Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)

2011-01-03 / 2. szám

Gyurcsányt menti Tátrai A volt MNV-vezető szerint félrevezetés történt Sukoró ügyében Tátrai Miklós szerint a Su­­koró-ügyben nem történt bűncselekmény. A vagyonke­zelő a napokban szabadlábra helyezett volt vezetője úgy látja: a korábbi ellenzék mel­lett egyes szocialista csopor­tok állhatnak az ügy felfújása mögött, amelynek első számú célpontja eleve Gyurcsány Fe­renc volt. B PlI.HÁÍ.___________________________ F élreértés történt, de még in­kább félrevezetés - így sum­mázta a Sukoró-ügyet a Népsza­badságnak adott interjúban Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő (MNV) Zrt. volt vezérigaz­gatója, akinek előzetes letartóztatá­sát december közepén szüntette meg a bíróság. Tátrai - akit Császy Zsolttal, az MNV volt értékesítési igazgatójával és Markó Andreával, a Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkárával együtt hűtlen kezeléssel gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség az állam­nak 1,3 milliárdos kárt okozó te­lekcsere miatt - azt nyilatkozta: a beruházás egyik ellenérdekelt cso­portja kereste meg az akkori ellen­zéket, hogy jogsértések történtek, amelyekben Gyurcsány Ferenc fele­lőssége megfogható. Szerinte az ügy mára „túlnőtt önmagán, s a politikai kommunikációban a volt miniszterelnök végleges kiiktatá­sának szinonimájává, presztízs-­üggyé vált”. Tátrai védelmébe vette a bukott kormányfőt, mondván, neki nem volt szerepe az ügyben, és annak kezdettől ő volt a célpont­ja. Mint fogalmazott: „Vannak je­lek, hogy 2009 tavaszától mind a kormányban, mind az MSZP veze­tésében voltak olyanok, akik a saját jövőjük érdekében különalkut pró­báltak kötni. Ezek tárgya Gyur­csány feje is lehetett. Ezek az embe­rek készséggel asszisztáltak az ügy felfújásához.” Bár arra a kérdésre, hogy ezek szerint az ügyészség po­litikai megrendelésre dolgozott volna, nemmel válaszolt, ugyanak­kor hozzátette: biztos abban, hogy az igazságszolgáltatás egész rend­szere „igyekszik megfelelni politi­kai elvárásoknak”. Tátrai azt állí­totta: az ügyészség megpróbált nyomást gyakorolni rá, hogy terhe­lő vallomást csikarjanak ki belőle „a valódi célszemélyre”. Beszélt arról a tárgyalásról is, amely Gyurcsányék és az izraeli­amerikai befektetők között zajlott a Parlament Nándorfehérvári ter­mében. Ezen - a vagyonkezelő volt vezére szerint - Gyurcsány üdvö­zölte a befektetési szándékot, a gazdasági minisztert kijelölte kap­csolattartónak, és felkérte az érin­tett intézményeket, hogy segítsék elő a fejlesztés megvalósítását. Szerinte az akkori kormány eljárá­sa semmiben sem különbözött at­tól, ahogy a jelenlegi kabinet az Audi győri vagy a Mercedes kecs­keméti beruházásakor eljárt. Tát­rai közölte: tiszta a lelkiismerete, és szerinte a Sukoró-ügyben „már rég világos, hogy nem történt bűn­­cselekmény, de nincs mód arc­vesztés nélkül visszavonulni”. Tátrai Miklós mostani védeke­zése kísértetiesen hasonlít Gyur­csány Ferencéhez, aki a közel­múltban - már nem először - az ügyészséget ostorozta a Sukoró­­ügy miatt. Ismeretes, az ügyészség azért gyanúsítja hűtlen kezeléssel Tát­rait és társait, mert 2008-ban su­­korói állami földeket cseréltek el a Joav Blum tulajdonában lévő al­­bertirsai és pilisi ingatlanokra. Az ügyészség szakvéleménye szerint az ingatlancsere valós és szerző­dött értéke között 1,3 milliárd fo­rint különbség volt. Tátrai Miklós Vizsgálat a taszári repülőtéren is Munkatársunktól______________ S­ikkasztás gyanúja miatt vizsgá­lódik Budai Gyula elszámolta­tási kormánybiztos a taszári repü­lőtér hasznosítása és ingóságaival kapcsolatos bejelentés miatt - tud­ta meg a Hí TV. A politikus kará­csony előtt kapta kézhez a volt ka­tonai repülőtér hasznosításában közvetlenül is érintett kaposvári önkormányzat megkeresését. A so­mogyi megyeszékhely vezetése azért fordult Budaihoz, mert azt szeretnék, ha kivizsgáltatná az el­múlt nyolc év kormányainak fele­lősségét a sikertelen hasznosítás­ban. Gyanújuk szerint az egykor az amerikai hadsereg által használt bázisról sok minden eltűnt, felelős azonban nincs. Budai hivatala már elküldte a megkereséseket a külön­böző hatóságoknak, hogy tisztán lássanak az elmúlt nyolc év sikerte­len tendereinek ügyében. A kor­mánybiztos gyors vizsgálatot ígér. A taszári repülőteret 2005 vé­gén zárták be, azután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő többször próbálta eladni, eredménytelenül. Szita Károly, Kaposvár polgármes­tere korábban arról számolt be, hogy Taszáron nagyon sok min­dent elloptak, őrző-védő szolgála­tot alkalmaztak. Emellett eladtak belőle 32 hektárt azzal, hogy ott majd egy buszgyárat építenek. Kí­váncsiak vagyunk, mi is történt va­lójában Taszáron - tette hozzá Ka­posvár első embere. 3 2011. január 3., hétfőBelföld EU-elnökség: lépések az erős Európa felé Orbán Viktor arra intett, hogy a kommunizmus összeomlása óta most kezdődik a térség számára a legnehezebb esztendő Az erős Európa felé tett jelentős lépéseket és a keleti partnerség ki­­teljesítését várja Orbán Viktor miniszterelnök a szombaton kez­dődött magyar EU-elnökségtől. Az unió tanácsának honlapján megjelent interjújában a kormányfő arról is beszélt, hogy a Nyu­gat-Balkán államai előtt is meg kell nyitni az európai perspektívát. M­indenki erős Európát sze­retne, és ennek szellemé­ben az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia si­keresen megvalósuljon - jelentet­te ki Orbán Viktor miniszterelnök a tanács honlapján szombaton megjelent interjúban. A stratégia a következő tíz esztendő átfogó gazdasági növekedési, foglalkoz­tatási és innovációs programját tartalmazza. Orbán szerint sosem látott gyorsasággal és mélységben változik körülöttünk a világ, de Európának emlékeztetnie kell ar­ra, hogy a piacgazdaság bölcsője itt van, és a kontinens képes elő­remutató megoldásokat kínálni az új kihívásokra. A miniszterel­nök hozzátette azt is, hogy a kom­munizmus összeomlása óta most kezdődik a térség számára a leg­nehezebb esztendő. A magyar azonban, tette hozzá, „sokat pró­bált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthe­tem: jó hír Európának, hogy eb­ben az időszakban magyar elnök­sége lesz”. A hazánk féléves elnökségét érintő legfőbb feladatok között Or­bán egy egységes, európai roma­stratégia kidolgozását említette, valamint azt, hogy a nyugat-balká­ni országok előtt is meg kell nyitni az európai perspektívát; mind­ezeken túl kiállt Románia és Bul­gária schengeni csatlakozása mel­lett. - Az Európai Unió versenyké­pessége elképzelhetetlen az euró­pai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági terme­lés nélkül - hangoztatta, és ennek kapcsán kiemelte a közös agrárpo­litika fontosságát is. Az euró válsá­gáról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek okai között szerepel az egyes európai régiók gazdasági fejlettsége közötti kü­lönbség, ezért szükséges a kohé­ziós törekvések további erősítése. A magyar prioritások közé tartozó energiapolitikával kap­csolatban azt hangoztatta: „ad­dig nem tekinthetünk az unióra erős globális szereplőként, amíg fel nem ismeri, hogy keleti fele energiafüggőségtől szenved. Min­den tőlünk telhetőt meg kell ten­nünk az energiafüggőség csök­kentése érdekében, ami azt jelen­ti, hogy diverzifikálni kell a tüze­lőanyag-forrásokat és a szállítási útvonalakat”. Jelezte: ahogyan az elnökség előtt tette, az elnökség fél éve során ismét ellátogat mind a huszonhat tagállamba. - Találkozni fogok miniszterel­nöktársaimmal, és mindenhol szót fogok emelni az erős Európa eszménye mellett, továbbá meg­próbálom a magam eszközeivel is közelebb vinni az európai esz­mét az európai polgárokhoz - fejtette ki a kormányfő. A magyar elnökség lesz a leg­­kulturálisabb elnökség az EU tör­ténetében, ami azt jelenti, hogy még soha egyetlen elnökséget el­látó ország nem rendezett annyi kulturális programot, mint mi fo­gunk a következő fél évben - ezt már Nagy Anna kormányszóvivő jelentette ki szilveszter éjszakáján a Millenáris parkban rendezett, a féléves magyar EU-elnökséget kö­szöntő bulin. Az előttünk álló fél évben hazánk több mint 260 szak­mai rendezvénynek ad helyet, amelyekre 40-50 ezer külföldi lá­togató, diplomata, újságíró érke­zik majd, mondta Bakos Piroska elnökségi szóvivő az MTV-nek. Hozzátette: az Európai Unió hu­szonhét tagországának állam- és kormányfői a tervek szerint má­jus végén találkoznak Gödöllőn. A Kormányzati Kommuniká­ciós Államtitkárság az uniós el­nökséghez kapcsolódóan körül­belül száz magyarországi és kül­földi programot szervez majd - mondta Kovács Zoltán államtit­kár. Az események összesen két­milliárd forintba kerülnek majd. Az államtitkár a médiatörvényt övező visszhangok kapcsán arra biztatott mindenkit, hogy hiszté­ria és innen-onnan hallott men­demondák és vélemények helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét. Tűzijátékkal ünnepeltek az EU-elnökséget köszöntő rendezvényen a Millenáris parkban FOTÓ: MÁTÉ PÉTER SZÁMVETÉS. Az új év első napján vessünk számot az el­végzett és a még ránk váró feladatokkal, ne fogadjunk meg semmit, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, em­berséggel - mondta Schmitt Pál államfő újévi köszöntőjé­ben. A Sándor-palota termeiben elmondott beszédben ki­emelte: hatalmas veszteségek, családi tragédiák árán, de 2010-ben a nemzet mégis olyan, talán soha nem látott összefogást mutatott, amely­­nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott, mert szükség volt rá­. Az új­évben is személyes és nemzeti kihívások sora tornyosul az ország előtt, gazdasági és társadalmi problémákon kell úr­rá lenni. Az államfő uniós elnöki tisztséget hatalmas lehe­tőségnek nevezte az ország és a nemzet számára, míg a készülő alkotmányról azt mondta: az képes lesz megfelel­ni a modern kor társadalmi kihívásainak, ötvözve ezeréves államiságunk, keresztény gyökereink értékeivel. (MN) MÉG NAPIRENDEN A MÉDIA Több vezető európai hírügynök­ség is elemző tudósításban szá­molt be Magyarország EU-elnöki tisztéről. A francia AFP és a német dpa a kihívások közül az euróöve­zet válságát, a romák integrálódá­sát az EU költségvetésével kap­csolatos tárgyalásokat és a közös Duna-stratégiát emelte ki. Utaltak rá: médiapolitikánk vitákat váltott ki több tagállamban. KÍNOS A magyar EU-elnöki tisztség átvé­tele körül kialakult vita ,nagyon kí­nos­ az uniónak, mivel az az érzet keletkezett hogy az egykori kom­munista ország eltért a modern európai demokratikus elvektől és a véleménynyilvánítás szabadságá­tól - írta a The Times, amely a tér­ség­­legkíméletlenebb­ politikai irányítójának nevezi Orbán Viktort HÚSZ ÉV A Die Presse osztrák lap budapesti tudósítója szerint egy politikus sem formálta olyan mértékben az elmúlt húsz évben a magyar politi­kát mint Orbán. A cikk szerint a magyar EU-elnökség sikerének előjelei azonban rosszak, a kor­mányt a demokrácia és a jogálla­miság kiüresítésével vádolják FÉLNEK? Schiff András zongoraművész a The Washington Postban megje­lent cikkében felvetette: Ma­gyarország kész-e és méltó-e arra, hogy átvegye a közösség elnök­ségét? Szerinte sokan félnek a­­rasszizmus, a romákkal szembeni diszkrimináció, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet a sovinizmus és reakciós nacionalizmus* miatt Hamvába holt Kóka nagy kínai üzlete Folytatás az 1. oldalról­­ Kispál Beáta, a Leascenter Kft. ügy­vezetője lapunknak elmondta: a cégbíróság jelölte ki őket a Livan végelszámolására, miután a társa­ság a székhelyén elérhetetlen volt, tulajdonosaikkal és vezetőikkel nem tudtak kapcsolatba lépni. Mi­vel a cég mérlegbeszámolót és adó­bevallást nem nyújtott be, ezért számvitel rendjének megsértése miatt büntetőfeljelentést tettek a vám- és pénzügyőrségnél. (Úgy tudjuk: az ügyben büntetőeljárás folyik.) Kispál Beáta hozzátette: mi­vel a cégnek nincs vagyona a hitele­zői igények kielégítésére, ezért a végelszámolás helyett immár fel­­számolási eljárás folyik ellenük. Zsíros Sándorné, Alsózsolca pol­gármestere lapunknak elmondta: tudomása szerint folytak tárgyalá­sok a kínai hátterű cég és a helyi ipari park tulajdonosa között, de nem tudtak megállapodni, így sem­milyen üzem nem épült és új mun­kahelyek sem jöttek létre. A nemzetgazdasági tárca tájé­koztatása szerint ugyanakkor jog­elődjeik nem kötöttek támogatási szerződést az említett kínai hátterű céggel, sőt ez iányú tárgyalásokat sem folytattak, így a Livan Hunga­ry Kft. sem állami támogatást, sem adókedvezményt nem kapott. Kóka János volt gazdasági mi­niszter lapunk megkeresésére azt állította: már nem emlékszik erre a beruházásra, így arra sem tud vála­szolni, miért hiúsult meg. A törté­net pikantériája, hogy 2007-ben, néhány hónappal Kóka bejelentése előtt egy magyar cég már bejelent­kezett a Gyurcsány-kormányná azért, hogy ugyanilyen környezet­­barát műanyagot gyártana. A költ­séges beruházáshoz kormányzati segítséget kértek. A társaság kész tervekkel állt elő, és Gyurcsányék­­nak csupán rá kellett volna bólinta­niuk. Ehelyett hitegették a magya­rokat, majd váratlanul a már emlí­tett kínai céggel kötöttek megálla­podást, amelynek tulajdonosai az­óta szőrén-szálán eltűntek, így vé­gül senki sem kapott támogatást vagy adókedvezményt, sem a ma­gyarok, sem a kínaiak. De ami en­nél is nagyobb baj: senki sem gyárt környezetbarát, teljesen lebomló, káros hatásoktól mentes, szagta­lan, tűzbiztos, olaj- és hőálló mű­anyag dobozokat Magyarországon. Kóka János

Next