Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)

2012-03-01 / 60. szám

Belföld 2012. március 1., csütörtök Diktatúrák milliós gyermek áldozatai ___Mizsfi Bf.m­adf.tt________________ G­yermeksorsok a horogkereszt és a sarló-kalapács árnyéká­ban címmel megemlékezést tartott Zugló önkormányzata tegnap. Rét­vári Bence, a Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium államtitkára beszédében kiemelte, a kegyetlen­ség és a gonoszság a történelem so­rán a gyermekekkel szemben sem ismert soha határokat. A náci dik­tatúra során mintegy másfél millió kiskorú veszítette életét, a kommu­nizmus idejéből nincs számadat. Rétvári hangsúlyozta: a két diktatú­rában közös, hogy az emberi méltó­ság megtiprására törekedett. Az ELTE és PPKE egyetemi do­cense beszédében rámutatott: az öngyilkosság és a depresszió azok körében a legnagyobb, akik a kom­munizmus idején voltak gyerekek. Horváth Attila elmondta: a sztálini büntetőpolitika kegyetlenségeiben a gyermekek is osztoztak. Sokan szüleik elhurcolása révén állami gondozásba kerültek - ahol nevü­ket is gyakran megváltoztatták -, végignézték szüleik verését, a ház­kutatásokat, de olykor őket is bün­tették.­­ Körülbelül tízezer gyer­meket telepítettek ki, akiket mun­kára kényszerítettek - emlékezte­tett Horváth. Példaként elmondta: azzal ijesztgették őket latrinaépítés közben, hogy saját sírjukat ássák, másra pedig kutyát uszítottak, és a sokktól értelmi fogyatékos lett. A téeszesítés, a falusi, illetve az egyhá­zi iskolák miatt is a gyermekek szenvedtek: el kellett költözniük, vagy órákat kellett gyalogolniuk az átszervezések miatt. Az országos rabbiképző zsidó egyetem tanára arról beszélt, az ENSZ ezt az évet a holokauszt gyer­mekáldozatainak ítélte. Haraszti György ismertette, a holokauszt so­rán hatmilliónyian veszítették éle­tüket, közülük másfél millió gyer­mek. A náci diktatúrára nézve ők jelentették a legnagyobb veszélyt, mert ők képviselték a jövőt - vélte. Bognár Zalán, a Károly Gáspár Református Egyetem docense el­mondta: kezdetben százmillióra becsülték a kommunizmus halálos áldozatainak számát, de tudjuk, ennél jóval több ember veszítette életét. Hiszen csak Ukrajnában 1932-33 között hétmillió embert éheztettek halálra, közülük három­millió gyermeket.­­ Az is előfor­dult, hogy egy család arra kénysze­rült, saját halott gyermeke kezét egye meg - emlékeztetett Bognár. „A diktatúra árnyékában is van remény” - írta levelében Böjte Csa­ba. A ferences rendi szerzetes sze­rint a gyermekek lelkébe a diktáto­rok nem képesek beleírni saját bár­gyú ideológiájukat. Kiemelte, hisz abban, hogy „mostani kapzsi, ban­kár világ gyermekeit is tiszta lappal indítja útjára az Isten”. A kormány döntött arról, mi­lyen feltételek mellett pályáz­hatnak támogatásra azok a vállalkozások, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos bérkompenzáció végrehajtá­sa. Az intézkedéssel a kabinet mintegy 450 ezer munkaválla­ló nettó bérének megőrzésé­hez, illetve további foglalkoz­tatásához járulhat hozzá. BAKONYI Ádám____________________ H­ uszonegymilliárd forintnyi keretösszegre pályázhatnak azok a vállalkozások, amelyeknek komoly nehézséget jelent az ötszá­zalékos bérkompenzáció kifizeté­se. A kormány tegnap döntött a támogatás igénybevételének fel­tételeiről. Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy csak azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az ös­szes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. Czomba Sándor tájékoztatása szerint további kri­térium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyi­hoz képest az idén nem csökken­het, a munkaidő-csökkentéssel érintettek létszáma pedig nem ha­ladhatja meg a 2011. évi átlagos állományi létszám húsz százalé­kát. A foglalkoztatáspolitikáért fe­lelős államtitkár lényeges elem­ként említette, hogy az adott fog­lalkoztatónál a tavalyi bruttó évi átlagkereset nem éri el a 215 ezer forintot. A pályázati feltételrendszer ki­emelt eleme az is, hogy a költsége­ken belül a bérköltségek jelentős hányadot képviseljenek, azaz azo­kat a magas élőmunkaerő-igényű ágazatokban szereplő munkálta­tókat támogatnák, amelyek nagy­részt minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatnak munkavállalókat. A kormány szá­mításai szerint a 21 milliárdos ke­ret nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá. A pályázható ös­szeg a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb hétezer euró, más ágazatokban maximum 200 ezer euró lehet. Czomba Sándor kitért arra, a pályázat meghirdetéséhez törvénymódosításokra van szük­ség, amelyeket márciusban fogad­hat el a parlament. A feltételeket március végéig, április elejéig sze­retnék közzétenni, így legkésőbb júniusban a munkáltatók rendel­kezésére állnak a bérkompenzáci­ós források. A pályázatokat a fővá­rosi és megyei munkaügyi köz­pontokhoz nyújthatják be a mun­káltatók. Az államtitkár emlékez­tetett, január elsejétől az öt száza­lék fölötti kompenzáció tekinteté­ben a szociális hozzájárulási adó­ból azok a vállalkozások, amelyek valamennyi munkáltatójuknál végrehajtják a bérkompenzációt, leírhatják a többletigényüket. - A kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és egyben a munkahelyek megőrzése - jelen­tette ki Giró-Szász András. A kor­mányszóvivő hangsúlyozta, emel­lett a kabinet egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a Magyaror­szágon bérből és fizetésből élők számát növelje, másrészt az, hogy kivezesse azokat az intézkedése­ket, amelyek egyes társadalmi és munkavállalói csoportokat az adó­fizetés alól mentesítettek.­­ Emel­lett fontos az is, hogy az állami szektorból a piaci szektor felé mozdítsuk el a munkaerő alkalma­zásának arányait - hangsúlyozta Giró-Szász András. Indul a pályáztatás A kormány döntött a bérkompenzáció-igénylés feltételeiről Zuglóban emlékeztek először a gyermek áldozatokra FOTÓ: székelyhídi BALÁZS Czomba Sándor A METRO NEM FIZET, A SZAKSZERVEZET NEM LÉP. Eddig eredménytele­nül zárultak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Metro Kereskedelmi Kft közötti bértárgyalások, mivel a cég elzárkózik az elvárt bér­emelésről szóló kormányrendelet teljesítésétől. Emiatt a társaság munkavál­lalói idén nem kapták meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt, s nyolcvan százalékuknak több mint tízezer fo­rinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint tavaly. A vállalat annak elle­nére sem hajlandó megadni az elvárt béremelés mértékét, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az ehhez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét. Sáling József, a KASZ elnöke lapunknak azt mondta, a cég azért nem akarja igénybe venni a kormányzati támogatást, mert úgy a későbbiekben is rajta marad a magasabb bérköltség. A legutób­bi tárgyalási fordulón a vállalat ötezer forintos ebédjegyre, valamint három­­százalékos mozgóbér-emelésre tett javaslatot, ami a KASZ számára elfogad­hatatlan. Az érdekképviselet ennek ellenére nem szánta el magát a beharan­gozott sztrájkbizottság megalakítására, noha saját felmérése szerint a dol­gozók csaknem negyede - 2600-ból hatszázan - kész lenne a nyomásgya­korlásra. Sáling lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy a cég némileg elmoz­dult korábbi álláspontjától. - Egyelőre emésztgetjük a legutóbbi javaslatot - fogalmazott a KASZ elnöke. A Metro vezetésétől hiába szerettük volna megtudni álláspontjukat, a megadott elérhetőségeken senkivel sem sikerült kapocslatot teremteni. Honlapjukon az olvasható, hogy tavalyi nettó árbe­vételük elérte a 182 milliárd forintot Mától újra kezdődhet a kilakoltatás 4 Mizsfi______________________________ M­a jár le a devizahiteleseket és a közüzemi díjhátralékot fel­halmozókat védő kilakoltatási tila­lom. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerint emiatt ismét embe­rek kerülhetnek utcára. Közlemé­nyükben arra hívták fel a figyelmet: vidékről és Budapestről máris töb­ben jelezték, hogy március első napjaiban elárverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. Simó End­re, az MSZF elnöke lapunknak el­mondta, közvetlenül két-három­­ezer embert fenyeget otthonának elvesztése. Az ő kilakoltatásuk van folyamatban, melyet a moratórium bevezetése miatt decemberben el­halasztottak. De már semmi nem védi a bajba jutottakat, és sokszor a végrehajtók, a bankok magatartá­sán múlik, hogy utcára kerülnek-e. Az MSZF arra kérte a kormányt, rendelettel tartsa érvényben a de­cemberben indult, ma lejáró téli ki­lakoltatási tilalmat, mert a megél­hetési válság miatt sokakat fenyeget az otthonvesztés. Simó Endre Or­bán Viktor miniszterelnöknek kül­dött levelében rámutatott, a kila­koltatási tilalom tavaly július elsejei megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos idő­szakában. Több civil szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg nem emelkedik a napi átlaghőmérséklet plusz tíz fok fölé, fennáll a kihűlés veszélye. Az MSZF a napokban kö­zölte: február 27-ig 137 áldozatot szedett a fagyhalál, de számuk elér­heti a 300-at is, hiszen a rendőrségi nyilvántartásban nem szerepelnek azok, akik mentés közben, illetve kórházba szállításukat követően haltak meg. Az elhunytak közül 39 nő. Hatvanketten a szabad ég alatt fagytak meg, hetvenöten pedig fű­­tetlen otthonukban, illetve lakásuk udvarán, telkén. Az áldozatok kö­zött van 33 és 90 éves is. Mikor lesz a Klebelsberg-kastélyból a kultúra háza? Vészesen romlik az egykori kultuszminiszter pesthidegkúti, ma műemlék kúriájának állapota Miközben a pesthidegkúti Klebelsberg Kulturális és Művészeti Központ már látogatók tízezreit látta vendégül 2005 óta, a köz­vetlen szomszédságában lévő, 1830-ban épült, ma műemlék kú­ria állapota napról napra romlik. Az 1920-as évek kultuszmi­nisztere, gróf Klebelsberg Kunó által átalakított, fokozott mű­emléki védelem alatt álló épület renoválásáról, jövőbeli szerepé­ről tervek vannak, a megvalósulása azonban sehol sem tart. ..... Ludwig Emil B­udapest II/A kerületének Pes­­hidegkút városrésze - amely 1949-ig önálló község volt - spiri­tuális központjában, az 1737-ben elkészült ófalui plébániatemplom szomszédságában található a tele­pülés legértékesebb építészeti együttese. 1830 táján a Szunyogh család építette a klasszicista stílusú udvarházat, amelyet - a körülötte lévő parkkal együtt - leromlott, el­hanyagolt állapotban vásárolt meg 1923-ban gróf Klebelsberg Kunó az akkori tulajdonos Bolberitz család­tól. A régi kastélyt 1923 és 1926 kö­zött eredetei jellegét meghagyva földszintes, középen emeletes oromzatú családi rezidenciává ala­kították át; a kertet természetes for­májában megőrizve, ritka fák és más növényfajták telepítésével díszkertté változtatták. Az egy hek­tár területű parkot kőfallal vették körbe. A kastély igényes berende­zéséhez becses műgyűjtemény és 4000 kötetes könyvtár tartozott, a tulajdonos Klebelsberg - 1922-től 1932-ig magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter - otthona a kor hazai és külföldi kulturális elitjének találkozóhelye volt. 1944 végén a német, 1945 elejé­től a szovjet hadsereg katonáit szál­lásolták el a kastélyban. A parkot nehéz járművek taposták, a felsza­badítók feldúlták, nagyrészt kifosz­tották az épületet. 1949 elején álla­mi tulajdonba vették az ingatlant, (az 1932-ben elhunyt) Klebelsberg Kunó özvegyét és testvéreit az év végén kitelepítették az ország keleti részébe. Előbb bentlakásos szak­­szervezeti káderképző iskolának használták az épületet, 1950-től a fővárosi Rókus kórház pszichiátriai osztályának betegeit helyezték el benne. A kastély belsejét ennek megfelelően jelentősen átalakítot­ták, csupán a miniszter dolgozó­­szobájának faburkolata, könyvtá­rának bútorzata, a faragott falép­cső, valamint a pécsi Zsolnay gyár­ban készült kerámiakályhák élték túl a több évtizedes igénybevételt. (A könyvtárat 1949-ben jótét lelkek bemenekítették az Országos Szé­chényi Könyvtár raktárába.) Az 1990. évi rendszerváltozást - majd a hosszú és bonyolult örö­kösödési eljárásokat - követően előbb magántulajdonba került az ingatlan, végül 2008-ban a magyar állam visszavásárolta az épületet; a kezelésével a Pest Megyei Önkor­mányzatot bízta meg. A ma már több mint egy évtizede lakatlanul álló, 2000 óta hivatalosan kiemelt műemléknek számító kastély - amelyet Virág Zsolt Kastélylexiko­­na a főváros tíz legértékesebb ilyen jellegű építménye közé sorol - fel­újítását régóta pártolják, sürgetik Pesthidegkút lakói, patrióta polgá­rai. Ez utóbbiak 1998-ban alapított egyesülete - amelynek vezetője Cseke Péter színművész - többféle elképzelést, tervet kezdeményezett az épület hasznosítására, különös tekintettel az időközben a szom­szédságában megépült Klebelsberg Kulturális és Művészeti Központtal való együttműködésre is. A 2005 óta működő, közkedvelt és sikeres intézmény igazgatója, Dolhai Ist­ván bevonásával Kálmán Ernő épí­tész által elkészített hasznosítási és programterv szerint a Klebelsberg­­kúriából, valamint az ingatlanon lévő melléképületekből egyfajta oktatási-kulturális információs in­tézményt kellene létrehozni, ahol az épületegyüttes méltón megőriz­né a XX. század legjelentősebb magyar kultúr- és oktatáspolitiku­sának emlékét, szellemi hagyaté­kát, s emellett múzeumként, kiállí­tóhelyként, művelődési-oktatási műhelyként, tájékoztató-központ­ként működne. A komplexumhoz könyvtár, dokumentációtár, elő­adóterem is tartozna; felmerült az is, hogy az összmagyarság iskola­ügyének koordinációs intézmé­nyéül szolgálhatna. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH) benyújtott hasznosítási program­terv alapján a KÖH 2010-ben meg­bízást adott az építészeti koncepció további kidolgozására. Sajnos köz­ben Klebelsberg gróf kastélyának állapota vészesen gyorsuló ütem­ben romlik, a természeti erők - eső, fagy, szélviharok - pusztításán kívül a garázda elemek rongálása is mind jobban sürgeti a renoválását, a becses épületnek a köz szolgála­tába állítását. Egyelőre csak terv az 1830-ban épült ma műemlék kúria felújítása fotó: béres attila

Next