Munkatársunktól____________ C­saládi alapú támogatássá alakul át a rendszeres szociális segély július elsejével. Veres Gábor, a szo­ciális tárca főosztályvezető-helyette­se elmondta, az új rendszerben a juttatás megállapításánál az eltartott gyermekek számát is figyelembe ve­szik. A segély nem fix öszszegű lesz, hanem a jogosultsági jövedelemha­tárig, a nyugdíjminimum 90 száza­lékáig egészíti ki a család meglévő jövedelmét. A jogosultságot és a se­gély összegét a fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján határozzák meg. A fogyasztási egységre eső se­gély alapja a nyugdíjminimum 90 százaléka, 23 220 forint lesz, amit a család nagyságától függő szorzóval szoroznak. Harrach Péter (KDNP) volt szociális miniszter a családi alapú támogatással összefüggésben úgy vélekedett: az irány jó, mert a se­gélyezés rendszerét az egyén irá­nyából a család felé mozdítja el. Éppen ezért ők is megszavazták a módosítást. Mindezzel együtt a politikus továbbra is problémá­nak tartja, hogy az MSZP segély­centrikus szociálpolitikája nem ösztönzi eléggé a nehéz helyzetbe kerülteket a munkaerőpiacra való visszatérésre. Utalva arra, hogy az Orbán-kormány munkára alapo­zó, munkahelyteremtő politikát folytatott, Harrach kiemelte, most is azt tartanák követendő eljárás­nak, ha a kabinet elsősorban munkahelyteremtés útján próbál­ná ezt a kérdést orvosolni.

Next