Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)

2012-03-01 / 60. szám

B Kulcsár Anna _____________________ A mostani reform nem forgatja fel, nem helyezi új alapokra a büntetőjog hazai rendszerét - fejtette ki kérdésünkre Hollán Miklós egyetemi docens. A Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem Közigazgatás-tudomá­nyi Karának oktatója úgy látja: a február elején társadalmi, szakmai vitára bocsátott tervezet alapvetően jogtechnikai jellegű, s elsősorban a konszolidációt, az összeren­dezést szolgálja. Emlékeztetett, az 1978- ban elfogadott mostani büntető törvény-­­­könyvet (Btk.) több mint száz alkalommal, 1600 ponton módosították. Az egyetemi docens szerint a szaktárca jogpolitikai elképzeléseit tükrözi, hogy a büntetési tételek - főként az erőszakos és a visszaeső elkövetők ügyeiben - helyenként szigorodnak, a bírák mérlegelési lehetősé­ge pedig csökken. Utóbbit jelzi például, hogy kötelező lenne tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni az erősza­kos bűncselekményt elkövető, többszörös visszaesőkre és bizonyos esetekben a bűn­­szervezetek tagjaira. - Mindennek ellenére sem beszélhetünk új büntetőjogi koncep­cióról - vélekedett -, hiszen a szabályozás alapvető elemeit az elmúlt években már megismerhettük. Ilyen volt egyebek közt a három csapás törvény, amelyet most fenn­tartanak, illetve szigorítanak. El sem jutnak a bíróságra? A legtöbb vitát a törvény év közepére ter­vezett elfogadásáig Hollán Miklós szerint a jogos védelem új szabályozása válthatja ki. Az egyetemi oktató úgy látja, a tervezet az én házam, az én váram felfogást tükrö­zi. Az idegen személy pusztán azzal élet elleni támadónak is minősülhet, hogy éj­jel bemegy más lakásába, vagy nappal fel­fegyverkezve más kertjébe lép. Megölése ezért jogos önvédelemnek minősülhet. A gyakorlatot jól ismerő Bihari István bün­tetőjogász kérdésünkre e szabály kapcsán azt említette meg, hogy mivel a jogos vé­delem büntethetőséget kizáró ok, az effaj­ta ügyek többsége vélhetőleg el sem jut majd a bíróságra. Már a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a sértett jogszerűen ol­totta ki a támadó életét. Bihari úgy véli: ha a tervezett szabályt így elfogadják, ideha­za is érvényes lehet Willes angol bíró taná­csa. Az ítélkező jogtudós arra a kérdésre, mit tegyen az ember, ha kintről benéz a szobájába és látja, hogy a tolvaj éppen el­viszi az óráját - de a tolvaj nem látja őt -, azt felelte: az adott helyzetben az ön joga, de talán kötelessége is, hogy fogjon egy kétcsövű fegyvert, töltse meg gondosan mind a két csövét, s anélkül, hogy a tolvaj figyelmét magára vonná, célozzon a szívé­re, és ölje meg. Bihari István arra is felhívta a figyel­met, hogy a jogos védekezés elvben legin­kább lőfegyverrel képzelhető el. Ha ugyan­is a tulajdonos más eszközzel, például bal­tával, piszkavassal, bottal próbál védekez­ni, azt a támadó a közvetlen közelség miatt könnyűszerrel elveheti tőle, és ellene for­díthatja. A jogász emellett utalt rá: az el­múlt években sokaknak elegük lett abból, hogy nem védhették meg magukat és a ja­vaikat a saját házukban, kertjükben sem. Ha mégis megvédték, számos esetben ügy­védet kellett fogadniuk annak bizonyításá­ra, jogos önvédelmi helyzetben voltak, amikor támadójukat, kirablójukat ártal­matlanná tették. Sokszor ugyanis a tolvaj, a rabló a védekező tulajdonost feljelentette vagy kártérítésért bíróság elé citálta. Az ítélkező fórum ilyenkor főként azt vizsgál­ta, arányos volt-e a védekezés. Haragosok leszámolása A jogászok szerint a tervezett szabályozás veszélyeket is rejt magában - különösen haragosok között lesznek nagyon nehezen megítélhető esetek. Ha például valaki vas­villával a kezében jogtalanul átmegy a szomszéd telkére, a tulajdonos esetleg cél­ba veheti. Ilyenkor rendszerint nincs tanú, vagy csak a hozzátartozók kérdezhetők meg. Nyilván vitatni fogják azt is, hogy a kertbe késsel érkező dinnyetolvajokat va­lójában milyen cél vezette. Bihari István azt hangsúlyozta: lénye­ges a gyenge és kiszolgáltatott személyek, a sértettek védelme, de a tettes megölése csak akkor lenne megengedhető, ha a tá­madás valóban az élet ellen irányulna. Az élet kioltása ugyanis csak egy másik élet védelmében történhet meg. Az új rendel­kezés - bizonyos esetekben - teljesen fel­menti a megtámadott személyt a mérlege­lés kötelezettsége alól, emiatt a jogász sze­rint megfontolandó a tervezet szövegének átgondolása. A büntetőjogász előírná azt is, hogy a jogos védelemről kizárólag bíró dönthessen, a rendőrség ne szüntethesse meg a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Szerinte a bírói megítélés azért is indokolt lenne, mert nem biztos, hogy ugyanaz a magatartás vidéken vagy a nagyvárosok­ban egyaránt éjszakai támadásnak tekint­hető. Vitatható lehet egyebek mellett a la­kás és a kerítés fogalma is. Kérdés például, hogy - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a sátor és az irodaház szintén lakásnak minősül-e. Bihari úgy véli: végül is érdek­lődésre tarthat számot, ki lesz az, aki a ter­vezet elfogadása után először él majd a jo­gos védelem tágabb lehetőségével. Tanárverés, mentőbántalmazás A február elején nyilvánosságra hozott ter­vezetet sokan vizsgálják abból a szempont­ból is, milyen szakmák képviselőinek ad fokozott védelmet az új büntető törvény­­könyv. Legtöbben a mentőket és a tanáro­kat említik. Ez a két csoport ugyanakkor már korábban oltalmat kapott. A hivatásos vadászok viszont most kerültek fel a listá­ra, a taxisokat, a villany- és a gázóra-leol­vasókat ellenben ezután nem illetné meg az erősebb védelem. Jelenleg közfeladatot ellátó személyek mások mellett a katonák, a postások, a buszvezetők, a taxisok, az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a gyámügyi munkatársak, az erdészek, a tűzoltók és a bejegyzett egyházak lelkészei. Aki őket feladataik ellátásakor bántalmaz­za, fenyegeti, súlyosabb büntetésre számít­hat. Ha valaki például egy buszsofőrt a jár­mű késése miatt felpofoz, három évig tartó börtönt kaphat, aki pedig a pedagógust a rossz osztályzatért megüti, akár öt évig ter­jedő szabadságvesztésre is számíthat. El­lenben amikor a sértett civil személy, az ütést, a rúgást rendszerint pénzbüntetéssel torolja meg a bíróság. A változást kommentálva Hollán Mik­lós egyetemi oktató azt mondta: a hivatá­sos vadászok veszélyes munkát végeznek, hiszen fel kell lépniük az orvvadászok el­len, ám korántsem biztos, hogy ez indo­kolttá teszi kiemelt védelmüket.­­ A kato­nák vagy a mentő­dolgozók erősebb oltal­mán ugyanakkor nem gondolkodik el az ember - jegyezte meg. A taxisokat, a vil­lany- és a gázóra-ellenőröket érintő módo­sítással a docens egyetért. Úgy véli, ha a közfeladatot nézzük, például a pék is társa­dalmi érdeket szolgál azzal, hogy reggelre kenyeret süt. A pedagógusok védelme kap­csán Bihari István büntetőjogász arra mu­tatott rá, helyes lenne, ha a fiatalkorúakkal megismertetnék alapvető jogaikat, köte­lességeiket, s tudatnák velük: más elbírálás alá esik, ha az osztálytársukat verik meg, vagy ha a tanárukat bántalmazzák. A he­lyenként áldatlan iskolai állapotok már et­től is javulnának. Sokkolnák a kezdőket A szaktárca javaslata szerint egyes kisebb bűncselekmények elkövetőit - főként a fiatalkorúakat és az első bűntényeseket - rövid szabadságvesztéssel, elzárással bün­tethetné a bíróság. A minisztérium úgy vé­li, hogy a sokkhatás visszatartó erejű lehet. A vitában ugyanakkor számosan azt latol­gatják: érdemes-e valakit minimum öt, s legfeljebb kilencven napra rács mögé he­lyezni? Érdeklődésünkre Hollán Miklós docens azt mondta, nehezen érthető, mi­ért kell a Btk.-ba egy olyan új szankciót be­tenni, amelyet a tavaly ősszel megszava­zott szabálysértési törvény már tartalmaz, ráadásul az elzárást szabálysértések miatt is a bíróság szabja ki. A szakember véle­ménye szerint az elzárás helyénvaló lehet, de az államnak el kell döntenie, hogy bűn­­cselekményt vagy szabálysértést szankcio­nál-e a rövid szabadságelvonással. A két lehetőség együtt zavart okozhat. A docens úgy látja, az elzárás költséges és börtönár­talmat idéz elő, hiszen semmiképp sem előnyös, ha a fiatalkorú vagy első bűnté­­nyes elkövető esetleg tapasztalt bűnözők társaságába kerül. Hollán megállapítása szerint hatékonyabb lehet, ha a kisebb jog­sértésekért inkább jóvátételre, vagyis munkavégzésre kötelezik az elkövetőt. Az új Btk. tervezete bizonyos esetekben - rongálás, lopás miatt - lehetővé is teszi ezt. Az elítélt például lemoshatja, kifesthe­ti az összefirkált iskolaépületet. A lapunk által megkérdezett szakér­tők, Hollán Miklós és Bihari István egy­aránt úgy látják: szerencsés, hogy a tárca kellő időben hozta nyilvánosságra a ter­vezetet. Szerintük az elképzelés jó vita­alap, az észrevételek hasznosításával az Országgyűlés az európai büntetőpolitika általános irányaival összhangban álló kó­dexet fogadhat el. Az idegen személy a jövőben pusztán azzal élet elleni támadónak is minősülhet, hogy éjjel bemegy más lakásába, vagy nappal felfegyverkezve más kertjébe lép. Megölése ezért jogos önvédelemnek minősülhet. A legalább három sze­mély által elkövetett, csoportos támadás is megalapozhatja a határozottabb fellépést. Az elmélet és a gyakorlat szak­emberei - Hollán Miklós docens és Bihari István büntetőjogász - szerint a jogos védelem szabálya lesz az egyik fő vitapont az új büntető törvénykönyv elfogadásáig. A lapunknak nyilatkozó jogászok kiemelték, hogy általában is erősebb oltalmat kapnak a sértettek. Úgy látják, a sokszor módosított szabályrendszer egységessé válik. Éjjel, felfegyverkezve, a csoportosan . Az új büntetőkódex teljesebbé teszi a sértettek védelmét FOTÓ: BÉRES ATTILA Csínytevők és uborkatolvajok F­őként akkor teszi lehetővé a hatásosabb önvédelmet az új Btk., ha a tettes már a kapukon belül van: éjjel beju­tott más lakásába, vagy az élet kioltására is alkalmas eszközökkel felfegyverkezve behatolt a házhoz tartozó bekerített telekre. A csoportos - legalább három személy által el­követett - támadás szintén erősebb védekezést tesz lehetővé. Az úgynevezett megelőző jogos védelem 2009-ben elfogadott szabá­lya ugyanakkor változatlan marad: a jogellenes belépés megaka­dályozására a tulajdonos ezután is csak olyan eszközt, berende­zést telepíthet a háza köré, amely nem vezet a támadó, a tolvaj éle­tének kioltására, más személyeknek pedig testi sértést sem okoz. Emiatt jogsértést követhet el, aki a kerítésébe áramot vezet. A bíróság - a támadást megelőző jogos védelem szabályainak megsértése miatt - nemrégiben két olyan ítéletet is hozott, amely mélyen felkavarta az érzelmeket. Egy 68 éves kesznyéteni férfit gondatlanságból elkövetett emberölés és életveszélyt okozó testi sértés miatt megrovásban részesítettek. A tulajdonos kert­jéből a környékbeliek éveken át ellopták a termést. A gazda hiá­ba kért gyakoribb járőrözést, s kutyákkal sem tudta megvédeni magát, mert az állatait megmérgezték. A tolvajok a kifeszített szögesdróton is átmásztak. Az eleinte áramforrásként használt akkumulátorát ellopták, a férfi ezután vezetett 220 voltos áramot a kerítésen belül elhelyezett dróthuzalba. A település lakosságát erre figyelmeztette. Egyik éjjel három személy mégis uborkát akart lopni, és megpróbált átmászni a kerítésen. Ketten megsé­rültek, harmadik társukat pedig halálos áramütés érte. A bíróság szerint nem volt jogszerű annak a másik tulajdonosnak a maga­tartása sem, aki Tiszalucon szintén áramot vezetett a kerítésébe. A férfi szerette volna megakadályozni, hogy a közelben lakó gye­rekek továbbra is bejárjanak a kertjébe, az ól tetejéről leszedjék és a földre dobálják a cserepeket. A szomszédokat figyelmeztette a veszélyre. Két hétéves gyerek azonban egy alkalommal ismét megpróbált bejutni a telekre, de mindkettejük keze megégett. A hatvanéves tulajdonost emberölés kísérlete miatt két év szabad­ságvesztésre ítélte a bíróság. 52012. március 1., csütörtökLátó-Tér • Magyar Nemzet

Next