Magyar Nemzet, 2007. január (70. évfolyam, 1-30. szám)

2007-01-02 / 1. szám

2lagmr lemel • Belföld 2007. január 2., kedd 1 Rovatvezető* Huth Gergely belpol@magyarnemzet.hu ' ilHlilMWi^lirn f­m » lY^iliiiiri iinriiriilon í r Megint reform, megint megszorítás ÁMI Munkatársunktól.________________________________________ ttekinti a kormány az év első felében a tizenharmadik havi nyug­díj megszüntetésének lehetőségét a nyugdíjreform részeként - fejtette ki a múlt héten a Hír Televízió kérdésére Korózs Lajos szocia­lista képviselő, az Idősügyi Tanács titkára. A politikus bejelentette: a szociális miniszter vezetésével már megalakult az a munkacsoport, amelynek feladata, hogy 2007 első negyedévében előálljon egy nyug­díjreform-tervezettel. A tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése már a nyáron, a konvergenciaprogram elkészítése kapcsán felmerült, de Gyurcsány Ferenc az önkormányzati választások előtt még tagadta, hogy hozzányúlnának a nyugdíjakhoz. A miniszterelnök így fogalma­zott: „Azt kérdezték, hogy amikor oly sokan javasolják, és oly sok vita van, miért nem vagyok bátor és miért nem nyúlok hozzá a nyugdíjak­hoz? Azt mondtam nekik, hogy nem értik, dehogynem! Nagyon is bá­tor vagyok, ezért nem nyúlok hozzá a nyugdíjakhoz!” A nyugdíjreformtól függetlenül napirenden van a juttatás indexá­lásának felülvizsgálata is. Jelenleg a nyugdíjemelésnél fele-fele arány­ban veszik figyelembe az átlagos bérnövekedést és az aktuális inflá­ciót. Korózs Lajos elmondta: „Az első kezdeményezés az volt, hogy térjünk át ától cettig a nettó bérnövekedés arányában történő nyugdíj­megállapításra. Én magam azt a véleményt képviseltem, hogy csak egy fokozatos áttérésről lehet szó, mert abban az esetben, hogy ha az inf­láció meglódul, mint ahogy úgy néz ki, januárban éppen a konver­genciaprogram kapcsán ugye a 2,5-2,8 százalékos infláció helyet 6 százalék körüli inflációval számolunk, ebben az esetben a nyugdíja­sok rosszabbul járnának.” Veszélyben a tizenharmadik havi nyugdíj Csákabonyi Balázs (MSZP) szerint a demográfiai adatok kedvezőtlen változása miatt a pluszellátás finanszírozhatatlanná válhat Eddig soha nem látott mértékben száguld az úgynevezett nyug­díjas-infláció, amely a múlt év utolsó hónapjaiban két százalék­­ponttal haladta meg az átlagos pénzromlás mértékét. Az érték­­csökkenés hirtelen megugrását főleg a középső áfakulcs emelé­se, valamint a gyógyszerár-támogatás csökkenése okozta. Szak­értők szerint az idén az idősek az infláció miatt egy egész havi járandóságuknak megfelelő összegtől eshetnek el. A [UNK] Pi­kány Lóránt________________ tavalyi év pénzromlási folya­matait leginkább az MSZP egyik fő célcsoportja, a nyugdíjasok sínylették meg. 2006 áprilisa óta az időskori ellátás inflációja minden hónapban meghaladta az átlagost. Augusztusig a nyugdíj értékcsökke­nése egy százalékponttal haladta meg az átlagos inflációt, szeptem­bertől viszont a különbség megdup­lázódott, s novemberben a 6,4 szá­zalékos inflációhoz képest a nyug­díjasmutató már 8,3 százalékra rú­gott. A számadatok a 2005. novem­beri adatokhoz viszonyítva kiugró­­ak, ugyanis akkor még csak ennek felét, vagyis 3,2 százalékos átlag- és 4,1 százalékos nyugdíjas-értékrom­lást mutattak a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) eredményei. Szakemberek szerint az infláció miatt tulajdonképpen már tavaly el­tűnt a 13. havi nyugdíj összege. (Is­mert: a Medgyessy Péter-féle 2002- es ígéretkampányban jelent meg ez juttatás, de csak fokozatosan vezet­ték be, ráadásul 2004-ben az euró­pai parlamenti választások előtt fi­zették ki a megfelelő részletet.) A jelenség mögött valószínűleg a gyógyszerek és a háztartási ener­gia árának, valamint az élelmiszer­­árak átlagosnál nagyobb emelke­dése áll. A KSH szerint ugyanis a nyugdíjasok átlagosan jövedelmük 60 százalékát költik élelmiszer-, gyógyszer- és lakhatással összefüg­gő kiadásokra, míg a lakosság egé­szét nézve ezek aránya csak 40 szá­zalékra tehető. Az alapvető élelmiszerek, ame­lyek kiemelt szerepet játszanak az idősek kiadásaiban, 2006-ban mindvégig az átlagost meghaladó mértékben emelkedtek, utoljára 2005 utolsó két havában drágultak a megszokott ütemben. A gyógy­szerár-támogatás körének csök­kentése szintén a nyugellátásban részesülőket sújtja, hiszen ők több mint kétszer annyi pénzt költenek el a patikában, mint az átlagos fo­gyasztó. Ehhez pedig hozzájön még a vizit- és receptdíj. Az idei átlagos nyugdíjemelés messze a várható infláció alatt lesz. A nyugellátások mindössze 4 százalékkal növekednek, miköz­ben a kormány által számított pénzromlás 6,2, a Magyar Nemze­ti Bank szerint pedig 7 százalék körül várható. Aszódi Pál (Fidesz) úgy véli, a nyugdíjasok terhe többszöröse lett annak, amennyit el tudnak viselni. Mint mondta, annak ellenére ér jó­val kevesebbet a nyugdíjasok jutta­tása, hogy ez volt az első olyan év a 2003-as bevezetés óta, amikor a 13. havi nyugdíj mind a négy hetét megkapták az arra jogosultak. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egye­sület elnöke viszont állítja, hogy az idei költségvetésben nincs meg a keret a nyugdíjemeléshez sem, nemhogy a 13. havi juttatáshoz. Aszódi kiemelte, tavaly november­ben ugyan volt korrekció vissza­menőlegesen tíz hónapra, amely elvileg kompenzálta az átlag- és a nyugdíjas-infláció közti rést, ám a kifizetésig ezt a pénzt az állam használta, ezért az Országgyűlés if­júsági és szociális bizottságának fideszes tagja úgy gondolja, a meg­kapott összeg kamata is járna a nyugellátásban részesülőknek. Csákabonyi Balázs MSZP-s or­szággyűlési képviselő szerint kamat­késedelem miatt jár, vagyis a nyug­díjtörvény értelmében akkor járna több pénz a nyugellátásra jogosul­taknak, ha az állam november után fizette volna ki a korrekciót. Közöl­te, a nyugdíjak értéke a jövő évi ter­vezet szerint még így is kevésbé csökken, mint a jövedelmeké, vagyis az idősebbek vannak vala­mivel jobb helyzetben. A nyugdíja­sok által leginkább igénybe vett szolgáltatások, valamint a legin­kább keresett termékek drágulásá­val nő majd a jövő évi korrigálás mértéke is. Csákabonyi szerint a ta­valy decemberben elfogadott nyug­díjkorrekciós törvény értelmében mintegy 800 ezer olyan ellátott ré­szesül majd pluszjuttatásban­­ a normál növekedéssel együtt körül­belül 12-14 százalékos emelésben akik 1988 előtt mentek nyugdíj­ba, illetve az özvegyek egy csoport­ja, ami a több mint hárommillió nyugellátott ember alig egynegye­­­dét teszi ki. Csákabonyi kijelentet­te, nincs reális esély a 14. havi nyugdíj bevezetésére, sőt szakértői véleményekre hivatkozva elmond­ta, a demográfiai adatok kedvezőt­len változása miatt a 13. havi ellátás is finanszírozhatatlanná válhat. Márciusban a parlamenti vá­lasztások kampányidő­szakában Csákabonyi Balázs lapunknak elis­merte, az akkor beígért 2007-2010 közötti, az évi rendszeres nyugdíj­­emelésen felüli, átlagosan évi egy­havi többletnyugdíjjal egyenérté­kű, beváltatlan emelési ígéret „összességében a 14. havi nyugdíj­nak felelt meg”. Soltész Miklós, a szociális bi­zottság KDNP-s alelnöke állítja, a nyugellátás értékének ilyen mérté­kű csökkenése teljesen új jelenség, ami szerinte egyenes következmé­nye az áfa- és áremeléseknek. Rá­mutatott, a kompenzáció, amit az idősebbek novemberben kaptak, körülbelül fél százalékkal maradt el a szükséges mértéktől. Nem tartja elegendőnek a korrekciós progra­mot sem, amellyel csupán pár ezer forintos kiegészítést kapnak azok, akik önhibájukon kívül jutnak ke­vesebb nyugdíjhoz, mert a másik oldalon sokkal többet vesznek el tőlük. Ezenkívül pedig Soltész sze­rint óriási kiesés várható a gázár­támogatási rendszer megváltozása miatt főként a nyugellátottak köré­ben. Mindezeket összevetve a ke­reszténydemokrata politikus el­képzelhetőnek tartja, hogy az idén a nyugdíjak annyival érnek majd kevesebbet, mintha egyhavi jussu­kat eltörölnék. Az is ismeretes, hogy akik jövő ilyenkor vonulnak nyugdíjba, a Gyurcsány-féle nyugdíjreform miatt mintegy 8 százalékkal kap­nak majd kisebb összeget havonta, ami gyakorlatilag a 13. havi jutta­tás elvesztését jelenti. A legkoráb­ban azonban már ez év márciusá­ban érezhetik a friss nyugdíjasok a változások hatását, mert akkortól a nyugdíjkorhatár felett dolgozók is kötelesek lesznek havi 8,5 százalé­kos járulékot fizetni. REFORM ELŐTT A NYUGDÍJRÓL Csákabonyi Balázs:­­Olyan országot akarunk, ahol egy élet munkája után a nyugdíj biztonságos megélhetést nyújt. Gyurcsány Ferenc: Az önök sorsában, az önök életében saját magunkat látjuk Azt szeretnénk hogy közösen te­gyük gazdagabbá valamennyiünket.­ ,Az idősek egyfajta társadalmi védettséget élveznek s rendkívül fontos a nyugdíjasokat érintő igazságtalanságokat orvosolni.’ ,Az irányelvekre visszatérve, nincs szó a 13. havi nyugdíj meg­szüntetéséről..." Kuncze Gábor: ,Én azt egy (...) elképesztően hazug és ócska módszernek gondolom, amikor az egyébként nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok helyzetével visszaélve egye­sek arra fűzik fel a kampányt, és olyan módon próbálják megszerezni a nyugdíjasok szavazatait, hogy valótlansá­gokat állítanak nekik Szerintem ilyen a 14. havi nyugdíjak­nak a felvezetett módon történő bevezetése." Hiller István: Az MSZP betartotta a nyugdíjasoknak négy évvel ezelőtt tett ígéreteit Az MSZP vezette kormány (...) bevezette a 13. havi nyugdíjat úgy, hogy azt a költség­­vetés is elbírja.­ Korózs Lajos, az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizott­ságának MSZP-s elnöke a hajdú-bihari idősügyi tanács ülésén határozottan cáfolta, hogy a nyugdíjakat meg kí­vánják adóztatni. Rémhírnek nevezte azt is, hogy meg­emelik a 62 éves nyugdíjkorhatárt, és közölte, hogy meg­marad a 13. havi nyugdíj is. A fogyasztói és a nyugdíjas fogyasztói árindex alakulása 2006-ban (az előző év azonos hónapjához viszonyítva) fogyasztói árindex nyugdíjas fogyasztói árindex B BÉKEMENET ÉS IMÁDSÁG. A Sant Egidio Közösség békemenetet és imádságot tartott tegnap azért a több mint harminc országért, amely erősza­kot szenved. A hívek gyertyákkal és fáklyákkal Salkaházi Sára vértanúságának helyszínén, a Szabadság híd pesti hídfőjénél találkoztak, és az angol­kisasszonyok Szent Mihály-templomához vonultak. FOTO: korponai tamás Első újszülött baba nagy felhajtás nélkül I-8 Munkatársunktól.__________ dén nem volt nagy felhajtás az év első babájának megszületésekor. Nem is csoda. Tavaly Göncz Kinga akkor még esélyegyenlőségi minisz­ter adta át a Gyurcsány Ferenc által nagy reklámkampán­nyal beharan­gozott első babakötvényt. Mára ki­derült, érdektelenségbe fulladt a program. Mint megírtuk, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint tavaly januártól október végéig mindössze 7221 Start számlát nyi­tottak meg a hazai bankoknál, jólle­het az erőteljes reklámozás nyomán a piackutatók 45-50 ezer számlanyi­tással kalkuláltak. A megtakarítá­sok ugyancsak az érdektelenségről tanúskodnak: az első tíz hónapban 296 millió forintnyi megtakarítás érkezett a babakötvényszámlákra, noha a kabinet erre a célra 3,8 milli­árd forintot különített el. Az állam­kincstári adatok azokat az elemző­ket igazolják, akik a törvény 2005. decemberi beiktatásakor arra fi­gyelmeztettek: az újszülött gyer­mekek javára szánt 40 ezer forintos állami megtakarítás inkább válasz­tások előtti kampányfogásnak mi­nősül, ekkora összeggel, illetve an­nak kamatával ugyanis nem lehet a felnőttéletet elkezdeni. A konstrukció elődjének az Esz­tergom önkormányzata által 2005 óta működtetett életkezdési prog­ram számít. Meggyes Tamás, a vá­ros fideszes polgármestere el­mondta, a születések száma meg­ugrott, a program érdemi ösztön­­zőerőt jelent a gyermekvállalásban. Az esztergomi program sajátossá­ga, hogy minden helyi újszülött 500 ezer forintos támogatást kap. Az idei év első újszülöttje éjfél után egy perccel Szegeden jött a vi­lágra, neve Gárdián Dóra.

Next