Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)

2008-07-01 / 178. szám

Megszűnt a hivatali működés jogalapja Folytatás az 1. oldalról • Az alkotmányvédő fórum rámuta­tott: „A minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljá­rás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.” Törölte az Alkotmány­­bíróság azt a kormányrendeletet is, amely az alkotmánysértő törvény­­módosításhoz csatlakozva, annak végrehajtásaként intézkedett a re­gionális hivatalokról. Az AB nem azonnali hatállyal, hanem ez év jú­nius 30-ával szüntette meg a két jogszabályi rendelkezést. Az indok­lás szerint azért döntött így, mert az azonnali megsemmisítés megszün­tette volna a közigazgatási hivata­lok működésének jogalapját, meg­­kérdőjelezhetővé tette volna dönté­seik érvényességét. A működés jogalapja minden bizonnyal így is hiányozni fog, s a döntések érvényessége is megkér­dőjelezhető lesz. Az AB határozatá­ban foglalt követelményeket figyel­men kívül hagyva ugyanis nem két­harmados törvényt hoztak, hanem még a feles törvénynél is alacso­nyabb szintű jogszabállyal, kor­mányrendelettel kívánják korrigál­ni a hibát. Gy. Németh Erzsébet, az Országgyűlés önkormányzati és te­rületfejlesztési bizottságának elnö­ke lapunknak azt mondta: új jogi levezetéssel oldotta meg a kormány a feladatot. Ennek tartalmáról nem beszélt. Közlése szerint azért nem sikerült törvényt alkotniuk, mert a Fidesz átdolgozásra visszavonta sa­ját tervezetét. Kovács Zoltán, a par­lament szakbizottságának alelnöke viszont kérdésünkre cinikusnak nevezte az MSZP álláspontját. El­mondta, hogy az Országgyűlés 11- szer szavazta le a Fidesz tervezeté­nek napirendre vételét, amikor pe­dig napirendre tűzte az ügyet, a kormány nem támogatta azt. Ez­után vonták vissza tervezetüket. Az alelnök hangsúlyozta: a kodifi­­kációs kötelezettség nem az ellen­zéket, hanem a kormányzatot ter­heli. A kormány pontosan tudta, hogy az Alkotmánybíróság milyen határidőt adott a jogalkotásra. A Kormányszóvivői Irodától ka­pott tájékoztatás szerint a Magyar Közlönyben ma hirdetik ki a köz­­igazgatási hivatalokról szóló rende­letet. A jogszabály tartalmáról nem nyilatkoztak. Úgy tudjuk, azt a jog­­technikai megoldást alkalmazták, hogy megyei hivatalnak nevezzék el a regionális hatóságokat. A káosz várhatóan még az eddiginél is na­gyobb lesz. A jogbiztonságot teljes­séggel aláássa a trükkös megoldás. Az évi 80-90 ezer hatósági határo­zatot vélhetően sorozatosan megtá­madják majd az ügyfelek a bírósá­gon. Ez a helyzet valószínűleg addig tart majd, míg az Alkotmánybíró­ság véleményt nem alkot a kor­mány kétharmados törvényt pótló rendeletéről. Felmentették az ütlegelő rendőröket Hiába bizonyítja videofelvétel, hogy 2006. szeptember 21-én L. István tonfával megütött egy földön fekvő, már megbilincselt fiatalembert a Nyugati téren, a bíróság a rendőrt és három tár­sát tegnap felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Igen.H­i. Tamás________________ B­izonyítottság, illetve bűncse­lekmény hiányában a Fővárosi Bíróság tegnap felmentett négy rendőrt a hivatalos eljárásban elkö­vetett bántalmazás és a testi sértés vádja alól. Mivel az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, az nem jogerős. A rendőrök ellen két fiatalember előállítása miatt emel­tek vádat, a két intézkedésben kö­zös volt, hogy 2006. szeptember 20- ról 21-re virradóra történtek, és mindkét előállítottat bántalmazták. A bíróság annak ellenére hozott fel­mentő ítéletet, hogy kimondta: a sértetteket bizonyíthatóan rend­őrök verték meg, de konkrétan nem tudta megállapítani, kik ütöt­­ték-rúgták meg a fiatalokat. Időrendben az első előállítás a Nyugati téren történt, ahol Fodor Gábort teperte le a földre több rendőr, kezét az akkor még nem rendszeresített kötegelővel hátra­kötözték. Eközben tonfával és puszta kézzel is többször megütöt­ték. A bántalmazásról videofelvétel is készült, amelyet tegnap a bírósá­gon levetítettek. Ezen jól látszik, hogy az egyik rendőr tonfával rávág a földön magatehetetlenül heverő Fodorra, egy másik pedig kézzel üti. A tárgyaláson L. István beis­merte, feltehetőleg ő volt az, aki tonfával ütött, de arra hivatkozott, hogy az áldozat ellenszegülése mi­att volt erre szükség. A bíróság az ütlegelő rendőr vé­dekezését fogadta el, és L. Istvánt bűncselekmény hiányában felmen­tette, mondván: a kényszerintézke­dés „törvényes, szükséges és ará­nyos” volt, és nem sérülés okozásá­ra irányult. Ebben az akcióban L. István mellett két másik vádlott vett részt, akiket bizonyítottság hiá­nyában mentettek fel. A másik előállítás nem sokkal ezután, az Oktogonnál történt, ahonnan egy társasház kapualjából rángattak ki két egyetemistát a vád­lottak. Egyiküket, az egyébként az épületben lakó Kolics Áront térddel úgy fejbe rúgták, hogy az orrcsont­ja elmozdult a helyéről, és azóta is ferde. A vérző fiatalt megrúgták és tonfával ütötték. A bíróság felhábo­rítónak nevezte, hogy így megver­ték a fiatal egyetemistát, méghozzá bizonyosan rendőrök, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem tud­ta megállapítani, kik követték el a bűncselekményt. Kővári Tibor ta­nácselnök hangsúlyozta: nem he­lyes, hogy a vádlottak padján ülő rendőrök nem mondták el, kik vol­tak az elkövetők, pedig nekik tudni­uk kell. Ráadásul felettesüknek je­lenteniük kellett volna a jogsértése­ket, de ezt elmulasztották. Mivel a Kolics Áron ellen indí­tott szabálysértési eljárást meg­szüntették, de őt csaknem két hétig előzetes letartóztatásban tartották, a sértett a Társaság a Szabadság­­jogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével kártalanítási pert indí­tott, amelyet a napokban első fo­kon meg is nyert. Ebben 600 ezer forintot ítéltek meg neki. Pelle Andrea ügyvéd elmondta: amint jogerős ítélet is kimondja, hogy a rendőrök bántalmazták a fiatalem­bert, egy-két milliós nagyságrendű kártérítési pert is indítanak. 32008. július 1., keddBelföld Elhalasztott gárdaper Három beavatkozó csatlakozott ■ ítélet leghamarabb ősszel várható Folytatás az 1. oldalról > Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban ko­moly félelmet kelthetnek az embe­rekben. A tárgyaláson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke tiltakozott a cigánybűnözés kifejezés használa­ta ellen, a bíró azonban azt mond­ta, nem tilthatja meg azt. Kolom­pár azt is kérte, hogy ne halasszák el szeptemberre a pert, mert „már nem tud a cigányságért felelőssé­get vállalni”, „a helyzet pattanásig feszült”, „a gárda megfélemlítés­ben tartja és provokálja őket”. A tárgyalóterembe most is csak előzetes regisztráció után juthatott be néhány tucat ember, számos gárdista a bíróság épülete előtt vá­rakozott fegyelmezetten. Azzal kapcsolatban, hogy a gárda cigány­ságellenes lenne, Gaudi-Nagy Ta­más, a Magyar Gárda jogi képvise­lője cáfolatként a Kocsordon, a tri­anoni évfordulón megtartott ren­dezvényt hozta fel példának, ame­lyen mintegy 80 roma is részt vett. Azt is felidézte, hogy a közelmúlt­ban két roma is csatlakozni kívánt a szervezethez, amelytől nem zár­kózott el a gárda, sőt meghívták őket rendezvényeikre, amely a mozgalom nyitottságát mutatja. Az alperes kérésére egy, a németek ki­telepítésének 60. évfordulójára emlékező, Bándon rendezett ün­nepségről készült felvételeket mu­tattak be, amelyet nem a gárda szervezett, de részt vettek rajta. Ezen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ott volt, s ezzel - Gaudi- Nagy szerint - igazolódott, hogy a Magyar Gárdától nem kell félni. Az ügyészség képviselője a gár­da honlapján megjelent két másik beszámolót csatolt be. Egyik a Galgagyörkön történtekről szól, ahol egy roma és egy nem roma család között alakult ki nézetelté­rés. Az ügyészség képviselője sze­rint „csak több rendőri egység se­gítségével lehetett megakadályoz­ni, hogy a roma kisebbséget ne ér­je atrocitás” - tájékoztatott az MTI. Ezzel szemben a valóságban - ahogy lapunk is beszámolt az esetről - egy magyar házaspár há­zát önkényesen elfoglalta egy ci­gány család, akiket éppen a romák fenyegettek tettlegesen is. A gárda azért segédkezett a galgagyörki magyar házaspárnak a költözte­tésben, hogy azok bántalmazás nélkül el tudjanak menekülni sa­ját ingatlanjukból, falujukból 2008 nyarán Magyarországon. Tegnap Morvai Krisztina jo­gász, jogvédő amiatt fejezte ki til­takozását, hogy ugyan hivatalosan ítélet még nem születhetett, de a Népszabadság június 23-i írása tényként közölte, hogy a Magyar Gárdát első fokon feloszlatták. „A szervezet lelkiatyját, az őt létrehí­vó egyesületet betiltotta ugyan a bíróság, de csak első fokon” - ol­vasható a Meccs, amit le kell fújni című írásban. Morvai Krisztina emiatt nyílt levelet írt Gatter Lász­lónak, a Fővárosi Bíróság elnöké­nek, amelyben a jogvédő abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy az új­ságcikk olyan látszatot kelthet, mintha már jó előre eldöntötték volna a per kimenetelét. A jogász­nő szerint ilyen helyzetben a bírói függetlenség biztosítása és a jogál­lamiságba, a hatalmi ágak elvá­lasztásába vetett bizalom visszaál­lítása érdekében szükséges, hogy végre megnyissák a bírósági épü­let legnagyobb tárgyalótermét, és mindenkit beengedjenek a tárgya­lásra. Ez azért lenne fontos, hogy minél több joghoz értő hallgató követhesse az eseményeket, ga­ranciát nyújtva arra: az ötvenes évek szelleme kívül marad a tár­gyalóterem falain. ÖNKORMÁNYZATI RENDŐRSÉGET AKARNAK. Önkormányzati ülést tartott tegnap Galgagyörk képviselő-testülete. A várakozásokkal ellentétben azonban Szabadi Mónika polgármester nem vette fel a napirendi pontok közé a június 15-én történt események tárgyalását Ismert a Pölöskei házaspárnak a Magyar Gárda és a rendőrség segítségével kellett az otthonából elmenekülnie, mert házukba önkényesen beköltözött egy cigány család, és pokollá tette az életü­ket A testületi ülésen egyebek napirendi pont alatt számolt be a polgármes­ter az esetről, majd távozott az ülésről. Matejcsok Zsolt, a képviselő-testület tagja elmondta: a 900 magyar és szlovák lakos védelmében egy ismert bizton­sági szakembert kérnek fel, hogy tegyen javaslatot önkormányzati rendőrség felállítására. Skuczi Lajos képviselő hozzátette: úgy tudja, a falubeli cigányok le­mondásra szólítják fel őt és Matejcsok Zsoltot, mert az ominózus éjszakán százötvenedmagukkal elénekelték a Himnuszt (V.T.) Szigorú biztonsági intézkedések. Kordonnal zárták körbe a Fővárosi Bíróság épületét Gyalázkodási tényállás kiiktatva Az Alkotmánybíróság szerint minden személyt egyenlően megillet a szólás joga Folytatás az 1. oldalról . Ugyancsak elutasította az AB a polgári törvénykönyv módosítá­sát. Az alkotmányellenesnek talált módosítás szerint valamely ki­sebbség egy tagja akkor is pert in­díthatott volna a személyiségi joga védelmében, ha nem személye­sen, hanem a csoport tagjaként sértették meg. Az AB azonban megerősítette azt az álláspontját, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapja­it és működőképességét nem ve­szélyezteti. Megállapították: a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. Emlékezetes, hogy miután Só­lyom László köztársasági elnök normakontrollra küldte a Btk.- és Ptk.-módosításokat, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsé­ge tiltakozásul nem ment el a val­lási vezetőknek az államfő által szervezett találkozójára. Az AB tegnap nyilvánosságra hozta azt is: alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendel­kezése, amely a vatikáni szerző­déssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finan­szírozásának mértékét. A testület országgyűlési képviselők indítvá­nya nyomán nemzetközi szerző­désbe ütközés miatt megsemmisí­tette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelke­zett: a nem állami és nem helyi ön­­kormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi ön­­kormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ez a szabály ellenté­tes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt megállapodás előírásaival. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a Ma­gyar Katolikus Egyház által fenn­tartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működte­tő állami és önkormányzati fenn­tartót. Az egyházi iskolák normatív fi­nanszírozásának ügye kapcsán Arató Gergely, az oktatási tárca ál­lamtitkára annyit mondott: a dön­tés nyomán semmilyen jogalkotá­si feladata nincs a minisztérium­nak, és szerinte költségvetési von­­zata sincs a határozatnak. A Fidesz már korábban is el­utasította azt a három törvénymó­dosítást, amelyeket az Alkot­mánybíróság (AB) tegnap alkot­mányellenesnek minősített. Ré­­pássy Róbert frakcióigazgató sze­rint a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatal­mukkal, és mindhárom törvény esetében figyelmen kívül hagyták az ellenzék, illetve a szakmai és a civil szervezetek véleményét, vala­mint a szakmai és alkotmányossá­gi elveket. Feldmájer Péter, A Mazsihisz elnöke az MTI-nek nyilatkozva el­sődlegesnek nevezte a személyek méltóságát, ezért megdöbbenésé­nek adott hangot amiatt, hogy az AB alkotmányellenesnek minősí­tette a Ptk. módosítását. SÓLYoM VISSZADOBTA A BALATON-TÖRVÉNYT. Sólyom László köztársasá­gi elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területren­dezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását célzó jog­szabályt Az államfő nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat Répássy Róbert Arató Gergely

Next