Magyar Nemzet, 2010. október (73. évfolyam, 268-296. szám)

2010-10-05 / 272. szám

Magyar Nem­zel - Belföld 2010. október 5., kedd Labore Sándor ma bíróság elé áll B­­Snf­ndt Pál.________________ M­ a meghallgatja a Fővárosi Bí­róság Labore Sándort, az egy­kori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját abban a személyiségi jogi perben, amelyet a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. indított a biztonsági céget valótlan vádakkal feljelentő tábornok ellen. Az UD jo­gi képviselője, Futó Barnabás ügy­véd által benyújtott kereset szerint Labore a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetőjeként olyan tartalmú feljelentést tett a cég ellen, amellyel megsértette a zrt. mint jogi személy személyiségi jogait és ellehetetlení­tette a működésüket. A felperes azt is kifogásolta, hogy az akkori főigaz­gató a sajtó nyilvánossága előtt az UD elleni nyomozást bűncselek­mény hiányában megszüntető hatá­rozatot követően olyan tartalmú nyilatkozatokat tett, amellyel azt a látszatot keltette, mintha a cég bizo­nyíthatóan elkövette volna a felje­lentésében foglaltakat. Az UD kere­setében a jogsértés megállapítását, az attól való eltiltást, elégtétel adását és kétmillió forint kártérítés megfi­zetését kérte. Labore jogi képviselő­je arra hivatkozva indítványozta a kereset elutasítását, hogy az valót­lan állításokat tartalmaz. Emlékezetes: az UD Zrt. ellen Labore 2008. szeptember 10-én lő­fegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények gyanúja mi­att tett feljelentést, amelynek nyo­mán a Nemzeti Nyomozó Iroda a cég telephelyén is házkutatást tar­tott, s szervereket, adathordozókat foglaltak le, majd magántitok jogo­sulatlan megismerése, államtitok­sértés és számítógépes rendszer fel­törése miatt indítottak eljárást is­meretlen tettes ellen. 2009 nyarán bűncselekmények hiányában meg­szüntették a nyomozást, ami ellen Labore sikertelenül tett panaszt. Jogellenes volt a gárdaoszlatás g Pu­­hál Tamás_______________ T­ egnap a bíróság jogerősen ki­mondta, jogellenesen oszlatta fel a rendőrség tavaly július 4-én a gárdisták fővárosi Erzsébet téri ülő­demonstrációját. Az ítélet rámutat: bár a rendezvényt nem jelentették be, akkor lehetett volna jogszerűen feloszlatni, ha elveszti békés jelle­gét, de ezt semmi nem támasztotta alá. A Magyar Gárda feloszlatása el­len ülve tiltakozók közül 216 gár­dista-egyenruhát viselő személyt megbilincseltek és elhurcoltak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnö­két és Kiss Róbertet, a gárda akkori országos főkapitányát. Az oszlatást az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jogellenesnek minősítette. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ügy­véd kiemelte: a gyülekezési joguk­ban korlátozott tüntetők kártérítési pert indíthatnak, a szabálysértés miatt elmarasztaltak ügyében per­újrafelvételt kezdeményeznek. ■ HELYCSERÉK: A rendőrség közlése szerint a VIII., IX., X., XVI., XVII., XIX. kerületi kapitányság élén lesz változás. Három kapitányt nyugdí­jaznak, a többit átvezénylik. A bu­dapesti rendőrfőkapitány javaslatá­ra az országos rendőrfőkapitány, visszavonta vezetői kinevezését Schon Péter ezredesnek, a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztály vezetőjének. A kapitánycseréket a rendőrség nem indokolta közlemé­nyében, de a vezetői megbízatások esetén ez nem is kötelessége. (MTI) Molnár is gyanúsított A szocialista politikus tagadott és nem tett vallomást Folytatás az 1. oldalról­­ Fazekas Géza közölte: az ügyész­ség múlt hét csütörtökön gyanúsí­tottként hallgatta ki azt a jogászt is, aki kitalálta azt a jogi konstruk­ciót, amely hozzásegítette a fele­ket, hogy a nyilvános pályáztatás­ra vonatkozó törvényi előírást megkerüljék. A jogász nem hiva­tali személy, ezért őt az ügyészség bűnsegédként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsította meg. Az ügyészség szerint a tulajdonjogot az államháztartási törvény előírá­sait megkerülve, a nyilvános ver­senytárgyalás mellőzésével juttat­ták a gazdasági társaságnak. Mint arról beszámoltunk, a XI. kerületi képviselő-testület MSZP-SZDSZ-es többsége 2006 nyarán csaknem tízezer forintos négyzetméteráron a Kincstári Va­gyoni Igazgatóságtól vásárolta meg a Budafoki út és a Dombóvá­ri út sarkán lévő 38 hektáros terü­letet, amelyet azonnal saját cégé­be, a Buda-Hold Kft.-be apportált több mint 410 millió forintos ér­tékben. Az ingatlan végül a Ko­­paszi-gátat, illetve az öböl körüli területeket birtokló Öböl XI. Kft.­­hez került egy, a Buda-Holddal alapított közös cég révén, így Újbuda legértékesebb területe egybefüggővé vált a Dunától a forgalmas Budafoki útig. Molnár Gyula tagadta a bűncselekmény elkövetését, nem tett vallomást, és panaszt jelentett be a gyanúsí­tás ellen. A vasárnapi önkor­mányzati választáson fővárosi és kerületi listás mandátumhoz jutó szocialista politikus kifogásait a Legfőbb Ügyészség bírálja el. Mol­nár Gyu­la (MSZP) panaszt tett fotó: hegedűs Márta Vadászéknak mégsem kell fizetni Ti BAKONYT ÁDÁM N­incs pénzügyi követelése az Országos Foglalkoztatási Köz­­alapítványnak (OFA) a Vadász Já­nos vezette Szenior Foglalkoztatási Szövetség felé - közölte lapunkkal a szervezet. Mindez azért érdekes, mert az OFA decemberben még ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy va­lószínűleg peres úton kell a vitás kérdéseket rendeznie, illetve tizen­ötmillió forintot visszaszereznie a volt szocialista politikus, szakszer­vezeti vezető elnökölte szervezettől. A Szenior Foglalkoztatási Szövetség több mint két éve kilencvenmillió forintot „nyert” az OFA-tól a 45 év felettiek foglalkoztatásának bővíté­sére oly módon, hogy az alapítvány meghívásos alapon, kizárólag a szövetséget pályáztatta, miután az megalakult. A projektet eredetileg 2008. december 31-ig kellett volna teljesíteni, eddig legalább száz vá­rosban kellett szenior foglalkozta­tási klubokat létrehozni, illetve csaknem 13 ezer 45 év feletti em­bert munkahelyhez juttatni. A pá­lyázat tavaly év végi elbírálásánál éles vita alakult ki, mivel beszámo­lójukban az „eredményeket” Va­dászék nem támasztották alá doku­mentumokkal. Ezek még így is le­sújtók, noha a szövetség korábban még haladékot is kapott a teljesítés­re: százból ugyanis hetvenhat klu­bot hoztak létre, de ami fontosabb, a vállalt 13 ezer helyett mindössze ezer 45 év feletti álláskeresőt juttat­tak munkához. Az elbírálás alapján a Vadász vezette szövetségnek 15 millió forintot kellett visszafizetnie az OFA-nak. Az alapítványnál most azzal magyarázták, hogy Vadászék­nak mégsem kell fizetniük, hogy az elnyert 90 milliós támogatásból több részletben 72 millió forintot utaltak ki, és miután menet közben kiderült, hogy a teljesítés csak 80 százalékos, 72 milliónál (azaz a 90 millió 80 százalékánál) megállítot­ták a folyósítást. Akárhogy is van, Vadász János sikertelen próbálko­zásai összesen csaknem három­­százmillió forintot emésztettek fel az előző kormányzat alatt. Miután részt vett az MSZP 2002-es válasz­tási programjának megalkotásá­ban, Vadászt a közszolgálat re­formjáért felelős kormánymegbí­zottá nevezték ki. A reform végül elmaradt, ám a Közszolgálati Re­form Kormánymegbízotti Hivatal létrehozása, működtetése, valamint a szakmai tanulmányok, illetve fel­mérések költségei összesen 210 millió forintot emésztettek fel. Cozma-ügy: telefonon vallott Raffael? Megszúrta a magas, csíkos pólóst - mondta az egyik tanú szerint a vádlott a román kézilabdázóról Tegnap tanúk meghallgatásával folytatódott a Veszprém Megyei Bíróságon a Marian Cozma meggyilkolásával kapcsolatban folyó emberölési per. A nap folyamán mindhárom tanú vallomásából az derült ki, hogy Raffael Sándor szúrta le a román kézilabdázót. A tárgyalás előtt Mester Csaba, a másodrendű vádlott, Németh Győ­ző eddigi védője lemondta védence jogi képviseletének ellátását. MVf.i­kei Tamás_______________ A tegnapi tárgyalásra beidézett három tanú egyaránt vád­lottja az ügy másik, garázdasági eljárásának. Katona Eugén kifej­tette: miután távoztak a Patrióta lokálból, Raffael Jánost többször is hívta telefonon az elsőrendű vád­lott Raffael Sándor (a két férfi nem rokona egymásnak). Katona sze­rint Raffael János így csattant föl: „Ezek hülyék, leszúrták”, majd egy újabb hívást kapott, amelyben az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy szúrtak, és érdeklődött, Raffael János tud-e valamit erről. Erre a hívott mérgesen azt kiáltot­ta: „Ez a hülye még bele is mondja a telefonomba!”, majd SIM- kártyáját kivette készülékéből, széttörte és kidobta az autó ab­lakán. Hasonlóan vallott Beéry Iván Tamás is, aki kifejtette: a lokál előtt a negyedrendű vádlott Pál Gábor azt kérdezte Raffael Sán­dortól: „miért kellett megszúrni, te !...?”. Vallotta, felhívta őt Raffael Sándor, akitől megkérdez­te, hol van éppen, és tudja-e, miért fut el a helyszínről mindenki. Erre Raffael azt felelte neki, mert meg­szúrta a „csíkosat”. Beéry Csaba Péter azt vallotta, hogy mikor kiért a Patrióta lokál­ból, az utcán többen bokszolóál­lásban mozogtak, mintha csak el­játszották volna a történteket. Beéry Iván Tamás szerint Raffael Jánost is felhívta az em­beröléssel megvádolt Raffael az­zal, hogy „megszúrta a magas, csí­kos pólóst”. Miután a 8. számú fő­úton beérték Raffael Sándort, őt és Némethet Sztojka Iván harmad­rendű vádlott felelősségre vonta, mondván, miért kellett „szurká­­lódniuk”. Raffael úgy felelt: „Szét­verték a fejem azok a köcsögök, te mit csináltál volna”, míg Németh azzal indokolta Ivan Pesic meg­­szúrását, hogy „a srác állandóan közbenyúlkált”. A gyilkosság utá­ni kedden Beéry Iván Tamás talál­kozott Enyingen Raffael Jánossal és Istvánnal, akik megfenyegették, ha elmondja, amit tud, baja eshet. Katona Eugén határozottan ál­lította, hogy azzal a céllal gyűlt ösz­­sze Enyingen a később Veszprém­ben garázdálkodó csapat, hogy Fe­hérváron bosszút álljon a Raffael János öccsét, Andort ért sérelem miatt. Szerinte ez Raffaelék házá­ban mindenki számára egyértel­mű volt, Raffael János nem is vár­ta el Katonától, hogy velük tartson, mert tudta róla, hogy nem vereke­dik. Vallomása egybecsengett Beéry Ivánéval, aki szintén állítot­ta: telefonon tartották a kapcsola­tot egy Fehérvárra küldött futárral, megtalálta-e a keresett személyt. Állításaikat Raffael Sándor, vala­mint a másod- és harmadrendű vádlott is tagadta. A tárgyalás kezdetén kiderült: Mester Csaba, Németh Győző vé­dője lemondta védence jogi képvi­seletének ellátását. Az új jogászt is helyettesítette egy védő, aki arra hivatkozva indítványozta a tár­gyalás elhalasztását, hogy nem is­meri kellően az ügyet, kérését azonban a bíróság elutasította. Nincs szükségük licencvizsgára az ápolóknak Januártól sem lesz szükség li­cencvizsgára ahhoz, hogy az ápolók intravénás injekciót ad­hassanak, infúziót vagy katé­tert köthessenek be. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyan­is hatályon kívül helyezi azokat a rendeleteket, amelyek e tevé­kenységeket egy külön vizsgá­hoz kötötték volna. N­ Zivkovics Natália___________ G­ondot okozott a szabályozás már az előző kormányzati cik­lus idején is. Miközben az egyik jogszabály ugyanis előírta: bizo­nyos feladatokat - például az intra­vénás injekció beadását, az infúzió­vagy a katéterbekötést - csak li­­cencvizsga birtokában végezhetnék az ápolók, ilyen vizsgát akkor még nem lehetett tenni, mert a szüksé­ges jogszabáy nem készült el időre. Ezért Székely Tamás korábbi szoci­alista egészségügyi miniszter elha­lasztotta a rendelet hatálybalépését, így csak 2011 januárjától lett volna szükség licencvizsgára az említett tevékenységek ellátásához. A napokban meg is kezdődné­nek azok a továbbképzések, ame­lyek végén az egészségügyi szakdol­gozók megszerezhetnék a licenc­­vizsgát. A képzésekre a napokban lehetne jelentkezni, csakhogy felté­tel az érvényes működési engedély. Márpedig az erről szóló igazolást ezernyi ápolónak nem tudta időben kiadni az Egészségügyi Engedélye­zési és Közigazgatási Hivatal. A működési engedélyeket ötévente kell megújítani, ehhez az érintet­teknek továbbképzéseken, tanfo­lyamokon kell összegyűjteniük a meghatározott pontszámot. Egyes tanfolyamoknak azonban - noha azok rég véget értek - még mindig nem határozták meg hivatalosan a pontértékét, így nem is tudják azo­kat beszámítani. Többek között emiatt kérték a szakmai szerveze­tek a rendeletek hatályon kívül he­lyezését. Úgy tudjuk, a döntés elő­készítése megkezdődött a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészség­­ügyi Államtitkárságán. Az új szabá­lyozás megszületéséig az a korábbi rendszer lép hatályba, amelyben a szóban forgó feladatokat az orvos írásos utasítása alapján végezhetik az érintettek. Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület vezetője is ezt a döntést várta. Mint azt lapunknak elmondta: a területet egyeztetések után újra kell szabályozni. Meg kell szüntetni a joghézagos helyzetet, s világossá kell tenni, hogy adott végzettséggel milyen feladatok vé­gezhetők az egészségügyben. Az ápolók az új szabályozás megszületéséig az orvos írásos utasítása alapján járhatnak el fotó: hegedűs Márta

Next