Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)
2008-07-01 / 178. szám
Megszűnt a hivatali működés jogalapja Folytatás az 1. oldalról • Az alkotmányvédő fórum rámutatott: „A minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.” Törölte az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet is, amely az alkotmánysértő törvénymódosításhoz csatlakozva, annak végrehajtásaként intézkedett a regionális hivatalokról. Az AB nem azonnali hatállyal, hanem ez év június 30-ával szüntette meg a két jogszabályi rendelkezést. Az indoklás szerint azért döntött így, mert az azonnali megsemmisítés megszüntette volna a közigazgatási hivatalok működésének jogalapját, megkérdőjelezhetővé tette volna döntéseik érvényességét. A működés jogalapja minden bizonnyal így is hiányozni fog, s a döntések érvényessége is megkérdőjelezhető lesz. Az AB határozatában foglalt követelményeket figyelmen kívül hagyva ugyanis nem kétharmados törvényt hoztak, hanem még a feles törvénynél is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel kívánják korrigálni a hibát. Gy. Németh Erzsébet, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke lapunknak azt mondta: új jogi levezetéssel oldotta meg a kormány a feladatot. Ennek tartalmáról nem beszélt. Közlése szerint azért nem sikerült törvényt alkotniuk, mert a Fidesz átdolgozásra visszavonta saját tervezetét. Kovács Zoltán, a parlament szakbizottságának alelnöke viszont kérdésünkre cinikusnak nevezte az MSZP álláspontját. Elmondta, hogy az Országgyűlés 11- szer szavazta le a Fidesz tervezetének napirendre vételét, amikor pedig napirendre tűzte az ügyet, a kormány nem támogatta azt. Ezután vonták vissza tervezetüket. Az alelnök hangsúlyozta: a kodifikációs kötelezettség nem az ellenzéket, hanem a kormányzatot terheli. A kormány pontosan tudta, hogy az Alkotmánybíróság milyen határidőt adott a jogalkotásra. A Kormányszóvivői Irodától kapott tájékoztatás szerint a Magyar Közlönyben ma hirdetik ki a közigazgatási hivatalokról szóló rendeletet. A jogszabály tartalmáról nem nyilatkoztak. Úgy tudjuk, azt a jogtechnikai megoldást alkalmazták, hogy megyei hivatalnak nevezzék el a regionális hatóságokat. A káosz várhatóan még az eddiginél is nagyobb lesz. A jogbiztonságot teljességgel aláássa a trükkös megoldás. Az évi 80-90 ezer hatósági határozatot vélhetően sorozatosan megtámadják majd az ügyfelek a bíróságon. Ez a helyzet valószínűleg addig tart majd, míg az Alkotmánybíróság véleményt nem alkot a kormány kétharmados törvényt pótló rendeletéről. Felmentették az ütlegelő rendőröket Hiába bizonyítja videofelvétel, hogy 2006. szeptember 21-én L. István tonfával megütött egy földön fekvő, már megbilincselt fiatalembert a Nyugati téren, a bíróság a rendőrt és három társát tegnap felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Igen.Hi. Tamás________________ Bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiányában a Fővárosi Bíróság tegnap felmentett négy rendőrt a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és a testi sértés vádja alól. Mivel az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, az nem jogerős. A rendőrök ellen két fiatalember előállítása miatt emeltek vádat, a két intézkedésben közös volt, hogy 2006. szeptember 20- ról 21-re virradóra történtek, és mindkét előállítottat bántalmazták. A bíróság annak ellenére hozott felmentő ítéletet, hogy kimondta: a sértetteket bizonyíthatóan rendőrök verték meg, de konkrétan nem tudta megállapítani, kik ütötték-rúgták meg a fiatalokat. Időrendben az első előállítás a Nyugati téren történt, ahol Fodor Gábort teperte le a földre több rendőr, kezét az akkor még nem rendszeresített kötegelővel hátrakötözték. Eközben tonfával és puszta kézzel is többször megütötték. A bántalmazásról videofelvétel is készült, amelyet tegnap a bíróságon levetítettek. Ezen jól látszik, hogy az egyik rendőr tonfával rávág a földön magatehetetlenül heverő Fodorra, egy másik pedig kézzel üti. A tárgyaláson L. István beismerte, feltehetőleg ő volt az, aki tonfával ütött, de arra hivatkozott, hogy az áldozat ellenszegülése miatt volt erre szükség. A bíróság az ütlegelő rendőr védekezését fogadta el, és L. Istvánt bűncselekmény hiányában felmentette, mondván: a kényszerintézkedés „törvényes, szükséges és arányos” volt, és nem sérülés okozására irányult. Ebben az akcióban L. István mellett két másik vádlott vett részt, akiket bizonyítottság hiányában mentettek fel. A másik előállítás nem sokkal ezután, az Oktogonnál történt, ahonnan egy társasház kapualjából rángattak ki két egyetemistát a vádlottak. Egyiküket, az egyébként az épületben lakó Kolics Áront térddel úgy fejbe rúgták, hogy az orrcsontja elmozdult a helyéről, és azóta is ferde. A vérző fiatalt megrúgták és tonfával ütötték. A bíróság felháborítónak nevezte, hogy így megverték a fiatal egyetemistát, méghozzá bizonyosan rendőrök, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, kik követték el a bűncselekményt. Kővári Tibor tanácselnök hangsúlyozta: nem helyes, hogy a vádlottak padján ülő rendőrök nem mondták el, kik voltak az elkövetők, pedig nekik tudniuk kell. Ráadásul felettesüknek jelenteniük kellett volna a jogsértéseket, de ezt elmulasztották. Mivel a Kolics Áron ellen indított szabálysértési eljárást megszüntették, de őt csaknem két hétig előzetes letartóztatásban tartották, a sértett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével kártalanítási pert indított, amelyet a napokban első fokon meg is nyert. Ebben 600 ezer forintot ítéltek meg neki. Pelle Andrea ügyvéd elmondta: amint jogerős ítélet is kimondja, hogy a rendőrök bántalmazták a fiatalembert, egy-két milliós nagyságrendű kártérítési pert is indítanak. 32008. július 1., keddBelföld Elhalasztott gárdaper Három beavatkozó csatlakozott ■ ítélet leghamarabb ősszel várható Folytatás az 1. oldalról > Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban komoly félelmet kelthetnek az emberekben. A tárgyaláson Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke tiltakozott a cigánybűnözés kifejezés használata ellen, a bíró azonban azt mondta, nem tilthatja meg azt. Kolompár azt is kérte, hogy ne halasszák el szeptemberre a pert, mert „már nem tud a cigányságért felelősséget vállalni”, „a helyzet pattanásig feszült”, „a gárda megfélemlítésben tartja és provokálja őket”. A tárgyalóterembe most is csak előzetes regisztráció után juthatott be néhány tucat ember, számos gárdista a bíróság épülete előtt várakozott fegyelmezetten. Azzal kapcsolatban, hogy a gárda cigányságellenes lenne, Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője cáfolatként a Kocsordon, a trianoni évfordulón megtartott rendezvényt hozta fel példának, amelyen mintegy 80 roma is részt vett. Azt is felidézte, hogy a közelmúltban két roma is csatlakozni kívánt a szervezethez, amelytől nem zárkózott el a gárda, sőt meghívták őket rendezvényeikre, amely a mozgalom nyitottságát mutatja. Az alperes kérésére egy, a németek kitelepítésének 60. évfordulójára emlékező, Bándon rendezett ünnepségről készült felvételeket mutattak be, amelyet nem a gárda szervezett, de részt vettek rajta. Ezen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ott volt, s ezzel - Gaudi- Nagy szerint - igazolódott, hogy a Magyar Gárdától nem kell félni. Az ügyészség képviselője a gárda honlapján megjelent két másik beszámolót csatolt be. Egyik a Galgagyörkön történtekről szól, ahol egy roma és egy nem roma család között alakult ki nézeteltérés. Az ügyészség képviselője szerint „csak több rendőri egység segítségével lehetett megakadályozni, hogy a roma kisebbséget ne érje atrocitás” - tájékoztatott az MTI. Ezzel szemben a valóságban - ahogy lapunk is beszámolt az esetről - egy magyar házaspár házát önkényesen elfoglalta egy cigány család, akiket éppen a romák fenyegettek tettlegesen is. A gárda azért segédkezett a galgagyörki magyar házaspárnak a költöztetésben, hogy azok bántalmazás nélkül el tudjanak menekülni saját ingatlanjukból, falujukból 2008 nyarán Magyarországon. Tegnap Morvai Krisztina jogász, jogvédő amiatt fejezte ki tiltakozását, hogy ugyan hivatalosan ítélet még nem születhetett, de a Népszabadság június 23-i írása tényként közölte, hogy a Magyar Gárdát első fokon feloszlatták. „A szervezet lelkiatyját, az őt létrehívó egyesületet betiltotta ugyan a bíróság, de csak első fokon” - olvasható a Meccs, amit le kell fújni című írásban. Morvai Krisztina emiatt nyílt levelet írt Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének, amelyben a jogvédő abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy az újságcikk olyan látszatot kelthet, mintha már jó előre eldöntötték volna a per kimenetelét. A jogásznő szerint ilyen helyzetben a bírói függetlenség biztosítása és a jogállamiságba, a hatalmi ágak elválasztásába vetett bizalom visszaállítása érdekében szükséges, hogy végre megnyissák a bírósági épület legnagyobb tárgyalótermét, és mindenkit beengedjenek a tárgyalásra. Ez azért lenne fontos, hogy minél több joghoz értő hallgató követhesse az eseményeket, garanciát nyújtva arra: az ötvenes évek szelleme kívül marad a tárgyalóterem falain. ÖNKORMÁNYZATI RENDŐRSÉGET AKARNAK. Önkormányzati ülést tartott tegnap Galgagyörk képviselő-testülete. A várakozásokkal ellentétben azonban Szabadi Mónika polgármester nem vette fel a napirendi pontok közé a június 15-én történt események tárgyalását Ismert a Pölöskei házaspárnak a Magyar Gárda és a rendőrség segítségével kellett az otthonából elmenekülnie, mert házukba önkényesen beköltözött egy cigány család, és pokollá tette az életüket A testületi ülésen egyebek napirendi pont alatt számolt be a polgármester az esetről, majd távozott az ülésről. Matejcsok Zsolt, a képviselő-testület tagja elmondta: a 900 magyar és szlovák lakos védelmében egy ismert biztonsági szakembert kérnek fel, hogy tegyen javaslatot önkormányzati rendőrség felállítására. Skuczi Lajos képviselő hozzátette: úgy tudja, a falubeli cigányok lemondásra szólítják fel őt és Matejcsok Zsoltot, mert az ominózus éjszakán százötvenedmagukkal elénekelték a Himnuszt (V.T.) Szigorú biztonsági intézkedések. Kordonnal zárták körbe a Fővárosi Bíróság épületét Gyalázkodási tényállás kiiktatva Az Alkotmánybíróság szerint minden személyt egyenlően megillet a szólás joga Folytatás az 1. oldalról . Ugyancsak elutasította az AB a polgári törvénykönyv módosítását. Az alkotmányellenesnek talált módosítás szerint valamely kisebbség egy tagja akkor is pert indíthatott volna a személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem a csoport tagjaként sértették meg. Az AB azonban megerősítette azt az álláspontját, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti. Megállapították: a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. Emlékezetes, hogy miután Sólyom László köztársasági elnök normakontrollra küldte a Btk.- és Ptk.-módosításokat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tiltakozásul nem ment el a vallási vezetőknek az államfő által szervezett találkozójára. Az AB tegnap nyilvánosságra hozta azt is: alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét. A testület országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt megállapodás előírásaival. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót. Az egyházi iskolák normatív finanszírozásának ügye kapcsán Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára annyit mondott: a döntés nyomán semmilyen jogalkotási feladata nincs a minisztériumnak, és szerinte költségvetési vonzata sincs a határozatnak. A Fidesz már korábban is elutasította azt a három törvénymódosítást, amelyeket az Alkotmánybíróság (AB) tegnap alkotmányellenesnek minősített. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatalmukkal, és mindhárom törvény esetében figyelmen kívül hagyták az ellenzék, illetve a szakmai és a civil szervezetek véleményét, valamint a szakmai és alkotmányossági elveket. Feldmájer Péter, A Mazsihisz elnöke az MTI-nek nyilatkozva elsődlegesnek nevezte a személyek méltóságát, ezért megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az AB alkotmányellenesnek minősítette a Ptk. módosítását. SÓLYoM VISSZADOBTA A BALATON-TÖRVÉNYT. Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását célzó jogszabályt Az államfő nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat Répássy Róbert Arató Gergely