Magyar Nemzet, 2009. szeptember (72. évfolyam, 239-268. szám)
2009-09-01 / 239. szám
2009. szeptember 1., keddBelföld • Magyar Nemzet NBH-s információk kerültek nyilvánosságra A Nemzetbiztonsági Iroda kompilációról beszél • Gulyás József: A titkosszolgálat a működőképesség határára jutott Belső információk kerültek ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH), ismerte el tegnapi közleményében a Nemzetbiztonsági Iroda (NBI). Az ügy előzménye, hogy a romagyilkosság gyanúsítottjairól egy bennfentes adatokat tartalmazó feljegyzés került a világhálóra. Az NBI nyilatkozatából kiderült az is, hogy az egyik feltételezett elkövetőt a szolgálatok korábban valóban megfigyelték, ám az információgyűjtést megszüntették. A titkosszolgálatok szerepét a romagyilkosságok felderítésének ügyében a titokminiszter utasítására külön értékelik. Az üggyel az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága soron kívüli ülésén foglalkozik. M MUNKATÁRSAINKTÓL.______________ A Nemzetbiztonsági Iroda tegnap elismerte, belső információk kerültek ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Korábban már beszámoltak arról is, hogy az ügyben belső vizsgálat indult, ezzel szemben a tegnapi sajtóközleményükben már kerülik a vizsgálat kifejezést, és „értékelésről”, „elemzésről” beszélnek. Emlékezetes: egy, a hét végén nyilvánosságra került, bennfentes információkat tartalmazó feljegyzés szerint a NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2004. február 21-től szoros ellenőrzés alá vont három férfit, közöttük K. István Zoltánt, szélsőséges szervezethez való tartozás gyanújával. A három férfiről kiderült, hogy több szélsőséges szervezet szimpatizánsai, tagjai. Az irat szerint 2007 végén, 2008 elején K. István ellenőrzése alatt olyan információk keletkeztek, amelyek arra utaltak, hogy K. István testvérével, K. Árpáddal és ismerőseivel lőfegyverek, valamint nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezik. Ezért a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége kezdeményezte a már évek óta folyamatban lévő szoros ellenőrzés meghoszszabbítását és kiterjesztését az új ismerősökre is. Az NBH illetékes szakirányító főosztálya (232. főosztály) a szakigazgatósággal (23. igazgatóság) és a jogi főosztállyal egyetértve elutasította a kirendeltség kezdeményezését, nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghosszabbítását K. esetében, illetve annak elrendelését társai tekintetében. K. István szoros ellenőrzését ezt követően az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2008. május 12-én lezárta. A romagyilkosság-sorozat 2008. július 21-én, Tarnabodon kezdődött. A nyilvánosságra került dokumentum szerint Cs. István az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége előtt már ismert volt szélsőséges beállítottságú személyként azt megelőzően, hogy szerződéses katona lett. A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) területileg illetékes szerve később ezen információk alapján beszervezte Cs.-t, és leszereléséig titkos kapcsolatként foglalkoztatta. A feljegyzésből kiderül az is, hogy az NBH főigazgatója, Laborc Sándor a gyanúsítottak őrizetbe vételét követően kért csak tájékoztatást a területileg illetékes Hajdú-Bihar megyei kirendeltségtől. A Nemzetbiztonsági Iroda tegnapi kommünikéje emlékeztet arra, hogy a múlt hét végén előbb egy internetes portálon, majd ennek nyomán más orgánumban is olyan - az NBH tevékenységével, illetve a romagyilkosságokkal foglalkozó - cikket közöltek, amely az ezzel együtt közölt „dokumentumra” hivatkozik. „Megállapítást nyert: e hivatkozás tárgya nem dokumentum, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló kompiláció (idegen forrásokból eredeti koncepció nélkül összeállított mű - a szerk.). Aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal bármilyen módon üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jogkövetkezményekkel” - tartalmazza az iroda közleménye. Az NBI illetékese hozzáteszi azt is, hogy a szolgálatok szerepét a romagyilkosságok felderítésének ügyében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter utasítására külön értékelik. A vizsgálat tekintetbe veszi azt is, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt, és ezért korábban huzamosabb ideig az NBH látókörében volt. Ennek a felmérésnek az az elsődleges megállapítása, hogy az adott ügyben a szolgálatok a legszorosabban együttműködtek a rendőrséggel, amelynek átadtak minden rendelkezésére álló adatot - tájékoztat az NBI, de megjegyzi azt is, hogy az NBH ebben az ügyben külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak addig folytatott, ameddig annak törvényi feltételei fennálltak. Ismeretes, elvileg a nemzetbiztonsági szolgálatok megfigyelési tevékenysége bírói, ügyészi engedélyhez kötött, de kivételes esetekben adhat erre jóváhagyást az igazságügyi miniszter is. A megfigyelési engedély határidőkhöz kötött, vagyis egy-egy időszakra szólhat, amelyet meg lehet, illetve meg kell hosszabbítani, ha indokolt a célszemélyek további ellenőrzése. Az NBI felhívja a figyelmet arra is, hogy az esetleges lehallgatásokat és egyéb konkrét megfigyelési munkát segítő Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a romagyilkosságok ügyében - ugyancsak a nemzetbiztonsági törvénynek megfelelő módon - „erői és eszközei maximális összpontosításával hozzájárult” a feltételezett elkövetők elfogásához. A titokminiszter pedig a „részletekre is kiterjedő elemzés elkészültével kész ismertetni annak megállapításait az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával, amelynek összehívását kéri”. - A Nemzetbiztonsági Hivatal ebben a pillanatban egy szétesés és működésképtelenség határára jutott szervezet képét mutatja - mondta lapunknak Gulyás József (SZDSZ), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja. A politikus aggályosnak tartja, hogy az ügyben még nem szólalt meg sem a miniszterelnök, sem a titkosszolgálatokért felelős, bár leköszönőfélben lévő miniszter, Ficsor Ádám. Gulyás szerint „a kormányfőnek ideje körbenéznie, hogy kire bízza a terület politikai és szakmai irányítását, ehhez pedig jó lenne, ha egyeztetne az ellenzéki pártok vezetőivel”. Mint mondta, ez nem az első eset, hogy ügyetlenek, hogy szakszerűtlenül nyúlnak hozzá ügyekhez. Példaként az UD Zrt., valamint az Egy-Másért Alapítvány ügyét is megemlítette. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja újságíróknak tegnap úgy nyilatkozott: be kell tartani a sorrendet, amelyet a törvény rögzít. Ha „rendellenes működésre utaló jel van, először a szolgálatnak, majd a miniszternek kell vizsgálatot tartania, ezt követően a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének és a parlamenti bizottságnak van feladata”. Demeter Ervin, a parlament szakbizottságának fideszes tagja vasárnap beszélt arról, hogy számos kérdés vethető fel az NBH romagyilkosok elleni akciója kapcsán. Ezek között Demeter szerint az is szerepel, hogy „mennyire általános szélsőjobboldali körökben, hogy valaki egy évig egy izraeli kibucban dolgozik?”. A romagyilkosság-sorozattal gyanúsítottak védői nem kommentálták a nyilvánosságra került feljegyzést. Barcsi István ügyvéd lapunknak tagadta azt, hogy védencét a Katonai Biztonsági Hivatal foglalkoztatta. - Semmilyen kapcsolatban nem állt és nem is áll a nemzetbiztonsággal Cs. István - nyilatkozta lapunknak a védő, aki nem kívánta kommentálni azt sem, hogy a szakszolgálat érdekes módon pontosan a gyilkosságsorozat megkezdése előtt függesztette fel Cs. István figyelését. - Nem tudom, hogy ez így volt-e vagy sem, az viszont biztos, hogy védencem Koszovóban csak alapkiképzést kapott, és csak sofőrként teljesített szolgálatot - mondta. A védő ahhoz sem kívánt semmit hozzáfűzni, hogy a gyilkosságsorozat gyanúsítottjait anyagilag egy felbujtói kör támogatta volna. Cs. István jelenleg csak azzal van meggyanúsítva, hogy a tiszalöki esetnél a helyszín közelébe fuvarozott két embert, továbbá védencem megkért arra, hogy hangsúlyozzam: ő a gyilkosságsorozatban nem volt sem motoros felderítő, sem fegyverbeszerző, sem pedig kiképző - fogalmazott az ügyvéd, aki jelenleg arra vár, hogy a nyomozó hatóság elé tárja azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a gyanúsítás tényét. Ruzsbaczky Nóra, K. Árpád védője lapunknak elmondta, hogy védence tagadja, hogy a bűncselekmény-sorozatban részt vett volna, így azzal kapcsolatban, hogy 2007-2008-ban fegyvereket szereztek volna be testvérével, nem kíván nyilatkozni. P. Zsoltot is valószínűleg megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, védője Lőrincz Márton azonban egyelőre nem kíván foglalkozni a világhálóra került dokumentummal. - Ma beszéltem P. Zsolttal, de a nyomozó hatóság továbbra sem hallgatta ki, nem tárta elénk azokat a dokumentumokat, amelyek alapján gyanúsítják - mondta a védő. Várják Ficsor megszólalását is A szocialisták ismét bólintottak, az ország veszít Az MSZP egyhangúlag támogatta a kormány költségvetési tervezetét, amely ezermilliárdos elvonással számol Az MSZP-frakció tegnap egyhangúlag támogatta a kormány költségvetési tervezetét, amelyet a kabinet mai rendkívüli ülésén tárgyal első olvasatban, és szeptember 11-én nyújt be az Országgyűlésnek. Az államháztartás egyébként ezermilliárd forinttal kevesebbet tud szétosztani a korábbi időszakhoz képest a gazdasági recesszió miatt - közölte Oszkó Péter pénzügyminiszter. Ii VONA—ZIVKOVICS—ZSEBŐK Több pénz jut az ideinél az egészségügyre, a közbiztonságra és az Út a munkához programra - jelentette ki Bajnai Gordon az MSZP tegnapi frakcióülése után. Amúgy továbbra is 3,8 százalékos hiánycéllal, 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel, valamint 4-4,5 százalékos inflációval számol jövőre a kabinet. A 2010-es büdzsé kapcsán a miniszterelnök beszélt a két leginkább vitás területről, a közösségi közlekedésről és az önkormányzatok forráscsökkentéséről is. Lapunk kormánypárti forrásai szerint nettó 85 milliárd forintot vonnak el az önkormányzatoktól, de ez összességében valójában 120 milliárd forint, mivel a korábbi járulékcsökkentés miatt már visszaestek az önkormányzati normatívák. Úgy értesültünk, kevesebb feladatot látnak el majd a helyhatóságok, de a büdzsé tervezésének jelenlegi fázisában még nem körvonalazódtak a részletek. A legnagyobb vesztesek várhatóan a döntően ellenzéki vezetésű megyei önkormányzatok lesznek, amelyektől elveszik a kiegészítő normatív támogatást. Az oktatás a prioritások között szerepel, nincs szó a közoktatásban óraszám- vagy pedagóguslétszám-csökkentésről - állította ugyanakkor Oszkó Péter. A pénzügyminiszter egyébként kitérő választ adott arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint lakatot tesznek számos vasúti szárnyvonalra, ám lapunk úgy tudja, egy „kommunikációs huszárvágással” nem vasúti mellékvonalak bezárásáról, „csupán” járatok felfüggesztéséről kíván értekezni a kormány. A vonalbezárások kapcsán - forrásaink szerint - több képviselő arra kérte Bajnai Gordont, hogy rendezzék korrekt módon ezt a kérdést. Tegnap a pénzügyi tárca vezetője csupán annyit mondott: a közösségi közlekedéstől 40 milliárd forintot vonnak el, de a konkrét intézkedési csomag még nem készült el. Oszkó Péter amúgy közölte, jó pár milliárd forinttal többet kap majd a rendészeti tárca. Juhász Ferenc, az MSZP elnökségi tagja ezzel kapcsolatban a köztelevízióban közölte: a legfontosabb az, hogy több rendőr legyen az utcákon, illetve, hogy egyes szolgálati ágak, például a felderítés, megerősödjenek. A politikus megemlítette, hogy a rendőrök nyugdíjazása nehéz kérdés, mert ha jelentékeny változást hajtanak végre, akkor az egyik pillanatról a másikra kiürül a rendszer. A Blikk információi szerint szélesítenék a mezőőrök, halőrök, vadőrök jogosítványát, ugyanis őket is bekapcsolnák a rendőrök és tűzoltók számára fenntartott TETRA rádiórendszerbe, így ha bűncselekményt észlelnének, egy gombnyomással tudnának rendőrt hívni. Vidéken pedig növelnék a körzeti megbízottak számát. Lapunk megkereste az Igazságügyi és Rendészti Minisztériumot is, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre. Az egészségügy jövő évi költségvetési tervezete is változott némiképp a Pénzügyminisztérium eredeti javaslatához képest. Az egyik szocialista képviselő lapunknak azt mondta, hogy az egyik legfontosabb tétel, az úgynevezett gyógyító-megelőző kassza - ebből finanszírozzák többek között a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, valamint a diagnosztikai vizsgálatokat - szinte megegyezik majd az idei tényleges teljesítéssel, azaz a 714,5 milliárd forinttal. Tudni kell azonban, hogy az idei teljesítést többszöri elvonás előzte meg, az eredeti 2009-es törvényi előirányzat 727,5 milliárd forint volt. Ráadásul az sem biztos, hogy az idei tényleges teljesítés valóban megáll 714,5 milliárdnál. A jövő évi tervezet ugyan előrelépés ahhoz képest, hogy a Pénzügyminisztérium eredetileg még 704,9 milliárdot irányzott elő 2010-re, reálértékben viszont mindenképpen visszalépés, még akkor is, ha csak a megemelkedett áfával számolunk. Az általunk megkérdezett MSZP-s képviselő úgy fogalmazott: a háziorvosi ellátásra 2 milliárd, rendkívüli járványügyi intézkedésre 3 milliárd, további bérintézkedésekre pedig jelentős pluszt sikerült betervezni. Úgy tudjuk, noha vita előzte meg a frakción belül, a pénzügyi tárca eredeti tervéhez képest nem változik sem az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, sem pedig az Országos Vérellátó Szolgálat komoly elvonással tervezett jövő évi büdzséje: előbbi szervezetnek 450, utóbbinak pedig 500 millió forintos csökkentéssel kell számolnia az ideihez képest. ■MMHNHNMMMNNMHMHHHHHHHHHHUiEigSBHNWHMNMN&PHHHMMNMHMBHI KARAKTER. A 2010-re tervezett költségvetés vesztese Magyarország lesz - reagált Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Hozzáfűzte: annyit lehet tudni, hogy további megszorítások várhatók a költségvetésben. Szerinte az eddigi megszorító intézkedések nem vezettek eredményre, 2009 végére tíz százalék feletti munkanélküliségi ráta várható, a bruttó hazai termék pedig a második negyedévben mínusz 7,6 százalék volt Varga Mihály megemlítette Lengyelországot ahol, mint mondta, már növekszik a gazdaság. Varga Mihály úgy fogalmazott a 2010re tervezett költségvetésnek ,annyi karaktere van, mint a miniszterelnöknek. Lendületben. Bajnai Gordon a szocialista frakcióhoz igyekszik, magyarázni a számokat FOTÓ: máé Péter