Magyar Nemzet, 2009. augusztus (72. évfolyam, 209-238. szám)

2009-08-01 / 209. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2009.augusztus 1., szombat Rovatvezető: Villányi Károly Halálos áldozata is van az őssejtbotránynak? Szinte biztos, hogy gyerekeken is kísérleteztek • A rendőrségi nyomozók a pácienseket is kihallgatják A rendőrség már talált olyan pácienseket, akik részt vettek til­tott őssejtkezelésen. Náluk szakértők azt vizsgálják majd, hogy okozhatott-e valamilyen egészségkárosodást az illegálisan vég­zett beavatkozás. Ellenőrzik azt az információt is, amely szerint az egyik páciens meghalt. Eközben a Fővárosi Önkormányzat bekérte a Nyírő­ Gyula Kórháztól a szerződést, amellyel bérbe adta azt a területet, ahol a rendőrség rajtaütött a gyanú szerint illegális őssejtkezeléseket végző orvosokon. Munkatársainktól A Fővárosi Önkormányzat mint a Nyírő­ Gyula Kórház fenntartója bekérte a szerződést, amellyel a közintézmény bérbe adta egy magánszolgáltatónak a területet, ahol a hét elején a rend­őrség elfogta a gyanú szerint ille­gális őssejtbeültetéseket végző or­vosokat. A Nyírő Gyula Kórház a Róbert Károly körúti Egészségügyi Kft. (Róbert Kft.) szerződéseit küldte át a fővárosnak. A lapunk birtoká­ba került dokumentumból kide­rül: a Nyírő Gyula Kórháznak olyan megállapodása volt a vállal­kozással, amely szerint a területet harmadik félnek is továbbadhat­ták bérleményként. Szerettük volna megtudni a Nyírő­ Gyula Kórház főigazgatójá­tól, tudta-e, hogy a szóban forgó te­rületen pontosan mikor milyen te­vékenység folyt. Kérdéseinkre azonban nem volt hajlandó vála­szolni. A Róbert Kft. azonban közle­ményt adott ki. Ebben az áll, hogy „az intézetünknek otthont adó épü­letben, hatályos szerződéssel, illet­ve ÁNTSZ-engedéllyel több szolgál­tató folytat egészségügyi tevékeny­­séget. A nyomozás tárgyát képező kezelést a Róbert Kft.-vel jogvi­szonyban, kapcsolatban­­nem álló személyek kísérelték meg. Őssejt­kezelés vagy azzal összefüggésben bárminemű kísérlet, kutatás soha nem folyt a cégnél, ez nem tartozik a tevékenységi körükbe.” Az azon­ban nem derül ki a közleményből, hogy valóban azon a területen tör­tént-e a rendőrségi rajtaütés, ame­lyet a cég a Nyírőtől bérelt. Ha igen, akkor miként lehetséges, hogy nem tudták, kik és milyen tevékenységre használják a területet? A közlemény azonban leszögezi, hogy a Róbert Kft. úgy tudja, a rendőrségi akció idején ott tartózkodó beteg elhelye­zését, a vérvételt és az infúzió bekö­tését a bérbeadó, azaz a Nyírő­ Gyu­la Kórház megbízott orvos-igazga­tója rendelte el. Lapunk megpróbálta megkeres­ni a Róbert Károly körúti Egészség­­ügyi Szolgáltató Kft.-t, remélve, hogy válaszolnak kérdéseinkre. A cég XIII. kerületi telephelyén azon­ban nem vették fel a telefont. Vadnai Marianna megbízott főigazgató és megbízott orvos igaz­gató azonban továbbra sem vála­szol kérdéseinkre. Titkárnője rendre arra hivatkozik, hogy a bel­ső vizsgálat lezártáig nincs más mondanivalójuk, mint­ amit né­hány nappal ezelőtt kiadott közle­ményükben írtak. Pesti Imre, a Fidesz szakpoliti­kusa úgy fogalmazott: átfogó vizs­gálatot kezdeményeznek az ügy­ben. Ki kell ugyanis derülnie, hogy mit tudott az illegális tevékeny­ségről a kórház vezetősége és a dolgozók. Hozzátette: a jogsza­bályok indokolatlanul nagy sza­badságot adnak a kórházvezetők­nek az intézmények egyes részei­nek bérbeadására. Az egy évet meg nem haladó idejű bérleti szerződésekhez nem is szükséges a tulajdonos-fenntartó, azaz az önkormányzat jóváhagyása. Meg­jegyezte, már értesültek róla, hogy a Róbert Kft. bérelte a szóban for­gó területet. Eközben a nyomozók már talál­koztak olyan személyekkel is, akik korábban részesültek a kezelések­ben. Azt is megpróbálják kideríteni egészségügyi vizsgálatokkal, hogy a kezeléseknek lehetett-e - már most kimutatható - káros hatása. Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyo­mozó Iroda (NNI) életvédelmi osztályának vezetője úgy nyilatko­zott, az eddigi adatok alapján már bizonyos, hogy a kezeléseket szá­mos esetben gyermekeken is al­kalmazták. A nyomozás igyekszik tisztázni azokat a híreket is, hogy a beavatkozások hatására egyes be­tegek állapota romlott, sőt volt olyan magyar páciens, aki meg is halt attól: információjuk szerint esetében az őssejtek nem a kívánt hatást fejtették ki, sejtburjánzás indult a férfi szervezetében, s végül agydaganatban elhunyt. Bucsek nem kívánta részletezni, hogy az orvoscsoport milyen dokumentá­ciót készített a műtétekről. Ezek vélhetőleg az NNI rendelkezésére állnak, mert az osztályvezető rész­letezése szerint az iratokból dönt­hetik majd el a szakértők, hogy az egyes betegeknek miképp válto­zott az állapota a kezelések után. Mint azt megírtuk, a rendőrség nem zárja ki, hogy számos esetben csalás történhetett, és őssejtkeze­lés helyett néhány beteg közönsé­ges infúziót vásárolt meg több mil­lió forintért. KAPOSVÁR HÍRNEVE. Lamperth Mónika új­ságírói kérdésre azt hangsúlyozta, hogy na­gyon precízen be kell tartani a törvényeket és az etikai normákat Megjegyezte azt is, hogy jól ismert és ambiciózus, újító szellemű embernek tartja az ügyben meggyanúsított és őrizetbe vett Seffer István plasztikai sebészt és semmi oka rá, hogy ezt az ismeretséget megtagadja. Lamperth nyitotta meg 2007 novemberében az őssejtbotrányban érintett kaposvári kutató­laboratóriumot Az avatóünnepségen munka­ügyi miniszterként és a város országgyűlési képviselőjeként úgy fogalmazott :Újat csak úgy lehet létrehozni, ha az ember bátor, és nem hiányzik belőle a vállalkozó kedv. Ez az orvostudományra is igaz, és örülünk, hogy az új őssejt­kutató laboratórium messze viszi Kaposvár hírnevét a legkorszerűbb nemzet­ d p SÜH füi^Ä 3 HIS ! ? m SUMS 1 HM 'Ül* Ml HMM I p 1 közi kutatásban.' Az orvosoknak kísértés, a betegeknek remény az őssejtbeültetés FOTÓ: MTI/BALATON JÓZSEF OCÖ: vizsgálat és megemlékezés Árajánlatot kér független könyv­­vizsgáló cégektől az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), hogy ellenőriztesse az elmúlt háromévi gazdálkodását. Ko­lompár Orbán OCÖ-elnök el­len épp a napokban emelt vá­dat az ügyészség sikkasztás és számvitel rendjének megsér­tése miatt. A vádirat szerint Kolompár több mint ötmillió forintot tüntetett el a szerve­zet pénztárából. A két bűn­ügyben vádlottként, egy bűn­ügyben gyanúsítottként érin­tett Kolompár tegnap „új megbékélést, a cigányság és a többségi társadalom közötti „új híd építését” hirdette meg a roma holokauszt évforduló­ja alkalmából. (P. T.) ÁSZ: nem segített a privatizáció A forráskivonás, valamint a szabá­lyozási és az ellenőrzési hiá­nyosságok együttes következ­ményének tartja az Állami Számvevőszék, hogy a magán­tőke bevonása nem javított ér­demben a kórházi ellátás szín­vonalán. Megállapították: a kórházak működtetését átvevő magáncégek csak részben tel­jesítették a fejlesztésekre és az ellátás színvonalának javításá­ra tett ígéreteiket. (MN) Újabb forráskivonás Az egészségügytől tízmilliárd forintot vennének el Csaknem tízmilliárd forint megtakarításra kötelezi az egészség­­ügyi tárcát a Pénzügyminisztérium - tudta meg a Magyar Nem­zet. A lapunkhoz eljuttatott levélben Székely Tamás tárcavezető úgy fogalmaz: a maradványtartási kötelezettség igen jelentős mértékű megterhelést jelent. __Mizsei Bernadett_______________ A 2009. évi államháztartási egyensúly megőrzése érdeké­ben a Pénzügyminisztérium ma­radványtartási kötelezettséget írt elő a tárcák részére. Ezen alapelvek alapján tárcánknak 9655,3 millió forint maradványtartási kötelezett­sége keletkezik - áll abban a Székely Tamás egészségügyi miniszter által írt levélben, amely lapunk birtoká­ba jutott. - Ez mind a fejezet fel­ügyelete alá tartozó intézetekre, mind pedig a fejezeti kezelésű elői­rányzatokra nézve ,jelentős mérté­kű megterhelést jelent - fogalma­zott Székely. Felkerestük a tárcát, hogy megtudjuk, a maradványtar­tási kötelezettség az ágazat mely in­tézményeit érintheti negatívan, ám erre nem kaptunk választ. Annyit közöltek csupán: mindez nem je­lenti azt, hogy kevesebbet kell köl­teni az éves költségvetési előirány­zatnál, hanem azt, hogy nem lehet többet. Állítják: az évi keret ezzel a megszorítással nem szűkül. Hozzá­tették: amennyiben a múlt évről megmaradt pénzt a minisztérium el akarja költeni, ezt megteheti, de akkor ilyen összegű idei kiadást kell megspórolnia. A Pénzügyminisztérium sem cáfolta a levélben található összeg pontosságát. Döntésüket azzal in­dokolták, hogy eddig elért eredmé­nyeik kerülhetnének veszélybe, „ha a kormány elbizonytalanodna a szi­gorú költségvetési politika folytatá­sa terén”. Éppen ezért - írják - a kormány kitart a meghirdetett egyensúlyi pálya mellett, amelynek eszköze a maradványtartási kötele­zettség érvényesítése. Kupper András (Fidesz) szerint azonban ez a kötelezettség aggoda­lomra ad okot, hiszen az ágazat már jelenleg is válságos helyzetben van. A képviselő szerint az egészségügy­ben nem szabadna zárolni a ma­radványt, mert akár a minisztéri­umhoz tartozó intézmények nehéz helyzete, akár a terjedő világjárvány miatt megtörténhet, hogy hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz.­­ Is­merjük ezt a kormányt: amikor ar­­ról­ esik szó, hogy valamilyen téren nagy baj van, könnyen ígérnek, de amikor valóban szükség lenne a pénzre, mindig találnak hivatkozá­si alapot arra, miért nem adnak - vélekedett a képviselő. Egy­­neve elhallgatását kérő egészségügyi vezetőtől viszont úgy értesültünk: a maradványtartási kötelezettség valójában nem csak a tartalékokat érinti, hiszen ez az ösz­­szeg már „le van kötve” különböző szerződésekben, ezért kevesebb juttatásban részesülhetnek a tárca intézményei, így többek között az Országos Mentőszolgálat, az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat, valamint több egészségügyi szolgáltatást nyújtó országos intézmény, köztük például az Idegsebészeti vagy a Re­habilitációs Intézetet. Ezt erősítette meg lapunknak Donkáné Verebes Éva, a Integra Consulting Egészségügyi Tanács­adó és Szolgáltató Zrt. vezérigazga­tója is. A szakember elmondta: mindez azt jelenti, hogy az előző évi maradványt a kormány nem enge­di át a jövő évre. A gyakorlatban mindez úgy valósul meg, hogy már ez év második felében a tárca és a hozzá tartozó intézmények keve­sebb állami juttatást kapnak. Fel­hívta a figyelmet: mivel a Pénzügy­minisztérium intézkedése már az egészségügyi tárca második féléves működési kiadásait is érinti, töb­bek között veszélybe kerülhet a ser­tésinfluenza elleni vakcinák felvá­sárlása is. Mindebből kitűnik: az Egészségügyi Minisztérium állítá­sával ellentétben valójában újabb forráskivonásról beszélhetünk. Emlékezetes, április 15-én Székely Tamás úgy nyilatkozott a parla­ment egészségügyi bizottságában: „Az egészségügyből nem vonunk ki újabb pénzt. Akkor, amikor Bajnai miniszterelnök-jelölt úrral erről a kérdésről beszéltünk, elmondtam, hogy erre szeretnék valamiféle ga­ranciát kapni. Ezt a garanciát meg­kaptam. Ezért most azt mondha­tom, hogy a válságkezelő progra­mok az ígéretnek megfelelően az egészségügy területéről újabb kivo­násokat nem fognak tartalmazni.” belpol@magyarnemzet.hu Egyetemista lett, de dolgozni megy Folytatás az 1. oldalról­­ Ha nem az általuk leginkább vá­gyott képzési helyre kerülnek be, hanem csak a második, harmadik helyre, akkor inkább kihagynak egy évet, és jövőre újra próbálkoznak. Ijesztően magas azoknak a fiatalok­nak a száma, akik ugyan nagy való­színűséggel megkezdik szeptem­berben a tanulmányaikat abban az iskolában, ahová felvételt nyertek, ám ha ez nem az általuk leginkább vágyott hely, akkor jövőre újra fel­vételiznek. A felvételizők közel fele nyilatkozott így, ami azért aggasztó, mert ez jelenti a legnagyobb pénz­kidobást az államnak: ha ugyanis egy diák idén megkezdi a tanulmá­nyait mondjuk az ELTE bölcsész­karán, ám jövőre felveszik a jogra, akkor az állam egy éven keresztül feleslegesen finanszírozza a diák több százezer forintos tanulmányi költségeit. A felvételt nyert fiatalok 5-15 százaléka (maximum 14 000 diák) lesz az, aki a fent említett okok va­lamelyike miatt biztos egyetemi he­lye ellenére sem kezdi meg tanul­mányait. A siralmas helyzeten csak az enyhít valamelyest, hogy lesznek olyanok, akik tavaly maradtak ki, idén viszont beiratkoznak. Az intézmények óriási bajba ke­rülhetnek, ha a felvett diákok ezrei mégsem kezdik meg tanulmányai­kat, így ugyanis az intézmény elesik a diákok után járó állami támoga­tástól, illetve az általuk fizetendő költségtérítéstől, az üresen maradt helyeket pedig ősszel már nem tölt­hetik fel. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) már tavaly kérte az oktatási minisztériumot, hogy te­gye lehetővé a helyek őszi feltölté­sét, a szakminisztérium azonban nem volt partner. Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora akkor a Magyar Nemzetnek kijelentette: 2008 szep­temberében a BGF-en a felvettek közel 14 százaléka nem kezdte meg tanulmányait. A rektor asszony szerint nagy baj, hogy az így üresen maradt helyeket a jelenlegi jogi sza­bályozás miatt nem tölthetik fel. Ez egyrészt igazságtalan azokkal a diá­kokkal szemben, akik a felvételi el­járás során éppen csak kiszorultak a képzésről, és szívesen tanulná­nak, ám ezt az üres helyek ellenére sem tehetik meg. Másrészt az egye­temek, főiskolák gazdálkodásában is óriási problémát jelent, hiszen csak a beiratkozott hallgatók után kapnak állami támogatást, így min­den egyes hallgató hiánya érzéke­nyen érinti az iskolák büdzséjét.­A tervezettnél alacsonyabb létszámba oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti, létszámhiány tait­att kurzusok maradhatnak el. :evb( Tíz idén érettségiző diákból fe­lene jövőre újra felvételizik, ha idén nem vették fel sehová - derült­ ki a felmérésből. Ismert: a rendert fel­vételi eljárás során a 127 Softyje je­lentkezőből 94 ezer fiatalt vettek fel, vagyis 33 ezer felvételiző nem került be sehová. Egy évet sem vár mindenki: lesz, aki már az augusz­tusi pótfelvételin újrapróbálkozik, és olyanok is akadnak, akik ősszel jelentkeznek a jövő februárban in­duló keresztféléves képzésre.

Next