Magyar Nemzet, 2010. szeptember (73. évfolyam, 238-267. szám)

2010-09-01 / 238. szám

Jogsértéssel épült volna az Álomsziget?Veres vagy Oszkó is felelős lehet Az Állami Számvevőszék új elnöke szerint ismét munkát adnak az ügyészségnek is Nagy Vajda Zsuzsa_____________ T­öbb olyan megállapítása is lesz az Állami Számvevőszék­nek (ÁSZ), amely újra munkát ad majd az ügyészségnek - mondta Domokos László, a testület elnöke tegnap a köztévé reggeli műsorá­ban. Részleteket azonban csak a mai tájékoztatón kíván mondani az ÁSZ­ elnöke. Annyit elárult, hogy az állami vagyont felügyelő miniszter felelőssége is felvetődött a tavalyi költségvetés és az állam vagyoni helyzetének vizsgálatánál. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a vagyontörvény értelmé­ben a pénzügyminiszter alá tarto­zott, így a tárcát tavaly irányító Oszkó Péter és Veres János neve jö­het szóba felelősként. Oszkó la­punk kérdésére elmondta, a lehe­tő legnagyobb precizitással járt el az állami vagyon területén, nem hinné hogy komolyan vehető kifo­gásokat lehetne felhozni tevé­kenységével kapcsolatban. „Bizo­nyára emlékszik, hogy annak ide­jén én váltam meg Tátrai Miklós­tól" - jegyezte meg Oszkó. Azon kérdésünkre, hogy akkor Veres Jánosnak üzenhetett-e az ÁSZ- elnök Oszkó azt felelte, nem tudja, nem tartja kizártnak. Veres János nem kívánt Domokos szavaira reagálni, azt mondta, ameddig a sajtóperekben neki megítélt kárté­rítéseket ki nem fizeti a Magyar Nemzet, újságíróinak nem nyilat­kozik. Az ÁSZ vezére ma véleményezi a törvényjavaslatot a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról. Eszerint a hiány 83 milliárd fo­rinttal lett több, mint azt az erede­ti törvényben megszavazták, 740 milliárd forinton állt meg. Hiába csökkentek a büdzsé kiadásai, a bevételek még meredekebben es­tek: a bevételek 8300 milliárd fo­rintot, kiadások 9000 milliárdot tettek ki. Veres János Oszkó Péter M Szabó Zsolt________________ N­ em felelt meg a Hajógyári-szi­get tavaly májusi beépítési koncepcióterve a hatályos kerületi szabályozási tervnek, amely korlá­tozta az izraeli befektetők eredeti szándékát az Álomsziget kialakítá­sára - derült ki Sipos Gábor III. ke­rületi főépítész nemrég készült összeállításából. Az Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. 400 mil­liós beruházással konferenciaköz­pontot, szállodákat, apartmanhá­zakat, sportlétesítményeket, szóra­kozóhelyeket, köztük kaszinót épí­tett volna a Hadrianus-palota feltá­ratlan romjai mellé az MSZP­­SZDSZ-es kormányok támogatásá­val. A Medgyessy-kabinet a becsült ár kétharmadáért, az Állami Szám­vevőszék későbbi megállapításai szerint törvénysértően, értékesítet­te a Hajógyári-sziget állami terüle­teit, majd Gyurcsányék - akárcsak Sukorónál - itt is kiemeltnek nyil­vánították a beruházást, Bajnaiék pedig nem riadtak volna vissza a jogsértéstől sem.­­ A rendeletek­ben, szerződésben rögzített, a fel­színen 35, a föld alatt 85 százalékos beépítést engedő szabályoktól elté­rő „téves koncepció tovább erőlte­tésétől” csak a kerületi önkormány­zat határozott fellépésére állt el a tervező - emelte ki a főépítész. Bús Balázs, Óbuda-Békásme­­gyer fideszes polgármestere emlé­keztetett: a Fidesz és az önkor­mányzat a korábbi, szocialista többségű képviselő-testület idején is tiltakozott a 2003-as privatizáció ellen, s változtatási tilalmat rendel­tek el. Utóbbi 2006 őszén lejárt, ám ezzel egy időben szigorúbb beépít­­hetőségi feltételeket szabó rendezé­si tervet fogadtak el. A döntés az ÖKO Rt. előzetes környezeti hatás­­tanulmánya alapján született, Jávor Benedek, a Védegylet akkori szak­értője, az LMP mostani főpolgár­mester-jelöltje segítségével. 2010. szeptember 1., szerdaBelföld Magyar Nemzet Sukoró-ügy: Tátrai és társa már őrizetben Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú ■ Az államot 1,3 milliárdos kár érheti az ingatlancserével Folytatás az 1. oldalról • Az eljárás eddigi adatai alapján a csereszerződéssel érintett, Velen­­cei-tó melletti, 70 hektárt megha­ladó sukorói terület értéke a meg­állapodás idején csaknem 1,820 milliárd forint volt, ezzel szemben a felek a tóparti területet 1,084 milliárd forintban számították be. A főügyészség tájékoztatása sze­rint a megállapodásról készült do­kumentumban megjelölt, és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége mintegy 734 millió forint. A szer­ződésbe foglalt albertirsai és pilisi csereingatlanok összértéke mint­egy 193 millió forint, amelyből 15 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis- elkerülő szaka­szának nyomvonalával érintett te­rület, ezzel szemben a megállapo­dásban ezeket csaknem 790 millió forintban számították be. A csere­­szerződésben megjelölt és az ügy­ben kirendelt szakértő által meg­határozott érték különbsége ebben az esetben több mint 590 millió fo­rint - áll a nyomozó hatóság közle­ményében. Az ügyészség a szakér­tői vélemények alapján megállapí­totta: a csereszerződésben a sukorói területek legalább 734 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok csaknem 600 millió forinttal túlér­tékeltek voltak, és az ügyletben 1,328 milliárd forint értékkülönb­ség állapítható meg. Adataik sze­rint a gyanúsítottak kötelességsze­gő magatartása folytán a vagyon­kezelő olyan szerződést hagyott jó­vá, melynek alapján az államot több mint­ 1,3 milliárd forint va­gyonvesztés éri, amennyiben in­gatlancsere ügyében indított pol­gári peres eljárásban a bíróság cse­reszerződés kedvezményezettjé­nek, Joav Blum magyar-izraeli kettős állampolgárságú befektető­nek ad igazat. A főügyészség tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pili­si ingatlanok cseréje ügyében, mi­után 2008. év végi tényfeltáró cikk­sorozatunk nyomán Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, akkor még a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottsági tag­jaként feljelentést tett. A Gyur­­csány-kormány utolsó ülésén egyébként még kiemelt állami be­ruházásnak nyilvánította a terület­re szánt kaszinóépítési tervet. A nyomozás során a vagyonkezelő egykori vezetőit és Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc volt mi­niszterelnököket is tanúként hall­gatta ki a vádhatóság. Zámbó Gyula, Tátrai Miklós vé­dője ügyfele őrizetbe vételéről azt mondta: elképzelni is nehéz, hogy az egy éve tartó nyomozásban ho­gyan tudja Tátrai Miklós éppen most akadályozni a vizsgálat sike­rét. Tájékoztatása szerint az ügyészség azt rótta védence terhé­re, hogy a szabályokat áthágva tett előterjesztést és írta alá a megálla­podásokat, miközben tudott arról, hogy azok hibás értékbecsléseken alapultak. Mint mondta, Tátrai Miklós az ügyészeknek azt vallot­ta, hogy sem ő, sem pedig munka­társai nem követtek el szabályta­lanságot, és ebből következően nem róható a terhükre a bűncse­lekmény elkövetése. A volt vezér­­igazgató annyit ismert el, hogy alá­írta a dokumentumokat, és azzal védekezett: azért alkalmaztak ér­tékbecslőt, hogy a szakember álla­pítsa meg a szóban forgó ingatla­nok értékét, neki pedig nem lehe­tett tudomása arról, hogy a becslés nem volt alapos. Császy Zsolt - korábban SZDSZ-es önkormányzatiképvise­­lő­-jelölt­­ a Hír TV azon kérdésé­re, tudott-e arról, hogy a szerződés értékvesztést okoz az államnak, azt válaszolta, nem tudott róla. „Részint nem is ez volt a felada­tom, részint pedig amint ezt köve­tően mi az ellenőrzésünket lefoly­tattuk, ezek azért alátámasztották ezt a szerződést, és pont az ezt megtámadó szakvéleményekkel kapcsolatban merülnek fel kétsé­gek. De ezt majd az eljárás során szeretném ismertetni” - válaszol­ta. Arra pedig, hogy utasította-e valaki a szerződés előkészítésére, közölte, nem utasította senki. Ismert: Budai Gyula az elmúlt hetekben tartott tájékoztatókon számolt be arról, hogy az ügyész­ség idáig számos iratot nem kap­hatott meg, mivel az állami hiva­talok nem bizonyultak együttmű­ködőnek. Az ügyészségnek általa átadott iratok tanúsága szerint a Bajnai Gordon és Gyurcsány Fe­renc volt miniszterelnökök társa­ságában lezajlott parlamenti meg­beszélést követően, 2008 elején arra utasították miniszteri szinten az MNV Zrt.-t, hogy hajtsa végre a botrányos adásvétellel kombinált csereszerződést. Budai Gyula a Hír TV-nek megerősítette, Gyur­csány Ferencnek komoly ráhatása volt az ügy alakulására, s egykori - birtokában lévő - jegyzőköny­vek is mutatják, hogy a sukorói azonnali területcsere ügyében konkrét politikai utasítások szü­lettek. A Budai Gyula által bemu­tatott dokumentumokra Gyur­csány Ferenc titkársága közle­ményben reagált. Eszerint a volt kormányfő sem formálisan, sem informálisan nem vett és nem is vehetett részt a vagyonkezelő dön­téseiben, konkrét ingatlancserék­ről soha senkivel nem tárgyalt, ilyeneket nem támogatott, és ilyen utasítást sem adott. Az ügyben más igazságügyi el­járások is folyamatban vannak. Idén február 19-én megkezdődött a földcserére vonatkozó szerződés semmisségét megállapítani hiva­tott bírósági eljárás is. Erre a köz­vélemény nyomásának engedő Oszkó Péter pénzügyminiszter ké­résére kerül sor, aki végül tavaly év végén utasította az MNV Zrt.-t ar­ra, hogy a szerződést támadja meg a bíróságon. A vádhatóság azzal a gyanúval is élt, hogy Joav Blum csak a csereügylet érdekében je­lentkezett be Sukoróra, és fiktív lakcímet adott meg. Az ügyben ok­irat-hamisítás vádjával indult büntetőeljárás. Az első tárgyalás tavaly decemberben volt, a követ­kezőt szeptember közepére halasz­tották. A KNYF várhatóan a mai na­pon dönt arról, kezdeményezik-e, hogy a bíróság rendelje el a gyanú­sítottak harmincnapos előzetes le­tartóztatását. Tátrai Miklóst a ki­hallgatás után a büntetés-végre­hajtás Gyorskocsi utcai fogdájába szállították. MOSZKVÁIG ÉRNEK A SZÁLAK Tízmilliárdos vagyonvesztés érhette a magyar államot a moszkvai kereskedel­mi képviselet értékesítésével - közölte egy birtokába került nemzetbiztonsá­gi jelentésre hivatkozva április végén a Hír TV. Az épületegyüttest egy olyan ingatlanbecslés alapján adták el, amely a hasznos terület harmadát vette fi­gyelembe a vételár meghatározásakor. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz gyanúsított nincs. Az első adásvételi szerződést 2005 decemberé­ben írta alá az akkori moszkvai nagykövet A vevő egy luxemburgi offshore cég volt a vételárat dollárban állapították meg, akkori árfolyamon körülbelül ötmilliárd forintban. Előlegként 500 millió forint érkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számlájára. 2006-ban a kormány határozatot hozott arról, hogy a moszkvai kereskedelmi képviselet épülete is csak zártkörű pályázaton értéke­síthető. Másfél évvel később a moszkvai nagykövet újabb adásvételi szerző­dést írt alá az eredeti vételáron. A vevő néhány napon belül átutalta a 2005- ben kifizetett előleg és a teljes vételár különbözetét Zártkörű pályázat nem volt, noha a kormányhatározat előírta. A pályázat meghirdetésekor és a vég­leges adásvételi szerződés aláírásakor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigaz­gatója Veres János akkori pénzügyminiszter bizalmasa, Tátrai Miklós volt ■ GYANÚSÍTÁS A BÁBOLNAI ÜGY MIATT A Magyar Nemzet elsőként számolt be a héten arról, hogy vádemelési javas­lattal zárult a nyomozás az MNV Zrt korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós bá­bolnai ügyében. Az eljárás jogcím nélküli 365 millió forintos átutalás miatt in­dult előbb a Ménesbirtok Kft. korábbi ügyvezetője ellen, majd az ügyben ke­letkezett tanúvallomások és az előkerült iratok nyomán a tatabányai rendőr­ség kiterjesztette a nyomozást a vagyonkezelő volt vezérére is, akit gyanúsí­tottként is kihallgattak Tátrai Miklós vezérigazgatóként havi 3,5 millió forintot keresett, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként pedig további másfél millió forintos fizetést kapott Utóbbi pozíciójáról csak idén, a kormány­­váltást követően mondott le. ■ KÜLÖNÖS CSERE FESTMÉNYEKÉRT Ugyancsak a héten számoltunk be arról, hogy két középszerű festményért egy 420 négyzetméteres belvárosi irodát és egy beépítetlen budai telket adott a magyar állam még a Gyurcsány-kormány időszakában egy magánkór­házat üzemeltető miskolci gyűjtőnek Az ismeretlen osztrák festő, Wenczel Pohl magyar témájú alkotásait 205 millió forintra értékelte a zsűri, igazságügyi festményszakértők szerint azonban a bécsi magyar követségen elhelyezett képek a műkincspiacon ennek csak a töredékét érnék A megállapodást a Kül­ügyminisztérium megbízásából Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején kötöt­te a vagyonkezelő, a csereingatlanok értékbecslését pedig a sukorói ügylet­ben is eljáró Perfekting Mérnöki Iroda végezte. Zámbó Gyula (jobbra) szerint védence, Tátrai ártatlannak vallotta magát FOTÓ: MÁTÉ PÉTER TÁTRAI MIKLÓS VILLÁMKARRIERJE 1975. augusztus 27-én született Budapesten 1999-ben szerez közgazdasági diplomát 1999-2002: Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága, tanácsadó 2002- 2003: Miniszterelnöki Kabinetiroda, főosztályvezető 2003: Pénzügyminisztérium politikai államtitkárság, titkárságvezető 2003- 2006: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, közgazdasági és költ­ségvetési helyettes államtitkár 2006: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szakállamtitkár 2006. november 1-jétől 2007. december 31-ig a Pénzügyminisztérium állam­titkára 2008-2009. június: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója

Next