Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)
2012-03-01 / 60. szám
Belföld 2012. március 1., csütörtök Diktatúrák milliós gyermek áldozatai ___Mizsfi Bf.madf.tt________________ Gyermeksorsok a horogkereszt és a sarló-kalapács árnyékában címmel megemlékezést tartott Zugló önkormányzata tegnap. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszédében kiemelte, a kegyetlenség és a gonoszság a történelem során a gyermekekkel szemben sem ismert soha határokat. A náci diktatúra során mintegy másfél millió kiskorú veszítette életét, a kommunizmus idejéből nincs számadat. Rétvári hangsúlyozta: a két diktatúrában közös, hogy az emberi méltóság megtiprására törekedett. Az ELTE és PPKE egyetemi docense beszédében rámutatott: az öngyilkosság és a depresszió azok körében a legnagyobb, akik a kommunizmus idején voltak gyerekek. Horváth Attila elmondta: a sztálini büntetőpolitika kegyetlenségeiben a gyermekek is osztoztak. Sokan szüleik elhurcolása révén állami gondozásba kerültek - ahol nevüket is gyakran megváltoztatták -, végignézték szüleik verését, a házkutatásokat, de olykor őket is büntették. Körülbelül tízezer gyermeket telepítettek ki, akiket munkára kényszerítettek - emlékeztetett Horváth. Példaként elmondta: azzal ijesztgették őket latrinaépítés közben, hogy saját sírjukat ássák, másra pedig kutyát uszítottak, és a sokktól értelmi fogyatékos lett. A téeszesítés, a falusi, illetve az egyházi iskolák miatt is a gyermekek szenvedtek: el kellett költözniük, vagy órákat kellett gyalogolniuk az átszervezések miatt. Az országos rabbiképző zsidó egyetem tanára arról beszélt, az ENSZ ezt az évet a holokauszt gyermekáldozatainak ítélte. Haraszti György ismertette, a holokauszt során hatmilliónyian veszítették életüket, közülük másfél millió gyermek. A náci diktatúrára nézve ők jelentették a legnagyobb veszélyt, mert ők képviselték a jövőt - vélte. Bognár Zalán, a Károly Gáspár Református Egyetem docense elmondta: kezdetben százmillióra becsülték a kommunizmus halálos áldozatainak számát, de tudjuk, ennél jóval több ember veszítette életét. Hiszen csak Ukrajnában 1932-33 között hétmillió embert éheztettek halálra, közülük hárommillió gyermeket. Az is előfordult, hogy egy család arra kényszerült, saját halott gyermeke kezét egye meg - emlékeztetett Bognár. „A diktatúra árnyékában is van remény” - írta levelében Böjte Csaba. A ferences rendi szerzetes szerint a gyermekek lelkébe a diktátorok nem képesek beleírni saját bárgyú ideológiájukat. Kiemelte, hisz abban, hogy „mostani kapzsi, bankár világ gyermekeit is tiszta lappal indítja útjára az Isten”. A kormány döntött arról, milyen feltételek mellett pályázhatnak támogatásra azok a vállalkozások, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos bérkompenzáció végrehajtása. Az intézkedéssel a kabinet mintegy 450 ezer munkavállaló nettó bérének megőrzéséhez, illetve további foglalkoztatásához járulhat hozzá. BAKONYI Ádám____________________ H uszonegymilliárd forintnyi keretösszegre pályázhatnak azok a vállalkozások, amelyeknek komoly nehézséget jelent az ötszázalékos bérkompenzáció kifizetése. A kormány tegnap döntött a támogatás igénybevételének feltételeiről. Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy csak azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. Czomba Sándor tájékoztatása szerint további kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a munkaidő-csökkentéssel érintettek létszáma pedig nem haladhatja meg a 2011. évi átlagos állományi létszám húsz százalékát. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár lényeges elemként említette, hogy az adott foglalkoztatónál a tavalyi bruttó évi átlagkereset nem éri el a 215 ezer forintot. A pályázati feltételrendszer kiemelt eleme az is, hogy a költségeken belül a bérköltségek jelentős hányadot képviseljenek, azaz azokat a magas élőmunkaerő-igényű ágazatokban szereplő munkáltatókat támogatnák, amelyek nagyrészt minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatnak munkavállalókat. A kormány számításai szerint a 21 milliárdos keret nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá. A pályázható összeg a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb hétezer euró, más ágazatokban maximum 200 ezer euró lehet. Czomba Sándor kitért arra, a pályázat meghirdetéséhez törvénymódosításokra van szükség, amelyeket márciusban fogadhat el a parlament. A feltételeket március végéig, április elejéig szeretnék közzétenni, így legkésőbb júniusban a munkáltatók rendelkezésére állnak a bérkompenzációs források. A pályázatokat a fővárosi és megyei munkaügyi központokhoz nyújthatják be a munkáltatók. Az államtitkár emlékeztetett, január elsejétől az öt százalék fölötti kompenzáció tekintetében a szociális hozzájárulási adóból azok a vállalkozások, amelyek valamennyi munkáltatójuknál végrehajtják a bérkompenzációt, leírhatják a többletigényüket. - A kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és egyben a munkahelyek megőrzése - jelentette ki Giró-Szász András. A kormányszóvivő hangsúlyozta, emellett a kabinet egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a Magyarországon bérből és fizetésből élők számát növelje, másrészt az, hogy kivezesse azokat az intézkedéseket, amelyek egyes társadalmi és munkavállalói csoportokat az adófizetés alól mentesítettek. Emellett fontos az is, hogy az állami szektorból a piaci szektor felé mozdítsuk el a munkaerő alkalmazásának arányait - hangsúlyozta Giró-Szász András. Indul a pályáztatás A kormány döntött a bérkompenzáció-igénylés feltételeiről Zuglóban emlékeztek először a gyermek áldozatokra FOTÓ: székelyhídi BALÁZS Czomba Sándor A METRO NEM FIZET, A SZAKSZERVEZET NEM LÉP. Eddig eredménytelenül zárultak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Metro Kereskedelmi Kft közötti bértárgyalások, mivel a cég elzárkózik az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet teljesítésétől. Emiatt a társaság munkavállalói idén nem kapták meg a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges bérkompenzációt, s nyolcvan százalékuknak több mint tízezer forinttal volt kevesebb a januári nettó bére, mint tavaly. A vállalat annak ellenére sem hajlandó megadni az elvárt béremelés mértékét, hogy a kormány a versenyszféra munkáltatóinak is lehetővé teszi az ehhez nyújtott állami kompenzáció igénybevételét. Sáling József, a KASZ elnöke lapunknak azt mondta, a cég azért nem akarja igénybe venni a kormányzati támogatást, mert úgy a későbbiekben is rajta marad a magasabb bérköltség. A legutóbbi tárgyalási fordulón a vállalat ötezer forintos ebédjegyre, valamint háromszázalékos mozgóbér-emelésre tett javaslatot, ami a KASZ számára elfogadhatatlan. Az érdekképviselet ennek ellenére nem szánta el magát a beharangozott sztrájkbizottság megalakítására, noha saját felmérése szerint a dolgozók csaknem negyede - 2600-ból hatszázan - kész lenne a nyomásgyakorlásra. Sáling lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy a cég némileg elmozdult korábbi álláspontjától. - Egyelőre emésztgetjük a legutóbbi javaslatot - fogalmazott a KASZ elnöke. A Metro vezetésétől hiába szerettük volna megtudni álláspontjukat, a megadott elérhetőségeken senkivel sem sikerült kapocslatot teremteni. Honlapjukon az olvasható, hogy tavalyi nettó árbevételük elérte a 182 milliárd forintot Mától újra kezdődhet a kilakoltatás 4 Mizsfi______________________________ Ma jár le a devizahiteleseket és a közüzemi díjhátralékot felhalmozókat védő kilakoltatási tilalom. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerint emiatt ismét emberek kerülhetnek utcára. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet: vidékről és Budapestről máris többen jelezték, hogy március első napjaiban elárverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. Simó Endre, az MSZF elnöke lapunknak elmondta, közvetlenül két-háromezer embert fenyeget otthonának elvesztése. Az ő kilakoltatásuk van folyamatban, melyet a moratórium bevezetése miatt decemberben elhalasztottak. De már semmi nem védi a bajba jutottakat, és sokszor a végrehajtók, a bankok magatartásán múlik, hogy utcára kerülnek-e. Az MSZF arra kérte a kormányt, rendelettel tartsa érvényben a decemberben indult, ma lejáró téli kilakoltatási tilalmat, mert a megélhetési válság miatt sokakat fenyeget az otthonvesztés. Simó Endre Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében rámutatott, a kilakoltatási tilalom tavaly július elsejei megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos időszakában. Több civil szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg nem emelkedik a napi átlaghőmérséklet plusz tíz fok fölé, fennáll a kihűlés veszélye. Az MSZF a napokban közölte: február 27-ig 137 áldozatot szedett a fagyhalál, de számuk elérheti a 300-at is, hiszen a rendőrségi nyilvántartásban nem szerepelnek azok, akik mentés közben, illetve kórházba szállításukat követően haltak meg. Az elhunytak közül 39 nő. Hatvanketten a szabad ég alatt fagytak meg, hetvenöten pedig fűtetlen otthonukban, illetve lakásuk udvarán, telkén. Az áldozatok között van 33 és 90 éves is. Mikor lesz a Klebelsberg-kastélyból a kultúra háza? Vészesen romlik az egykori kultuszminiszter pesthidegkúti, ma műemlék kúriájának állapota Miközben a pesthidegkúti Klebelsberg Kulturális és Művészeti Központ már látogatók tízezreit látta vendégül 2005 óta, a közvetlen szomszédságában lévő, 1830-ban épült, ma műemlék kúria állapota napról napra romlik. Az 1920-as évek kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kunó által átalakított, fokozott műemléki védelem alatt álló épület renoválásáról, jövőbeli szerepéről tervek vannak, a megvalósulása azonban sehol sem tart. ..... Ludwig Emil Budapest II/A kerületének Peshidegkút városrésze - amely 1949-ig önálló község volt - spirituális központjában, az 1737-ben elkészült ófalui plébániatemplom szomszédságában található a település legértékesebb építészeti együttese. 1830 táján a Szunyogh család építette a klasszicista stílusú udvarházat, amelyet - a körülötte lévő parkkal együtt - leromlott, elhanyagolt állapotban vásárolt meg 1923-ban gróf Klebelsberg Kunó az akkori tulajdonos Bolberitz családtól. A régi kastélyt 1923 és 1926 között eredetei jellegét meghagyva földszintes, középen emeletes oromzatú családi rezidenciává alakították át; a kertet természetes formájában megőrizve, ritka fák és más növényfajták telepítésével díszkertté változtatták. Az egy hektár területű parkot kőfallal vették körbe. A kastély igényes berendezéséhez becses műgyűjtemény és 4000 kötetes könyvtár tartozott, a tulajdonos Klebelsberg - 1922-től 1932-ig magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter - otthona a kor hazai és külföldi kulturális elitjének találkozóhelye volt. 1944 végén a német, 1945 elejétől a szovjet hadsereg katonáit szállásolták el a kastélyban. A parkot nehéz járművek taposták, a felszabadítók feldúlták, nagyrészt kifosztották az épületet. 1949 elején állami tulajdonba vették az ingatlant, (az 1932-ben elhunyt) Klebelsberg Kunó özvegyét és testvéreit az év végén kitelepítették az ország keleti részébe. Előbb bentlakásos szakszervezeti káderképző iskolának használták az épületet, 1950-től a fővárosi Rókus kórház pszichiátriai osztályának betegeit helyezték el benne. A kastély belsejét ennek megfelelően jelentősen átalakították, csupán a miniszter dolgozószobájának faburkolata, könyvtárának bútorzata, a faragott falépcső, valamint a pécsi Zsolnay gyárban készült kerámiakályhák élték túl a több évtizedes igénybevételt. (A könyvtárat 1949-ben jótét lelkek bemenekítették az Országos Széchényi Könyvtár raktárába.) Az 1990. évi rendszerváltozást - majd a hosszú és bonyolult örökösödési eljárásokat - követően előbb magántulajdonba került az ingatlan, végül 2008-ban a magyar állam visszavásárolta az épületet; a kezelésével a Pest Megyei Önkormányzatot bízta meg. A ma már több mint egy évtizede lakatlanul álló, 2000 óta hivatalosan kiemelt műemléknek számító kastély - amelyet Virág Zsolt Kastélylexikona a főváros tíz legértékesebb ilyen jellegű építménye közé sorol - felújítását régóta pártolják, sürgetik Pesthidegkút lakói, patrióta polgárai. Ez utóbbiak 1998-ban alapított egyesülete - amelynek vezetője Cseke Péter színművész - többféle elképzelést, tervet kezdeményezett az épület hasznosítására, különös tekintettel az időközben a szomszédságában megépült Klebelsberg Kulturális és Művészeti Központtal való együttműködésre is. A 2005 óta működő, közkedvelt és sikeres intézmény igazgatója, Dolhai István bevonásával Kálmán Ernő építész által elkészített hasznosítási és programterv szerint a Klebelsbergkúriából, valamint az ingatlanon lévő melléképületekből egyfajta oktatási-kulturális információs intézményt kellene létrehozni, ahol az épületegyüttes méltón megőrizné a XX. század legjelentősebb magyar kultúr- és oktatáspolitikusának emlékét, szellemi hagyatékát, s emellett múzeumként, kiállítóhelyként, művelődési-oktatási műhelyként, tájékoztató-központként működne. A komplexumhoz könyvtár, dokumentációtár, előadóterem is tartozna; felmerült az is, hogy az összmagyarság iskolaügyének koordinációs intézményéül szolgálhatna. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH) benyújtott hasznosítási programterv alapján a KÖH 2010-ben megbízást adott az építészeti koncepció további kidolgozására. Sajnos közben Klebelsberg gróf kastélyának állapota vészesen gyorsuló ütemben romlik, a természeti erők - eső, fagy, szélviharok - pusztításán kívül a garázda elemek rongálása is mind jobban sürgeti a renoválását, a becses épületnek a köz szolgálatába állítását. Egyelőre csak terv az 1830-ban épült ma műemlék kúria felújítása fotó: béres attila