Magyar Nemzet, 2011. július (74. évfolyam, 178-207. szám)

2011-07-23 / 200. szám

Gyulai siker Shakespeare szellemében A gyulai Shakespeare-fesztivált is meghívták az elsősorban amerikai tagokat tömörítő Sha­kespeare Theater Association szervezetbe; a nemzetközi szö­vetségnek csak néhány európai tagja van, amely most magyar fesztivállal is bővül. R. Kiss Kornálna_______________ G­edeon József, a gyulai Shakes­­peare-fesztivál igazgatója a be­jelentésre reagálva lapunknak el­mondta: azt reméli, a gyulai sereg­szemle most még inkább bekapcso­lódhat a nemzetközi színházi élet vérkeringésébe. - Hét évvel ezelőtt kezdtük, de már az első pillanattól jeles külföldi rendezők voltak a ven­dégeink, és a legjobb magyar ren­dezések közül is vendégeskedett néhány külföldön - idézett fel né­hány jelentős pillanatot a fesztivál­igazgató. - Korábban már megala­pítottuk az európai Shakespeare­­fesztiválok hálózatát, amely ma is működik. Ennek a szervezetnek je­lenleg nyolc európai fesztivál a tag­ja; a gyulai fesztivál sokat profitált ebből az együttműködésből is. A Shakespeare Networkkel szemben a Shakespeare Theater Association nem európai, hanem amerikai ala­pítású szervezet, amely most kezd el nyitni Európa felé - magyarázta Gedeon József, aki úgy vélekedett: az új tagság révén lehetőség nyílhat meghívni olyan nívós előadásokat, amelyek más fesztiválokon is szere­peltek korábban. - Sokszor szomo­rúan látom, hogy a nagy fesztiválo­kon kevés magyar bemutatkozás van. A magyar kulturális szerve­zőknek nagyobb gondot kellene fordítaniuk erre - vélekedett Ge­deon József. A Gyulai Várszínház a teátrumi munka mellett a zenei életben is próbálja megvalósítani ezt a mo­dellt: a hét végén huszadik alkalom­mal rendezik meg a Gyulai jazz­­fesztivált, ahol a magyar jazz legjava mellett idén is meghallgathatjuk egy világsztár produkcióját, ma este Victor Bailey basszusgitáros és együttese lép fel a városban. Egy bizonyos nézőpontból Kim Ki-Duk három év önként vállalt elvonulás után ismét forgatni készül Tavasz, nyár, ősz, tél... és ta­vasz, Bin-jip - Lopakodó lel­kek. Az új. Kim Ki-Duk mára klasszikusnak számító film­jeivel gyorsan meghódította a világot. Az idén ötvenéves dél­koreai rendező a 2008-ban forgatott Dream után hirtelen eltűnt a nyilvánosság elől, az idei cannes-i filmfesztiválon pedig megrázó öndokumen­­tumfilmmel borzolta a kedé­lyeket: az önkéntes száműze­tés dokumentuma, az Arirang - megosztva - elnyerte az Un Certain Regard kategória dí­ját. Kim Ki-Duk Cannes-ban bojkottálta a sajtót, a Karlovy Vary-i filmfesztiválon azon­ban interjút adott lapunknak. Új Kárpáti György_______________ C­annes-ban ostromolta a sajtó, mégis mélyen hallgatott. Mi­ért szólal meg most? - Mondjuk úgy, hálából. Néz­ze, a Karlovy Vary-i filmfesztivál szervezői fizették a repülőjegye­met, a szállásomat a Grand Hotel Puppban, vetítik a mozimat a fesztiválon. Mégsem tehetem meg velük, hogy ha kérnek rá, nem adok interjút. - Korábban három évig bírta a hallgatást. Egy menedékházban felállított kabinban élt teljes el­zártságban, a nyilvánosság kizá­rásával. Hogyan tudta elviselni? Egyáltalán: miért vállalt spártai életet? - A kabinban eltöltött napok egyrészt roppant unalmasak vol­tak, de csak részben. Közben, mondjuk úgy, visszataláltam ön­magamhoz. Valójában örülök az ott eltöltött időnek, mert segített a lelki békém kialakításában, ab­ban, hogy önkontrollt gyakorol­jak. Emellett az élet új érzését is megtapasztaltam. Mindenkinek van egy keresztje, amelyet eltérő módon él meg.­­ Nincs köze az elvonuláshoz annak, hogy 2008-as filmje, a Dream forgatásán kis híján vége­­zetes kimenetelű balesetet történt? - Tisztában vagyok vele, hogy a forgatásokon történhetnek bal­esetek. De a Dream forgatásán történt baleset akkora sokkot oko­zott, hogy az ember utána akarva­­akaratlanul elkezd gondolkodni életről és halálról. Egy jelenetben a főszereplő Lee Na-young öngyil­kosságot követ el, s felakasztja magát, a mozdulatsor pedig majd­nem végzetes volt. Az esettől rop­pant mód megrémültem, a gon­dolataimba pedig egyre több ké­tely szövődött a munkásságomat illetően. Ezért döntöttem úgy, hogy egy időre visszavonulok. - Miért döntött úgy, hogy rögzí­ti is, ami a kabinban történik? - Nem készültem erre tudato­san, nem tettem semmiféle előké­születet. Három évig nem tudtam forgatni, a külvilágtól elzárva él­tem, majd vásároltam egy Canon kézikamerát, és mindenféle szán­dék nélkül elkezdtem magamat felvenni. Amikor már sok anyag állt a rendelkezésemre, elhatároz­tam, hogy megvágom, és egy ke­rek filmet készítek belőle. Még ez­zel sem voltak különösebb terve­im, de aztán a végső változatot lát­va arra gondoltam, hogy megmu­tatom a világnak, így jutott el a film Cannes-ba, ahol az Un Certain Regard (Egy bizonyos né­zőpontból) programban kapott helyet. Egy dolgot viszont be kell vallanom: a többi rendező előké­születek után, színészekkel, stáb­bal, forgatókönyvvel készítette el saját alkotását, míg én egyedül, önző módon forgattam le az enyé­met. Attól tartok, hogy a cannes-i beválogatásom az előéletemnek köszönhető. A fesztivál ismerte a korábbi filmjeimet, a híres rende­ző munkásságát, s emiatt kaptam lehetőséget, illetve utóbb ezért nyertem díjat. Emiatt viszont el­nézést kell kérnem a többi ver­senytársamtól, valóban sajnálom őket. - Az Arirang című filmben ko­reai kollégáit is ostorozza. Miért? - Az évek során öt rendező­asz­­szisztensem volt, valamennyien nálam kezdték a szakmát, majd jegyzett rendezővé váltak, nagy költségvetésű filmeket készíte­nek. Sztárokkal, nagy stúdióknak dolgoznak. Valamennyien el­hagytak engem, s ezért úgy érez­tem, hogy átvertek. Dühös voltam rájuk, de most már minden rend­ben van, megbékéltem a helyzet­tel. A filmgyártást a pénz irányít­ja: a hírnév, a sztárok, a nagy be­vételek. A Transformers 3.-at a koreai mozik hatvan százaléka ve­títi egyidejűleg, s ez a nagy vetíté­si százalék példátlan a világban. Emellett szinte lehetetlen beke­rülni a vászonra másoknak, az én filmemnek is ezt a szélmalomhar­cot kellett megvívnia a Transfor­­mersszel. - Képesnek érzi magát, hogy új­ra játékfilmet készítsen? - Igen, megújulva, friss látás­móddal szeretnék ismét játékfil­meket készíteni. Blöffnek látszó önvallomásos filmje díjat nyert Cannes-ban. Most úgy érzi, új fejezet következik FOTÓ: AFP A békét hozó diadal napja Nem csak csatát, háborút nyertünk Nándorfehérvárnál ötszázötvenöt évvel ezelőtt A tegnapi napot, július 22-ét az Országgyűlés e hónap ele­jén nyilvánította nemzeti em­léknappá. A Magyar Királyság mintegy húszezer vitéze 555 évvel ezelőtt kergette szét Nándorfehérvárnál a 60-70 ez­res török sereget, azóta e dia­dalra emlékezteti az egész ke­resztény világot a déli harang­szó. Tegnap az ország több vá­rosában, Budapesten a Nem­zeti Múzeumban emlékeztek meg a győzelemről.­ ­ T0I.GYFSI Gábor________________ A keresztény hit és az összefogás diadalának nevezte az 1456-os nándorfehérvári diadalt Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára, aki pénteken megnyitotta a 9. Duna­­ünnepet a pesti alsó rakparton.­­ Július 22-e fontos állami ünneppé vált Magyarországon. Kevés olyan pillanat van a nemzet történelmé­ben, amely egész Európában elis­merést váltott ki. Nándorfehérvár hősei az akkori kor legmodernebb hadseregével szemben tudtak győ­zedelmeskedni, a diadal a keresz­tény hitnek és az összefogásnak volt köszönhető - hangsúlyozta Simicskó István, aki öt évvel ezelőtt benyújtotta a parlamentben az em­léknapra vonatkozó előterjesztést, amelyet végül idén július 4-én sza­vazott meg a Ház. Az 1456. július 22-i győzelem a keresztény Európa diadala volt: mi­után Konstantinápoly 1453-ban el­esett, a törökök előtt már csak Nán­dorfehérvár volt az akadály. Az ak­kor válságokkal küzdő Magyar Ki­rályság serege, továbbá Kapisztrán János keresztesei némi szerencsével és nagy önfeláldozással kerekedtek felül a túlerőn. A győzelem 70 évre békét hozott az országnak, amely Hunyadi Mátyás királysága idején politikai és kulturális nagyhatalom­má vált. A déli haragszó kötelezővé tételével buzdította imára a keresz­ténységet III. Callixtus pápa 1456. június 29-én. 1500-ban VI. Sándor e rendeletet megerősítette: a ha­rangszó így fonódott össze a győze­lemmel. Tegnap Budapesten a Nemzeti Múzeumban emlékeztek meg a nándorfehérvári diadalról. L. Si­mon László, az Országgyűlés kultu­rális bizottságának elnöke arról be­szélt, az emléknap üzenete, hogy az elmúlt évtizedek morális és szelle­mi hanyatlása után csökkentenünk kell hazánk kulturális deficitjét, cselekvő hazaszeretettel. Visy Zsolt történész, egyetemi tanár, aki az el­ső Orbán-kormány idején a Nem­zeti Kulturális Minisztérium he­lyettes államtitkáraként készítette elő, hogy a nándorfehérvári diadal a közgondolkodásban újra hangsú­lyos legyen. Arra emlékeztetett: nincs még egy olyan nép, amelynek hőstettére mindennap egy jel emlé­keztet, és erre büszkék lehetünk. Az ünnepre a Zrínyi Média A déli ha­rangszó Magyarországon és a nagy­világban címmel kétnyelvű (ma­gyar és angol) tanulmánykötetet je­lentetett meg Visy Zsolt szerkeszté­sében, a Magyar Posta alkalmi bé­lyegzőt készített. Visy Zsolt kezdeményezésére lett a diadal nemzeti emléknap fotó: Máté Péter 15 2011. július 23., szombatKultúra N­ehezményezik Nemcsák kinevezését A Magyar Színházi Társaság el­nöksége Tarlós István főpol­gármesterhez intézett levelé­ben nehezményezi, hogy a fővárosi önkormányzat a szakmai bizottság ajánlása el­lenére nem Horgas Pétert, ha­nem Nemcsák Károly színmű­vészt nevezte ki a József Attila Színház élére. A Főpolgármes­teri Hivatal a kinevezés kap­csán azt közölte: a színház élére a hosszú távú, zavartalan működtetésre nagyobb garanciát nyújtó kandidálót nevezte ki. (MTI) A nulladik nap: Prince a Szigeten Prince, a hétszeres Grammy-díjas amerikai popikon először ad Magyarországon koncertet a Sziget nulladik napján, augusz­tus 9-én a Nagyszínpadon. A több mint 100 millió eladott lemezzel, 10 platinaalbummal és a Grammy-díjak mellett Golden Globe- és Oscar-díjjal is büszkélkedő élő legenda 1976 óta uralja a slágerlistákat, a Szigetre is legnagyobb dalait hozza el. A nulladik nap sztár­vendége lesz továbbá a New York-i Klezmatics, a szerb Boban­­ Marko Markovic Orkestar és a szentpétervári Leningrád a Sziget Rock-Metál Nagyszínpadán. (T. G.) E­lhunyt Lucian Freud brit festőművész Elhunyt Lucian Freud brit realista festőművész, aki sajátosan va­lósághű ábrázolási technikájá­val mintegy fél évszázadon át a világ művészetének egyik megkerülhetetlen figurája volt. Szerda este, 88 éves korában érte a halál londoni otthoná­ban. Képei rendkívül magas áron kelnek el a legnagyobb aukciósházak árverésein. Egy túlsúlyos, meztelen alvó nőt ábrázoló alkotása 2008 máju­sában a Christie’s New York-i aukcióján például extrém ma­gas áron, 33,6 millió dollárért (6,3 milliárd forint) talált gaz­dára. Lucian Freud Sigmund Freudnak, a modern pszichoa­nalízis megteremtőjének volt az unokája. (MN) A Toll Fénye Kuvait Állam Nagykövetségének szervezésében „A Toll Fénye" címmel három napos Kalligráfiái, Márványozott Papír (Ebru) művészeti és Fotó kiállítás nyílt Budapesten az Iparművészeti Múzeumban, 2011 július 22-24. között. Egyedülálló bepillantási lehetőséget teremtve egy másik kultúrkör lényegét tükrözni kívánó művészetébe. A kiállított kalligráfiák megtekintése mellett lehetőség van megfigyelni ezeknek az alkotásoknak a születését is. A kiállítás ideje alatt folyamatosan nyitva lesz egy külön terem a gyerekek részére, ahol ő­k is megismerkedhetnek ezen különleges világ formáival. Bemutatók: Papír Márványozás (Ebru) mindennap 14-16 óra között. Kalligráfia mindennap 16.30-18.00 között. Tematikus előadások: Dátum Idő Művész Cím Péntek, július 22. 14.00-15.30 Jassim Mi­raj Thul­h stílus Szombat, július 23. 14.00-15.30 Farid Al-Ali Kúfi Stílus Vasárnap, július 24.14.00-15.30 Ayman Hassan Utazás a kalligráfiában A kiállítás ingyenesen látogatható mindennap 10-18 óra között. Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Üllői út 33-37.

Next