Magyar Nemzet, 2007. május (70. évfolyam, 118-146. szám)

2007-05-08 / 124. szám

Belföld 2007. május 8., kedd Elutasították Pécset a Tubes ügyében a Bóka Máté. Aorián__________ P­écs közgyűlése szerint is sérti a helyi építési szabályzatot, vala­mint az építési környezet alakításá­ról és védelméről szóló 1997-es tör­vény előírásait a Honvédelmi Mi­nisztérium hatósága által a tubesi csúcsra tervezett lokátorra kiadott építési engedély. Sokszor megfogalmazták már aggályaikat a zöldek és a jobboldali pécsi ellenzék a NATO-radar telepí­tésével kapcsolatban. A lokátort el­lenzők már az első fokú engedély kiadása előtt hangsúlyozták - azon túl, hogy nem ismertek a lokátor gazdasági, élettani hatásai­­, csak jogszabályokat sértve épülhetne fel az objektum a Tubesen. A szocia­lista-szabad demokrata többségű közgyűlés a múlt héten jutott ugyanerre a következtetésre, mi­után a városháza szakemberei is megvizsgálták a HM által kiadott engedélyt. A pécsi önkormányzat döntött: megtámadja a határozatot. Az indoklás szerint a miniszté­rium nem kért elvi építési enge­délyt, holott ezt a pécsi építési sza­bályzat az adott részen előírja. Szin­tén a helyi szabályozás értelmében kifogásolják: a radar helye hidroge­­ológiailag kényes, nyílt karsztterü­let, s bár a tárca itt a szennyvizet közműpótló műtárgyban helyezné el, a területen elvezető csatornát kellene építeni. A HM-határozat a törvény azon passzusának sem tesz eleget, hogy építési teleknek csak az a terület minősülhet, amely gépjár­műves úton megközelíthető. A jog­szabályok mindenkire vonatkoz­nak, még a magyar kormányra is - ezt a város szocialista polgármeste­re, Tasnádi Péter mondta. A város első embere kiemelte, akár bírósági keresettel is élnek, ha az engedé­lyeztetés törvénybe ütközik. A civilek és az ellenzék üdvözöl­te a baloldali többség hosszú halo­gatás után meghozott döntését, de a fellebbezést kevésnek tartják, ettől ugyanis még felépülhet a radar. Nem bíznak abban sem, hogy a má­sodfokon eljáró hatóságnak számí­tó honvédelmi miniszter helyt ad kérelmüknek. A múlt heti közgyű­lés szünetében tartott sajtótájékoz­tatón legalábbis fenntartásait fogal­mazta meg a két pécsi ellenzéki frakció vezetője. Révész Mária (Fidesz-KDNP) szerint a város nem tehetett mást, mint hogy megtámadja a törvény­­sértő határozatot. A kimenetel azonban bizonytalan, az építkezés elkezdésének megakadályozására továbbra is a változtatási tilalom el­rendelése lenne a megnyugtató megoldás. Az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője, Kővári János közölte, a következő önkor­mányzati ülésen ismét napirendre szeretnék tűzni a kérdést. A kádári időket idézi a minisztérium eljárá­sa, mondta, a HM szerinte hatalmá­nál fogva, erőszakosan akarja érvé­nyesíteni akaratát. Mindeközben a kormánytól megérkezett a válasz a pécsi önkor­mányzat felterjesztési kérelmére, amelyben azt kérték, vizsgáljanak meg más lehetséges helyszíneket is - különös tekintettel Zengőre. A kormányzati dokumentum eluta­sítja a pécsiek indítványát, arra hi­vatkozva, hogy a helyszín kiválasz­tásakor minden lehetséges szem­pontot figyelembe vettek, s a ren­delkezésre álló szakértői vélemé­nyek nem támasztják alá, hogy a ra­darnak káros egészségügyi hatása lenne. Ennek ellenére a lokátor által kibocsátott sugárzást mérő rend­szert is telepíteni fognak, s ha szük­séges, később elvégzik a megfelelő műszaki módosításokat. Magyarból érettségiztek, jön a különösebb zavarok nélkül vizsgázott le csaknem százezer középiskolás diák Tegnap mintegy százezer diák részvételével rendben lezajlottak az írásbeli érettségi vizsgák magyar nyelv és irodalomból. Közép­szinten többek között Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre, emelt szinten pedig Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula egy-egy művének elemzése, összehasonlítása szerepelt. Saját bevallásuk szerint a di­ákoknak nem okozott gondot a középszintű feladatok megoldása. A tavaszi érettségik ma a matematikaírásbelikkel folytatódnak. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­ öbb mint 97 ezer diák ült neki tegnap reggel nyolc órától a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettséginek az ország 1144 közép­iskolájába. Az idén majdnem két­ezerrel kevesebben a nehezebb, há­romezerrel többen pedig a köny­­nyebb utat választották, így 92 826 diák közép-, 4302 tanuló pedig emelt szinten vizsgázott. Utóbbi hét pluszpontot ér a felvételin, a két éve bevezetett kétszintű érettségi rend­szerben ugyanis az érettségi egyben a felvételit is jelenti. A középszintű írásbeli egyik ré­sze kötelező szövegértési feladat volt. Az érettségizőknek egy Bécs környéki fogadókról, borkóstolók­ról, a turisták által is keresett „heurigerekről” szóló írást kellett értelmezniük. Az egyik választható feladatban amellett kellett érvelni, hogy az újféle médiumok, az elekt­ronikus adathordozók és a hagyo­mányos könyvek milyen viszony­ban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. A má­sik lehetőség Sánta Ferenc egy rö­vid novellájának, a Kicsik és na­gyoknak az elemzése, a harmadik Ady Endre Meg akarlak tartani és Csokonai Vitéz Mihály Eleven ró­zsához című versének összehason­lító elemzése volt. Emelt szinten Kosztolányi Dezső két művének összehasonlítása sze­repelt, amelyhez nyelvi-műveltségi teszt is kapcsolódott. A diákoknak például metaforákat, szinonimákat kellett keresniük a művekben, emellett fel kellett ismerniük még négy versrészlet szerzőjét is. Az érettségizők feladatul kapták to­vábbá Krúdy Gyula A szerelmi bű­vészinas című novellájának elem­zését, amelyhez kapcsolódva az volt a kérdés, hogy az elégikus-nosztal­­gikus hangulatot milyen jelzők és írói vonások biztosítják. A Reflek­tálás egy korjelenségre feladatban arról kellett írni, hogy a történészek által írt szövegek egyenértékűek-e az irodalmi szövegekkel. Utolsó próbaként egy fiktív, a magyar nyelv megőrzését célzó honlapra kellett levelet írni a boltok nevei­ben, felirataiban tapasztalható el­angolosodásról. Az írásbeli érettsé­giken a diákok magyar helyesírási szótárt használhatnak, a maturá- matek lóknak a szövegértési feladatsorra hatvan, a szövegalkotási feladatok­ra száznyolcvan perc állt rendelke­zésre. A vizsgák után végzett rög­tönzött felmérésekben a diákok úgy nyilatkoztak, hogy nem okozott kü­lönösebb gondot a középszintű érettségi feladatok megoldása. A legnépszerűbb választás Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre egy-egy versének összehasonlító elemzésé­hez volt, mivel ehhez alapvetően elegendő volt a törzsanyag ismere­te. Ugyanakkor sokan választották a modern és a régi adathordozók előnyeinek és hátrányainak az ösz­­szehasonlítását is. Az oktatási minisztérium közlé­se szerint a tételeket a javítókulcs­csal együtt ma reggel hozzák hiva­talosan nyilvánosságra. A két évvel ezelőtti botrány elkerülése érdeké­ben a tárca szakemberei emellett folyamatosan figyelték az interne­tet. A visszaélések kizárásának ér­dekében a tételeket továbbra is a le­hető legkésőbbi időpontban, a vizs­ganap reggelén viszik az iskolákba. A biztonsági tasakokat a vizsgák előtt harminc perccel, a tantestület három tagjából álló bizottság előtt lehet felbontani, amiről jegyző­könyvet vezetnek. Az érettségihez készült útmutató szerint az iskolák­nak fel kell készülniük az esetleges rendkívüli eseményekre is. A visszaéléseket megpróbálták kiszűrni fotó: mt­­ czika lászló Kodályra emlékezett az MTA Levelező tag lett Erdő Péter bíboros • Nobel-díjasokat is soraiba választott az Akadémia M MIIM­CATÁRSI­M­ÓTÓl._______________ U ) tagokat választott hétfőn, zárt ülésen a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) köz­gyűlése Budapesten. Az Akadémia tájékoztatása szerint a 28 új levele­ző tag között van Erdő Péter bíbo­ros, egyház- és kánonjogász, Csa­ba László közgazdász, Lamm Van­da jogász és Nusser Zoltán agyku­tató, az MTA legfiatalabb, 39 esz­tendős tudósa. Az elnökség javas­latára 41 eddigi levelező tagot a MTA rendes tagjává választottak. Az Akadémia rendes tagja lett töb­bek között Falus András immuno­lógus, Kádár Béla közgazdász, az Antall-kormány minisztere, Só­­tonyi Péter, a Semmelweis Egye­tem volt rektora, Tulassay Tiva­dar, az intézmény jelenlegi vezető­je és Vajda Mihály filozófus. Külső tagnak 23 tudóst szavazott meg az MTA közgyűlése. Az Akadémia 31 külföldi tudóst az MTA tiszteleti tagjává választott, köztük hét No­­bel-díjast. Köztük van Alekszej Abrikoszov orosz származású, amerikai tudós (fizikai Nobel-díj, 2003) , a svájci Werner Albert (or­vosi Nobel-díj, 1978), az izraeli Avram Flershko (kémiai Nobel-díj, 2004) , Daniel Kahneman amerikai közgazdász (Nobel-díj, 2002), a tajvani születésű Yuan-Tseh Lee (kémiai Nobel-díj, 1986), a német Bert Sakmann (kémiai Nobel-díj, 1991) és a svéd Wiesel Torsten (or­vosi Nobel-díj, 1981). Az MTA elnökségének határo­zata szerint az Akadémia tagjainak létszáma nem lehet több 365-nél, az alapszabály értelmében pedig a 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a két­százat. Az Akadémia tagjainak szá­ma a 28 új akadémikus megválasz­tásával elérte volna a maximális 365-öt. Mivel Bócsa Iván akadémi­kus a múlt pénteken elhunyt, az MTA tagjainak száma jelenleg 364. Szavazati joggal az Akadémia ren­des és levelező tagjai rendelkeznek. Levelező taggá az választható, aki magyar állampolgár, az MTA dok­tora, vagy azzal egyenértékű tudo­mányos fokozattal rendelkezik, és tudományát elismerten és különö­sen alkotó módon műveli. Rendes tag az a levelező tag lehet, aki meg­választása óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudomá­nyát magas színvonalon műveli, és kapcsolatot tart a magyar tudomá­nyos élettel. Tiszteleti tag az a kül­földön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot. A 125 éve született Kodály Zol­tánról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökéről is megemlékezett Vizi E. Szilveszter a testület tegnap kezdődött 177. köz­gyűlésén. Az MTA elnöke idézte a zeneszerző gondolatát a művészeti kultúra süllyedésének veszélyéről, megjegyezve: „ezt a gondolatot ne­kem is ki kell mondanom”. Az aka­démikus kitért arra, hogy Kodály Zoltánt, aki 1946 és 1949 között töl­tötte be az MTA elnöki posztját, az akkori hatalom az „átalakítás” so­rán eltávolította az intézmény élé­ről, sok kollégáját pedig kizárta. Vizi E. Szilveszter az Akadémia je­lenkori feladatai között említette a nemzetközi és magyarországi gaz­dasági-társadalmi folyamatokra re­agáló lépések, intézményi átalakítá­sok ösztönzését, a magyar tudo­mánypolitika formálását. Emlékeztetett arra, hogy az em­berek az Akadémiát tartják a leghi­telesebb társadalmi intézménynek, és hozzátette: „sikerült kialakítani a nemzet tanácsadója szerepfelfogást az MTA-n belül és a szélesebb tár­sadalomban”. Hangsúlyozta, hogy az intéz­mény­politikától független maga­tartást és szigorú tárgyszerűséget követel a tudományok művelőitől. A kétnaposra tervezett közgyű­lésen 28 új levelező tagot, közöttük hét nőt választhatnak meg, és az Akadémia „fiatalodásának” nevez­te, hogy a jelöltek átlagéletkora 57 év. Vizi E. Szilveszter szólt arról, hogy levelező tagnak jelölték Erdő Péter bíborost, nemzetközi hírű egyház- és kánonjogászt. A közgyű­lésen 41 levelező tagot rendes tag­nak, 23 szakembert külső tagnak és 31 jelöltet, köztük hat Nobel-díjas tudóst tiszteleti tagnak választhat­nak - mondta az MTA elnöke. Vizi E. Szilveszter adta át az idei akadémiai kitüntetéseket. Az MTA elnöksége a 2007. évi Akadémiai Aranyérmet Keszthelyi Lajosnak, az MTA rendes tagjának adományoz­ta. A Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének Széchenyi­­díjas professzora a kísérleti fizika és biofizika területén nemzetközi mércével is kiemelkedő eredmé­nyeiért részesült az elismerésben. Az indoklás szerint Keszthelyi La­josnak úttörő szerepe volt a mo­dern magfizikai módszerek hazai elterjesztésében és széles körű al­kalmazásában. A magyarországi biofizika fejlődésében mérföldkö­vet jelentő eredményeket ért el a biológiai aszimmetria eredetének és a biológiai energiaátalakítás me­chanizmusának felderítésében. Kodályt idézve a művészeti kultúra süllyedéséről beszélt Vizi E. Szilveszter fotó: Máté Péter A Nemzeti Fórum gyűlést tart M Pftöcz Gkrcf.i v_______________ S zombaton tartja II. országos gyűlését a Nemzeti Fórum. Az MDF-ből jogellenesen kizárt, majd az onnan kivált képviselők által ala­pított szervezet Kiskunmajsán tart­ja tanácskozását. A Szövetség hely­zetéről, a nemzeti koalíció esélyei­ről tart beszédet Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum vezetője a hét végi rendezvényen, ahol felszólal Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. A Szövet­ség tagjai képviseletében a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnöke, Semjén Zsolt, a Fidelitas első embe­re, Szijjártó Péter, a Magosz vezető­je, Jakab István, a Lungo Drom el­nöke, Farkas Flórián, illetve a Kis­gazda Polgári Szövetség elnöke, Túri-Kovács Béla is beszédet mond. A lakiteleki találkozó szervezői nevében felszólal majd Für Lajos és Bíró Zoltán, illetve a Nemzeti Fórum vendége lesz Tőkés László királyhágó-melléki református püspök is. Az országos gyűlés résztvevői munkacsoportokban vitatják meg egyebek mellett az egészségügy, a felsőoktatás, a kisiskolák és a gaz­daságpolitika aktuális kérdéseit. A rendezvény ideje alatt a könyvsá­torban más neves írók mellett Csoóri Sándorral, Für Lajossal, Tő­kés Lászlóval találkozhatnak az ér­deklődők.■ KOPASZTJÁK AZ ORSZÁGOT. Az a kormány nem lehet baloldali, amely különböző trükkök segítsé­gével megkopasztja az országot. Ezt Pozsgay Imre mondta a Már­ciusi Charta néven indult új civil értelmiségi mozgalom alakuló gyű­lésén. Hozzátette: jelenleg az ország sorsára, az ország jövőjére nézve a legnagyobb kockázatot a most uralkodó politikai csoport jelenti. Megírtuk: a Márciusi Chartát szombaton több száz ismert köz­életi személyiség hozta létre Csoóri Sándor író kezdeményezésére.

Next