Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)

2008-07-01 / 178. szám

2Magyar Nemzet- Belföld 2008. július 1., kedd Rovatvezető: Huth Gergely Kevés ajánlat érkezett a kis postákra m bakonyi Apám_______________ Kudarc a Magyar Postának, nekünk pedig tragédia - így értékelték a Postapartner program első ütemének eredményhirdetését a jelentkezők. Tegnap ugyanis kiderült, hogy Heves, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 291 postájából mindössze 52 kisposta üzemeltetésére tettek érvényes ajánlatot vállalkozók, akik nemrég még 252-t is átvettek volna. A visszalépések oka, hogy a közbeszerzési eljárás nemrég aktuálissá vált ajánlattételi szakaszában kiderült: a társaság mintegy 40-45 százalékkal kevesebb pénzt adna a kis posták üzemeltetésre, mint korábban. Ez még arra sem elegendő, hogy a szakmunkás bérminimumot kifizessék az alkalmazottaknak. Mindezek tükrében akár 30-35-re is csökkenhet a ténylegesen szerződéskötők száma - mutattak rá a programra jelentkező vállalkozók, akik abban reménykednek: a kisposták átvételére új ajánlattal áll elő a társaság. A Magyar Posta tavaly októberben hirdette meg a Postapartner programot, melynek lényege, hogy vállalkozókat, önkormányzatokat vonjanak be a postai szolgáltatások ellátásába. ■ KORLÁTOZOTT KÉZBESÍTŐSZTRÁJK: Határozatlan idejű sztrájkba kezdett tegnap a Kézbesítők Szakszervezete annak érdekében, hogy a postásoknak ne kelljen ügynöki, kereskedelmi tevékenységet végezniük, például sorsjegyet árulniuk. A munkabeszüntetésben részt vevők ellátják klasszikus kézbesítői feladatukat, viszont nem foglalkoznak értékesítési tevékenységgel. Pályázat légibázisra Tegnap óta lehet pályázni a szentesi légimentő-bázis megépítésére, ugyanis megjelent a Közbeszerzési Értesítőben a helikopterhangár és a légimentő - állomás kivitelezéséről szóló felhívás - tudatta az egészségügyi tárca. A kiírás értelmében a nyertesnek legkésőbb december végéig kell felépítenie a bázist, a minisztérium 60 millió forintot biztosított a szentesi légimentőbázis megépítésére. (MTI) Reménykedőből 17 Tizenheten vették meg a tegnapi határidőig az MTV elnöki pályázatán induláshoz szükséges dokumentációs csomagot. A posztért versenybe szállók szeptember 15-én adhatják le pályázatukat, majd október első három napján mutathatják be személyesen is elképzeléseiket a kuratórium elnökségének. A pályázati procedúra október 14-ig zárul le: addig vagy betöltik a tisztséget, vagy új pályázatot írnak ki, ellenkező esetben a kuratóriumi elnökség megbízatása megszűnik, tagjai pedig nem jelölhetők a következő testületbe. (MTI) Gyurcsány Szocintern-alelnök Gyurcsány Ferencet a Szocialista Internacionálé (SI) athéni kongresszusán egyik alelnökké választották - közölte Nyakó István MSZP-szóvivő. Az SI újjáválasztotta elnökké a görög Jeorjosz Papandreut, és a Szocintern tagja lett Borisz Tadics szerb elnök Demokrata Pártja. (MTI) Horváth Ágnes öröksége Már nem is kötelező a kórházi széf? • Az intézményvezetők bizonytalanok Mégsem kötelező minden betegágy mellé széfet biztosítani - ma már így értelmezi az Egészségügyi Minisztérium a Horváth Ágnes korábbi tárcavezető idején született rendeletet. A kórházvezetők többsége azonban erről nem tud. __Zivkovics-Mizsli___________ Meglepő választ kaptunk az Egészségügyi Minisztériumtól arra a kérdésre, hogy tervezik-e a módosítását vagy a visszavonását annak a rendeletnek, amely szerint a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek minden betegágy mellé széfet kell biztosítaniuk. A tárca sajtóosztálya azt közölte: ez már ma sem kötelező. A jogszabály áprilisban, azaz még Horváth Ágnes, a széfrendelet kitalálójának minisztersége idején módosult, miután rengetegen követelték, hogy tegyék egyértelművé: nem kell széfet biztosítani például a gyermekeknek vagy a pszichiátriai betegeknek. Csakhogy még egy ponton megváltoztatták a szöveget, kihagyták belőle az „önálló” szót, amit sokan észre sem vettek. Az eredeti szöveg így szólt: „minden beteg részére személyes használatú tárgyainak biztonságos őrzésére alkalmas, önálló széf elhelyezése”, míg a módosított, „minden beteg részére személyes használatú tárgyainak biztonságos őrzésére alkalmas széf elhelyezése, a fizikai vagy pszichés állapotuk, illetve életkoruk miatt önmaguk ellátására képtelenek kivételével”, így a minisztérium mai álláspontja szerint a betegek értékeinek megőrzéséről az intézmények központilag gondoskodhatnak, anélkül, hogy valamennyi ágy mellé külön széfet szerelnének. Az ÁNTSZ-nél is így értelmezik a rendeletet, ezért a „széf nélkül működő” kórházaknak sem kell büntetéstől tartaniuk. Valószínűleg Horváth Ágnesnek sem tűnt fel ez a változtatás, hiszen miniszterségének értékelésekor külön kiemelte a betegágyanként kötelező széfekre vonatkozó előírás fontosságát. Egy ideig a Magyar Kórházszövetség sem tudott az új jogszabályi értelmezésről. Kinevezése után nem sokkal ugyanis arra kérte Székely Tamás egészségügyi minisztert, hogy helyezze hatályon kívül a széfrendeletet. - Meglepő módon azt a választ kaptuk a tárcavezetőtől, hogy az ő értelmezése szerint a hatályos rendelet ezt nem is teszi kötelezővé, ezért nincs szükség a jogszabály visszavonására - fogalmazott Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Hozzátette: az intézmények vezetői azonban bizonytalanok, sokan büntetéstől tartanak. Ezért azt szeretné, ha egyértelművé tennék a szabályozást, és álláspontjukat nyilvánosságra hoznák internetes oldalukon. Valóban, az általunk megkeresett kórházvezetők mindegyike úgy tudja, hogy a hatályban lévő rendelet értelmében minden páciensnek biztosítaniuk kell a berendezést. A salgótarjáni Szent Lázár Kórházban például 400 széfet vásároltak, de nem szerelték be, a rendelet hatályon kívül helyezésére várnak, mert azzal korábban sem értettek egyet - mondta lapunknak Kaszás Erika gazdasági igazgató. Hasonlóan nyilatkozott a miskolci Szent Ferenc Kórház informatikai osztályának vezetője, Fidrus István, és a szolnoki MÁV-kórház gazdasági igazgatója, Molnár Ilona is. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy mit kezdenek majd a megvásárolt áruval. Az egyik kórházban például azt nyilatkozták, megpróbálnák eladni azokat a dolgozóknak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójától, Csiba Gábortól megtudtuk, március elseje óta mindössze négyen tartottak igényt a széf használatára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek a széfekkel, ha azok elhelyezése nem kötelező, úgy felelt: talán meghagynak néhány darabot, hogy ha valaki mégis igényt tart rá, használhassa. - A vizitdíj-automatából is megtartottunk egyet, hátha akad valaki, aki a népszavazásnál is igennel szavazott, s akar fizetni - tette hozzá. ÁGYSZÁM-MINIMALIZÁLÁS: A kórházi ágyak ötöde szűnhet meg az új finanszírozási rend bevezetésével. A Népszabadság értesülései szerint az állam nem a maximális, hanem a minimális ágyszámot határozná meg a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak Az előírt ágymennyiséget - a kihasználtságtól függetlenül - garantáltan finanszírozná az egészségbiztosító, ami állandó bevételt jelentene a kórházaknak A kvótán felüli ágyakra viszont szigorú elszámolást vezetnének be, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak a tényleges esetszámot fizetné ki. A teljesítményvolumen-korlátozást az új finanszírozási rend is meghagyná. Szakértők szerint Székely Tamás, az új egészségügyi miniszter abból indult ki, hogy az ágyak 20-25 százalékát jelenleg sem használják ki a kórházak A tárcavezető egyébként tegnap, Semmelweis Ignác születésének 190. évfordulója alkalmából több kórházi szakorvost is kitüntetett, de az őket is érintő változásokról nem nyilatkozott (Hír TV) A győri Petz Aladár kórház a télen felkészült a széftelepítésre fotó: mti/győri Károly „Nyugdíjasok vagyunk, nem hülyék” Éljenzés és lelkes taps fogadta tegnap Gyurcsány Ferencet a Fővárosi Művelődési Központban, ahol nyugdíjasoknak tartott fórumot. A kormányfő biztosította az időseket: „megvédik” a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat. . . Bodacz Balázs A kormányfő tegnap délután ismét az új retorika jegyében beszélt, ezúttal nyugdíjasok előtt. A lényeg: a reménytelenség helyett a bizakodás időszaka jön el. Az „egyre gyarapodó, gazdagodó” ország javaiból pedig a nyugdíjasok is részesülnek, már amennyiben továbbra is az MSZP vezeti az országot. - Mindig, amikor édesanyám mellé odaülök, nem azt kérdezi, hogy kisfiam, mi lesz a nyugdíjammal, hanem azt, hogy kisfiam, mi lesz az országgal - adta meg az alaphangot a kormányfő. Gyurcsány Ferenc ezenkívül érdemben nem beszélt arról, hogy hosszú távon mit kíván kezdeni az egyre nehezebben finanszírozható nyugdíjrendszerrel. Arról volt szó, hogy méltánytalan volna, ha a nyugdíjemelések mértéke az inflációval volna megegyező, vagyis „az ellenzék vezére” ismét megrövidítené a nyugdíjasokat. Az évek óta tartó megszorítások kapcsán azt taglalta a miniszterelnök, hogy ennek terheit a leggazdagabbak, és nem a legszegényebbek viselték. A szocialisták kormánya 2002 és 2006 között azoknak adott, akiknek a leginkább kellett. Amikor 2006-ban úgy láttuk, hogy elérkeztünk egy ponthoz, és kiigazításokra van szükség, akkor is ahhoz ragaszkodtunk, hogy megvédjük a legnehezebb sorban élőket - bizonygatta a kormányfő. Hozzátette: ez mindaddig így is lesz, ameddig ő vezeti az országot. - Mondjuk ki: nyugdíjasok vagyunk, nem hülyék! - biztatott Gyurcsány Ferenc, akinek kijelentését nevetés és taps kísérte. A miniszterelnöki beszéd utáni fórumon a kérdések mellett kritikák is elhangzottak. Az egyik nyugdíjas azt kifogásolta, hogy a nyugdíj mellett munkát végzők a korábbiaknál sokkal rosszabbul járnak; egy másik idős asszony arról beszélt, hogy a kormány intézkedései nagyon jók, csak a közhivatalokban „megmaradtak a fideszesek, akik mindent ott gáncsolnak el, ahol tudnak”. Egy idős férfi azért panaszkodott, mert „világtalálmányát”, a villanymotoros görkorcsolyát nincs pénze szabadalmaztatni. Gyurcsány Ferenc személyes segítséget ajánlott az ügyben. ■ CSÖKKENTENÉK A SZOCIÁLIS SE GÉLYT. Január 1-jétől csökkentenék a rendszeres szociális segély maximális összegét a Világgazdaság értesülései szerint. A szocialista vezetés ugyanis dobogókői tanácskozásán megállapodott: távolítani fogják egymástól a minimálbér és a rendszeres szociális segély legmagasabb összegét. A lap információi szerint ez azt jelenti, hogy a szociális támogatás legmagasabb összegét a jövőben nem a jelenlegi 69 ezer forintos minimálbérhez kötnék, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Az utóbbi jelenleg 28,5 ezer forint. Ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segélyt, és ez így a jövőben nem érné el a 45 ezer forintot. Szűcs Erika szociális miniszter egy tegnapi konferencián csak annyit közölt, a társadalmi igazságérzetben előrelépés lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben munkával nagyobb jövedelmet lehet szerezni ahhoz képest, amit segélyből lehet megkapni. - Ehhez módosítani kell a foglalkoztatási, a szociális és az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvényt - tette hozzá. (Sz. R.) Gyurcsány segít a villanymotoros görkorcsolya feltalálójának fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Gyenesei-ügy: megmondták a rendőröknek A kaposvári rendőrség a teljesítéseket igazoló dokumentáció ellenőrzése nélkül szüntette meg a nyomozást a volt közgyűlési elnököt érintő egyik feljelentésben. A rendőröknek nem volt szükségük dokumentumokra, elegendő volt a becsületszó, s a hűtlen kezelés gyanúja máris szertefoszlott. I Munkatársunktól___________ Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés nevében 2000 és 2006 között több megbízási szerződést kötött Siposhegyi Péter íróval, Kok Balázs rockzenésszel és Kercza Imrével, aki a Somogyi Hírlap főszerkesztője volt. A szakértők állítólag tanácsadással segítették az elnök munkáját, mindenesetre összességében több millió forint ütötte a markukat. A megyei önkormányzat a Gyenesei-korszak végén szerette volna megvizsgálni, hogy vajon milyen tanácsokra költött ennyi közpénzt a volt elnök. A szerződéseken és az ezek alapján kiállított és kifizetett számlákon kívül azonban semmilyen írásos dokumentumot nem talált a szakértők teljesítéséről, így kételkedni kezdett abban, hogy valós teljesítményre költötte az adófizetők pénzét Gyenesei. Az önkormányzat végül hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a városi kapitányságon. A rendőrök a főszereplőnek, a közben önkormányzati miniszterré avatott Gyeneseinek a tanúvallomására nem voltak kíváncsiak. Kihallgatták viszont a szakértőket, akik mindhárman becsületszavukat adták arra, hogy bizony dolgoztak, még ha írásos bizonyítékuk erre nincs is. A rockzenész Kok Balázs bizonyíték gyanánt egy olyan CD-t adott át a hatóságnak, amelyen például ő is szerepel. Az ügyben megnyilatkozott Gyenesei István korábbi kabinetfőnöke is. Deák István elmondta, hogy ugyan neki sincs írásos bizonyítéka semmire, de „rálátott a tanácsadás végzésére”, ami volt. A rendőrök hittek az őszinte szónak, és arra következtettek, hogy így viszont nincs bűncselekmény. A megyei napilap egykoron tekintélyes főszerkesztője, Kercza Imre képek gyűjtéséért, színes falinaptár szerkesztéséért és prezentációs anyagok elkészítésére vett fel csaknem 1,2 millió forintot a turisztikai főosztályvezető, Frank Dezső megrendelésére az önkormányzattól. Kihallgatásukon mindketten azt vallották, hogy minderre az Asztali örömök Somogyban rendezvény miatt volt szükség, ám bizonyítékuk nekik is csak a pénz kiutalásáról és felvételéről volt, a munka teljesítését szóban bizonygatták. A rendőrség rögzítette, hogy az önkormányzat által kifizetett pénzt mindig az utalta ki, aki ezt megtehette, és az kapta meg, akinek szánták. Siposhegyi Péter esetében a teljesítést a már korábban említett kabinetfőnök, Deák István igazolta, aki akkor is aláírt, ha ehhez nem volt joga. A megyei közgyűlés fideszes elnöke a nyomozást megszüntető határozat ellen az ügyészséghez fordult. Lapunknak elmondta: ha a közpénzek millióinak elköltése ilyen egyszerű, ellenőrzését pedig ennyire fölöslegesnek tartja a nyomozó hatóság, akkor Tarlós Istvánnak is teljesen fölösleges energiát fektetnie azon munka teljesítési igazolásainak felkutatására, amelyre a BKV milliárdokat füstölt el. Magyarországon a becsületszó mindennél többet ér.