Magyar Nemzet, 2009. augusztus (72. évfolyam, 209-238. szám)

2009-08-01 / 209. szám

Százmillió forintos bírság a BKV-nak Mintegy százmillió forint megfizetésére kötelezte az elsőfokú munkaügyi bíróság a BKV-t, amiért rendkívüli felmondással, vég­­kielégítés nélkül rúgták ki tavaly Szalai László kabinetigazgatót. A felmondást Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató írta alá, aki a lapunk által feltárt botrányos végkielégítésekről is döntött. B-Pilhár­ Tamás___________________ A­z adófizetőknek újabb száz­millió forintjába kerülhet az a rossz döntés, amelyet Balogh Zsolt még a BKV megbízott vezérigazga­tójaként hozott tavaly a kabinet­igazgató menesztéséről - tudta meg a Magyar Nemzet. Informáci­óink szerint rendkívüli felmondás­sal, végkielégítés nélkül küldték el Szalai Lászlót, aki munkaügyi bíró­sághoz fordult, amely első fokon közel százmillió forintot ítélt meg neki. A bíróság kimondta, nem áll­tak fenn a jogszabályi feltételei a rendkívüli felmondásnak. Ha közös megegyezéssel távozhatott volna a kabinetigazgató, akkor is körülbe­lül hatvanmillió forint járt volna neki a munkaszerződése alapján. Úgy tudjuk, a kirúgás hátteré­ben a 4-es metró vágánytendere körüli MSZP-SZDSZ-es belharc állt. A Hagyó Miklós szocialista fő­polgármester-helyettes embere­ként ismert Balogh Zsolt ugyanis úgy adott utasítást Szalainak egyes iratok kézbesítésére, hogy azok tar­talmát állítása szerint már egyeztet­ték az SZDSZ-szel. Miután kiderült, hogy ez nem igaz, és a fővárosi sza­bad demokraták zúgolódni kezd­tek, akkor az ügy hátteréről mit sem sejtő Szalait tették meg bűn­baknak, mondván, az egész az ő magánakciója volt. Egyébként a rendkívüli felmondásról döntő Balogh Zsolt volt az, aki Szalainé Szilágyi Eleonóra személyzeti veze­tő csaknem százmilliós és Bosnyák Gyula stratégiai igazgató negyven­­milliós végkielégítésére is áldását adta tavaly. Lapunk megkeresésére Szalai László megerősítette, hogy valóban rendkívüli­ felmondással, végkielé­gítés nélkül küldték el tavaly a cég­től, és hogy az emiatt indult mun­kaügyi pert nem jogerősen meg­nyerte. Azonban menesztésének okairól egyelőre nem kívánt többet mondani. A BKV-nál elismerték, hogy Balogh Zsolt döntött a rendkí­vüli felmondásról, mert az akkori megbízott vezérigazgató szerint a munkavállaló mulasztást követett el. Kiemelték: nagy kárt okoz a cég­nek ennek a hatalmas összegnek a kifizetése, de mivel a társaság je­lenlegi vezetése nem lát nagy esélyt a munkaügyi per megnyerésére, ezért várhatóan nem fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Rámutattak: ha a másodfokú bíróság is a mun­kavállalónak adna igazat, az addig eltelt időszak járandóságait is ki kellene fizetnie a BKV-nak. Össztűz Both János váci polgármesterre­ l Borsodi__________________________ E gymás után két fegyelmi eljá­rást indított Both János, Vác szocialista polgármestere ellen a helyi képviselő-testület. Az MSZP-s városvezetőt két ízben már tisztsé­géből is függesztették, az ügyek ki­vizsgálására vizsgálóbizottságok is alakultak. Az első eljárás azért in­dult, mert Bóth a június 18-i testü­leti ülésen nem engedélyezte, hogy a jobboldal sürgősségi indítványait napirendre tűzzék, pedig a jegyző figyelmeztette, vita nélkül kell sza­vaztatni. (A jobboldali­ frakció hoz­závetőleg 300 millió forintos meg­­takarítás reményében nyújtott be javaslatokat­. Az Összefogás képvi­selőcsoport szerint ezzel Bóth meg­sértette a testület szabályzatát. A második eljárás többek között azért indult, mert a helyi mélyga­rázs-beruházással kapcsolatban a szocialista polgármester több bi­zottsági és testületi határozattal el­lentétes döntéseket hozott. Lapunk úgy tudja, hogy Bóth János nem hajlandó megjelenni a fegyelmi tár­gyalásokon, azt üzente, a vizsgáló­­bizottság tagjainak a jogi képvise­lőivel kell felvennie a kapcsolatot. Bóth János Elnézést kértek, hazudtak Rendészeti miniszterként Draskovics totálisan alkalmatlan - állítja Szijjártó Péter FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL . A Kormányszóvivői Iroda tájékoz­tatása szerint a történtek fontos tanulsága, hogy egy, „a közvéle­mény egészének jogos érdeklődé­sére számot tartó ügyben különös figyelmet kell fordítani a tájékoz­tatás valamennyi részletére”, a miniszteri megszólalások esetén pedig különösen fontos, hogy csak többszörösen ellenőrzött infor­máció kerüljön nyilvánosságra. Az IRM kormányfőnek írt jelenté­se alapján készített közlemény egyébként elismerően szól az NNI munkatársainak terrorellenes harcáról, hogy a Budaházy György vezette társaság feltérképezésével és terveik leleplezésével a „Magyar Köztársaság történelmének súlyos politikai terrorcselekményét aka­dályozták meg”. Jelenleg kilenc gyanúsított elő­zetes letartóztatásban van bűn­­szervezetben elkövetett terrorcse­lekmény elkövetése miatt, amiért akár életfogytiglani büntetést is kaphatnak. A szaktárca tájékoztatóját Bajnai Gordon miniszterelnök tu­domásul vette, Budai Bernadett kormányszóvivő pedig megerősí­tette: a kormányfő bizalma to­vábbra is töretlen Draskovics Ti­bor iránt, a jövőben is ő vezeti az igazságügyi tárcát.­­ A Fidesz szerint Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter továbbra is menekül, és tűrhetetlen, hogy a mai napig nem állt ki a nyilvánosság elé, nem adott magyarázatot a bizonyítékhamisí­tási ügyre - közölte a Fidesz szóvi­vője. Szijjártó Péter szerint a sok hallgatás, ködösítés, illetve hazu­­dozás után az IRM egy olyan közle­ményben úgy próbál magyaráz­kodni, hogy oldalakon keresztül sorolja a rendőrség hibáit, majd megállapítja, hogy a rendőrség „jó munkát végzett”. - Mindebből csak az derült ki, hogy rendészeti miniszterként Draskovics Tibor totálisan alkalmatlan feladata ellá­tására - nyilatkozta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: a „bizonyítékhami­sítási ügy” minden szereplőjének - aki megrendelte, aki részt vett ben­ne és aki tudott róla - azonnal tá­voznia kell a közéletből. A minisz­ter távozását szorgalmazta az SZDSZ vezetése is. A párt szerint ugyanis azzal, hogy minden alap nélkül bizonyítékként tárta a nyil­vánosság elé a videofelvételt, a tár­cavezető visszamenőleg hiteltelen­né tette a rendőrség és az ügyész­ség terrorizmus elleni harcát. A szocialisták kiálltak Dras­kovics mellett. Sőt Mesterházy At­tila frakcióvezető nagyvonalúan arról beszélt, hogy az „ügy lényege nem az, hogy egy sajtótájékozta­tón, mit, mire használtak fel”, ha­nem az, hogy a Magyarországon egy folyamat eredményeként megjelent terrorizmus ellen min­den felelős parlamenti erőnek ten­nie kell. A bizonyítékhamisítást gyakorlatilag elismerő tárca vezetője eltűnt a nyilvánosság elől fotó: éberling András Kaszab-ügy: kérdőjelek A Fidesz tudni szeretné, miért nem született végrehajtható ítélet II Zsebük___________________________ * Í­rásbeli kérdéseket tesz fel Ka­szab Csaba volt kőbányai szo­cialista alpolgármester ügyében a legfőbb ügyésznek, valamint az igazságügyi és rendészeti minisz­ternek Révész Máriusz (Fidesz). A honatya tegnapi sajtótájékoztató­ján felhívta a figyelmet, hogy kő­bányai szocialista politikusok ar­ról beszéltek neki: a kétéves bör­tönbüntetésre ítélt, de azt meg nem kezdő Kaszab azt hangoztat­ta, hogy ügyét az ügyészségi sza­kaszba utalják vissza, és a koráb­ban tett részleges, feltáró jellegű vallomását sem veszik majd fi­gyelembe. Révész Máriusz emlékeztetett arra, hogy a volt MSZP-s alpolgár­mestert vezető beosztású hivata­los személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztege­tés bűntette miatt ítélték két év börtönbüntetésre, amit tavaly márciusban másodfokon is jóvá­hagytak. Hozzáfűzte: Kaszab Csa­ba szabadságvesztése megkezdé­sére előbb halasztást kért, majd ügyét a Legfelsőbb Bíróság vissza­utalta a másodfokon eljáró bíró­sághoz. Mint lapunk megírta, ez utóbbit csupán egy eljárási hiba miatt kellett eszközölni. Az ellenzéki politikus egyéb­ként arra is kíváncsi, miért nem született még végrehajtható ítélet, és igaz-e, hogy az ügy újra ügyész­ségi szakaszba került. Az eset hát­terét ismertetve Révész Máriusz közölte, hogy korábban Kőbánya a belterületi földek ellenértéke miatt az egyik leggazdagabb ön­­kormányzattá vált. „A helyi szoci­alisták környékén feltűnt több ké­tes hírű vállalkozó” - állította, megjegyezve: ennek az ügynek volt „egyik emblematikus figurá­ja” Kaszab Csaba. A Fidesz parlamenti képvi­selője emlékeztetett arra, hogy a volt kőbányai alpolgármester részletes beismerő vallomást tett, ezt követően két év börtönbünte­tésre ítélték, az ítéletet pedig má­sodfokon is jóváhagyták. Kaszab Csaba azonban a mai napig nem kezdte meg büntetése letöltését - fűzte hozzá Révész Máriusz. Bíró­sági források szerint egyébként az ősszel várható döntés Kaszab Csaba ügyében. Vádemelés Dombóváron :1 Borsodi Attti.a__________________ V ádat emelt a Tolna Megyei Főügyészség Szabó Loránd, Dombóvár volt MSZP-s polgár­­mestere ellen kétrendbeli, különö­sen nagy értékre elkövetett sik­kasztás, bírósági eljárásban jogta­lan előny adásával elkövetett vesz­tegetés és hivatali visszaélés bűn­tette miatt - tájékoztatta lapunkat Magyar Pál. A megyei főügyész el­mondta, hogy a vádirat hétfőn ké­szült el, és szerdán küldték el az anyagot a Tolna Megyei Bíróság­ra. Arra a kérdésre, hogy a dél-du­nántúli pályázati ügyekben jogo­sulatlan gazdasági előny megszer­zése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt miért nem emelt vádat a Tolna Megyei Főügyész­ség, azt válaszolta, hogy ebben a tekintetben a vádhatóság meg­szüntette a nyomozást, mert itt az adott bűncselekmények elköveté­se nem volt megállapítható. La­­­punk információi szerint a felje­lentők a megyei vádhatóság nyo­mozásokat megszüntető határo­zata ellen panasszal élnek majd, amit a Legfőbb Ügyészség bírál el. Ismert: a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság vesztegetés és hivatali visszaélés, míg a vám- és pénzügyőrség különösen nagy ér­tékre elkövetett sikkasztás bűntet­te és más bűncselekmények miatt tett vádemelési javaslatot a koráb­bi dombóvári városvezető ellen. Rágalmazásért már jogerősen el­ítélte a bíróság Szabót, aki az egyik önkormányzati ülésen, majd ké­­­sőbb interneten is megvádolta Naszvadi Balázs fideszes képvise­lőt azzal, hogy Dombóvár Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának vezetőjeként hatmillió forinttal károsított meg 16 települést. Sza­bó Lóránd márciusban egy közve­títővel kétmillió forintot küldött Naszvadi Balázsnak azért, hogy álljon el a rágalmazás miatt indí­tott magánvádas büntetőper foly­tatásától. Az ügyről a Hír TV Célpont cí­mű műsora számolt be elsőként, rejtett kamerás felvételeket is be­mutatva a pénzátadásról. A gyanú szerint a polgármester ezenkívül a képviselő-testület tudta nélkül több cégnek százmilliós összege­ket utalt át az önkormányzat számlájáról, hogy azt pályázati önerőként tüntethessék fel. 2009. augusztus 1., szombat- Belföld * lazar Ment­et Nagytakarítás után részleges kárpótlás . Munkatársunktól______________ J­úlius 31-ig mégsem 20-25 száza­lékkal építik le az állami cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági karát. A Heti Válasz értesülései sze­rint ugyan 262 helyről valóban eltá­volították a kádereket, azonban 58 vállalat 83 posztját azonnal újratöl­­tik, tehát összességében csak 179 pozíciót érintett a nyári nagytakarí­tás. A hetilap információját meg­erősítette a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő (MNV) Zrt., rendelke­zésre bocsátva az új igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok listáját. Az új lajstromon több „eltávolí­tott” személy neve is visszaköszön. A Fővárosi Ítélőtábla által 8,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélt Kode­­la Lászlót például alighogy kitették a Zalaerdő Zrt. igazgatóságából, azonnal kap egy felügyelőbizottsági helyet ugyanennél az erdészeti­vadgazdálkodási társaságnál. A pákozdi földügyben vádlott Bene­dek Fülöpöt a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságából teszik át az igazgatóságba. A Magyar Postához ugyanakkor igazgatósági tagnak érkezik a volt Malév-vezér Sándor László, de nem járt pórul a Szilvásy György ál­landó munkatársaként ismert Rá­kosi Ferenc sem: egyetlen felügye­lőbizottsági helyet kellett feladnia a postánál, ám igazgatósági tag lehet a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Pilisi Parkerdőnél. A Heti Válasz értesü­lései szerint az új pozíciók szétosz­tását mások mellett az UD-ügyben gyanúsított Szilvásy György hagyta jóvá, mivel ő a vagyonkezelő hu­mánpolitikai főigazgatója. Információink szerint július vé­gi határidővel elbocsátották, saját búcsúlevele alapján maga döntött úgy, hogy távozik a Magyar Nemze­ti Vagyonkezelő Zrt. kommuniká­ciós irodájának vezetője, Száraz Gábor. ■ SZIJJÁRTÓ KÉRDÉSEI: Kilencven írásbeli kérdést tett fel Szijjártó Pé­ter, a Fidesz elnöki stábjának veze­tője a pénzügyminiszternek. Töb­bek közt azt szeretné megtudni, kaptak-e bármilyen juttatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban elküldött vagy távozó vezetői. (MTI) A nemzeti vagyonkezelő is megerősítette a felemás leépítést fotó: Nagy Béla

Next