Magyar Nemzet, 2009. augusztus (72. évfolyam, 209-238. szám)
2009-08-01 / 209. szám
Százmillió forintos bírság a BKV-nak Mintegy százmillió forint megfizetésére kötelezte az elsőfokú munkaügyi bíróság a BKV-t, amiért rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül rúgták ki tavaly Szalai László kabinetigazgatót. A felmondást Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató írta alá, aki a lapunk által feltárt botrányos végkielégítésekről is döntött. B-Pilhár Tamás___________________ Az adófizetőknek újabb százmillió forintjába kerülhet az a rossz döntés, amelyet Balogh Zsolt még a BKV megbízott vezérigazgatójaként hozott tavaly a kabinetigazgató menesztéséről - tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el Szalai Lászlót, aki munkaügyi bírósághoz fordult, amely első fokon közel százmillió forintot ítélt meg neki. A bíróság kimondta, nem álltak fenn a jogszabályi feltételei a rendkívüli felmondásnak. Ha közös megegyezéssel távozhatott volna a kabinetigazgató, akkor is körülbelül hatvanmillió forint járt volna neki a munkaszerződése alapján. Úgy tudjuk, a kirúgás hátterében a 4-es metró vágánytendere körüli MSZP-SZDSZ-es belharc állt. A Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes embereként ismert Balogh Zsolt ugyanis úgy adott utasítást Szalainak egyes iratok kézbesítésére, hogy azok tartalmát állítása szerint már egyeztették az SZDSZ-szel. Miután kiderült, hogy ez nem igaz, és a fővárosi szabad demokraták zúgolódni kezdtek, akkor az ügy hátteréről mit sem sejtő Szalait tették meg bűnbaknak, mondván, az egész az ő magánakciója volt. Egyébként a rendkívüli felmondásról döntő Balogh Zsolt volt az, aki Szalainé Szilágyi Eleonóra személyzeti vezető csaknem százmilliós és Bosnyák Gyula stratégiai igazgató negyvenmilliós végkielégítésére is áldását adta tavaly. Lapunk megkeresésére Szalai László megerősítette, hogy valóban rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el tavaly a cégtől, és hogy az emiatt indult munkaügyi pert nem jogerősen megnyerte. Azonban menesztésének okairól egyelőre nem kívánt többet mondani. A BKV-nál elismerték, hogy Balogh Zsolt döntött a rendkívüli felmondásról, mert az akkori megbízott vezérigazgató szerint a munkavállaló mulasztást követett el. Kiemelték: nagy kárt okoz a cégnek ennek a hatalmas összegnek a kifizetése, de mivel a társaság jelenlegi vezetése nem lát nagy esélyt a munkaügyi per megnyerésére, ezért várhatóan nem fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Rámutattak: ha a másodfokú bíróság is a munkavállalónak adna igazat, az addig eltelt időszak járandóságait is ki kellene fizetnie a BKV-nak. Össztűz Both János váci polgármesterre l Borsodi__________________________ E gymás után két fegyelmi eljárást indított Both János, Vác szocialista polgármestere ellen a helyi képviselő-testület. Az MSZP-s városvezetőt két ízben már tisztségéből is függesztették, az ügyek kivizsgálására vizsgálóbizottságok is alakultak. Az első eljárás azért indult, mert Bóth a június 18-i testületi ülésen nem engedélyezte, hogy a jobboldal sürgősségi indítványait napirendre tűzzék, pedig a jegyző figyelmeztette, vita nélkül kell szavaztatni. (A jobboldali frakció hozzávetőleg 300 millió forintos megtakarítás reményében nyújtott be javaslatokat. Az Összefogás képviselőcsoport szerint ezzel Bóth megsértette a testület szabályzatát. A második eljárás többek között azért indult, mert a helyi mélygarázs-beruházással kapcsolatban a szocialista polgármester több bizottsági és testületi határozattal ellentétes döntéseket hozott. Lapunk úgy tudja, hogy Bóth János nem hajlandó megjelenni a fegyelmi tárgyalásokon, azt üzente, a vizsgálóbizottság tagjainak a jogi képviselőivel kell felvennie a kapcsolatot. Bóth János Elnézést kértek, hazudtak Rendészeti miniszterként Draskovics totálisan alkalmatlan - állítja Szijjártó Péter FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL . A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a történtek fontos tanulsága, hogy egy, „a közvélemény egészének jogos érdeklődésére számot tartó ügyben különös figyelmet kell fordítani a tájékoztatás valamennyi részletére”, a miniszteri megszólalások esetén pedig különösen fontos, hogy csak többszörösen ellenőrzött információ kerüljön nyilvánosságra. Az IRM kormányfőnek írt jelentése alapján készített közlemény egyébként elismerően szól az NNI munkatársainak terrorellenes harcáról, hogy a Budaházy György vezette társaság feltérképezésével és terveik leleplezésével a „Magyar Köztársaság történelmének súlyos politikai terrorcselekményét akadályozták meg”. Jelenleg kilenc gyanúsított előzetes letartóztatásban van bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény elkövetése miatt, amiért akár életfogytiglani büntetést is kaphatnak. A szaktárca tájékoztatóját Bajnai Gordon miniszterelnök tudomásul vette, Budai Bernadett kormányszóvivő pedig megerősítette: a kormányfő bizalma továbbra is töretlen Draskovics Tibor iránt, a jövőben is ő vezeti az igazságügyi tárcát. A Fidesz szerint Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter továbbra is menekül, és tűrhetetlen, hogy a mai napig nem állt ki a nyilvánosság elé, nem adott magyarázatot a bizonyítékhamisítási ügyre - közölte a Fidesz szóvivője. Szijjártó Péter szerint a sok hallgatás, ködösítés, illetve hazudozás után az IRM egy olyan közleményben úgy próbál magyarázkodni, hogy oldalakon keresztül sorolja a rendőrség hibáit, majd megállapítja, hogy a rendőrség „jó munkát végzett”. - Mindebből csak az derült ki, hogy rendészeti miniszterként Draskovics Tibor totálisan alkalmatlan feladata ellátására - nyilatkozta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: a „bizonyítékhamisítási ügy” minden szereplőjének - aki megrendelte, aki részt vett benne és aki tudott róla - azonnal távoznia kell a közéletből. A miniszter távozását szorgalmazta az SZDSZ vezetése is. A párt szerint ugyanis azzal, hogy minden alap nélkül bizonyítékként tárta a nyilvánosság elé a videofelvételt, a tárcavezető visszamenőleg hiteltelenné tette a rendőrség és az ügyészség terrorizmus elleni harcát. A szocialisták kiálltak Draskovics mellett. Sőt Mesterházy Attila frakcióvezető nagyvonalúan arról beszélt, hogy az „ügy lényege nem az, hogy egy sajtótájékoztatón, mit, mire használtak fel”, hanem az, hogy a Magyarországon egy folyamat eredményeként megjelent terrorizmus ellen minden felelős parlamenti erőnek tennie kell. A bizonyítékhamisítást gyakorlatilag elismerő tárca vezetője eltűnt a nyilvánosság elől fotó: éberling András Kaszab-ügy: kérdőjelek A Fidesz tudni szeretné, miért nem született végrehajtható ítélet II Zsebük___________________________ * Írásbeli kérdéseket tesz fel Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester ügyében a legfőbb ügyésznek, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszternek Révész Máriusz (Fidesz). A honatya tegnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy kőbányai szocialista politikusok arról beszéltek neki: a kétéves börtönbüntetésre ítélt, de azt meg nem kezdő Kaszab azt hangoztatta, hogy ügyét az ügyészségi szakaszba utalják vissza, és a korábban tett részleges, feltáró jellegű vallomását sem veszik majd figyelembe. Révész Máriusz emlékeztetett arra, hogy a volt MSZP-s alpolgármestert vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélték két év börtönbüntetésre, amit tavaly márciusban másodfokon is jóváhagytak. Hozzáfűzte: Kaszab Csaba szabadságvesztése megkezdésére előbb halasztást kért, majd ügyét a Legfelsőbb Bíróság visszautalta a másodfokon eljáró bírósághoz. Mint lapunk megírta, ez utóbbit csupán egy eljárási hiba miatt kellett eszközölni. Az ellenzéki politikus egyébként arra is kíváncsi, miért nem született még végrehajtható ítélet, és igaz-e, hogy az ügy újra ügyészségi szakaszba került. Az eset hátterét ismertetve Révész Máriusz közölte, hogy korábban Kőbánya a belterületi földek ellenértéke miatt az egyik leggazdagabb önkormányzattá vált. „A helyi szocialisták környékén feltűnt több kétes hírű vállalkozó” - állította, megjegyezve: ennek az ügynek volt „egyik emblematikus figurája” Kaszab Csaba. A Fidesz parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a volt kőbányai alpolgármester részletes beismerő vallomást tett, ezt követően két év börtönbüntetésre ítélték, az ítéletet pedig másodfokon is jóváhagyták. Kaszab Csaba azonban a mai napig nem kezdte meg büntetése letöltését - fűzte hozzá Révész Máriusz. Bírósági források szerint egyébként az ősszel várható döntés Kaszab Csaba ügyében. Vádemelés Dombóváron :1 Borsodi Attti.a__________________ V ádat emelt a Tolna Megyei Főügyészség Szabó Loránd, Dombóvár volt MSZP-s polgármestere ellen kétrendbeli, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, bírósági eljárásban jogtalan előny adásával elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés bűntette miatt - tájékoztatta lapunkat Magyar Pál. A megyei főügyész elmondta, hogy a vádirat hétfőn készült el, és szerdán küldték el az anyagot a Tolna Megyei Bíróságra. Arra a kérdésre, hogy a dél-dunántúli pályázati ügyekben jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt miért nem emelt vádat a Tolna Megyei Főügyészség, azt válaszolta, hogy ebben a tekintetben a vádhatóság megszüntette a nyomozást, mert itt az adott bűncselekmények elkövetése nem volt megállapítható. Lapunk információi szerint a feljelentők a megyei vádhatóság nyomozásokat megszüntető határozata ellen panasszal élnek majd, amit a Legfőbb Ügyészség bírál el. Ismert: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés és hivatali visszaélés, míg a vám- és pénzügyőrség különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt tett vádemelési javaslatot a korábbi dombóvári városvezető ellen. Rágalmazásért már jogerősen elítélte a bíróság Szabót, aki az egyik önkormányzati ülésen, majd később interneten is megvádolta Naszvadi Balázs fideszes képviselőt azzal, hogy Dombóvár Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának vezetőjeként hatmillió forinttal károsított meg 16 települést. Szabó Lóránd márciusban egy közvetítővel kétmillió forintot küldött Naszvadi Balázsnak azért, hogy álljon el a rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőper folytatásától. Az ügyről a Hír TV Célpont című műsora számolt be elsőként, rejtett kamerás felvételeket is bemutatva a pénzátadásról. A gyanú szerint a polgármester ezenkívül a képviselő-testület tudta nélkül több cégnek százmilliós összegeket utalt át az önkormányzat számlájáról, hogy azt pályázati önerőként tüntethessék fel. 2009. augusztus 1., szombat- Belföld * lazar Mentet Nagytakarítás után részleges kárpótlás . Munkatársunktól______________ Július 31-ig mégsem 20-25 százalékkal építik le az állami cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági karát. A Heti Válasz értesülései szerint ugyan 262 helyről valóban eltávolították a kádereket, azonban 58 vállalat 83 posztját azonnal újratöltik, tehát összességében csak 179 pozíciót érintett a nyári nagytakarítás. A hetilap információját megerősítette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., rendelkezésre bocsátva az új igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok listáját. Az új lajstromon több „eltávolított” személy neve is visszaköszön. A Fővárosi Ítélőtábla által 8,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélt Kodela Lászlót például alighogy kitették a Zalaerdő Zrt. igazgatóságából, azonnal kap egy felügyelőbizottsági helyet ugyanennél az erdészetivadgazdálkodási társaságnál. A pákozdi földügyben vádlott Benedek Fülöpöt a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságából teszik át az igazgatóságba. A Magyar Postához ugyanakkor igazgatósági tagnak érkezik a volt Malév-vezér Sándor László, de nem járt pórul a Szilvásy György állandó munkatársaként ismert Rákosi Ferenc sem: egyetlen felügyelőbizottsági helyet kellett feladnia a postánál, ám igazgatósági tag lehet a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Pilisi Parkerdőnél. A Heti Válasz értesülései szerint az új pozíciók szétosztását mások mellett az UD-ügyben gyanúsított Szilvásy György hagyta jóvá, mivel ő a vagyonkezelő humánpolitikai főigazgatója. Információink szerint július végi határidővel elbocsátották, saját búcsúlevele alapján maga döntött úgy, hogy távozik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs irodájának vezetője, Száraz Gábor. ■ SZIJJÁRTÓ KÉRDÉSEI: Kilencven írásbeli kérdést tett fel Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője a pénzügyminiszternek. Többek közt azt szeretné megtudni, kaptak-e bármilyen juttatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban elküldött vagy távozó vezetői. (MTI) A nemzeti vagyonkezelő is megerősítette a felemás leépítést fotó: Nagy Béla