Magyar Nemzet, 2007. január (70. évfolyam, 1-30. szám)

2007-01-02 / 1. szám

Szili: Hirtelen kicsapott a gőz TMN-ÖSSZEFOGLALÓ után a legizgalmasabb, egyben legnehezebb év volt 2006 a rendszerváltás óta, és egyben a legérzelemdúsabb is 1956 ötvene­dik évfordulója miatt - fogalmazott az MTI-nek adott interjúban teg­nap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szerinte 2006 felszínre hoz­ta mindazokat a problémákat, amelyek az elmúlt 17 év alatt a tár­sadalomban szunnyadtak. - Olyan érzésem­ volt, mint amikor egy kuk­tafazék szelepei nem megfelelően működnek, és hirtelen kicsap a gőz - mondta a házelnök, majd remé­nyét fejezte ki, hogy a 2007-es év ki­csit higgadtabb, megfontoltabb lesz. A zavargásokkal kapcsolatban megjegyezte: soha nem is gondolt arra, hogy valaha ilyen szituációval kell szembenéznie. Szili Katalin úgy látja, modern nemzetpolitikai tör­vény megalkotásával kellene szabá­lyozni a magyarországi és a határon túli magyarság együttműködésé­nek intézményrendszerét. Arról is szólt, hogy az MSZP nem engedhet a belső demokráciájából, abból, hogy az egységben megjelenítse a sokszínűséget, mert amint ezt elve­szítette, a párt nem lesz már ugyan­az. Arra a kérdésre, hogy elindul-e valamilyen posztért a februári tiszt­újításon, azt válaszolta, még nem döntött, de ebben nem is neki kell kimondania az első szót. Hozzátet­te, hogy számára a baloldali érték­elvű cselekvés a legfontosabb. Hasznosításra vár az időkerék Vállalkozót keres az állam az úgynevezett időkerék üzemelteté­séhez. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság olyan pályázók jelentke­zését várja, akik hasznosítanák is valamire a szerkezetet. A csak­nem 350 millió forintért épített időkerék már többször is leállt, mert nem bírta a hideget, és egyszer golyóálló üvege is betört. Most állítólag működik. A T. Munkatársunktól__________ z idő múlását és egy új korszak kezdetét szimbolizáló alkotást 2004-ben építették csaknem 350 millió forintért, a műtárgyat a fővá­rosi Ötvenhatosok terén állították fel. Tulajdonosa az állam, de most olyan vállalkozót keresnek, aki haj­landó üzemeltetni. Az egyik cél, hogy kevesebbe kerüljön, jelenleg ugyanis havonta több mint 900 ezer forintot költenek rá. Ezenkívül sze­retnék, ha haszna is lenne. A vállal­kozónak legalább egymillió forintot kell ajánlania, hogy megkaphassa a vagyonkezelői jogot, s további leg­alább évi egymillió forintot pedig azért, hogy használhassa. Mint ismert, az időkereket Ma­gyarország 2004-es uniós csatlako­zása alkalmából avatták fel, de csak alig 4 hónapig működött. A szerke­zetet e néhány hét alatt alatt szó szerint kikezdte az idő vasfoga. Az időkerék egy 8 méter átmérőjű, 2,5 méter széles, 60 tonna tömegű, tár­csa alakú homokóra. A benne lévő 4,5 köbméternyi homok, illetve mesterségesen előállított, tökélete­sen egyforma, gömb alakú szem­csékből álló üveggranulátum pon­tosan egy év alatt peregne le, erre azonban még nem volt példa. Az át­folyást számítógép vezérelné, erre a hőtágulás és a szökőévek okozta időeltérés kompenzálása miatt van szükség. Anyaga rozsdamentes acél, golyóálló üveg és vörös színű indiai gránit. Megvalósításához an­nak idején a Miniszterelnöki Hiva­tal 240 millió forintot adott, továb­bi 80 millió forint a magánszférából származik. Az emlékmű felállítását a Khronosz Alapítvány végezte, an­nak koordinációját a Miniszterel­nöki Hivatal megbízásából a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um vállalata, a Magyar Turizmus Rt. szervezte. A Khronosz Alapít­vány sajtófőnöki munkáját Gréczy Zsolt, a Népszabadság jelenlegi munkatársa látta el, aki most an­­­nyit mondott, nem követi a szerke­zet történetét, s az ötletgazdához irányított minket. Herner János la­punknak elmondta: nem igazak azok a sajtóinformációk, amelyek szerint az időkerék nem működik.­­ Ami pedig az üzemeltetést illeti, az állam harmadszor jelentette most be, hogy pályázatot ír ki az időkerék működtetésére, miért pont most hinném el, hogy ebből lesz valami. Ám ha valóban ered­ménnyel zárulna a pályázat, és va­laki átvállalná az időkerék működ­tetését, az mindenki számára meg­nyugtató lenne - jelentette ki az öt­letgazda. Gréczy Zsolt neve egyébként ko­rábban számos más produkciónál is felbukkant, például elvállalta a Sorstalanság című film sajtófőnöki munkáját is. Mint ismert, a Sorsta­lanság forgatását 2004 áprilisban le kellett állítani, miután elfogyott a pénz. Egy 200 millió forintos hiány miatt le is váltották Barbalics Pétert a produkció pénzügyi irányító posztjáról. Az ügy akkor nagy vi­hart kavart, hiszen a férfi az MDF elnökének, Dávid Ibolyának a sógo­ra. Gréczy egyébként nagyon meg­szerette a sajtófőnöki tisztséget, ugyanis jelenleg a Madách Színház­nál tölt be ilyen pozíciót. Publicisztika a 7. oldalon A szerkezettel már 2004 őszén baj volt FOTÓ: MÁTÉ PÉTER 2007. január 2., kedd Belföld '' WW 3 Sólyom más politikát remél „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet” Folytatás az 1. oldalról > Az elnök szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. - Nem folyhat való­di vita még szakmai ügyekben sem - mondta, majd feltette a kérdést: „Lehet-e ilyen körülmények kö­zött változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politi­ka? Hogy nemcsak a pártok, a po­litikusok pillanatnyi hatalmi érde­kei, hanem a hosszabb távú szem­pontok, az autonóm vélemények is szóhoz jutnak a politikában?” Majd Sólyom László így folytatta: Igenis lehet más a politika! A meg­rázkódtatás után helyre kell állíta­ni a közbizalmat, amely nem épül­het a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra - je­gyezte meg újévi beszédében. Kö­zölte azt is, hogy ha a megszorító intézkedéseket bevezető kormány a kölcsönös bizalom jegyében ál­dozatvállalást, belátást vár el az emberektől, akkor a választópol­gár is emelkedettséget, komolysá­got várhat el a kormánytól, az Or­szággyűléstől és a pártoktól, nem pedig „adok-kapok politikai szín­házat”. A köztársasági elnök fel­hívta a közélet figyelmét, hogy a ci­vil szerveződések véleményeit is érdemben mérlegelje. „Jobb- és baloldaliak, a kor­mánypártiak és az ellenzékiek kö­zül ugyanannyian - méghozzá so­kan - tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyan­annyian büszkék arra, hogy ma­gyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értéke­ket is” - fogalmazott Sólyom Lász­ló, aki szerint ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk egymást az or­szág dolgaiban is. Nehéz évet hagy­tunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk, az országgyűlési vá­lasztások után mindenki megtud­ta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani, elkerül­hetetlen a szigorítás, ugyanakkor a tavalyi év tanulsága az is: a politi­kának meg kell változnia - mondta az államfő. Az Európai Unió bőví­tése és a határon túl élő magyarság kapcsán arról beszélt: „Egy közös­ség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is.” Hétfőtől Romá­nia az unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyan­azon közös politikai, gazdasági és jogi térség része - mutatott rá Só­lyom László. A szociális felelősség­ről úgy vélekedett: méltányos, ha azok, akik a rendszer előnyeit élve­zik, abból gazdagodtak meg, támo­gassák ugyanazon rendszer eleset­teit. Az államfő beszédét a Sándor­­palotában vették fel, mögötte a fa­lon látható volt a magyar nemzeti lobogó és egy Széchenyi Istvánt áb­rázoló festmény. .Méltányos, ha azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit* fotó: mti/Kovács tamás GYULAI ATTILA, POLITICAL CAPITAL INSTITUTE: Sólyom László második új­évi beszéde körülményeiből látszik, hogy a köztársasági elnöki beszéd a politi­kai hagyomány fontos elemévé vált. Már előtte megindultak a találgatások ar­ról, hogy mit és hogyan fog mondani. Az államfő részben hagyományos elnö­ki beszédet mondott, amelynek középpontjában az összetartozás, a partnerség és a kölcsönös tisztelet állt. Önmagát az állampolgárok és a politika között igye­kezett elhelyezni, amikor rámutatott a kölcsönös elvárásokra a pártok és a vá­lasztók között. Legutóbbi megszólalásaihoz képest nem azt a különbséget emelte ki, amely az egyes politikai erők között van, hanem azt, ami az állampol­gárokat elválasztja a politikától. Kiemelte a szavazótáborok egymáshoz való kö­zelségét. A megosztottságot az elnök ezúttal nem pusztán bírálta, hanem tom­pítani igyekezett. A másik üzenet viszont az állampolgár pozíciójából a politiká­nak szólt, arra utalva, hogy a pártoktól messze kerültek szavazóiktól. Emellett új­ra felelevenítette saját programjának néhány elemét a­­ lehet más a politika*, amely a Védegylet szlogenjeként vált ismertté korábban. A civil szervezetekhez való közelség szintén fontos eleme a köztársasági elnök imázsának BOROS BÁNK LEVENTE POLITIKAI ELEMZŐ: Fontos eleme volt a beszédnek a társadalom és a politika elszakadása. Ugyanakkor Sólyom László kínosan pró­bált ügyelni arra, hogy kiegyensúlyozott legyen politikai mondanivalója. Gesz­tusokat tett mindkét politikai oldal irányába. Legitimálta a magyar gazdaság ál­lapotát, a megszigorításokat, de gesztusként értékelhetők­­ a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta - a magyar nemzet egysé­géről megfogalmazott kijelentései is. Nem elhanyagolható, hogy az államfő a leszakadó rétegekről is beszélt, s a szegények támogatására szólította fel a rendszerből meggazdagodókat. Átsiklott ugyanakkor az államfő a kormány legitimizációs válságán, illetve ezt a problémakört átvetítette az egész magyar politikai elitre, s nem mutatott fel, nem kínált megoldási javaslatokat. Az ország pártpolitikai megosztottsága vonatkozásában elfelejtette a köztársasági elnök, hogy Magyarországon minden átpolitizált, szakmai előremenetelekbe, kineve­zésekbe is feltűnően sok esetben szól bele a politika. Erre nem lehet az a vá­lasz, hogy ugyanakkor az életünket meghatározó alapvető kérdésekről hason­lóan gondolkodunk általánosságban, tartozzunk bármelyik politikai oldalhoz Nem hallotta a megtisztító mondatot... 2006. JANUÁR 1. A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígé­retekkel vagy mások kárára megnyerni támoga­tását. Reális, hosszú távú programot akar látni, s annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz el­szántság véghezvinni mindazt, amit ígér. (...) Mert gondoljuk csak meg: demokratikus, alkot­mányos pártok versenyeznek, s nem viszi rom­lásba az országot, bármelyik győz is. MÁRCIUS 15. A miniszterelnök által felterjesztett és a köztársasági elnök által adományozott álla­mi kitüntetések mögött az egész nemzet elisme­rése áll. (...) Ez az adományozás nem abból áll, hogy automatikusan aláírom az előterjesztés hosszú-hosszú listáját. JÚNIUS 22. Bevezető a George W. Bushsal folyta­tott tárgyalásán: Amerika számos, a közvéle­ményben kevéssé ismert módon is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szívében és magatartá­sában meggyökerezzen a demokrácia Magyaror­szágon és a régióban. Erre szívesen mondanék példákat elnök úrnak. Ezenkívül szeretnék be­szélni közös felelősségünkről a jövő nemzedékek iránt, a globális fenntartható fejlődésről, és sze­retnék egyeztetni a vízumkérdésről is. AUGUSZTUS 24. Az augusztus 20-i viharral kap­csolatos vizsgálatot az államfő nem érzi meg­nyugtatóan lezártnak. Sólyom László az öt halá­los áldozatot és sok sérültet követelő katasztrófa kivizsgálása kapcsán kiemelte: „A felelősség kér­dését mindenképpen tisztázni kell.” Hangsú­lyozta, hogy a katasztrófával kapcsolatban a kor­mány ugyan már nyilatkozott, de a parlament az, amely a végső szót kimondhatja. SZEPTEMBER 19. Sólyom László szerint az MTV- nél köztörvényes bűncselekmények történtek, amelyeket semmi nem igazolhat, amelyek ellen a legszigorúbban fel kell lépni, és amelyektől az ál­lamnak teljes erejével meg kell védenie polgárait és saját intézményeit is. A köztársasági elnök hangsúlyozta azonban: a történtek nem érintik azt a jogot, hogy bárki a törvényes keretek között gyűlésen és tüntetésen kifejezze politikai véle­ményét. Az államfő tiltakozását fejezte ki az el­len, hogy a Magyar Televízió épülete előtt történt erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forra­dalommal párhuzamba állítsák. OKTÓBER 1. A frakciótársaknak szóló miniszter­­elnöki beszéd ismertté válása mélységesen meg­rázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzé­két bizonyították. (...) A miniszterelnök folya­matosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fogalmát je­lentéséből kiforgatta, és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alap­vető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Sze­retném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelősség elől egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosság­ra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. OKTÓBER 4. Elvárható, hogy a demokrácia alap­jait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban. OKTÓBER 22. Az ’56-os forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban az a közös, hogy lé­nyegüket tekintve tagadásai az állampárti kom­munizmusnak. Nincs folytonosság ’56 és Kádár között. Nincs folytonosság Kádár és az 1989-90- ben megalkotott demokratikus jogállam között. Sőt, azt kell mondanunk, hogy az 1956 előtti dik­tatúra és a Kádár-rendszer között van lényegi fo­lyamatosság. NOVEMBER 25.-Elfogadta a bocsánatkérést? - Tudomásul vettem. A kormányfő azon­ban nem mondta ki azt a megtisztító monda­tot, amelyre az országnak is szüksége lett vol­na: „ezt nem lett volna szabad megtenni”. (Népszabadság) Gyulasi Georgina gyűjtése I

Next