Magyar Nemzet, 2007. január (70. évfolyam, 1-30. szám)
2007-01-02 / 1. szám
Szili: Hirtelen kicsapott a gőz TMN-ÖSSZEFOGLALÓ után a legizgalmasabb, egyben legnehezebb év volt 2006 a rendszerváltás óta, és egyben a legérzelemdúsabb is 1956 ötvenedik évfordulója miatt - fogalmazott az MTI-nek adott interjúban tegnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szerinte 2006 felszínre hozta mindazokat a problémákat, amelyek az elmúlt 17 év alatt a társadalomban szunnyadtak. - Olyan érzésem volt, mint amikor egy kuktafazék szelepei nem megfelelően működnek, és hirtelen kicsap a gőz - mondta a házelnök, majd reményét fejezte ki, hogy a 2007-es év kicsit higgadtabb, megfontoltabb lesz. A zavargásokkal kapcsolatban megjegyezte: soha nem is gondolt arra, hogy valaha ilyen szituációval kell szembenéznie. Szili Katalin úgy látja, modern nemzetpolitikai törvény megalkotásával kellene szabályozni a magyarországi és a határon túli magyarság együttműködésének intézményrendszerét. Arról is szólt, hogy az MSZP nem engedhet a belső demokráciájából, abból, hogy az egységben megjelenítse a sokszínűséget, mert amint ezt elveszítette, a párt nem lesz már ugyanaz. Arra a kérdésre, hogy elindul-e valamilyen posztért a februári tisztújításon, azt válaszolta, még nem döntött, de ebben nem is neki kell kimondania az első szót. Hozzátette, hogy számára a baloldali értékelvű cselekvés a legfontosabb. Hasznosításra vár az időkerék Vállalkozót keres az állam az úgynevezett időkerék üzemeltetéséhez. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság olyan pályázók jelentkezését várja, akik hasznosítanák is valamire a szerkezetet. A csaknem 350 millió forintért épített időkerék már többször is leállt, mert nem bírta a hideget, és egyszer golyóálló üvege is betört. Most állítólag működik. A T. Munkatársunktól__________ z idő múlását és egy új korszak kezdetét szimbolizáló alkotást 2004-ben építették csaknem 350 millió forintért, a műtárgyat a fővárosi Ötvenhatosok terén állították fel. Tulajdonosa az állam, de most olyan vállalkozót keresnek, aki hajlandó üzemeltetni. Az egyik cél, hogy kevesebbe kerüljön, jelenleg ugyanis havonta több mint 900 ezer forintot költenek rá. Ezenkívül szeretnék, ha haszna is lenne. A vállalkozónak legalább egymillió forintot kell ajánlania, hogy megkaphassa a vagyonkezelői jogot, s további legalább évi egymillió forintot pedig azért, hogy használhassa. Mint ismert, az időkereket Magyarország 2004-es uniós csatlakozása alkalmából avatták fel, de csak alig 4 hónapig működött. A szerkezetet e néhány hét alatt alatt szó szerint kikezdte az idő vasfoga. Az időkerék egy 8 méter átmérőjű, 2,5 méter széles, 60 tonna tömegű, tárcsa alakú homokóra. A benne lévő 4,5 köbméternyi homok, illetve mesterségesen előállított, tökéletesen egyforma, gömb alakú szemcsékből álló üveggranulátum pontosan egy év alatt peregne le, erre azonban még nem volt példa. Az átfolyást számítógép vezérelné, erre a hőtágulás és a szökőévek okozta időeltérés kompenzálása miatt van szükség. Anyaga rozsdamentes acél, golyóálló üveg és vörös színű indiai gránit. Megvalósításához annak idején a Miniszterelnöki Hivatal 240 millió forintot adott, további 80 millió forint a magánszférából származik. Az emlékmű felállítását a Khronosz Alapítvány végezte, annak koordinációját a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vállalata, a Magyar Turizmus Rt. szervezte. A Khronosz Alapítvány sajtófőnöki munkáját Gréczy Zsolt, a Népszabadság jelenlegi munkatársa látta el, aki most annyit mondott, nem követi a szerkezet történetét, s az ötletgazdához irányított minket. Herner János lapunknak elmondta: nem igazak azok a sajtóinformációk, amelyek szerint az időkerék nem működik. Ami pedig az üzemeltetést illeti, az állam harmadszor jelentette most be, hogy pályázatot ír ki az időkerék működtetésére, miért pont most hinném el, hogy ebből lesz valami. Ám ha valóban eredménnyel zárulna a pályázat, és valaki átvállalná az időkerék működtetését, az mindenki számára megnyugtató lenne - jelentette ki az ötletgazda. Gréczy Zsolt neve egyébként korábban számos más produkciónál is felbukkant, például elvállalta a Sorstalanság című film sajtófőnöki munkáját is. Mint ismert, a Sorstalanság forgatását 2004 áprilisban le kellett állítani, miután elfogyott a pénz. Egy 200 millió forintos hiány miatt le is váltották Barbalics Pétert a produkció pénzügyi irányító posztjáról. Az ügy akkor nagy vihart kavart, hiszen a férfi az MDF elnökének, Dávid Ibolyának a sógora. Gréczy egyébként nagyon megszerette a sajtófőnöki tisztséget, ugyanis jelenleg a Madách Színháznál tölt be ilyen pozíciót. Publicisztika a 7. oldalon A szerkezettel már 2004 őszén baj volt FOTÓ: MÁTÉ PÉTER 2007. január 2., kedd Belföld '' WW 3 Sólyom más politikát remél „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet” Folytatás az 1. oldalról > Az elnök szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. - Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem - mondta, majd feltette a kérdést: „Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nemcsak a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz jutnak a politikában?” Majd Sólyom László így folytatta: Igenis lehet más a politika! A megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat, amely nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra - jegyezte meg újévi beszédében. Közölte azt is, hogy ha a megszorító intézkedéseket bevezető kormány a kölcsönös bizalom jegyében áldozatvállalást, belátást vár el az emberektől, akkor a választópolgár is emelkedettséget, komolyságot várhat el a kormánytól, az Országgyűléstől és a pártoktól, nem pedig „adok-kapok politikai színházat”. A köztársasági elnök felhívta a közélet figyelmét, hogy a civil szerveződések véleményeit is érdemben mérlegelje. „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian - méghozzá sokan - tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket is” - fogalmazott Sólyom László, aki szerint ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk egymást az ország dolgaiban is. Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk, az országgyűlési választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani, elkerülhetetlen a szigorítás, ugyanakkor a tavalyi év tanulsága az is: a politikának meg kell változnia - mondta az államfő. Az Európai Unió bővítése és a határon túl élő magyarság kapcsán arról beszélt: „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is.” Hétfőtől Románia az unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része - mutatott rá Sólyom László. A szociális felelősségről úgy vélekedett: méltányos, ha azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Az államfő beszédét a Sándorpalotában vették fel, mögötte a falon látható volt a magyar nemzeti lobogó és egy Széchenyi Istvánt ábrázoló festmény. .Méltányos, ha azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit* fotó: mti/Kovács tamás GYULAI ATTILA, POLITICAL CAPITAL INSTITUTE: Sólyom László második újévi beszéde körülményeiből látszik, hogy a köztársasági elnöki beszéd a politikai hagyomány fontos elemévé vált. Már előtte megindultak a találgatások arról, hogy mit és hogyan fog mondani. Az államfő részben hagyományos elnöki beszédet mondott, amelynek középpontjában az összetartozás, a partnerség és a kölcsönös tisztelet állt. Önmagát az állampolgárok és a politika között igyekezett elhelyezni, amikor rámutatott a kölcsönös elvárásokra a pártok és a választók között. Legutóbbi megszólalásaihoz képest nem azt a különbséget emelte ki, amely az egyes politikai erők között van, hanem azt, ami az állampolgárokat elválasztja a politikától. Kiemelte a szavazótáborok egymáshoz való közelségét. A megosztottságot az elnök ezúttal nem pusztán bírálta, hanem tompítani igyekezett. A másik üzenet viszont az állampolgár pozíciójából a politikának szólt, arra utalva, hogy a pártoktól messze kerültek szavazóiktól. Emellett újra felelevenítette saját programjának néhány elemét a lehet más a politika*, amely a Védegylet szlogenjeként vált ismertté korábban. A civil szervezetekhez való közelség szintén fontos eleme a köztársasági elnök imázsának BOROS BÁNK LEVENTE POLITIKAI ELEMZŐ: Fontos eleme volt a beszédnek a társadalom és a politika elszakadása. Ugyanakkor Sólyom László kínosan próbált ügyelni arra, hogy kiegyensúlyozott legyen politikai mondanivalója. Gesztusokat tett mindkét politikai oldal irányába. Legitimálta a magyar gazdaság állapotát, a megszigorításokat, de gesztusként értékelhetők a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta - a magyar nemzet egységéről megfogalmazott kijelentései is. Nem elhanyagolható, hogy az államfő a leszakadó rétegekről is beszélt, s a szegények támogatására szólította fel a rendszerből meggazdagodókat. Átsiklott ugyanakkor az államfő a kormány legitimizációs válságán, illetve ezt a problémakört átvetítette az egész magyar politikai elitre, s nem mutatott fel, nem kínált megoldási javaslatokat. Az ország pártpolitikai megosztottsága vonatkozásában elfelejtette a köztársasági elnök, hogy Magyarországon minden átpolitizált, szakmai előremenetelekbe, kinevezésekbe is feltűnően sok esetben szól bele a politika. Erre nem lehet az a válasz, hogy ugyanakkor az életünket meghatározó alapvető kérdésekről hasonlóan gondolkodunk általánosságban, tartozzunk bármelyik politikai oldalhoz Nem hallotta a megtisztító mondatot... 2006. JANUÁR 1. A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel vagy mások kárára megnyerni támogatását. Reális, hosszú távú programot akar látni, s annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígér. (...) Mert gondoljuk csak meg: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. MÁRCIUS 15. A miniszterelnök által felterjesztett és a köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések mögött az egész nemzet elismerése áll. (...) Ez az adományozás nem abból áll, hogy automatikusan aláírom az előterjesztés hosszú-hosszú listáját. JÚNIUS 22. Bevezető a George W. Bushsal folytatott tárgyalásán: Amerika számos, a közvéleményben kevéssé ismert módon is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szívében és magatartásában meggyökerezzen a demokrácia Magyarországon és a régióban. Erre szívesen mondanék példákat elnök úrnak. Ezenkívül szeretnék beszélni közös felelősségünkről a jövő nemzedékek iránt, a globális fenntartható fejlődésről, és szeretnék egyeztetni a vízumkérdésről is. AUGUSZTUS 24. Az augusztus 20-i viharral kapcsolatos vizsgálatot az államfő nem érzi megnyugtatóan lezártnak. Sólyom László az öt halálos áldozatot és sok sérültet követelő katasztrófa kivizsgálása kapcsán kiemelte: „A felelősség kérdését mindenképpen tisztázni kell.” Hangsúlyozta, hogy a katasztrófával kapcsolatban a kormány ugyan már nyilatkozott, de a parlament az, amely a végső szót kimondhatja. SZEPTEMBER 19. Sólyom László szerint az MTV- nél köztörvényes bűncselekmények történtek, amelyeket semmi nem igazolhat, amelyek ellen a legszigorúbban fel kell lépni, és amelyektől az államnak teljes erejével meg kell védenie polgárait és saját intézményeit is. A köztársasági elnök hangsúlyozta azonban: a történtek nem érintik azt a jogot, hogy bárki a törvényes keretek között gyűlésen és tüntetésen kifejezze politikai véleményét. Az államfő tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a Magyar Televízió épülete előtt történt erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák. OKTÓBER 1. A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. (...) A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fogalmát jelentéséből kiforgatta, és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelősség elől egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. OKTÓBER 4. Elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban. OKTÓBER 22. Az ’56-os forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban az a közös, hogy lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak. Nincs folytonosság ’56 és Kádár között. Nincs folytonosság Kádár és az 1989-90- ben megalkotott demokratikus jogállam között. Sőt, azt kell mondanunk, hogy az 1956 előtti diktatúra és a Kádár-rendszer között van lényegi folyamatosság. NOVEMBER 25.-Elfogadta a bocsánatkérést? - Tudomásul vettem. A kormányfő azonban nem mondta ki azt a megtisztító mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: „ezt nem lett volna szabad megtenni”. (Népszabadság) Gyulasi Georgina gyűjtése I