Magyar Nemzet, 2009. augusztus (72. évfolyam, 209-238. szám)
2009-08-19 / 227. szám
Magyar Nemzet Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2009. augusztus 19., szerda Visszahívják Hunvaldot Az MSZP fővárosi szervezete kezdeményezi Erzsébetváros több mint fél éve előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s polgármestere, Hunvald György (MSZP) visszahívását valamennyi, gazdasági társaságban betöltött funkciójából. Tegnap írtuk meg: csaknem 250 ezer forintot kap a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. felügyelőbizottsági és a Péterfy-kórház felügyelőtanácsi tagsága után Hunvald György. (MTI) Őrizetben a volt ügyész őrizetbe vették Varga Gergely volt kerületi ügyészségi ügyészt hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt. A nyomozás során adatok merültek fel arra, hogy a gyanúsított az eljárás szereplőinek befolyásolására törekedett. (MTI) Visszaesett Bajnai népszerűsége A júniusi szintre esett vissza Bajnai Gordon kormányfő népszerűsége, de 47-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a Bajnai-kabinet a parlamenti ciklus végéig hivatalban marad - derül ki a Medián kutatásából. A lista élén Sólyom László államfő áll. (MTI) Függőben a kerékbilincsügy Visszavonta a terézvárosi önkormányzat a köztereken szabálytalanul parkoló autók kerékbilincselésére kiírt közbeszerzési hirdetményt. A képviselő-testület megvizsgálja, a kerület milyen módon tudná saját gazdálkodó szervezet útján megoldani a kerékbilincselést. (MN) Felkérte a kormányt az Országgyűlés szociális bizottsága, hogy szeptember közepéig terjessze a parlament elé azokat a szükséges törvényjavaslatokat, amelyek védelmet nyújtanak a fizetésképtelenné vált lakáshiteleseknek, és átláthatóbbá teszik a pénzügyi tevékenységet. Soltész Miklós (Fidesz-KDNP) szerint a szocialisták javaslata - hasonlóan az eddigiekhez - időt húz, maszatol, és nem ad megoldást. Éppen ezért a frakciószövetség határozati javaslatot nyújtott be a Háznak. W MITSF.I RF.RNAnr.0T_______________ Felkéri a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokat a szociális bizottság, hogy az úgynevezett etikai kódex megalkotásáig, illetve a szolgáltatókat érintő vizsgálatok lezártáig ne kezdeményezzék a családok kilakoltatását. A grémium tegnapi rendkívüli ülésén arról is döntött, hogy a kormányt arra kötelezik, a segítségnyújtással kapcsolatos törvényjavaslatokat szeptember 15-ig nyújtsa be az Országgyűlésnek. A testület ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri a lakhatásuk elvesztésével fenyegetett adósok sorsát, amelyhez a kormánytól havi rendszerességgel kérnek tájékoztatást a hátralékosok helyzetét tükröző adatokról. A bizottság megállapította: az átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakítása és a hitellel rendelkezők védelme érdekében további törvények módosítása és meghozatala szükséges. Az ülésenrészt vett Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke is, aki azt hangsúlyozta: a segítség akkor válik valóban hatékonnyá, ha elválasztják egymástól azokat az adósokat, akik valóban szeretnének törleszteni, és azokat, akik mindenféle egyezséget elutasítanak. - Nagy erőkkel dolgozunk azon is, hogy megtaláljuk az afféle pénzügyi vállalkozásokat, amelyek jogszerűtlen magatartást mutattak az adósokkal szemben - jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy a PSZÁF által tett 120 feljelentés alapján 150 gyanúsított került a hatóságok látóterébe. A felszólaló ellenzéki képviselők közül többen annak adtak hangot, hogy kormány csak hangzatos nyilatkozatokat tesz, ám konkrét intézkedéseket már nem lehet várni a szocialista vezetéstől. Nehezményezték továbbá, hogy késve próbálnak intézkedéseket hozni, miközben a felelősséget áthárítják az önkormányzatokra, amelyeknek elővásárlási jogot biztosítottak a bajbajutottak ingatlanjaira - hogy az adósok később visszavásárolhassák azt -, ám ehhez pénzügyi fedezetet már nem biztosítanak. Ennek fényében ezt nem jognak, hanem kötelezettségnek nevezném - jegyezte meg Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, Kecskemét polgármestere. A legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési határozati javaslatot készített, amelyben többek között azt javasolják, biztosítsanak lehetőséget arra, hogy az adós maga értékesítse ingatlanját. A hatályos szabályozást úgy módosítanák, hogy kilakoltatás esetén a hitelintézetet terhelje az árverés költsége. A Fidesz-KDNP kezdeményezi azt is, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit, illetve, hogy terjesszék ki a jelenleg érvényes törvényeket minden olyan állampolgárra, aki munkája elvesztése miatt képtelen fizetni lakáshitele törlesztőrészletét. A frakciószövetség kedvezményt biztosítana az adós számára a hitel egyösszegű visszafizetése esetén, és speciális szabályozást alkalmazna abban az esetben, amikor a forint árfolyamromlása miatt a hitel összege meghaladja az ingatlan értékét. A párt szabályozná továbbá a tartozás átütemezésének lehetőségét és annak feltételeit. A Fidesz- KDNP azzal indokolta határozati javaslatát, hogy a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei rövid idő alatt 30-50 százalékkal megemelkedtek, és naponta 30 új fedél nélkülit regisztrálnak. mm Pártvita a lakáshitelesekről A Fidesz szerint a szocialisták időt húznak, míg az ellenzék javaslatokat nyújt be Szeptember 15-ig kell a kormánynak beterjesztenie a segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot fotó: hegedűs Márta Nem szoktunk le a hálapénzről ti PF.tf.rffy Balázs_____________ Rossz az üzenete a paraszolvenciának mind a betegek, mind az orvosok felé. Az elmúlt húsz évben a betegek szempontjából nem történt érdemi változás az egészségügyben, a hálapénz elleni támadások sem helyettesítik a reformokat - fogalmazott tegnap dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója a Corvinus Egyetem marketing tanszékével közösen készített, hálapénzzel kapcsolatos kutatásuk eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Az igazgató elmondta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által lejelentett orvosbeteg találkozások száma alapján 296,6 milliárd forint volt a tavalyi évben a hálapénz nagysága, ugyanakkor a felmérés szerint ez a szám ennél jóval kisebb, 73,4 milliárd volt. A különbség abból ered, hogy az OEP sokkal több orvosbeteg találkozást regisztrált, mint a felmérés. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a közvélekedésnek megfelelően a hálapénz adása nagyon elterjedt Magyarországon. A megkérdezettek döntő többsége már fizetett az egészségügyi rendszer valamelyik szereplőjének ez elmúlt három évben. A betegek által adott összegek, és a fizetés gyakorisága eltérő az ellátórendszer különböző szintjein. A többség borúlátó a hálapénz kérdésében, és úgy véli, hogy a jövőben még többet kell majd ilyen célból fizetni, mint az idén. (Ft) 30000-1 HÁLAPÉNZÖSSZEGEK ÁTLAGÉRTÉKEI (saját igénybevétel) ül orvosnak 25000- Q] nővérnek _ egyéb személynek 20000- a s GYÓGYSZERTÁR HÁZIORVOS RENDELŐ KÓRHÁZ belpol@magyarnemzet.hu Formálódnak az MSZP megyei listái HÍRÖSSZEFOGLALÓ A területi választási listák negyedét fogadták el az MSZP megyei szervezetei, szeptember-október fordulóján mindenhol jóváhagyják a listát a jövő évi parlamenti választásra készülve. Várhatóan szinte mindenhol a megyei elnökök vezetik majd a listát - derül ki a távirati iroda öszszesítéséből. Budapesten Lendvai Ildikó pártelnök, Pest megyében Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, megyei elnök, Heves megyében Sós Tamás helyi elnök, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szekeres Imre elnökhelyettes, honvédelmi miniszter, Komárom-Esztergom megyében pedig Lukács Zoltán megyei elnök vezeti a területi listát - ezekről már döntöttek az MSZP területi szervezetei. A többi megyében szeptemberben vagy október elején döntenek arról, kik kerülnek a területi listákra. Baranya megyében - a többitől eltérően - nem a megyei elnök vezeti majd a listát, hanem Szili Katalin ősszel leköszönő házelnök. Lendvai Ildikó pártelnök múlt pénteken úgy nyilatkozott: végéhez közeledik a 2010-es országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztása, az egyéni választókerületi jelöltek túlnyomó többsége megvan, ősszel a megyei listákat is összeállítják a szervezetek. Elmondta azt is, hogy az MSZP országos listáját a november végére, december elejére tervezett kongresszus fogadja el, a párt legfelső döntéshozó testülete dönt a választási programról, és az azt megvalósítani akaró miniszterelnök-jelölt személyéről is. Újabb önkényes igazoltatás Szolgálaton kívüli rendőröket vontak kérdőre felfegyverkezett cigányok Folytatás az 1. oldalról Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a vadászatra indult társaság üresen hagyott kocsiját valóban körülvették a helyi romák szombaton Nyírmihálydiban, mert azt feltételezték, hogy lőfegyverek lehetnek a vadászoknál. Azonban a kiérkező rendőrök az adatgyűjtés során megállapították, hogy az időközben a vadászatról visszatért két szolgálaton kívüli rendőr és harmadik társuk minden irata, engedélye és fegyvere rendben van - hangsúlyozta a szóvivő. Fülöp Gergely rámutatott: ha egyáltalán elhangzott az a mondat, amit az egyik roma férfi említett, az legfeljebb zaklatásnak minősíthető, amely magánindítványos ügy. Kérdésünkre megjegyezte: nincs tudomásuk arról, hogy bárki házfelgyújtással fenyegetőzött volna. Hozzátette: mivel szolgálaton kívüli rendőrökről van szó, az iratokat tanulmányozásra áttették a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészségre, azonban egyelőre semmilyen eljárás nem indult. Ismert, ez már a harmadik olyan eset néhány napon belül, amikor felfegyverkezett cigány csoportok állítanak meg járműveket vagy fenyegetnek meg ártatlan embereket a sorozatgyilkosságra hivatkozással. Múlt héten Gávavencsellőn egy vadászokat szállító terepjárót állítottak meg önkényesen helyi romák, vasárnap pedig a Nyírmihályditól öt kilométerre fekvő Nyírlugoson tartóztattak fel egy lakodalomból hazafelé tartó terepjárót felfegyverkezett cigányok. Arra a kérdésünkre, tesz-e valamit a megyei rendőrség azért, hogy megfékezze az önhatalmú roma csoportok akcióit, Fülöp Gergely azt felelte: határozottan fellépnek azok ellen, akik törvénytelenül, mások jogainak korlátozásával járőröznek. Hozzáfűzte: ma megyei roma kisebbségi vezetőkkel találkoznak, amelyen szintén téma lesz, hogy meddig törvényesek ezek az önszerveződések. KISLÉTA: VONTATOTTAN HALAD A NYOMOZÁS Folyamatban van a kislétai gyilkos támadásban súlyosan megsérült, majd a kórházban gégemetszésen átesett 13 éves lány meghallgatása - nyilatkozta Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője. A gyerekkel a hatóság felvette a kontaktus, pszichológus és pszichiáter is jelen van a meghallgatásoknál, amit a lány mond, azt kiértékeljük, de eddig még érdemi információval nem tudott szolgálni - fűzte hozzá. Szerinte a meghallgatások még sokáig elhúzódhatnak Danielisz szerint túl sok a rendőr M Bodacz Balázs_______________ T úl sok rendőr van Magyarországon, mert ameddig hazánkban 450 rendőr jut százezer emberre, addig az uniós átlag 360, a skandináv államokban pedig 320 fő - állította tegnap Danielisz Béla. A Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottságának MSZP-s elnöke szerint „nem létszámemeléssel, hanem a hatékonysággal kell megközelíteni a problémát, le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy az állam mindenható, és minden problémánkat megoldja.” Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának június közepén tartott ülése után homlokegyenest az ellenkezőjét mondta annak, mint amit tegnap Danielisz. A miniszter szerint ugyanis „a kistérségek biztonságának növelésével kapcsolatban az a legfontosabb feladat, hogy több rendőr legyen a közterületeken.” A rendőrség és a határőrség összevonásakor a két szervezet összesen 48 ezer fős állománnyal rendelkezett. Ez a létszám jelentősen csökkent az elmúlt években, nem kis részben annak köszönhetően, hogy több ezren használták ki a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeket, ezen belül azt, hogy bizonyos esetekben a nyugellátás összege magasabb, mint amennyi a szolgálatvégzésért járó fizetség volt. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) létszámát az összevonás után 45 ezer főben határozták meg. Az aktív állomány azonban csak 43 ezer fő, a tényleges rendfenntartásban pedig 30 ezernél is kevesebb egyenruhás vesz részt. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök még februárban azt ígérte, hogy ez év végére a mostaninál 1800-zal több rendőr teljesít majd közterületi szolgálatot, ennek fele új állomány lesz, valamint száz új körzeti megbízott is szolgálatba lép. Az ígéretek között szerepelt 12 milliárd forint fejlesztési pénz is. Lapunk szombaton megírta, hogy a fővárosi rendőrkapitányság - súlyos pénzhiány miatt - korlátozta a túlórákat; havonta és fejenként mindössze két plusz munkaórát fizetnek ki a rendőröknek.