Magyar Nemzet, 2007. november (70. évfolyam, 298-326. szám)

2007-11-02 / 298. szám

, 2007. november 2., péntekLátó-Tér Magyar Nemzet Integráló óvodát zárnak be Szegeden Decembertől költöztetik új helyre a Down-szindrómás és autista gyermekeket 11 Munkatársunktól____________________ E­ gy szeptember végén elkészült ÁNTSZ-jelentésre hivatkozva december végén bezárnak Sze­geden egy, a belváros közepén, a Deák Ferenc utcában működő óvodát, ahol Down-szindrómás és autista gyerme­keket integráltan, azaz egészséges társaik­kal együtt nevelnek. Erről egy hétfőn ösz­­szehívott, kedden megtartott szülői érte­kezleten tájékoztattak. A közoktatási tör­vény értelmében tanév közben oktatási in­tézmény működésén változtatni, azt be­zárni vagy áthelyezni csak akkor lehet, ha az épülete életveszélyes állapotban van. A szülői értekezleten Kardos János, az önkormányzat oktatási irodájának vezető­je és Lóczi Tünde, az óvodaigazgatóság ve­zetője azt állították a szülőknek: nem be­zárni akarják az óvodát, csupán áthelyez­ni, mert az ÁNTSZ olyan hiányosságokat tárt fel az épületben, amelyek miatt a gyer­mekek nem maradhatnak ott tovább. A gyermekeket ezért nevelőikkel együtt a vá­ros szélén lévő intézménybe helyezik át. Bár a tájékoztatón először azt állították az illetékesek, hogy egyetlen dolgozótól sem válnak meg, a későbbiekben már többször is azt mondták, hogy négy óvónőt helyez­nek át a Gyík utcai intézménybe, illetve a dajkákat is átminősítik. Az óvodában je­lenleg három csoportban vannak gyerme­kek, mellettük hat óvónő dolgozik. A Gyík utcai intézmény azonban csupán két cso­portot tud fogadni. A szülők a tájékoztatást értetlenül fo­gadták: ha ugyanis életveszélyes az épület, akkor már a következő napokban sem vi­szik oda gyermekeiket, ha azonban nem az, akkor törvénysértésre készül az ön­­kormányzat. A szülők kifogásolják azt is, hogy a város szélére költöztetné az óvodát az önkormányzat, valamint hogy a jelen­legi három csoportot két csoportba von­nák össze. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a jelenlegi csoportonként három-négy fő­ről akár a duplájára is nőhetne a speciális nevelési igényű gyermekek létszáma, ami már nem szolgálná az integrációt. A neve­lők ugyanis nem biztos, hogy boldogul­nak a nagyobb létszámú, speciális fejlesz­tésre szoruló gyermekekkel, ez viszont az egészséges csemeték hátrányára is válhat. Az egyik Down-kóros kisfiú édesanyja ar­ra is felhívta a figyelmet: gyermekénél nem néhány hétig, hanem egy teljes évig tartott, amíg beszoktatták az óvodába, fejlődése szempontjából kifejezetten ká­ros lenne, ha ezt elölről kellene kezdeni. A szülők attól is tartanak, hogy a költözte­téssel megszűnik az integrálás. A város szélére ugyanis várhatóan csak azokat a gyermekeket viszik ki, akiknek minden­képpen szükséges a fejlesztőpedagógus a neveléséhez, a többiek (amennyiben tehe­tik) inkább közelebbi intézménybe viszik csemetéjüket. Kardos János a szülői értekezleten be­ismerte: az épület nem életveszélyes, csak a fűtési rendszer balesetveszélyes. Az irodavezető többször is hangsúlyozta az értekezleten: nem bezárni akarják az óvodát. Ennek ellenére a szerdai Délmagyarország című megyei napilap­ban Sólymos László (MSZP) alpolgár­mester kifejezetten az óvoda bezárásáról beszélt. Az ÁNTSZ egyébként kilenc pontban fogalmazta meg aggályait, ezek között szerepel az önkormányzat által is súlyos gondnak tartott korszerűtlen fűtési és vi­lágítási rendszer. A helyhatósági számítá­sai szerint előbbi javítása kétmillió, utób­bié pedig egymillió forintba kerülne. Az ÁNTSZ hibaként rója fel továbbá, hogy a konyha nem szellőzik megfelelően, a dol­gozóknak nincs külön szociális helyisé­gük, nincs külön gazdasági bejárat, nincs játszóudvar, illetve az intézményen kívüli hulladéktárolás nem megoldott. A valóságban azonban az óvoda kony­hájában már évek óta nem főznek, a dol­gozóknak van külön mosdójuk és öltöző­jük is, az óvodának pedig soha nem volt játszóudvara, és a kukákat mindig a ház kapubejárójában tárolták. (Az óvoda egy több mint száz éve épült ház földszintjén működik, felette most is lakások vannak.) A szülők elmondták azt is: a ház kémé­nyeit augusztusban újították fel, így azok nem lehetnek balesetveszélyesek. A fűtési rendszer kétmillió forintos javítási költsé­geiről a szülők úgy vélekednek: hat gáz­­konvektor van az óvodában, cseréjük da­rabonként körülbelül hatvanezer forintba kerülne. Ezekbe a költségekbe egyébként a szülők is hajlandók lennének beszállni. Az értekezleten az egyik szülő felvetet­te: a szemközti, szintén önkormányzati tulajdonú épületben szeptemberig egy magánóvoda működött, helyiségei most üresek. A felújítás idejére átköltözhetne oda az óvoda, így nem vadidegen környe­zetbe, a város szélére kellene elzarándo­kolniuk a szülőknek a gyerekekkel. Kar­dos János azt ígérte: a szülők által felve­tett kérdéseknek utánanéz, és november 12-én egy újabb értekezleten válaszol azokra. Másnap, szerdán reggel azonban érde­kes levél fogadott minket az óvodában - mondta el lapunknak az egyik szülő, Szabóné Frank Emese. A dokumentum­ban az áll, hogy gyermekének egy másik óvodát javasolnak a jelenlegi helyett, ha azonban a felkínált intézmény nem felel meg, november 6-án telefonon kérjen egyeztetésre időpontot a megnevezett ügyintézőnél. Szabóné közölte: fia szemé­lyes adatait teljesen elírták, lányának má­sik óvodát ajánlottak fel, mint fiának, a személyes egyeztetést pedig hamarabb kell megejteni, mint ahogyan az oktatási iroda vezetőjével megbeszélt újabb szülői értekezletet megtartják. Emellett november 9-én ülésezik Sze­ged közgyűlése, a testület elé kerülő elő­terjesztés ugyancsak arról szól, hogy a Gyík utcai óvodába költöztetik a Deák Fe­renc utcai óvoda csoportjait. A szülők egyébként úgy vélik: óvodá­jukat azért kell bezárni, mert a közelben négy hónapja nem tud megnyitni egy ka­szinó. A szerencsejáték-barlang ugyanis kétszáz méternél közelebb van az óvodá­hoz, így nem kaphat működési engedélyt. Év közben, december elsejétől bezár egy óvodát Szegeden az önkormányzat. Az intézménybe járó gyermekek egy­­harmada Down-szindrómás vagy autista, őket integráltan nevelik az óvodában. A három csoporttal - a belváros szívében lévő ingatlanban - működő intézményt egy városszéli óvodában akarják elhelyezni, ahol két csoportnak van hely. A döntésről kedden tartottak szülői értekezletet úgy, hogy az erre szóló meghívót hétfőn adták át. Az ön­­kormányzat oktatási irodájának vezetője november 12-re újabb tájékoztatást ígért, ám azóta kiderült: november 9-én a közgyűlés várhatóan végleges döntést hoz az ügyben. A szülők szerint egy közelben épülő kaszinó megnyi­tása, illetve az óvodaépület esetleges eladása állhat a háttérben. Magyar cunamikórház Szumátrán Habsburg György elnök szerint nagy vérveszteség érheti a hazai Vöröskeresztet Mi lett a cunamikárosultaknak gyűjtött magyar adományok sorsa? Vajon milyen fázisban tartanak a Magyar Vöröskereszt által finanszírozott kari­tatív építkezések Délkelet-Ázsiában? A többi közt erről nyilatkozott la­punknak Habsburg György, a jótékonysági szervezet elnöke. Csontos János_________________________ S­ okakat meglepetésként ért szerep­­vállalása a Magyar Vöröskereszt­nél: jobban el tudták képzelni utazó nagykövetként. Három év elnö­­kösködés után, egy évvel a ciklus lejárta előtt már bevallhatja: igazolta a várakozásait e merőben új munkakör? - Őszintén szólva nem pontosan tud­tam, hogy mire vállalkozom, de nem is volt túl sok időm töprengeni rajta. 2004. december 4-én választott meg a közgyűlés elnöknek, s december 26-án megtörtént a cunamikatasztrófa. Lehet mondani, hogy szinte azonnal a mély vízbe kerültem, ak­ció közben ismertem meg a szervezetet. Éles szituációban még a megyei tevékeny­ségekről is könnyebb valósághű képet kapni. - Mennyiben volt más ez a misszió ah­hoz képest, mint amit addig művelt? - Személyes kapcsolatom azelőtt nem volt a Vöröskereszttel, így érdemi tapaszta­latom sem a szférában. Amikor felkértek erre a tisztségre, áttekintettem azokat a te­rületeket, ahol valóban segíthetek. Két ilyet találtam: egyrészt a nemzetközi kapcsolat­­teremtést, másrészt a nagyobb nyilvános­ság elérését, a társadalmi elismertség kiter­jesztését. Úgy érzem, mindkettőben előre tudtunk lépni. Egy minapi konferencián az idősek helyzete volt a téma, s tizennyolc or­szág példatárát sikerült felvonultatni. A ta­valyi nemzetközi konferenciánkon pedig a véradással kapcsolatos kreatív ötleteket cseréltük ki. Időközben nemcsak az Euró­pai Unió koordinációs csoportjának let­tünk tagja, de aktívabb az együttműködés a föderációval, a 186 nemzeti Vöröskereszt­szervezettel is. A tekintélynövekedés olyas­miben is megmutatkozik, hogy a föderáció európai bizottsága Budapestre jött. A hazai társadalmi elismertség pedig a láthatóság­gal és átláthatósággal függ össze. Azon tör­jük a fejünket, mit tehetünk az önkéntese­kért, hogy büszkék lehessenek a misszió­jukra. - Ez bizonyára nem zökkenőmentes, hi­szen a Magyar Vöröskereszt monopolhely­zete immár a múlté, számos más karitatív szervezet is tevékenykedik az országban... - A monopolhelyzet még a nonprofit szektorban sem szerencsés: nekünk, a leg­nagyobbaknak is folyton bizonyítanunk kell, s ez erőfeszítésre serkent. Ez még ak­kor is így van, ha a karitatív szférában nem beszélhetünk piaci értelemben vett ver­senyről. - A szökőárprojekt három évvel ezelőtt az egész nemzetet megmozgatta. El tudnak számolni az adományokkal? - Egy ilyen szervezetnek erre mindig készen kell állnia - nem sokkal az érkezé­sem után estünk át például egy alapos számvevőszéki vizsgálaton. Egy ilyen ter­mészeti csapás után először mindenki azt küld a térségbe, amit szükségesnek gon­dol; később a Vörös Félhold kért speciális eszközöket. A harmadik fázis az újjáépí­tés. A háromszázezer áldozatot követelő cunami után a hazai közjogi méltóságok által kezdeményezett gyűjtés révén a Ma­gyar Vöröskereszt segélyszámlájára ta­valy év végéig közel 753 millió forint érke­zett magánszemélyektől, cégektől és civil szervezetektől. Ebből idén január végéig 251,3 millió forintot fordítottunk a Srí Lanka-i és indonéziai segélyprogramok finanszírozására. A fennmaradó, ugyan­csak e projektre fordítandó 501,5 millió forintot elkülönített, kamatozó bank­számlára helyeztük.­­ Sri Lankán - a régi Ceylon szigetén - májusban már közösségi házat is avattak... - Az intézmény Ahangama faluban, Habaraduwa város közelében épült meg, és többet nyújt a Magyarországon ismert mű­velődési házaknál, hiszen iskolai előkészí­tőt, könyvtárat, számítógépszobát, játszó­teret, rendezvény- és fitnesztermet is ma­gában foglal. Az építési és szervezési költsé­gek együttesen 25,8 millió forintra rúgtak, s a Magyar Vöröskereszt fedezi az átadástól számított egy éven át a közösségi ház mű­ködtetési költségeit is. - Indonéziában miért épp a kórházépí­tés mellett döntöttek?­­ Nyugat-Szumátrán, Banda Aceh vá­rosban, amelyet a szökőár nagyrészt bele­mosott az óceánba, kifejezetten gyermek­­klinika építésére volt szükség. Ám olyan az egészségügyi rendszer, hogy ez csak felnőttkórházzal együtt működtethető. Az elpusztult Meuraxa kórházat a tengerpart­tól távoli, biztonságos helyen építi újjá a Hilfswerk Austria osztrák segélyszervezet. e 89 ágyas osztrák kórház mellett, önálló épületben épül fel a Magyar Vöröskereszt 23 ágyas gyermekkórháza, amely orvos­­technológiailag kapcsolódik az osztrák felnőttkórházhoz. Közel van hozzá, de kü­lön épületben. Az avatás november köze­pén esedékes. - Miért késett az átadási időpont egy év­vel az eredeti tervekhez képest? - Voltak problémák a telektulajdo­nossal, és az indonéz bürokrácia is le­gendaszámba megy: a helyi hatóságok csak tavaly szeptemberben, egy évvel a tervezett időpont után adták ki az építési engedélyt, így az újjáépítési folyamat is épp ennyit csúszott. Helyi tervezőkkel és építőkkel dolgoztattunk - ez is előfelté­tele volt a projektnek. A kórházakban, amelyeket műszerezve adunk át, s a mű­ködését is finanszírozzuk egy ideig, kizá­rólag indonéz orvosok és ápolók gyógyít­hatnak. - Mi lesz a sorsa az adományozók által összegyűjtött összeg többi részének? - A pénzadományokat tartósan lekötöt­tük, s az elkészült munkákat utólag fizetjük ki. Minden átutalás publikus, mint aho­gyan a Hilfswerk és a Magyar Vöröskereszt közötti szerződés is.­­ A látványos ázsiai építkezések mellett azonban a szervezet fő tevékenysége nyilván belföldre összpontosul.­­ Sokszor felvetődik, mi a fontosabb: az alapmisszió vagy az új kezdeményezések. Negyedmillió tagunk van, 42 ezer önkénte­sünk, az utánpótlást pedig a 75 ezer ifjúsá­gi vöröskeresztes jelenti. Júliusban és au­gusztusban 29 balatoni strandon tartottak önkéntes ügyeletet a fiatalok, közel ezer esetet látva el. Évi 250 ezer véradó és 450 ezer véradás mellett 110 ezer elsősegély­vizsgázóról is beszámolhatok. De a hagyo­mányos tevékenységen túl megemlíthető a jól működő somogyi program, amely a fo­gyatékosokat és a hajléktalanokat segíti, igyekezve visszavezetni őket a munkaerő­­piacra. E projektekben - így például Győr- Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár- Beregben - gyakran nem a pénz, hanem a tudás és a tapasztalat játssza a nagyobb sze­repet, noha Kaposváron pályázati úton egy kétszázmilliós hajléktalanszálló is meg­épült. Nem lehet eleget foglalkozni az elöre­gedés problémájával sem, ami összefügg a demográfiai katasztrófával. Egy szülőképes nőnek átlagban 2,1 gyermeket kellene vi­lágra hozni a társadalom regenerációjához, ám Európában ez a szám családonként 1,44 körül van, nálunk pedig mindössze 1,25.­­ Van tehát feladata jócskán a Vöröske­resztnek is. A társadalmi beágyazottság azt is jelenti, hogy a szervezetnek nincsenek fenntartási gondjai? - Tény, hogy a közjogi méltóságok egy­másnak adják nálunk a kilincset, de a társa­dalmi presztízst a költségvetési támogatás kevéssé tükrözi. Míg ez a támogatás 2000- ben félmilliárd forint volt, idén pedig 243 millió, az új költségvetés mindössze 200 millióval számol. Ez igen nagy vérveszteség volna, számos alapmissziót is vissza kelle­ne fognunk. - Tavaly ötpárti egyetértéssel sikerült megnövelni az összeget... - Ebben a konszenzusban reményke­dünk idén is. - Meddig tervezi az elnökösködést? - A mandátumom jövő év végéig szól, majd a közgyűlés dönt a továbbiakról. A vérfrissítés mindig jót tesz, két ciklusnál többet azonban semmiképpen sem tudok elképzelni.

Next