Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-03 / 300. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2008. november 3., hétfő Rovatvezető: Huth Gergely Az utolsó csepp volt a pohárban Magyar Bálint törvénymódosító javaslata, amely egy pénzügyminisztériumi indítvánnyal együtt gyakorlatilag lehetővé teszi az egyetemek privatizációját és a tan­díj bevezetését. A tanárok és az oktatók az utcára vonulnak, azt akarják elérni, hogy a parlament vesse el a liberális javaslatot. M Farkas Mi­rnda_____________ N­em kérnek a szakszervezetek Magyar Bálint újabb és újabb próbálkozásaiból, amelyek célja mindig a felsőoktatás priva­tizációja és a tandíj bevezetése. A volt oktatási miniszter, SZDSZ-es képviselő legújabb javaslata ellen már annak parlamenti benyújtá­sakor tiltakoztak az érdekvédők, a teljes felháborodást azonban az váltotta ki, amikor a múlt héten az Országgyűlés oktatási bizottságá­ban a szocialisták, a szabad de­mokraták általános vitára alkal­masnak találták az indítványt. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezetének elnöke kijelentette: tiltakozó nagygyűlést terveznek. Hozzátette: bár a tör­vényjavaslatban közvetlenül a pri­vatizáció nem szerepel, de egye­nes következmény lehet. Kis Papp László szerint a Magyar Bálint ál­tal garanciaként emlegetett jog­szabályrészek nem óvják meg a felsőoktatási intézményeket az esetleges magánosítástól. Az egyetemi oktatókat képvi­selő szakszervezeti vezető egyelő­re nem árulta el, hol és mikor va­lósul meg a demonstráció, csu­pán annyit árult el, hogy a továb­bi részletekről a héten a Pedagó­gusok Szakszervezetével és a Pe­dagógusok Demokratikus Szak­­szervezetével közösen számolnak be. Ez azt sejteti, hogy a közokta­tásban dolgozó tanárok szolidari­tást vállalnak az egyetemi okta­tókkal. A napokban tiltakozott a javaslat ellen a diákokat képvise­lő Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája és a Nagy­­családosok Országos Egyesülete is, így az ő csatlakozásuk sem el­képzelhetetlen. ■■■ni Utcára mennek az oktatók A szakszervezetek nagygyűlésen tiltakoznak a felsőoktatás privatizációja ellen Cigányiskoláért demonstráltak Szita Károly elítélte az önkormányzat belügyébe történt beavatkozást Nem lehet erőszakkal integrálni a diákokat. Ha valaki megpró­bálja, akkor politikai üggyé teszi azt, és annak szegregáció lesz a vége - figyelmeztetett a múlt pénteken a kaposvári székesegyház lépcsőjén elmondott beszédében a Magyar Gárda vezetője. Vona Gábor műbalhénak nevezte a jogvédőként támadásba lendült Mohácsi Erzsébet szegregáció megszüntetésére irányuló kapos­vári akcióját, és kiállt a város Pécsi utcai cigányiskolája mellett. ÜZENET A BÖRTÖNBŐL. A börtönből is fenyegetőzik az a férfi, aki a gyanú szerint 50-100 százalékos uzsorakamatra adott kölcsönt több, Sildós környéki családnak A férfit egy társával együtt még a nyáron helyezték előzetes letar­tóztatásba, miután többször megverte vagy megfenyegette az adósokat. Most a levelet az Orsós családhoz juttatta el, amely százezret kért kölcsön, cse­rébe már egy házat és csaknem ötszázezer forintot adott az uzsorásnak - Éj­jel-nappal vigyáznak ránk egyébként talán be is jönnének hozzánk képesek mindenre. Most a börtönből irányít mindenkit - mondta az ormánsági uzso­rásra utalva a Független Hírügynökségnek Orsós Lászlóné. - Megint egyre több a fenyegetőzés és a bántalmazás - mondta Mali Zoltán, Drávapiski pol­gármestere, aki próbál segíteni az uzsorahitelezők áldozatainak­­ tett felje­lentést ismeretlen tettesek ellen, ennek alapján kezdődött a nyomozás. A pol­gármester szerint elfogyott az uzsorások pénze, ezért most nekimennek min­den kiszolgáltatott embernek Akik fenyegetve érzik magukat, azokat próbál­ják megvédeni. Emellett javasolják forduljanak a rendőrséghez (MN) | Gm.VÁs ]. Atti­a_____________ K­étszáz szimpatizáns, illetve érdeklődő és több tucatnyi védősisakos rendőr jelenlétében masírozott végig a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg együttesen alig harmincfős alakulata a ka­posvári Sétáló utcán pénteken délután, hogy kiálljon a város Pé­csi utcai „cigányiskolája” mellett. Azt ugyanis a spontán szegregá­ció miatt akár be is zárattatná az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gye­rekeknek Alapítvány, amely, mint azt megírtuk, pert indított a „szegregációt megtűrő” városi önkormányzat ellen.­­ Kioltották belőlünk az elmúlt évtizedekben a szolidaritást, ezért újra kell építenünk azt... Műbalhé, ami Kaposvárott történik. Idejön egy nő Mohácsi Erzsébetként, és be­avatkozik abba, amihez semmi kö­ze, és megpróbál feszültséget szíta­ni ott, ahol nincs feszültség - kezd­te beszédét a gárda elnöke. A Pécsi utcai iskola cigány tanulói városi tanintézményekbe történő átíratá­sának követelésére utalva kijelen­tette: nem lehet erőszakkal integ­rálni diákokat. - Ha valaki megpró­bálja, politikai üggyé teszi azt, és annak szegregáció lesz a vége - hangsúlyozta. Vona Gábor ugyanakkor éle­sen bírálta a romák vezetőit is. - Ami nekünk Gyurcsány Ferenc, nekik Kolompár Orbán. Rend ak­kor lesz, ha Gyurcsány Ferencből Gyurcsány fegyenc lesz, és Ko­lompár Orbán lesz a cellatársa. Mi elmentünk a végső határig. A ma­gyar ember hajlandó együtt élni a cigánysággal, és azért minden tőle telhetőt megtesz. De most az ő tér­felükön pattog a labda, nekik kell dönteni, meddig akarnak még a munka, az oktatás és a törvények vitágán kívül élni - mondta. - Kaposvár Pécsi utcai iskolá­jának ügye az önkormányzat bel­ső, szakmai ügye, az másra nem tartozik. Nem tartozik Mohácsi Erzsébetre, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatójára, Vona Gáborra, a Ma­gyar Gárda vezetőjére, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnö­kére és a Nemzeti Őrseregre. Az iskola megítélését és jövőjét illető­en számunkra annak a kétszázöt­ven szülőnek a véleménye fontos és irányadó, akik ragaszkodnak a tanintézményhez, és nem gondol­kodnak azon, hogy gyerekeiknek más iskolát válasszanak - reagált lapunknak a történtekre Kaposvár fideszes polgármestere. Szita Ká­roly leszögezte: a város küzdeni fog a Pécsi utcai iskoláért, és nem engedi bezáratni. Csendes megemlékezések napjai HÍRÖSSZEFOGLALÓ S­ok százezren keresték fel teg­nap is, halottak napján a teme­tőket országszerte, a megemlékezé­sek csendesen teltek, a temetők rendjére civil ruhás és egyenruhás rendőrök, továbbá közterület-fel­ügyelők és polgárőrök ügyeltek. Szombaton az Erdélyi Gyüleke­zet Reménység szigete elnevezésű központjában emlékkertet avattak, amely az Erdélyben tevékenykedő politikusoknak, költőknek, írók­nak, tudósoknak, közéleti szemé­lyiségeknek, a szellemi élet nagyjai­nak állít emléket. A falakon szere­pel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jászi Osz­kár radikális polgári politikus, Jósi­ka Miklós író, Körösi Csom­a Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek dombormű­vű arcképe. Zalatnay István, a gyü­lekezet vezető lelkésze felidézte: a Reménység szigetét Németh Géza református lelkész hozta létre a Honvédelmi Minisztérium által át­engedett egykori laktanya területén 1992-ben, mint az Erdélyi Gyüleke­zet karitatív, kulturális és oktatási központját. Gróf Tisza István egykori mi­niszterelnökre emlékeztek pénte­ken Debrecenben, a 90 évvel ezelőtt meggyilkolt politikus szobránál, a Nagyerdőben. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Reformá­tus Egyház zsinatának lelkészi el­nöke felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre szerte a világon, így Magyar­­országon is arra emlékeznek: 500 éve született Kálvin János, a nagy reformátor. Utalt arra, hogy Kálvin első írása, amelyet a nyilvánosság­nak szánt, nem teológiai munka, hanem közéleti állásfoglalás volt. Ebben kinyilvánította: nagy baj van, ha elválik egymástól a politi­kai-társadalmi és a spirituális, mo­rális, lelki igazság. „Amikor Tisza Istvánt meggyilkolták, olyan esz­mék kezdtek el teret nyerni Ma­gyarországon, amelyek e kettőt nem akarták együtt tartani - mondta a püspök. - Azért jöttünk el Tisza Istvánra emlékezni, mert olyan országban szeretnénk élni, ahol e kettő összetartozik.” Pósán László országgyűlési képviselő,­­a Fidesz debreceni el­nöke a megemlékezésen arról szólt, hogy tanulnunk kell a törté­nelemből. A politikus is a refor­mációra utalt, ez - mint mondta - olyan új morális és politikai tartal­mat, eszmeiséget hozott, ami ja­vára vált Európának. A reformá­ció komoly, erős közösségi tuda­tot teremtett, amelyre ma is nagy szükség lenne - hangsúlyozta. Az Erdélyi Gyülekezet emlékkertet avatott fotó: hegedűs Márta belpol@magyarnemzet.hu Egy akolba terelnék a településeket Kötelezővé ugyan nem tennék, ám törvénymódosítással és anyagi támogatással azt ösztönözné a kormány, hogy a jelenlegi 3200 ön­­kormányzat jelentős része szüntesse meg polgármesteri hivatalát, és tömörüljön körjegyzőségekbe. Az önkormányzati szövetségek és az új, vidéki polgármesterek kezdeményezte párt szervezői sze­rint mindezzel alig egy-két milliárd forint takarítható meg. M Szabó Zsolt_________________ T­ udtommal nem készült olyan javaslat, amely a pénzügyi vál­ságra hivatkozva az önkormányza­tok számát csökkentené, illetve au­tonómiájukat korlátozná, ilyet nem is támogatnánk - jelentette ki la­punknak Gyenesei István önkor­mányzati miniszter. A legújabb megszorítások következményeit sorolva Gyurcsány Ferenc kor­mányfő a napokban az MTV Hír­adó különkiadásában arról beszélt, hogy szerinte Magyarországon há­rom-hat falu is nyugodtan fenn­tarthat egy irodát, egy hivatalt. Hozzátette: talán többen kapnak juttatást az önkormányzati rend­szerben, mint amennyit az ország nagysága megkívánna. Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottsága fide­szes alelnöke szerint a polgármes­teri hivatalok önkéntes összevo­násával, a körjegyzőségek erősíté­sével az ellenzék is egyetért, azon­ban kizárólag akkor, ha azt nem erőszakosan teszik. Emlékeztetett: a kistérségek kötelező társulását soha nem támogatták, és a mosta­ni, kényszerű ésszerűsítés sem képzelhető el diktatórikusan.­­ A választott képviselő-testüle­tekre, polgármesterekre, a helyi de­mokráciára továbbra is szükség van, a bürokráciát, vagyis az állam­­igazgatás részeként működő hiva­talok számát szakmai és pénzügyi okokból is csökkenteni kell - hang­súlyozta Gyenesei István, aki sze­rint ezt többek között a vonatkozó törvény módosításával képzelik el. Lehetővé tennék például, hogy ne csak szomszédos települések alkot­hassanak körjegyzőséget, továbbá anyagilag is támogatnák azt. A tárcavezető elismerte: érvény­telenné váltak egy hónappal ezelőt­ti számításaik, amelyek szerint 8,7 százalékkal nőne jövőre az önkor­mányzatok támogatása.­­ Ez a ke­ret a köztisztviselők és közalkalma­zottak béreinek befagyasztásával, a tizenharmadik havi fizetés eltörlé­sével „lenullázódott”, azonban ez az önkormányzatok költségvetésé­nek három fő eleméből csak ezt érinti, hiszen a fejlesztési lehetősé­gek, az uniós és a hazai pályázatok bővülnek, miközben a dologi ki­adások, a működés támogatása nem csökken - állította. Gémesi György, a kormány és az önkormányzatok egyeztető fó­rumának társelnöke, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége el­nöke, Gödöllő polgármestere sze­rint reálértékben 2-3 százalékos, a valóságban pedig csaknem 15 szá­zalékos csökkenést kell elszenved­niük a településeknek 2009-ben. Úgy véli, nem a polgármesteri hi­vatalok fenntartásán kellene spó­rolni.­­ Számításaink szerint or­szágosan alig egy-két milliárd fo­rint megtakarítást jelentene a szű­kítés, miközben a fővárosi önkor­mányzatnál százmilliárdokat pa­zarolnak a mesterségesen felduz­zasztott városháza működtetésére - fűzte hozzá. Szabó Gellért, a Magyar Faluszö­vetség elnöke, Szentkirály polgár­­mestere úgy látja, Magyarország vezetői háborút szítanak, különö­sen a falvak, a kistelepülések között a hiány szétosztásáért, miközben a haza érdekéről beszélnek. - Sem­miféle változás nem képzelhető el a jelenlegi kormánnyal és parlament­tel, azokkal a politikusokkal, akik ide juttattak minket, ezért azt re­mélem, hogy mindenki ellenük for­dul, mielőtt sikerül teljesen szétfor­gácsolniuk a magyar társadalmat - mondta Szabó Gellért. - Pótcselekvéssel és hangzatos ígéretekkel megint a vidéki önkor­mányzatok nyakára zúdítják a vál­ság terheit - jelentette ki lapunknak Szepessy Zsolt, Monok polgármes­tere, aki nemrég jó néhány polgár­­mesterrel együtt egy új, a parla­mentbe törekvő párt alakításába kezdett. Szerinte nem kell mást ten­ni, mint visszaadni mindent az ott élőknek, amit elvettek tőlük az el­múlt két évtizedben. ■ DEMSZKY, A TANÁCSELNÖK? Ezért küzdöttél, ezért lettél tizennyolc év­vel ezelőtt főpolgármester, hogy 2010-re visszaállítsd a tanácsrend­szert? - ezt fogja megkérdezni Der­ce Tamás, Újpest polgármestere Demszky Gábortól, ha legközelebb találkozik vele. A jelenlegi főpolgár­mester ugyanis a Népszavának adott közelmúltbeli interjút köve­tően egy sajtótájékoztatón is meg­erősítette: a válság miatt kezdemé­nyezni fogja az önkormányzati rendszer „reformját”. Szerinte ma már vidéken nincs szükség közsé­gekre, helyettük az egykori járások létrehozását, Budapesten pedig a kerületi önkormányzatok meg­szüntetését, a képviselők számának megfelezését javasolja. Bár azt az önkormányzati tárcánál is megerő­sítették, hogy ilyen javaslatot a kor­mány sem támogatna. Derce sze­rint a főpolgármester megdöbben­tő, arcátlan és felháborító nyilatko­zatát egy demokráciában nem lehet szó nélkül hagyni. Gyenesei István MEGAPROJEKT A BELVÁROSBAN. Budapest megújulásának jelképeként 2013-ra új városi főtér jöhet létre az úgynevezett Városháza park helyén és a Városháza tömb beépítetlen részén felépülő új épületegyüttessel. A tervpá­lyázatot és az ezzel járó 15 millió forintot a holland építész, Erick van Egeraat vezetésével készült alkotás nyerte az elbírált tizenkét pályamű közül. A főpol­gármesteri hivatal épületét és parkolóját, az úgynevezett Városháza parkot, a Merlin Színházat a belvárosi tűzoltóságot is felölelő terület gyökeres átalakítá­sa során felújítják a Városházát, és egy új épületegyüttes létesül a 40 ezer négyzetméternyi, beépítetlen tömbön. A Városháza telke, a régi és az új épü­letek az önkormányzat tulajdonában maradnak. Mindezt Demszky Gábor fő­polgármester jelentette be. (MTI)

Next