Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)
2012-03-01 / 60. szám
B Kulcsár Anna _____________________ A mostani reform nem forgatja fel, nem helyezi új alapokra a büntetőjog hazai rendszerét - fejtette ki kérdésünkre Hollán Miklós egyetemi docens. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának oktatója úgy látja: a február elején társadalmi, szakmai vitára bocsátott tervezet alapvetően jogtechnikai jellegű, s elsősorban a konszolidációt, az összerendezést szolgálja. Emlékeztetett, az 1978- ban elfogadott mostani büntető törvény-könyvet (Btk.) több mint száz alkalommal, 1600 ponton módosították. Az egyetemi docens szerint a szaktárca jogpolitikai elképzeléseit tükrözi, hogy a büntetési tételek - főként az erőszakos és a visszaeső elkövetők ügyeiben - helyenként szigorodnak, a bírák mérlegelési lehetősége pedig csökken. Utóbbit jelzi például, hogy kötelező lenne tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni az erőszakos bűncselekményt elkövető, többszörös visszaesőkre és bizonyos esetekben a bűnszervezetek tagjaira. - Mindennek ellenére sem beszélhetünk új büntetőjogi koncepcióról - vélekedett -, hiszen a szabályozás alapvető elemeit az elmúlt években már megismerhettük. Ilyen volt egyebek közt a három csapás törvény, amelyet most fenntartanak, illetve szigorítanak. El sem jutnak a bíróságra? A legtöbb vitát a törvény év közepére tervezett elfogadásáig Hollán Miklós szerint a jogos védelem új szabályozása válthatja ki. Az egyetemi oktató úgy látja, a tervezet az én házam, az én váram felfogást tükrözi. Az idegen személy pusztán azzal élet elleni támadónak is minősülhet, hogy éjjel bemegy más lakásába, vagy nappal felfegyverkezve más kertjébe lép. Megölése ezért jogos önvédelemnek minősülhet. A gyakorlatot jól ismerő Bihari István büntetőjogász kérdésünkre e szabály kapcsán azt említette meg, hogy mivel a jogos védelem büntethetőséget kizáró ok, az effajta ügyek többsége vélhetőleg el sem jut majd a bíróságra. Már a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a sértett jogszerűen oltotta ki a támadó életét. Bihari úgy véli: ha a tervezett szabályt így elfogadják, idehaza is érvényes lehet Willes angol bíró tanácsa. Az ítélkező jogtudós arra a kérdésre, mit tegyen az ember, ha kintről benéz a szobájába és látja, hogy a tolvaj éppen elviszi az óráját - de a tolvaj nem látja őt -, azt felelte: az adott helyzetben az ön joga, de talán kötelessége is, hogy fogjon egy kétcsövű fegyvert, töltse meg gondosan mind a két csövét, s anélkül, hogy a tolvaj figyelmét magára vonná, célozzon a szívére, és ölje meg. Bihari István arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogos védekezés elvben leginkább lőfegyverrel képzelhető el. Ha ugyanis a tulajdonos más eszközzel, például baltával, piszkavassal, bottal próbál védekezni, azt a támadó a közvetlen közelség miatt könnyűszerrel elveheti tőle, és ellene fordíthatja. A jogász emellett utalt rá: az elmúlt években sokaknak elegük lett abból, hogy nem védhették meg magukat és a javaikat a saját házukban, kertjükben sem. Ha mégis megvédték, számos esetben ügyvédet kellett fogadniuk annak bizonyítására, jogos önvédelmi helyzetben voltak, amikor támadójukat, kirablójukat ártalmatlanná tették. Sokszor ugyanis a tolvaj, a rabló a védekező tulajdonost feljelentette vagy kártérítésért bíróság elé citálta. Az ítélkező fórum ilyenkor főként azt vizsgálta, arányos volt-e a védekezés. Haragosok leszámolása A jogászok szerint a tervezett szabályozás veszélyeket is rejt magában - különösen haragosok között lesznek nagyon nehezen megítélhető esetek. Ha például valaki vasvillával a kezében jogtalanul átmegy a szomszéd telkére, a tulajdonos esetleg célba veheti. Ilyenkor rendszerint nincs tanú, vagy csak a hozzátartozók kérdezhetők meg. Nyilván vitatni fogják azt is, hogy a kertbe késsel érkező dinnyetolvajokat valójában milyen cél vezette. Bihari István azt hangsúlyozta: lényeges a gyenge és kiszolgáltatott személyek, a sértettek védelme, de a tettes megölése csak akkor lenne megengedhető, ha a támadás valóban az élet ellen irányulna. Az élet kioltása ugyanis csak egy másik élet védelmében történhet meg. Az új rendelkezés - bizonyos esetekben - teljesen felmenti a megtámadott személyt a mérlegelés kötelezettsége alól, emiatt a jogász szerint megfontolandó a tervezet szövegének átgondolása. A büntetőjogász előírná azt is, hogy a jogos védelemről kizárólag bíró dönthessen, a rendőrség ne szüntethesse meg a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Szerinte a bírói megítélés azért is indokolt lenne, mert nem biztos, hogy ugyanaz a magatartás vidéken vagy a nagyvárosokban egyaránt éjszakai támadásnak tekinthető. Vitatható lehet egyebek mellett a lakás és a kerítés fogalma is. Kérdés például, hogy - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a sátor és az irodaház szintén lakásnak minősül-e. Bihari úgy véli: végül is érdeklődésre tarthat számot, ki lesz az, aki a tervezet elfogadása után először él majd a jogos védelem tágabb lehetőségével. Tanárverés, mentőbántalmazás A február elején nyilvánosságra hozott tervezetet sokan vizsgálják abból a szempontból is, milyen szakmák képviselőinek ad fokozott védelmet az új büntető törvénykönyv. Legtöbben a mentőket és a tanárokat említik. Ez a két csoport ugyanakkor már korábban oltalmat kapott. A hivatásos vadászok viszont most kerültek fel a listára, a taxisokat, a villany- és a gázóra-leolvasókat ellenben ezután nem illetné meg az erősebb védelem. Jelenleg közfeladatot ellátó személyek mások mellett a katonák, a postások, a buszvezetők, a taxisok, az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a gyámügyi munkatársak, az erdészek, a tűzoltók és a bejegyzett egyházak lelkészei. Aki őket feladataik ellátásakor bántalmazza, fenyegeti, súlyosabb büntetésre számíthat. Ha valaki például egy buszsofőrt a jármű késése miatt felpofoz, három évig tartó börtönt kaphat, aki pedig a pedagógust a rossz osztályzatért megüti, akár öt évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat. Ellenben amikor a sértett civil személy, az ütést, a rúgást rendszerint pénzbüntetéssel torolja meg a bíróság. A változást kommentálva Hollán Miklós egyetemi oktató azt mondta: a hivatásos vadászok veszélyes munkát végeznek, hiszen fel kell lépniük az orvvadászok ellen, ám korántsem biztos, hogy ez indokolttá teszi kiemelt védelmüket. A katonák vagy a mentődolgozók erősebb oltalmán ugyanakkor nem gondolkodik el az ember - jegyezte meg. A taxisokat, a villany- és a gázóra-ellenőröket érintő módosítással a docens egyetért. Úgy véli, ha a közfeladatot nézzük, például a pék is társadalmi érdeket szolgál azzal, hogy reggelre kenyeret süt. A pedagógusok védelme kapcsán Bihari István büntetőjogász arra mutatott rá, helyes lenne, ha a fiatalkorúakkal megismertetnék alapvető jogaikat, kötelességeiket, s tudatnák velük: más elbírálás alá esik, ha az osztálytársukat verik meg, vagy ha a tanárukat bántalmazzák. A helyenként áldatlan iskolai állapotok már ettől is javulnának. Sokkolnák a kezdőket A szaktárca javaslata szerint egyes kisebb bűncselekmények elkövetőit - főként a fiatalkorúakat és az első bűntényeseket - rövid szabadságvesztéssel, elzárással büntethetné a bíróság. A minisztérium úgy véli, hogy a sokkhatás visszatartó erejű lehet. A vitában ugyanakkor számosan azt latolgatják: érdemes-e valakit minimum öt, s legfeljebb kilencven napra rács mögé helyezni? Érdeklődésünkre Hollán Miklós docens azt mondta, nehezen érthető, miért kell a Btk.-ba egy olyan új szankciót betenni, amelyet a tavaly ősszel megszavazott szabálysértési törvény már tartalmaz, ráadásul az elzárást szabálysértések miatt is a bíróság szabja ki. A szakember véleménye szerint az elzárás helyénvaló lehet, de az államnak el kell döntenie, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést szankcionál-e a rövid szabadságelvonással. A két lehetőség együtt zavart okozhat. A docens úgy látja, az elzárás költséges és börtönártalmat idéz elő, hiszen semmiképp sem előnyös, ha a fiatalkorú vagy első bűntényes elkövető esetleg tapasztalt bűnözők társaságába kerül. Hollán megállapítása szerint hatékonyabb lehet, ha a kisebb jogsértésekért inkább jóvátételre, vagyis munkavégzésre kötelezik az elkövetőt. Az új Btk. tervezete bizonyos esetekben - rongálás, lopás miatt - lehetővé is teszi ezt. Az elítélt például lemoshatja, kifestheti az összefirkált iskolaépületet. A lapunk által megkérdezett szakértők, Hollán Miklós és Bihari István egyaránt úgy látják: szerencsés, hogy a tárca kellő időben hozta nyilvánosságra a tervezetet. Szerintük az elképzelés jó vitaalap, az észrevételek hasznosításával az Országgyűlés az európai büntetőpolitika általános irányaival összhangban álló kódexet fogadhat el. Az idegen személy a jövőben pusztán azzal élet elleni támadónak is minősülhet, hogy éjjel bemegy más lakásába, vagy nappal felfegyverkezve más kertjébe lép. Megölése ezért jogos önvédelemnek minősülhet. A legalább három személy által elkövetett, csoportos támadás is megalapozhatja a határozottabb fellépést. Az elmélet és a gyakorlat szakemberei - Hollán Miklós docens és Bihari István büntetőjogász - szerint a jogos védelem szabálya lesz az egyik fő vitapont az új büntető törvénykönyv elfogadásáig. A lapunknak nyilatkozó jogászok kiemelték, hogy általában is erősebb oltalmat kapnak a sértettek. Úgy látják, a sokszor módosított szabályrendszer egységessé válik. Éjjel, felfegyverkezve, a csoportosan . Az új büntetőkódex teljesebbé teszi a sértettek védelmét FOTÓ: BÉRES ATTILA Csínytevők és uborkatolvajok Főként akkor teszi lehetővé a hatásosabb önvédelmet az új Btk., ha a tettes már a kapukon belül van: éjjel bejutott más lakásába, vagy az élet kioltására is alkalmas eszközökkel felfegyverkezve behatolt a házhoz tartozó bekerített telekre. A csoportos - legalább három személy által elkövetett - támadás szintén erősebb védekezést tesz lehetővé. Az úgynevezett megelőző jogos védelem 2009-ben elfogadott szabálya ugyanakkor változatlan marad: a jogellenes belépés megakadályozására a tulajdonos ezután is csak olyan eszközt, berendezést telepíthet a háza köré, amely nem vezet a támadó, a tolvaj életének kioltására, más személyeknek pedig testi sértést sem okoz. Emiatt jogsértést követhet el, aki a kerítésébe áramot vezet. A bíróság - a támadást megelőző jogos védelem szabályainak megsértése miatt - nemrégiben két olyan ítéletet is hozott, amely mélyen felkavarta az érzelmeket. Egy 68 éves kesznyéteni férfit gondatlanságból elkövetett emberölés és életveszélyt okozó testi sértés miatt megrovásban részesítettek. A tulajdonos kertjéből a környékbeliek éveken át ellopták a termést. A gazda hiába kért gyakoribb járőrözést, s kutyákkal sem tudta megvédeni magát, mert az állatait megmérgezték. A tolvajok a kifeszített szögesdróton is átmásztak. Az eleinte áramforrásként használt akkumulátorát ellopták, a férfi ezután vezetett 220 voltos áramot a kerítésen belül elhelyezett dróthuzalba. A település lakosságát erre figyelmeztette. Egyik éjjel három személy mégis uborkát akart lopni, és megpróbált átmászni a kerítésen. Ketten megsérültek, harmadik társukat pedig halálos áramütés érte. A bíróság szerint nem volt jogszerű annak a másik tulajdonosnak a magatartása sem, aki Tiszalucon szintén áramot vezetett a kerítésébe. A férfi szerette volna megakadályozni, hogy a közelben lakó gyerekek továbbra is bejárjanak a kertjébe, az ól tetejéről leszedjék és a földre dobálják a cserepeket. A szomszédokat figyelmeztette a veszélyre. Két hétéves gyerek azonban egy alkalommal ismét megpróbált bejutni a telekre, de mindkettejük keze megégett. A hatvanéves tulajdonost emberölés kísérlete miatt két év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. 52012. március 1., csütörtökLátó-Tér • Magyar Nemzet