Magyar Nemzet, 2010. október (73. évfolyam, 268-296. szám)
2010-10-05 / 272. szám
Magyar Nemzel - Belföld 2010. október 5., kedd Labore Sándor ma bíróság elé áll BSnfndt Pál.________________ M a meghallgatja a Fővárosi Bíróság Labore Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját abban a személyiségi jogi perben, amelyet a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. indított a biztonsági céget valótlan vádakkal feljelentő tábornok ellen. Az UD jogi képviselője, Futó Barnabás ügyvéd által benyújtott kereset szerint Labore a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetőjeként olyan tartalmú feljelentést tett a cég ellen, amellyel megsértette a zrt. mint jogi személy személyiségi jogait és ellehetetlenítette a működésüket. A felperes azt is kifogásolta, hogy az akkori főigazgató a sajtó nyilvánossága előtt az UD elleni nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatot követően olyan tartalmú nyilatkozatokat tett, amellyel azt a látszatot keltette, mintha a cég bizonyíthatóan elkövette volna a feljelentésében foglaltakat. Az UD keresetében a jogsértés megállapítását, az attól való eltiltást, elégtétel adását és kétmillió forint kártérítés megfizetését kérte. Labore jogi képviselője arra hivatkozva indítványozta a kereset elutasítását, hogy az valótlan állításokat tartalmaz. Emlékezetes: az UD Zrt. ellen Labore 2008. szeptember 10-én lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, amelynek nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda a cég telephelyén is házkutatást tartott, s szervereket, adathordozókat foglaltak le, majd magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen. 2009 nyarán bűncselekmények hiányában megszüntették a nyomozást, ami ellen Labore sikertelenül tett panaszt. Jogellenes volt a gárdaoszlatás g Puhál Tamás_______________ T egnap a bíróság jogerősen kimondta, jogellenesen oszlatta fel a rendőrség tavaly július 4-én a gárdisták fővárosi Erzsébet téri ülődemonstrációját. Az ítélet rámutat: bár a rendezvényt nem jelentették be, akkor lehetett volna jogszerűen feloszlatni, ha elveszti békés jellegét, de ezt semmi nem támasztotta alá. A Magyar Gárda feloszlatása ellen ülve tiltakozók közül 216 gárdista-egyenruhát viselő személyt megbilincseltek és elhurcoltak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a gárda akkori országos főkapitányát. Az oszlatást az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jogellenesnek minősítette. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ügyvéd kiemelte: a gyülekezési jogukban korlátozott tüntetők kártérítési pert indíthatnak, a szabálysértés miatt elmarasztaltak ügyében perújrafelvételt kezdeményeznek. ■ HELYCSERÉK: A rendőrség közlése szerint a VIII., IX., X., XVI., XVII., XIX. kerületi kapitányság élén lesz változás. Három kapitányt nyugdíjaznak, a többit átvezénylik. A budapesti rendőrfőkapitány javaslatára az országos rendőrfőkapitány, visszavonta vezetői kinevezését Schon Péter ezredesnek, a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztály vezetőjének. A kapitánycseréket a rendőrség nem indokolta közleményében, de a vezetői megbízatások esetén ez nem is kötelessége. (MTI) Molnár is gyanúsított A szocialista politikus tagadott és nem tett vallomást Folytatás az 1. oldalról Fazekas Géza közölte: az ügyészség múlt hét csütörtökön gyanúsítottként hallgatta ki azt a jogászt is, aki kitalálta azt a jogi konstrukciót, amely hozzásegítette a feleket, hogy a nyilvános pályáztatásra vonatkozó törvényi előírást megkerüljék. A jogász nem hivatali személy, ezért őt az ügyészség bűnsegédként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsította meg. Az ügyészség szerint a tulajdonjogot az államháztartási törvény előírásait megkerülve, a nyilvános versenytárgyalás mellőzésével juttatták a gazdasági társaságnak. Mint arról beszámoltunk, a XI. kerületi képviselő-testület MSZP-SZDSZ-es többsége 2006 nyarán csaknem tízezer forintos négyzetméteráron a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól vásárolta meg a Budafoki út és a Dombóvári út sarkán lévő 38 hektáros területet, amelyet azonnal saját cégébe, a Buda-Hold Kft.-be apportált több mint 410 millió forintos értékben. Az ingatlan végül a Kopaszi-gátat, illetve az öböl körüli területeket birtokló Öböl XI. Kft.hez került egy, a Buda-Holddal alapított közös cég révén, így Újbuda legértékesebb területe egybefüggővé vált a Dunától a forgalmas Budafoki útig. Molnár Gyula tagadta a bűncselekmény elkövetését, nem tett vallomást, és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen. A vasárnapi önkormányzati választáson fővárosi és kerületi listás mandátumhoz jutó szocialista politikus kifogásait a Legfőbb Ügyészség bírálja el. Molnár Gyula (MSZP) panaszt tett fotó: hegedűs Márta Vadászéknak mégsem kell fizetni Ti BAKONYT ÁDÁM Nincs pénzügyi követelése az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak (OFA) a Vadász János vezette Szenior Foglalkoztatási Szövetség felé - közölte lapunkkal a szervezet. Mindez azért érdekes, mert az OFA decemberben még arról tájékoztatta lapunkat, hogy valószínűleg peres úton kell a vitás kérdéseket rendeznie, illetve tizenötmillió forintot visszaszereznie a volt szocialista politikus, szakszervezeti vezető elnökölte szervezettől. A Szenior Foglalkoztatási Szövetség több mint két éve kilencvenmillió forintot „nyert” az OFA-tól a 45 év felettiek foglalkoztatásának bővítésére oly módon, hogy az alapítvány meghívásos alapon, kizárólag a szövetséget pályáztatta, miután az megalakult. A projektet eredetileg 2008. december 31-ig kellett volna teljesíteni, eddig legalább száz városban kellett szenior foglalkoztatási klubokat létrehozni, illetve csaknem 13 ezer 45 év feletti embert munkahelyhez juttatni. A pályázat tavaly év végi elbírálásánál éles vita alakult ki, mivel beszámolójukban az „eredményeket” Vadászék nem támasztották alá dokumentumokkal. Ezek még így is lesújtók, noha a szövetség korábban még haladékot is kapott a teljesítésre: százból ugyanis hetvenhat klubot hoztak létre, de ami fontosabb, a vállalt 13 ezer helyett mindössze ezer 45 év feletti álláskeresőt juttattak munkához. Az elbírálás alapján a Vadász vezette szövetségnek 15 millió forintot kellett visszafizetnie az OFA-nak. Az alapítványnál most azzal magyarázták, hogy Vadászéknak mégsem kell fizetniük, hogy az elnyert 90 milliós támogatásból több részletben 72 millió forintot utaltak ki, és miután menet közben kiderült, hogy a teljesítés csak 80 százalékos, 72 milliónál (azaz a 90 millió 80 százalékánál) megállították a folyósítást. Akárhogy is van, Vadász János sikertelen próbálkozásai összesen csaknem háromszázmillió forintot emésztettek fel az előző kormányzat alatt. Miután részt vett az MSZP 2002-es választási programjának megalkotásában, Vadászt a közszolgálat reformjáért felelős kormánymegbízottá nevezték ki. A reform végül elmaradt, ám a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal létrehozása, működtetése, valamint a szakmai tanulmányok, illetve felmérések költségei összesen 210 millió forintot emésztettek fel. Cozma-ügy: telefonon vallott Raffael? Megszúrta a magas, csíkos pólóst - mondta az egyik tanú szerint a vádlott a román kézilabdázóról Tegnap tanúk meghallgatásával folytatódott a Veszprém Megyei Bíróságon a Marian Cozma meggyilkolásával kapcsolatban folyó emberölési per. A nap folyamán mindhárom tanú vallomásából az derült ki, hogy Raffael Sándor szúrta le a román kézilabdázót. A tárgyalás előtt Mester Csaba, a másodrendű vádlott, Németh Győző eddigi védője lemondta védence jogi képviseletének ellátását. MVf.ikei Tamás_______________ A tegnapi tárgyalásra beidézett három tanú egyaránt vádlottja az ügy másik, garázdasági eljárásának. Katona Eugén kifejtette: miután távoztak a Patrióta lokálból, Raffael Jánost többször is hívta telefonon az elsőrendű vádlott Raffael Sándor (a két férfi nem rokona egymásnak). Katona szerint Raffael János így csattant föl: „Ezek hülyék, leszúrták”, majd egy újabb hívást kapott, amelyben az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy szúrtak, és érdeklődött, Raffael János tud-e valamit erről. Erre a hívott mérgesen azt kiáltotta: „Ez a hülye még bele is mondja a telefonomba!”, majd SIM- kártyáját kivette készülékéből, széttörte és kidobta az autó ablakán. Hasonlóan vallott Beéry Iván Tamás is, aki kifejtette: a lokál előtt a negyedrendű vádlott Pál Gábor azt kérdezte Raffael Sándortól: „miért kellett megszúrni, te !...?”. Vallotta, felhívta őt Raffael Sándor, akitől megkérdezte, hol van éppen, és tudja-e, miért fut el a helyszínről mindenki. Erre Raffael azt felelte neki, mert megszúrta a „csíkosat”. Beéry Csaba Péter azt vallotta, hogy mikor kiért a Patrióta lokálból, az utcán többen bokszolóállásban mozogtak, mintha csak eljátszották volna a történteket. Beéry Iván Tamás szerint Raffael Jánost is felhívta az emberöléssel megvádolt Raffael azzal, hogy „megszúrta a magas, csíkos pólóst”. Miután a 8. számú főúton beérték Raffael Sándort, őt és Némethet Sztojka Iván harmadrendű vádlott felelősségre vonta, mondván, miért kellett „szurkálódniuk”. Raffael úgy felelt: „Szétverték a fejem azok a köcsögök, te mit csináltál volna”, míg Németh azzal indokolta Ivan Pesic megszúrását, hogy „a srác állandóan közbenyúlkált”. A gyilkosság utáni kedden Beéry Iván Tamás találkozott Enyingen Raffael Jánossal és Istvánnal, akik megfenyegették, ha elmondja, amit tud, baja eshet. Katona Eugén határozottan állította, hogy azzal a céllal gyűlt öszsze Enyingen a később Veszprémben garázdálkodó csapat, hogy Fehérváron bosszút álljon a Raffael János öccsét, Andort ért sérelem miatt. Szerinte ez Raffaelék házában mindenki számára egyértelmű volt, Raffael János nem is várta el Katonától, hogy velük tartson, mert tudta róla, hogy nem verekedik. Vallomása egybecsengett Beéry Ivánéval, aki szintén állította: telefonon tartották a kapcsolatot egy Fehérvárra küldött futárral, megtalálta-e a keresett személyt. Állításaikat Raffael Sándor, valamint a másod- és harmadrendű vádlott is tagadta. A tárgyalás kezdetén kiderült: Mester Csaba, Németh Győző védője lemondta védence jogi képviseletének ellátását. Az új jogászt is helyettesítette egy védő, aki arra hivatkozva indítványozta a tárgyalás elhalasztását, hogy nem ismeri kellően az ügyet, kérését azonban a bíróság elutasította. Nincs szükségük licencvizsgára az ápolóknak Januártól sem lesz szükség licencvizsgára ahhoz, hogy az ápolók intravénás injekciót adhassanak, infúziót vagy katétert köthessenek be. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyanis hatályon kívül helyezi azokat a rendeleteket, amelyek e tevékenységeket egy külön vizsgához kötötték volna. N Zivkovics Natália___________ Gondot okozott a szabályozás már az előző kormányzati ciklus idején is. Miközben az egyik jogszabály ugyanis előírta: bizonyos feladatokat - például az intravénás injekció beadását, az infúzióvagy a katéterbekötést - csak licencvizsga birtokában végezhetnék az ápolók, ilyen vizsgát akkor még nem lehetett tenni, mert a szükséges jogszabáy nem készült el időre. Ezért Székely Tamás korábbi szocialista egészségügyi miniszter elhalasztotta a rendelet hatálybalépését, így csak 2011 januárjától lett volna szükség licencvizsgára az említett tevékenységek ellátásához. A napokban meg is kezdődnének azok a továbbképzések, amelyek végén az egészségügyi szakdolgozók megszerezhetnék a licencvizsgát. A képzésekre a napokban lehetne jelentkezni, csakhogy feltétel az érvényes működési engedély. Márpedig az erről szóló igazolást ezernyi ápolónak nem tudta időben kiadni az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. A működési engedélyeket ötévente kell megújítani, ehhez az érintetteknek továbbképzéseken, tanfolyamokon kell összegyűjteniük a meghatározott pontszámot. Egyes tanfolyamoknak azonban - noha azok rég véget értek - még mindig nem határozták meg hivatalosan a pontértékét, így nem is tudják azokat beszámítani. Többek között emiatt kérték a szakmai szervezetek a rendeletek hatályon kívül helyezését. Úgy tudjuk, a döntés előkészítése megkezdődött a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkárságán. Az új szabályozás megszületéséig az a korábbi rendszer lép hatályba, amelyben a szóban forgó feladatokat az orvos írásos utasítása alapján végezhetik az érintettek. Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület vezetője is ezt a döntést várta. Mint azt lapunknak elmondta: a területet egyeztetések után újra kell szabályozni. Meg kell szüntetni a joghézagos helyzetet, s világossá kell tenni, hogy adott végzettséggel milyen feladatok végezhetők az egészségügyben. Az ápolók az új szabályozás megszületéséig az orvos írásos utasítása alapján járhatnak el fotó: hegedűs Márta