Magyar Nemzet, 2007. december (70. évfolyam, 327-354. szám)

2007-12-01 / 327. szám

Zuschlag-dosszié: újabb tétel Újabb félmillió forintos tétel­lel gyarapodott a Zuschlag­­ügy dossziéja, amit egy fővá­rosi szakbizottság adott támo­gatásként a fiatal szocialisták által működtetett Biztos Pont Egyesületnek. Alapos a gyanú, hogy a közpénzt a Fiatal Balol­dal 2004-es táboroztatására használták fel - tudta meg a Magyar Nemzet. it Pál Gábor_____________________ I­nformációink szerint a fővárosi önkormányzatból nemcsak a városrendészeti, hanem a társadal­mi kapcsolatok bizottsága is támo­gatta korábban a Zuschlag-ügyben elhíresült Biztos Pont Egyesületet. A Marsovszky Balázs MSZP-s poli­tikus által jegyzett szervezet félmil­lió forintot kapott táboroztatásra 2004-ben. Loppert Dániel (Fidesz) szerint erős a gyanú, hogy a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták közpon­ti nyári táborát többek között ebből a pénzből finanszírozták három év­vel ezelőtt, teljesen szabálytalanul. A legnagyobb ellenzéki párt ifjúsá­gi tagozatának vezetője - aki a fő­városi önkormányzat esélyegyen­lőségi és kisebbségi bizottságának a tagja - lapunkat arról is tájékoz­tatta, hogy a 2004-es támogatással kapcsolatos részletes dokumentá­cióhoz azért nem lehet már hozzá­férni a városházán, mert a Bács- Kiskun Megyei Főügyészség min­den olyan papírt lefoglalt, amely a szocialistákhoz köthető fiktív szer­vezetek pályázataival kapcsolatos. A Zuschlag-ügybe keveredett „ci­vil” szervezetek - mint például a Biztos Pont, a Floppa, a Vörösfe­nyő, az Atlasz vagy a XXI. Század Kulturális Egyesület - egyébként több mint 20 millió forintot kaptak 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben csak a fővárosi önkormányzat vá­rosrendészeti bizottságának köz­­biztonsági pályázatain. A Biztos Pont Ifjúsági Egyesület hét éve létezik, a szervezet elnöke 2006 végéig Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal budapesti elnöke, az MSZP budapesti elnökségi tagja volt. Az ifjúsági egyesület vezetését Zuschlag személyi titkára, Lados István vette át tőle, aki jelenleg is előzetes letartóztatását tölti. Marsovszkyt azért nem helyezte az ügyészség előzetesbe, mert állítása szerint a Zuschlag-ügy kirobbanása után visszafizette a Biztos Pont által különféle minisztériumi és fővárosi pályázatok során elnyert mintegy hatmillió forintot, s bár a büntető­jogit nem, az erkölcsi és polgári jogi felelőségét elismerte. Eközben Szabó Ferenc Bács- Kiskun megyei főügyészhelyettes úgy nyilatkozott: február közepén fejeződhet be a Zuschlag János és társai ellen folyó bűnügy nyomozá­sa. A gyanúsítottak száma 11-re emelkedett, de az ügy jelenlegi állá­sa szerint nem valószínű, hogy to­vábbi gyanúsítások lesznek A leg­újabb gyanúsítottakat „járulékos bűnsegédi magatartással” vádol­ják. Egy kiskunhalasi ügyvéd készí­tette azoknak a cégeknek a szerző­déseit, amelyeknek a nevében számlákat állítottak ki a pályázaton kapott pénzek dokumentálásához, amiket aztán benyújtottak a mi­nisztériumokba a támogatások el­számolásához, egy másik személy a számlázást végezte, a harmadik pe­dig egy román állampolgárságú fér­fi, aki a letartóztatásáig körözött Lados Istvánt - Zuschlag személyi titkárát - bújtatta Romániában. Zuschlagon kívül Lados István és Katus Ferenc (MSZP) tölti jelenleg is előzetes letartóztatását. A vizsgált szervezetek mintegy 75 millió fo­rint pályázaton nyert pénzzel nem tudnak elszámolni. Ki mit vall a Gripen-ügyben? Folytatás az 1. oldalról­­ Az MDF elnöke szerint ugyanis az MSZP és a Fidesz is „mismásol” az ügyben, pedig a beszerzésről az Or­­bán-kormány, annak 2003-as mó­dosításáról pedig a Medgyessy­­kormány döntött. Pokorni Zoltán, a Fidesz akkori elnökeként nyilatkozott. „Politikai tanúvallomásban” (valójában egy, a távirati irodának eljuttatott közle­ményben) igazolta, hogy az általa vezetett párt, illetve politikusai semmilyen formában - sem köz­vetve, sem közvetlenül, sem közve­títő cégeken vagy magánszemélye­ken keresztül - nem kaptak illegális pénzügyi támogatást a Gripen va­dászgépek beszerzése kapcsán, az akkori döntést kizárólag szakmai szempontok indokolták. Az MSZP szóvivője kijelentette: „nem kívánnak beszállni abba a cirkuszba”, amit Dávid Ibolya kez­deményezésével próbált elindítani. Nyakó István megjegyezte: ha Dá­vid Ibolyának lelkiismeret-furdalá­­sa van, akkor annak az árát nem az akkori ellenzéki pártokkal kell megfizettetni, hanem az Orbán­­kormány igazságügy-minisztere­ként szólni kellett volna a kor­mányülésen, hogy a Gripen-ügy körül gyanús dolgok zajlanak. Az SZDSZ érti, de nem fogadja el Dá­vid kezdeményezését, amellyel az igazságügy- minisztersége alatt ho­zott kormányzati döntéshez a libe­rálisok utólagos támogatását kéri -írta közleményében Gusztos Péter ügyvivő. A politikus hangsúlyozta: pártja hat éve ellenzi a Gripenek be­szerzését. Ebben az ügyben nem a pártoknak, hanem a független igaz­ságszolgáltatásnak van teendője, az MDF elnöke pedig rossz ajtón ko­pogtat: ők döntöttek, nekik kell szá­mot adniuk a gyanús közbeszerzés­ről - tette hozzá a képviselő. Ismert, a Gripen-botrány az STV svéd televízió dokumentum­filmje miatt robbant ki még nyá­ron. A bécsi államügyészség utasí­tására azóta vizsgálat folyik Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletem­ber ellen a Gripen-üggyel összefüg­gésben, és az államügyész Magyar­­országon is kutakodik. Az osztrák üzletember, aki az Osztrák Nép­párthoz (ÖVP) tartozó Maria Rauch-Kallat volt egészségügyi mi­niszter férje, a film szerint egy Red Diamond nevű off-shore cégen ke­resztül szerződést kötött a BAE­­Systemsszel a Gripen-üzlet cseh- és magyarországi elősegítésére, és ál­lítólag a szolgálataiért több millió euró „jutalékot” kapott 2002-ben. A svéd híradások szerint Pouilly gróf egy magyarországi vadászkas­télyban akkoriban „fekete autókkal érkező vendégeket” is fogadott. A magyar Gripenek beszerzéséről azonban még 2001-ben született megállapodás, a szerződést pedig 2003-ban módosították, közel a duplájára növelve a vadászgépek bérlésének árát. 32007. december 1., szombat Belföld • Magyar tüntet ■MBMMMI M m m I xxxxxx: ■ mmm MSWS ■ ■■ x ■ ■ ■ : : xxXxXx x xx ■ ; ■ x:XxX:X:X:XxXx,: x-xx- ; x xX:X:XxXxXxXx.X. -x x :: x...... «! I X . I xx xXíxXxX; H1 | x | MM ■ ■ x xXXXXX...... x MM Xxxxxjxxx: X | X | MB...MM ■ MRMM Ml *M MMMI 11 ■ I HMM MM „Majd ha felnősz, megérted” Gyurcsány Ferenc a Kádár-rendszer negatívumaival példálózott szimpatizánsainak Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök tegnap este Mosonma­gyaróváron idős baloldali la­kosok előtt, a tüntetőkkel kö­rülzárt Pártok Házában foly­tatta az általa meghirdetett „Nagy párbeszédet”. N­ Joó István______________________ F­üttykoncert igazította el mun­katársunkat, hogy merre van Mosonmagyaróvár Engels utcájá­ban a Pártok Háza. Ugyancsak e több száz ember füttyéből, kerepeséből, nem épp hízelgő rig­musaiból lehetett tudni, hogy egy időben érkeztünk Gyurcsány Fe­renc miniszterelnökkel. A szalag­gal - és persze rendőrökkel - távol tartott tüntetők lába előtt hatal­mas tábla: „Zuschlag vár!” De akasztófa rajzát is lehetett látni né­melyik transzparensen. Valaki azt tudakolta fennhangon a kormány­főtől, MSZP-elnöktől, mit szólna ahhoz, ha három műszakban dol­gozna, és ötvenkét évesen 67 ezer forintot keresne. Odabent egészen más volt a hangulat: templomi áhítatra emlé­keztető, ám ezt az illúziót a minisz­terelnöknek kijáró ropogós taps oszlatta szét, és az a tudat, hogy a lakossági fórum helyszíne az egy­kori MSZMP székháza volt. Gyurcsány a Nagy párbeszédnek elkeresztelt programsorozat mo­sonmagyaróvári epizódja során is hamar megtalálta kedvenc anya­gyermek hasonlatát, amelyben az anya ő, a kiskorú gyermek pedig a társadalom. „Ne rágd már a fülem, arany szívem! Nem tudok neked mindent adni, majd ha felnősz, megérted” - játszotta el a családi­as életképet a megszorítások iga­zolására, hogy aztán megértését is kimutassa. „Tudom én, hogy ne­hezen viseli az ország, hogy tovább kell menni az úton.” Látva, hogy idős hallgatói, bár lélekben még kitartanak mellette, keserű voná­saik mégsem engedtek fel, memó­riagyakorlatot kezdeményezett: „Emlékeztek rá, hogy a telefonra tíz évet kellett várni? S hogy meny­nyire előre kellett gyűjteni a Tra­bantra? A szomszédnak sem volt banánja, hát nem tűnt fel, hogy ne­künk sincs.” Gyurcsány szerint te­hát ma sem rossz a helyzet. Bár az­zal az észrevétellel élt: „Akkor nem lehet többé fenntartani az ingye­nesség látszatát, a végén így is, úgy is önöknek kell fizetni.” A kiút ter­mészetesen az egészségügyi rend­szer „mélységes átalakítása, mely­nek nyomán legyünk végre közé­pen mi, biztosítottak és betegek, és legyenek az orvosok és biztosítók, akik a mi kegyeinkért törik össze magukat”. A jó szónok kitalálja hallgatói gondolatát, Gyurcsány Ferenc történetesen azt, hogy a baloldali nyugdíjasoknak tovább­ra sem tetszik a fizetőssé tétel eről­tetett divatja. A miniszterelnök le­csapott: „Azt gondolják, nem tud­nék 150 népszavazást kezdemé­nyezni, hogy a kenyérért ne kelljen fizetni? De hisz az maga volna a kommunizmus! Ha egy országot erősebbé akarunk tenni, nem mondhatjuk, hogy ne tegyünk erő­feszítéseket.” Megtudhattuk, Gyurcsány Ferenc elöl jár a példá­val: már egy éve heti két alkalom­mal kondícióteremben erősít. Emlékeztek rá, hogy a telefonra tíz évet kellett várni? - érvelt a miniszterelnök FOTÓ: NAGY BÉLA Elnapolták az őszödi pert A bíró egyelőre nem döntötte el, megidézi-e az őszödi per követke­ző tárgyalására Veres János pénzügyminisztert, hogy megkérdezze tőle, milyen adatokat hozott nyilvánosságra a kormány a legutóbbi országgyűlési választások előtt. A mintegy kétszáz felperes ugyan­is arra hivatkozik: Gyurcsány Ferenc és Veres János teljesen alapta­lanul dübörgő gazdaságról és nagy jólétről beszélt, ezzel megaka­dályozta a polgárokat választójoguk szabad gyakorlásában. 11 Kulcsár Anna_________________ A több mint négy órán át tartó bírósági tárgyalás rendben zajlott le, habár a mintegy kétszáz felperes közül legalább egy tucat­nyian elálltak a keresetüktől, nem kívántak tovább részt venni az ügyben. Egy jelenlévő azt mondta: sokan attól félnek, hogy elveszítik állásukat, vagy egyéb retorzió éri őket. A felpereseket képviselő Kal­már László bejelentette: kifogást emel a Fővárosi Ítélőtáblánál ami­att, mert a 2006 szeptemberében megindított per első tárgyalását csak tegnap tartották meg. A kép­viselő a bíró felhívására elmondta: változatlanul azt állítják, hogy a miniszterelnök és a pénzügymi­niszter a legutóbbi országgyűlési választások előtt nem hozta nyilvá­nosságra azokat az adatokat, ame­lyekből megítélhető lett volna, mi­lyen eredménnyel kormányoztak ez előző négy évben. Az alperesek által helyenként közölt informáci­ók pedig valótlanok voltak. A szá­mokból levont következtetéseik rá­adásul kifejezetten megtévesztet­ték a választókat, hiszen semmi sem volt igaz abból, hogy nagy a jó­lét, dübörög a gazdaság, száguld a pannon puma, s egész Európa minket irigyel. A választásokat kö­vetően emiatt - mint Kalmár Lász­ló elmondta - trauma érte a társa­dalmat, hiszen az őszödi beszédből kiderült, hogy hazudtak éjjel, ha­zudtak nappal, és négy évig nem csináltak semmit. A felperesek a jogsértés megállapítása mellett azt is kérték, hogy a bíróság a prece­densperben tiltsa el a két alperest a további hasonló cselekedettől: 2010-ben ne ismétlődhessen meg a 2006-os eset. Személyenként 100- 100 ezer forint jelképes nem vagyo­ni kártérítést is igényeltek. Ha ez nem lenne megállapítható, akkor szerintük Gyurcsány Ferencet és Veres Jánost közérdekű bírság megfizetésére kell kötelezni. Elvár­ják a nyilvános bocsánatkérést is, amely a parlament plénumán han­gozhatna el. A felperesek kezdemé­nyezték Sólyom László köztársasá­gi elnök tanúkénti meghallgatását is, ugyanis az államfő tavaly no­vemberben a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta: a Mi­niszterelnöki Hivatal hamis adato­kat küldött meg a Köztársasági El­nöki Hivatalnak a költségvetési hi­ányról. Kovács Kázmér ügyvéd, az alpe­resek jogi képviselője meglehetős tömörséggel azt fejtegette, hogy ügyfelei semmilyen jogszabályt nem sértettek meg. Bizonyítást nem ajánlott fel. Ellenezte, hogy a bíróság a felperesek kérésére elren­delte a pénzügyminiszter szemé­lyes meghallgatását. A tanácselnök közlése szerint a bíróság először a felperesek kérelmének jogi alapjai­ról dönt, s csak azután foglal állást arról, indokolt-e pszichológus szakértők meghallgatás­a társada­lom-lélektani hatások elemzésé­hez, a kár meghatározásához. A bí­róság írásban közli az ügyfelekkel, mikor lesz a következő tárgyalás, és arra milyen tanúkat, szakértőket idéz meg. ■ ERŐS RENDŐRI FELÜGYELET. A bí­róság Markó utcai székháza előtt két rendőr posztolt tegnap reggel, az előtérben pedig 8-10 egyenru­hás várakozott, miközben a kétszáz felperes más ügyfelekkel együtt be­bocsátást nyert az épületbe. Az emeleti tárgyalóterem ajtaját hat rendőr vigyázta, ők sorfalat alkotva engedték be az ügy felpereseit és a sajtó nagyszámú képviselőjét a tár­gyalóba. Odabent is rendőrökkel találkozhattunk, a terem két olda­lán két-két hatósági személy fel­ügyelte a rendet. Pataki Árpád, a polgári per tanácselnöke a felpere­sek kérdésére azt válaszolta, nem ő hívta ki a rendőrséget, igazgatási jogkörben azonban mód van rá, hogy értesítsék a rendfenntartókat, ha szükség lenne rájuk. A rend­őrök egyébként bilincset, gumibo­tot, pisztolyt, rádió-adóvevő ké­szüléket és mobiltelefont tartottak maguknál. Gatter László, a Fővá­rosi Bíróság elnöke a tárgyalás után érdeklődésünkre azt mondta, a résztvevők nagy száma miatt az elnökség értesítette az V. kerületi kapitányságot. A bírósági folyosón is tiltakoztak a felperesek a megtévesztő kormányzati propaganda ellen fotó: nagy Béla

Next