Magyar Nemzet, 2007. május (70. évfolyam, 118-146. szám)
2007-05-08 / 124. szám
Belföld 2007. május 8., kedd Elutasították Pécset a Tubes ügyében a Bóka Máté. Aorián__________ Pécs közgyűlése szerint is sérti a helyi építési szabályzatot, valamint az építési környezet alakításáról és védelméről szóló 1997-es törvény előírásait a Honvédelmi Minisztérium hatósága által a tubesi csúcsra tervezett lokátorra kiadott építési engedély. Sokszor megfogalmazták már aggályaikat a zöldek és a jobboldali pécsi ellenzék a NATO-radar telepítésével kapcsolatban. A lokátort ellenzők már az első fokú engedély kiadása előtt hangsúlyozták - azon túl, hogy nem ismertek a lokátor gazdasági, élettani hatásai, csak jogszabályokat sértve épülhetne fel az objektum a Tubesen. A szocialista-szabad demokrata többségű közgyűlés a múlt héten jutott ugyanerre a következtetésre, miután a városháza szakemberei is megvizsgálták a HM által kiadott engedélyt. A pécsi önkormányzat döntött: megtámadja a határozatot. Az indoklás szerint a minisztérium nem kért elvi építési engedélyt, holott ezt a pécsi építési szabályzat az adott részen előírja. Szintén a helyi szabályozás értelmében kifogásolják: a radar helye hidrogeológiailag kényes, nyílt karsztterület, s bár a tárca itt a szennyvizet közműpótló műtárgyban helyezné el, a területen elvezető csatornát kellene építeni. A HM-határozat a törvény azon passzusának sem tesz eleget, hogy építési teleknek csak az a terület minősülhet, amely gépjárműves úton megközelíthető. A jogszabályok mindenkire vonatkoznak, még a magyar kormányra is - ezt a város szocialista polgármestere, Tasnádi Péter mondta. A város első embere kiemelte, akár bírósági keresettel is élnek, ha az engedélyeztetés törvénybe ütközik. A civilek és az ellenzék üdvözölte a baloldali többség hosszú halogatás után meghozott döntését, de a fellebbezést kevésnek tartják, ettől ugyanis még felépülhet a radar. Nem bíznak abban sem, hogy a másodfokon eljáró hatóságnak számító honvédelmi miniszter helyt ad kérelmüknek. A múlt heti közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón legalábbis fenntartásait fogalmazta meg a két pécsi ellenzéki frakció vezetője. Révész Mária (Fidesz-KDNP) szerint a város nem tehetett mást, mint hogy megtámadja a törvénysértő határozatot. A kimenetel azonban bizonytalan, az építkezés elkezdésének megakadályozására továbbra is a változtatási tilalom elrendelése lenne a megnyugtató megoldás. Az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője, Kővári János közölte, a következő önkormányzati ülésen ismét napirendre szeretnék tűzni a kérdést. A kádári időket idézi a minisztérium eljárása, mondta, a HM szerinte hatalmánál fogva, erőszakosan akarja érvényesíteni akaratát. Mindeközben a kormánytól megérkezett a válasz a pécsi önkormányzat felterjesztési kérelmére, amelyben azt kérték, vizsgáljanak meg más lehetséges helyszíneket is - különös tekintettel Zengőre. A kormányzati dokumentum elutasítja a pécsiek indítványát, arra hivatkozva, hogy a helyszín kiválasztásakor minden lehetséges szempontot figyelembe vettek, s a rendelkezésre álló szakértői vélemények nem támasztják alá, hogy a radarnak káros egészségügyi hatása lenne. Ennek ellenére a lokátor által kibocsátott sugárzást mérő rendszert is telepíteni fognak, s ha szükséges, később elvégzik a megfelelő műszaki módosításokat. Magyarból érettségiztek, jön a különösebb zavarok nélkül vizsgázott le csaknem százezer középiskolás diák Tegnap mintegy százezer diák részvételével rendben lezajlottak az írásbeli érettségi vizsgák magyar nyelv és irodalomból. Középszinten többek között Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre, emelt szinten pedig Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula egy-egy művének elemzése, összehasonlítása szerepelt. Saját bevallásuk szerint a diákoknak nem okozott gondot a középszintű feladatok megoldása. A tavaszi érettségik ma a matematikaírásbelikkel folytatódnak. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T öbb mint 97 ezer diák ült neki tegnap reggel nyolc órától a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettséginek az ország 1144 középiskolájába. Az idén majdnem kétezerrel kevesebben a nehezebb, háromezerrel többen pedig a könynyebb utat választották, így 92 826 diák közép-, 4302 tanuló pedig emelt szinten vizsgázott. Utóbbi hét pluszpontot ér a felvételin, a két éve bevezetett kétszintű érettségi rendszerben ugyanis az érettségi egyben a felvételit is jelenti. A középszintű írásbeli egyik része kötelező szövegértési feladat volt. Az érettségizőknek egy Bécs környéki fogadókról, borkóstolókról, a turisták által is keresett „heurigerekről” szóló írást kellett értelmezniük. Az egyik választható feladatban amellett kellett érvelni, hogy az újféle médiumok, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. A másik lehetőség Sánta Ferenc egy rövid novellájának, a Kicsik és nagyoknak az elemzése, a harmadik Ady Endre Meg akarlak tartani és Csokonai Vitéz Mihály Eleven rózsához című versének összehasonlító elemzése volt. Emelt szinten Kosztolányi Dezső két művének összehasonlítása szerepelt, amelyhez nyelvi-műveltségi teszt is kapcsolódott. A diákoknak például metaforákat, szinonimákat kellett keresniük a művekben, emellett fel kellett ismerniük még négy versrészlet szerzőjét is. Az érettségizők feladatul kapták továbbá Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájának elemzését, amelyhez kapcsolódva az volt a kérdés, hogy az elégikus-nosztalgikus hangulatot milyen jelzők és írói vonások biztosítják. A Reflektálás egy korjelenségre feladatban arról kellett írni, hogy a történészek által írt szövegek egyenértékűek-e az irodalmi szövegekkel. Utolsó próbaként egy fiktív, a magyar nyelv megőrzését célzó honlapra kellett levelet írni a boltok neveiben, felirataiban tapasztalható elangolosodásról. Az írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhatnak, a maturá- matek lóknak a szövegértési feladatsorra hatvan, a szövegalkotási feladatokra száznyolcvan perc állt rendelkezésre. A vizsgák után végzett rögtönzött felmérésekben a diákok úgy nyilatkoztak, hogy nem okozott különösebb gondot a középszintű érettségi feladatok megoldása. A legnépszerűbb választás Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre egy-egy versének összehasonlító elemzéséhez volt, mivel ehhez alapvetően elegendő volt a törzsanyag ismerete. Ugyanakkor sokan választották a modern és a régi adathordozók előnyeinek és hátrányainak az öszszehasonlítását is. Az oktatási minisztérium közlése szerint a tételeket a javítókulcscsal együtt ma reggel hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A két évvel ezelőtti botrány elkerülése érdekében a tárca szakemberei emellett folyamatosan figyelték az internetet. A visszaélések kizárásának érdekében a tételeket továbbra is a lehető legkésőbbi időpontban, a vizsganap reggelén viszik az iskolákba. A biztonsági tasakokat a vizsgák előtt harminc perccel, a tantestület három tagjából álló bizottság előtt lehet felbontani, amiről jegyzőkönyvet vezetnek. Az érettségihez készült útmutató szerint az iskoláknak fel kell készülniük az esetleges rendkívüli eseményekre is. A visszaéléseket megpróbálták kiszűrni fotó: mt czika lászló Kodályra emlékezett az MTA Levelező tag lett Erdő Péter bíboros • Nobel-díjasokat is soraiba választott az Akadémia M MIIMCATÁRSIMÓTÓl._______________ U ) tagokat választott hétfőn, zárt ülésen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése Budapesten. Az Akadémia tájékoztatása szerint a 28 új levelező tag között van Erdő Péter bíboros, egyház- és kánonjogász, Csaba László közgazdász, Lamm Vanda jogász és Nusser Zoltán agykutató, az MTA legfiatalabb, 39 esztendős tudósa. Az elnökség javaslatára 41 eddigi levelező tagot a MTA rendes tagjává választottak. Az Akadémia rendes tagja lett többek között Falus András immunológus, Kádár Béla közgazdász, az Antall-kormány minisztere, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem volt rektora, Tulassay Tivadar, az intézmény jelenlegi vezetője és Vajda Mihály filozófus. Külső tagnak 23 tudóst szavazott meg az MTA közgyűlése. Az Akadémia 31 külföldi tudóst az MTA tiszteleti tagjává választott, köztük hét Nobel-díjast. Köztük van Alekszej Abrikoszov orosz származású, amerikai tudós (fizikai Nobel-díj, 2003) , a svájci Werner Albert (orvosi Nobel-díj, 1978), az izraeli Avram Flershko (kémiai Nobel-díj, 2004) , Daniel Kahneman amerikai közgazdász (Nobel-díj, 2002), a tajvani születésű Yuan-Tseh Lee (kémiai Nobel-díj, 1986), a német Bert Sakmann (kémiai Nobel-díj, 1991) és a svéd Wiesel Torsten (orvosi Nobel-díj, 1981). Az MTA elnökségének határozata szerint az Akadémia tagjainak létszáma nem lehet több 365-nél, az alapszabály értelmében pedig a 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat. Az Akadémia tagjainak száma a 28 új akadémikus megválasztásával elérte volna a maximális 365-öt. Mivel Bócsa Iván akadémikus a múlt pénteken elhunyt, az MTA tagjainak száma jelenleg 364. Szavazati joggal az Akadémia rendes és levelező tagjai rendelkeznek. Levelező taggá az választható, aki magyar állampolgár, az MTA doktora, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik, és tudományát elismerten és különösen alkotó módon műveli. Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát magas színvonalon műveli, és kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot. A 125 éve született Kodály Zoltánról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökéről is megemlékezett Vizi E. Szilveszter a testület tegnap kezdődött 177. közgyűlésén. Az MTA elnöke idézte a zeneszerző gondolatát a művészeti kultúra süllyedésének veszélyéről, megjegyezve: „ezt a gondolatot nekem is ki kell mondanom”. Az akadémikus kitért arra, hogy Kodály Zoltánt, aki 1946 és 1949 között töltötte be az MTA elnöki posztját, az akkori hatalom az „átalakítás” során eltávolította az intézmény éléről, sok kollégáját pedig kizárta. Vizi E. Szilveszter az Akadémia jelenkori feladatai között említette a nemzetközi és magyarországi gazdasági-társadalmi folyamatokra reagáló lépések, intézményi átalakítások ösztönzését, a magyar tudománypolitika formálását. Emlékeztetett arra, hogy az emberek az Akadémiát tartják a leghitelesebb társadalmi intézménynek, és hozzátette: „sikerült kialakítani a nemzet tanácsadója szerepfelfogást az MTA-n belül és a szélesebb társadalomban”. Hangsúlyozta, hogy az intézménypolitikától független magatartást és szigorú tárgyszerűséget követel a tudományok művelőitől. A kétnaposra tervezett közgyűlésen 28 új levelező tagot, közöttük hét nőt választhatnak meg, és az Akadémia „fiatalodásának” nevezte, hogy a jelöltek átlagéletkora 57 év. Vizi E. Szilveszter szólt arról, hogy levelező tagnak jelölték Erdő Péter bíborost, nemzetközi hírű egyház- és kánonjogászt. A közgyűlésen 41 levelező tagot rendes tagnak, 23 szakembert külső tagnak és 31 jelöltet, köztük hat Nobel-díjas tudóst tiszteleti tagnak választhatnak - mondta az MTA elnöke. Vizi E. Szilveszter adta át az idei akadémiai kitüntetéseket. Az MTA elnöksége a 2007. évi Akadémiai Aranyérmet Keszthelyi Lajosnak, az MTA rendes tagjának adományozta. A Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének Széchenyidíjas professzora a kísérleti fizika és biofizika területén nemzetközi mércével is kiemelkedő eredményeiért részesült az elismerésben. Az indoklás szerint Keszthelyi Lajosnak úttörő szerepe volt a modern magfizikai módszerek hazai elterjesztésében és széles körű alkalmazásában. A magyarországi biofizika fejlődésében mérföldkövet jelentő eredményeket ért el a biológiai aszimmetria eredetének és a biológiai energiaátalakítás mechanizmusának felderítésében. Kodályt idézve a művészeti kultúra süllyedéséről beszélt Vizi E. Szilveszter fotó: Máté Péter A Nemzeti Fórum gyűlést tart M Pftöcz Gkrcf.i v_______________ S zombaton tartja II. országos gyűlését a Nemzeti Fórum. Az MDF-ből jogellenesen kizárt, majd az onnan kivált képviselők által alapított szervezet Kiskunmajsán tartja tanácskozását. A Szövetség helyzetéről, a nemzeti koalíció esélyeiről tart beszédet Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum vezetője a hét végi rendezvényen, ahol felszólal Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. A Szövetség tagjai képviseletében a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Semjén Zsolt, a Fidelitas első embere, Szijjártó Péter, a Magosz vezetője, Jakab István, a Lungo Drom elnöke, Farkas Flórián, illetve a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke, Túri-Kovács Béla is beszédet mond. A lakiteleki találkozó szervezői nevében felszólal majd Für Lajos és Bíró Zoltán, illetve a Nemzeti Fórum vendége lesz Tőkés László királyhágó-melléki református püspök is. Az országos gyűlés résztvevői munkacsoportokban vitatják meg egyebek mellett az egészségügy, a felsőoktatás, a kisiskolák és a gazdaságpolitika aktuális kérdéseit. A rendezvény ideje alatt a könyvsátorban más neves írók mellett Csoóri Sándorral, Für Lajossal, Tőkés Lászlóval találkozhatnak az érdeklődők.■ KOPASZTJÁK AZ ORSZÁGOT. Az a kormány nem lehet baloldali, amely különböző trükkök segítségével megkopasztja az országot. Ezt Pozsgay Imre mondta a Márciusi Charta néven indult új civil értelmiségi mozgalom alakuló gyűlésén. Hozzátette: jelenleg az ország sorsára, az ország jövőjére nézve a legnagyobb kockázatot a most uralkodó politikai csoport jelenti. Megírtuk: a Márciusi Chartát szombaton több száz ismert közéleti személyiség hozta létre Csoóri Sándor író kezdeményezésére.