Magyar Nemzet, 2007. augusztus (70. évfolyam, 208-237. szám)
2007-08-01 / 208. szám
Magyar Nevet IMAM 2007. augusztus 1., szerda Rovatvezető: Huth Gergely Borsodban ítéletet mondtak Gyurcsány Ferenc, Molnár Lajos és Horváth Ágnes a kórházi plakátokon • Kevés a vizitdíj-visszaigénylés Nem véletlen, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fenntartású kórházak vizitdíj-automatái mellé ragasztották a betegellátás tönkretételéért felelős Gyurcsány Ferenc, Molnár Lajos és Horváth Ágnes fényképét, ugyanis ők teremtettek kaotikus helyzetet az egészségügyben - válaszolta lapunk kérdésére Ódor Ferenc, a borsodi közgyűlés elnöke. A változtatás levét szerinte a betegek isszák meg, a kórházak pedig nem szeretik, ha orvosaikat szidják a kialakult szituációban. NI Tolcsvai L. László______________ Vihart kavart a kormánypolitikusok arcképének kihelyezése vizitdíj-automaták mellé. Daróczi Dávid kormányszóvivő reagálására, amely szerint a fideszes politikus arra használja fel - vélt vagy valós - hatalmát, hogy a pártpolitikai csatározásokat bevigye a közintézmények falai közé, Ódor Ferenc azt mondta: nem egészen érti, miért bánt valakit, hogy kitették a fotójukat, hiszen az ő intézkedéseikről van szó. Ódor Ferenc szavai szerint Borsod megyében teljes a káosz a betegellátás terén, de e tény a kormányfőt, illetve volt és jelenlegi egészségügyi miniszterét nem zavarja. A közelmúltban megtartott egészségügyi demonstráció miskolci színhelye, illetve a megszólalók személye tömegeket vonzott, s leginkább azok az emberek tették tiszteletüket a rendezvényen, akiket az egészségügy szétverése valamilyen formában érint - hívta fel a figyelmet az elnök. Emlékeztetett: elérkezett az idő, amikor pattanásig feszült helyzetben kellene megtartani a betegellátás működőképességét. Csak Borsodban 300 egészségügyi szakember álláshelye szűnik meg, ráadásul a megyei önkormányzati fenntartású miskolci Szent Ferenc Kórház leépítése, funkcióinak átadása a miskolci Semmelweis Kórháznak az adófizetők 280 millió forintjába került. A betegeket vizitdíj fizetésére kötelezték, ugyanakkor a várólista intézményrendszere tovább csökkenti a gyógyulás esélyeit. Ilyen körülmények között döntöttek úgy a kórházak, a felelősöket a betegeknek is látniuk kell, amikor a vizitdíj-automaták mellett várakoznak. Rámutatott: az orvosok, szakápolók jövője szintén kétséges, s úgy látszik, azért tanultak hat évet az egyetemen, hogy Nyugat-Európában kamatoztassák tudásukat, vagy pedig álláskeresőként növeljék az állam szociális célú kiadásait. Ódor Ferenc kitért a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórház ügyére is, hiszen - mint mondta - az intézmény eddig sosem volt olyan helyzetben, hogy veszteséggel kellett volna számolnia az év végén. Most ezzel a helyzettel kell szembenézni, hiszen a deficit hamarosan eléri a félmilliárd forintot. A kormányszóvivő azon mondatára, amelyben „a vizitdíj százmilliós fejlesztési forrásokat jelent a kórházaknak, amelyek a pénzből új eszközöket vásárolhatnak, vagy felújíthatják az épületeiket”. Ódor Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy „pénzügyileg ez a kijelentés nagyon veszélyes”. Példaként említette, hogy havi 120 millió forintot vesznek el a Borsod megyei kórháztól, és évente jön be körülbelül 120 millió forint a vizitdíjból. - Ez egyszerűen annak a pénznek a részbeni kompenzálása, amit elvonnak - tette hozzá. A Világgazdaság információja szerint a vizitdíj-visszaigénylések egyelőre nem adnak sok munkát az önkormányzatoknak. A szabályok szerint a huszadik alkalom után kifizetett összegeket a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjétől utólag vissza lehet igényelni. A lanyha érdeklődés egyik oka az lehet, hogy a betegek még nem merítették ki a keretet, de az is lehet, hogy „sokaknak drágább az idejük, mint a visszakapott pár száz forint”.■ TÜNTETÉS GYÁSZRUHÁBAN. Gyászruhás szülők tartottak néma tüntetést gyertyagyújtással az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) budapesti székházánál tegnap, tiltakozásul amiatt, hogy az OEP mától megvonja a finanszírozást a beteg gyermekeket szállító Szemem Fénye Alapítványtól. A pécsi székhelyű alapítvány kuratóriumi elnöke petíciót kívánt átadni az egészségbiztosító főigazgatójának, kérve, hogy ne szüntessék meg támogatásukat. A főigazgató más irányú elfoglaltságai miatt a petíciót az OEP szóvivője, Molnár Barbara vette át, aki közölte: a jogszabályok szerint nem finanszírozhatnak olyan alapítványt, amelynek 90 napon túli köztartozása van. Márpedig a Szemem Fénye Alapítvány 10 millió forinttal tartozik az APEH-nak. Ha rendezik a hátralékot, akkor újra tárgyalhatnak a finanszírozásról - tette hozzá a szóvivő. Gyura Barbara, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: szeptemberre várják az egyszázalékos adófelajánlásokból járó összeget, amelyből várhatóan ki tudják fizetni a köztartozást. A Szemem Fénye Alapítvány 2003 óta látja el 14 megyében a daganatos és leukémiás gyermekek szállítását öt autóval, amelyből eddig három működtetését finanszírozta az OEP. Tavaly 11,4 millió forintos finanszírozási támogatást kaptak. Pellengérre állították az egészségügyireform felelőseit A SZERZŐ FELVÉTELE Elutasítás a bányának Magyarország a Verespatakon tervezett aranybánya környezetvédelmi engedélyének elutasítását javasolja Romániának a hatástanulmány jelenlegi változata alapján - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tegnap, miután a tárca tárgyaló delegációja kétnapos tárgyalást folytatott Bukarestben a témában. (MTI) A tárca szerint Béndek marad Nyugdíjazhatják Béndek József országos határőr parancsnokot, amiért kritizálta a kormány azon szándékát, amely az általa vezetett szervezet rendőrségbe olvasztását célozza - legalábbis a Népszava szerint az altábornagyot már felelősségre vonták az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. A konfliktus miatt felmerült: az eredeti tervekkel ellentétben Béndek mégsem lesz főkapitány-helyettes az új, összevont szervezetben. A tárca tegnap azt közölte: továbbra is számít az altábornagyra. (MN) NAGY A BAJ. A legfeljebb nyolc általánost végzettek negyede azért nem fordul orvoshoz, mert nem tudja kifizetni a vizitdíjat - mondta Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. A kórházszövetség adatai szerint a betegellátó intézmények adóssága már 50 milliárdra rúg; ennek oka a kormányzati intézkedésekben keresendő, mivel a magyar egészségügy költséghatékonysága az Európai Unió élmezőnyébe tartozik A baj már akkora, hogy a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke, Szolnoki Andrea levélben jelezte a kormánynak hogy a budapesti kórházak nyár végére, ősz elejére csődbe mehetnek Mindeközben olyan egészségbiztosítási modellen dolgozik a kormány, amely csak Hollandiában létezik Ott tavaly, a bevezetés évében az állam 600 millió euróval (150 milliárd forinttal segítette a biztosítókat ez az összeg az idén még több lesz, a biztosítók pedig megemelik a biztosítási díjakat. Pesti szerint annak ellenére, hogy a kormány arról beszél, nem lesz különalku a biztosítókkal a társaságok veszteségeinek finanszírozására, mégis ,titkos szerződésekről hallani, amelyekkel valamilyen biztonságot garantálnak nekik Ismét egyértelművé tette az ellenzék, hogy kormányra kerülése esetén nem tartja meg a több-biztosítós rendszert A Fidesz politikusai után a KDNP alelnöke közölte: nem árt, ha az új egészségbiztosítási rendszerbe beszállni készülő magáncégek tisztában vannak azzal, hogy politikai változás esetén struktúraváltozás lesz. Surján László úgy fogalmazott nem támogatják a kormány elképzeléseit, azok helyett a nemzeti kockázatközösség talaján álló, egységes egészségbiztosítást akarnak Hozzátette: minden olyan garanciát elutasítanak ami a magántőkének a hasznot biztosítaná. Mint mondta, van némi félelem bennük azzal kapcsolatban, hogy a hosszú távú garanciát jelentő szerződések megnehezítik a következő kormány munkáját Surján László hangsúlyozta: követelik hogy ne csak a szerződések végleges szövegét, hanem a tervezeteket is hozzák nyilvánosságra. Úgy vélte, hogy az egészségügyben az eltelt egy évben történt változások azt mutatják a kormány hadat üzent a szegényeknek az intézkedések ugyanis leginkább az ő kárukra történtek Példaként a vizit- és a kórházi napidíj bevezetését említette. A KDNP által elfogadhatatlan a forráskivonás az egészségügyből - szögezte le Surján. (MN) Visszavont kártérítési követelés Az olaszliszkai gyanúsított ügyében indított per nem használt volna a cigányságnak K SZABÓZSOIT___________________ Ilyen per nem használ a cigányok ügyének, ezért kértem Gyury Józsefet, a Magyarországi Kisebbségek Pártja főtitkárát és a Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete alelnökét, hogy ügyvédként álljon el attól a keresettől, amelyben az olaszliszkai bűncselekmény egyik - magát ártatlannak valló - gyanúsítottját, illetve annak szüleit képviseli - közölte Száva Vince, a fenti szervezetek elnöke. Gyury a napokban be is jelentette, hogy megbízóival egyetértésben visszavonja a százmillió forintos kártérítési igényt és egymilliárdos közérdekű bírság kiszabását, amiért a bíróság, az ügyészség és a médiumok a „lincselés” kifejezést használták a több ember által elkövetett gyilkosságra. Száva, aki a tavaly október 15- én történt gyalázatos bűncselekményt maga is elítélte, lapunknak elmondta: kifogásolja, hogy az országos cigány vezetők mindig utólag beszélnek, amikor baj van, eltűnnek. Gyury József más ügyekben rendre azt bizonyította, hogy elkötelezett a kisebbségek mellett, számtalan hátrányos helyzetű család jogi képviseletét vállalta, és eddig mindenben egyetértettünk. A kártérítési pert elleneztem, leültünk beszélgetni, és végül meggyőztem. Pedig Gyury azt mondta: megnyerte volna a pert. Az MSZP cigány tagozatának egykori vezetőaspiránsa még az olaszliszkai lincselés másnapján bejelentette: kezdeményezésére a helyi romák is pénzt gyűjtenek az özvegy megsegítésére. Most nem tudta megmondani, hol tartanak. - Megbízottam arról tájékoztatott, hogy még kérik az adományokat, mert bár az itt élőknek kevés a pénzük, egy nagyobb összeget szeretnének átadni. Célunk, hogy senki ne általánosítson, a cigányokat ne vegyék egy kalap alá a gyilkosokkal - magyarázta. Ismeretes, Száva és Gyury pártja indult a 2006-os országgyűlési választáson. A sváb származását hirdető ügyvéd korábban sikertelenül képviselte azt a roma családot, amelynek gyermeke egy veleszületett szívrendellenesség miatt halt meg, amikor egy rendőrrel dulakodott. Trágárkodott a váci vezető Borsodi Attila___________________________________________.______________ emondásra szólítja fel Vác szocialista polgármesterét a helyi ellenzék, mert álláspontjuk szerint Bóth János cselekedeteivel, kijelentéseivel lejáratja a várost, és ezzel alkalmatlanná vált posztjára - közölte a Jobboldali Összefogás nevű frakció tagja tegnapi sajtótájékoztatóján. Fördős Attila elmondta: a polgármester „Húzzanak el a büdös francba!” megjegyzésével váltotta ki mások felháborodását, amikor a szomszédos Csörög község gyerekeinek beiskoláztatásáról volt szó. Egy alapítvány ugyanis feljelentette, mert szerinte a váci iskolába beiratkozni szándékozó, részben roma származású gyerekek visszautasítása sérti a kisebbség egyenlőséghez való jogát. A helyi ellenzék úgy látja, ezzel a kijelentésével és az előző tíz hónapban sorozatban elkövetett, botrányokat előidéző, a demokrácia szabályait felrúgó intézkedéseivel Bóth János méltatlanná vált a város vezetésére. Ismeretes, Csörög még 2002- ben levált Sződről, ám az önálló életnek azóta sincsenek meg a feltételei. Hiányzik például a saját iskola, ezért az alsó tagozatosok nagy része váci intézményekben tanul. Fördős Attila állítása szerint a polgármester már két évvel ezelőtt ahhoz a feltételhez kötötte a csörögi kisiskolások befogadását, ha a község eláll a váciak kommunális hulladékát befogadó szeméttelep bezárásától. - Ez a gyerekek jogaival visszaélő zsarolást jelenti, ami elfogadhatatlan - tette hozzá. Bóth János az MTI megkeresésére elmondta: nem kíván lemondani. Az ellene támadásként használt kifejezés stílusáért elnézést kért, ám tartalmával továbbra is egyetért. Új fejlemény az ügyben, hogy a Roma Sajtóközpont tájékoztatása szerint mégis Sződön maradnak az elutasított csörögi roma diákok, amíg fel nem épül Csörögön az iskola. " belpol@magyarnemzet.hu Milliós felügyeleti büntetések Gyakran késve kezdődik a rendelés, és nem megfelelők a higiénés feltételek a mellékhelyiségekben - állapította meg az Egészségbiztosítási Felügyelet a járóbeteg-ellátó intézmények vizsgálatakor. A legmagasabb összegű büntetés - amely egyelőre még nem jogerős - hárommillió forint volt. I. Zivkovics Natália______________ Általános ellenőrzést tartott a járóbeteg-szakrendelőkben az Egészségbiztosítási Felügyelet. Azt vizsgálták, hogy a szakorvos jelen van-e a rendelés legelején, illetve hogy milyenek a parkolás, a vizitdíjfizetés és a mellékhelyiség-használat körülményei. Budapest 24 kerületi szakrendelőjének 131 szakrendelését keresték fel. Holchacker Péter elnökhelyettes közölte: két területen tapasztaltak komoly hiányosságokat. A rendelések 25 százaléka nem kezdődött meg időben, a szakorvos a rendelés kezdete után 10 perccel még mindig nem érkezett meg. A mellékhelyiségek felszereltsége 83 százalékban nem volt megfelelő, hiányzott a WC-papír, a szappan és a kéztörlő. A vizitdíjfizetés lehetőségeinek vizsgálatakor viszont csak elenyésző esetben találtak problémát. Itt elsősorban az volt a gond, hogy nem volt megfelelő a díjfizetésről szóló tájékoztató. A parkolással is nagyjából minden rendben volt, az intézmények 70 százalékánál volt ingyenes parkolási lehetőség - mondta az elnökhelyettes. A vizsgálat alapján a felügyelet nem szabott ki bírságot. Holchacker úgy fogalmazott: ez egy általános helyzetfelmérés volt, s a nyilvánosság erejével igyekeznek felhívni a figyelmet a hiányosságokra, amelyeket jeleznek az ÁNTSZ-nek is. Hozzátette azt is, hogy a felügyelet létrehozása óta eltelt fél év alatt több mint kétezren keresték fel munkatársaikat, igaz, a panaszok egy része a 2007. január elseje előtti időszakra vonatkozott, így ezekben az esetekben nem volt hatáskörük eljárni. Ez idő alatt 154 elsőfokú döntést hoztak, és 78 esetben szabtak ki bírságot. A legmagasabb öszszegű büntetés - amely még nem jogerős - hárommillió forint volt.