Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)
2008-11-03 / 300. szám
2Magyar Nemzet Belföld 2008. november 3., hétfő Rovatvezető: Huth Gergely Az utolsó csepp volt a pohárban Magyar Bálint törvénymódosító javaslata, amely egy pénzügyminisztériumi indítvánnyal együtt gyakorlatilag lehetővé teszi az egyetemek privatizációját és a tandíj bevezetését. A tanárok és az oktatók az utcára vonulnak, azt akarják elérni, hogy a parlament vesse el a liberális javaslatot. M Farkas Mirnda_____________ Nem kérnek a szakszervezetek Magyar Bálint újabb és újabb próbálkozásaiból, amelyek célja mindig a felsőoktatás privatizációja és a tandíj bevezetése. A volt oktatási miniszter, SZDSZ-es képviselő legújabb javaslata ellen már annak parlamenti benyújtásakor tiltakoztak az érdekvédők, a teljes felháborodást azonban az váltotta ki, amikor a múlt héten az Országgyűlés oktatási bizottságában a szocialisták, a szabad demokraták általános vitára alkalmasnak találták az indítványt. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kijelentette: tiltakozó nagygyűlést terveznek. Hozzátette: bár a törvényjavaslatban közvetlenül a privatizáció nem szerepel, de egyenes következmény lehet. Kis Papp László szerint a Magyar Bálint által garanciaként emlegetett jogszabályrészek nem óvják meg a felsőoktatási intézményeket az esetleges magánosítástól. Az egyetemi oktatókat képviselő szakszervezeti vezető egyelőre nem árulta el, hol és mikor valósul meg a demonstráció, csupán annyit árult el, hogy a további részletekről a héten a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen számolnak be. Ez azt sejteti, hogy a közoktatásban dolgozó tanárok szolidaritást vállalnak az egyetemi oktatókkal. A napokban tiltakozott a javaslat ellen a diákokat képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is, így az ő csatlakozásuk sem elképzelhetetlen. ■■■ni Utcára mennek az oktatók A szakszervezetek nagygyűlésen tiltakoznak a felsőoktatás privatizációja ellen Cigányiskoláért demonstráltak Szita Károly elítélte az önkormányzat belügyébe történt beavatkozást Nem lehet erőszakkal integrálni a diákokat. Ha valaki megpróbálja, akkor politikai üggyé teszi azt, és annak szegregáció lesz a vége - figyelmeztetett a múlt pénteken a kaposvári székesegyház lépcsőjén elmondott beszédében a Magyar Gárda vezetője. Vona Gábor műbalhénak nevezte a jogvédőként támadásba lendült Mohácsi Erzsébet szegregáció megszüntetésére irányuló kaposvári akcióját, és kiállt a város Pécsi utcai cigányiskolája mellett. ÜZENET A BÖRTÖNBŐL. A börtönből is fenyegetőzik az a férfi, aki a gyanú szerint 50-100 százalékos uzsorakamatra adott kölcsönt több, Sildós környéki családnak A férfit egy társával együtt még a nyáron helyezték előzetes letartóztatásba, miután többször megverte vagy megfenyegette az adósokat. Most a levelet az Orsós családhoz juttatta el, amely százezret kért kölcsön, cserébe már egy házat és csaknem ötszázezer forintot adott az uzsorásnak - Éjjel-nappal vigyáznak ránk egyébként talán be is jönnének hozzánk képesek mindenre. Most a börtönből irányít mindenkit - mondta az ormánsági uzsorásra utalva a Független Hírügynökségnek Orsós Lászlóné. - Megint egyre több a fenyegetőzés és a bántalmazás - mondta Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere, aki próbál segíteni az uzsorahitelezők áldozatainak tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen, ennek alapján kezdődött a nyomozás. A polgármester szerint elfogyott az uzsorások pénze, ezért most nekimennek minden kiszolgáltatott embernek Akik fenyegetve érzik magukat, azokat próbálják megvédeni. Emellett javasolják forduljanak a rendőrséghez (MN) | Gm.VÁs ]. Attia_____________ Kétszáz szimpatizáns, illetve érdeklődő és több tucatnyi védősisakos rendőr jelenlétében masírozott végig a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg együttesen alig harmincfős alakulata a kaposvári Sétáló utcán pénteken délután, hogy kiálljon a város Pécsi utcai „cigányiskolája” mellett. Azt ugyanis a spontán szegregáció miatt akár be is zárattatná az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, amely, mint azt megírtuk, pert indított a „szegregációt megtűrő” városi önkormányzat ellen. Kioltották belőlünk az elmúlt évtizedekben a szolidaritást, ezért újra kell építenünk azt... Műbalhé, ami Kaposvárott történik. Idejön egy nő Mohácsi Erzsébetként, és beavatkozik abba, amihez semmi köze, és megpróbál feszültséget szítani ott, ahol nincs feszültség - kezdte beszédét a gárda elnöke. A Pécsi utcai iskola cigány tanulói városi tanintézményekbe történő átíratásának követelésére utalva kijelentette: nem lehet erőszakkal integrálni diákokat. - Ha valaki megpróbálja, politikai üggyé teszi azt, és annak szegregáció lesz a vége - hangsúlyozta. Vona Gábor ugyanakkor élesen bírálta a romák vezetőit is. - Ami nekünk Gyurcsány Ferenc, nekik Kolompár Orbán. Rend akkor lesz, ha Gyurcsány Ferencből Gyurcsány fegyenc lesz, és Kolompár Orbán lesz a cellatársa. Mi elmentünk a végső határig. A magyar ember hajlandó együtt élni a cigánysággal, és azért minden tőle telhetőt megtesz. De most az ő térfelükön pattog a labda, nekik kell dönteni, meddig akarnak még a munka, az oktatás és a törvények vitágán kívül élni - mondta. - Kaposvár Pécsi utcai iskolájának ügye az önkormányzat belső, szakmai ügye, az másra nem tartozik. Nem tartozik Mohácsi Erzsébetre, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatójára, Vona Gáborra, a Magyar Gárda vezetőjére, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökére és a Nemzeti Őrseregre. Az iskola megítélését és jövőjét illetően számunkra annak a kétszázötven szülőnek a véleménye fontos és irányadó, akik ragaszkodnak a tanintézményhez, és nem gondolkodnak azon, hogy gyerekeiknek más iskolát válasszanak - reagált lapunknak a történtekre Kaposvár fideszes polgármestere. Szita Károly leszögezte: a város küzdeni fog a Pécsi utcai iskoláért, és nem engedi bezáratni. Csendes megemlékezések napjai HÍRÖSSZEFOGLALÓ Sok százezren keresték fel tegnap is, halottak napján a temetőket országszerte, a megemlékezések csendesen teltek, a temetők rendjére civil ruhás és egyenruhás rendőrök, továbbá közterület-felügyelők és polgárőrök ügyeltek. Szombaton az Erdélyi Gyülekezet Reménység szigete elnevezésű központjában emlékkertet avattak, amely az Erdélyben tevékenykedő politikusoknak, költőknek, íróknak, tudósoknak, közéleti személyiségeknek, a szellemi élet nagyjainak állít emléket. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jászi Oszkár radikális polgári politikus, Jósika Miklós író, Körösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. Zalatnay István, a gyülekezet vezető lelkésze felidézte: a Reménység szigetét Németh Géza református lelkész hozta létre a Honvédelmi Minisztérium által átengedett egykori laktanya területén 1992-ben, mint az Erdélyi Gyülekezet karitatív, kulturális és oktatási központját. Gróf Tisza István egykori miniszterelnökre emlékeztek pénteken Debrecenben, a 90 évvel ezelőtt meggyilkolt politikus szobránál, a Nagyerdőben. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre szerte a világon, így Magyarországon is arra emlékeznek: 500 éve született Kálvin János, a nagy reformátor. Utalt arra, hogy Kálvin első írása, amelyet a nyilvánosságnak szánt, nem teológiai munka, hanem közéleti állásfoglalás volt. Ebben kinyilvánította: nagy baj van, ha elválik egymástól a politikai-társadalmi és a spirituális, morális, lelki igazság. „Amikor Tisza Istvánt meggyilkolták, olyan eszmék kezdtek el teret nyerni Magyarországon, amelyek e kettőt nem akarták együtt tartani - mondta a püspök. - Azért jöttünk el Tisza Istvánra emlékezni, mert olyan országban szeretnénk élni, ahol e kettő összetartozik.” Pósán László országgyűlési képviselő,a Fidesz debreceni elnöke a megemlékezésen arról szólt, hogy tanulnunk kell a történelemből. A politikus is a reformációra utalt, ez - mint mondta - olyan új morális és politikai tartalmat, eszmeiséget hozott, ami javára vált Európának. A reformáció komoly, erős közösségi tudatot teremtett, amelyre ma is nagy szükség lenne - hangsúlyozta. Az Erdélyi Gyülekezet emlékkertet avatott fotó: hegedűs Márta belpol@magyarnemzet.hu Egy akolba terelnék a településeket Kötelezővé ugyan nem tennék, ám törvénymódosítással és anyagi támogatással azt ösztönözné a kormány, hogy a jelenlegi 3200 önkormányzat jelentős része szüntesse meg polgármesteri hivatalát, és tömörüljön körjegyzőségekbe. Az önkormányzati szövetségek és az új, vidéki polgármesterek kezdeményezte párt szervezői szerint mindezzel alig egy-két milliárd forint takarítható meg. M Szabó Zsolt_________________ T udtommal nem készült olyan javaslat, amely a pénzügyi válságra hivatkozva az önkormányzatok számát csökkentené, illetve autonómiájukat korlátozná, ilyet nem is támogatnánk - jelentette ki lapunknak Gyenesei István önkormányzati miniszter. A legújabb megszorítások következményeit sorolva Gyurcsány Ferenc kormányfő a napokban az MTV Híradó különkiadásában arról beszélt, hogy szerinte Magyarországon három-hat falu is nyugodtan fenntarthat egy irodát, egy hivatalt. Hozzátette: talán többen kapnak juttatást az önkormányzati rendszerben, mint amennyit az ország nagysága megkívánna. Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottsága fideszes alelnöke szerint a polgármesteri hivatalok önkéntes összevonásával, a körjegyzőségek erősítésével az ellenzék is egyetért, azonban kizárólag akkor, ha azt nem erőszakosan teszik. Emlékeztetett: a kistérségek kötelező társulását soha nem támogatták, és a mostani, kényszerű ésszerűsítés sem képzelhető el diktatórikusan. A választott képviselő-testületekre, polgármesterekre, a helyi demokráciára továbbra is szükség van, a bürokráciát, vagyis az államigazgatás részeként működő hivatalok számát szakmai és pénzügyi okokból is csökkenteni kell - hangsúlyozta Gyenesei István, aki szerint ezt többek között a vonatkozó törvény módosításával képzelik el. Lehetővé tennék például, hogy ne csak szomszédos települések alkothassanak körjegyzőséget, továbbá anyagilag is támogatnák azt. A tárcavezető elismerte: érvénytelenné váltak egy hónappal ezelőtti számításaik, amelyek szerint 8,7 százalékkal nőne jövőre az önkormányzatok támogatása. Ez a keret a köztisztviselők és közalkalmazottak béreinek befagyasztásával, a tizenharmadik havi fizetés eltörlésével „lenullázódott”, azonban ez az önkormányzatok költségvetésének három fő eleméből csak ezt érinti, hiszen a fejlesztési lehetőségek, az uniós és a hazai pályázatok bővülnek, miközben a dologi kiadások, a működés támogatása nem csökken - állította. Gémesi György, a kormány és az önkormányzatok egyeztető fórumának társelnöke, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere szerint reálértékben 2-3 százalékos, a valóságban pedig csaknem 15 százalékos csökkenést kell elszenvedniük a településeknek 2009-ben. Úgy véli, nem a polgármesteri hivatalok fenntartásán kellene spórolni. Számításaink szerint országosan alig egy-két milliárd forint megtakarítást jelentene a szűkítés, miközben a fővárosi önkormányzatnál százmilliárdokat pazarolnak a mesterségesen felduzzasztott városháza működtetésére - fűzte hozzá. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere úgy látja, Magyarország vezetői háborút szítanak, különösen a falvak, a kistelepülések között a hiány szétosztásáért, miközben a haza érdekéről beszélnek. - Semmiféle változás nem képzelhető el a jelenlegi kormánnyal és parlamenttel, azokkal a politikusokkal, akik ide juttattak minket, ezért azt remélem, hogy mindenki ellenük fordul, mielőtt sikerül teljesen szétforgácsolniuk a magyar társadalmat - mondta Szabó Gellért. - Pótcselekvéssel és hangzatos ígéretekkel megint a vidéki önkormányzatok nyakára zúdítják a válság terheit - jelentette ki lapunknak Szepessy Zsolt, Monok polgármestere, aki nemrég jó néhány polgármesterrel együtt egy új, a parlamentbe törekvő párt alakításába kezdett. Szerinte nem kell mást tenni, mint visszaadni mindent az ott élőknek, amit elvettek tőlük az elmúlt két évtizedben. ■ DEMSZKY, A TANÁCSELNÖK? Ezért küzdöttél, ezért lettél tizennyolc évvel ezelőtt főpolgármester, hogy 2010-re visszaállítsd a tanácsrendszert? - ezt fogja megkérdezni Derce Tamás, Újpest polgármestere Demszky Gábortól, ha legközelebb találkozik vele. A jelenlegi főpolgármester ugyanis a Népszavának adott közelmúltbeli interjút követően egy sajtótájékoztatón is megerősítette: a válság miatt kezdeményezni fogja az önkormányzati rendszer „reformját”. Szerinte ma már vidéken nincs szükség községekre, helyettük az egykori járások létrehozását, Budapesten pedig a kerületi önkormányzatok megszüntetését, a képviselők számának megfelezését javasolja. Bár azt az önkormányzati tárcánál is megerősítették, hogy ilyen javaslatot a kormány sem támogatna. Derce szerint a főpolgármester megdöbbentő, arcátlan és felháborító nyilatkozatát egy demokráciában nem lehet szó nélkül hagyni. Gyenesei István MEGAPROJEKT A BELVÁROSBAN. Budapest megújulásának jelképeként 2013-ra új városi főtér jöhet létre az úgynevezett Városháza park helyén és a Városháza tömb beépítetlen részén felépülő új épületegyüttessel. A tervpályázatot és az ezzel járó 15 millió forintot a holland építész, Erick van Egeraat vezetésével készült alkotás nyerte az elbírált tizenkét pályamű közül. A főpolgármesteri hivatal épületét és parkolóját, az úgynevezett Városháza parkot, a Merlin Színházat a belvárosi tűzoltóságot is felölelő terület gyökeres átalakítása során felújítják a Városházát, és egy új épületegyüttes létesül a 40 ezer négyzetméternyi, beépítetlen tömbön. A Városháza telke, a régi és az új épületek az önkormányzat tulajdonában maradnak. Mindezt Demszky Gábor főpolgármester jelentette be. (MTI)