Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)
2013-06-01 / 147. szám
Adatbázisvita a baloldalon Az MSZP-ben gyanítják, szimpatizánsaik közül toborozzák támogatóikat Bajnaiék Folytatás az 1. oldalról . A külső szemlélő számára az is nehezen érthető, hogy az Együtt 2014-PM titokban miért kezdte meg a lehetséges egyéni képviselőjelöltek kiválasztását, amikor az MSZP elnöke abban állapodott meg Bajnaival, hogy a parlamenti választásig hátralévő egy évben a két párt egyeztetve állít jelölteket, és kampányol az időközi választásokon. A szocialisták szerint ha lesz feszültség a közös jelöltek kiválasztása körül, az nem rajtuk múlik. Az MSZP már tavaly év végén javaslatot tett közös jelöltekre és közös listára - mondta lapunknak Molnár Zsolt, a párt választási előkészületeiért felelős budapesti elnöke. Az egyik legkényesebb kérdés, hogy ki legyen az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje. Bajnai Gordon nemrég a pozsonyi Új Szónak adott interjújában kijelentette, hogy ha felkérnék rá, úgy elvállalná a posztot. Ugyanekkor Mesterházy Attila még arról beszélt, hogy a kérdés szeptemberig dől el. Bajnai bejelentése után Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója arról beszélt, hogy „egy demokráciában az ellenzéki összefogás természetes, ám azt nem szokták elvitatni, hogy egy szövetségben a legerősebb párt adja a miniszterelnök-jelöltséget”. A szocialisták frakcióigazgatója úgy vélte, arról, hogy pontosan ki lesz a jelölt, még nem lehet beszélni, de szerinte mindenképpen az MSZP-nek kellene döntenie a kérdésben. Bajnai Gordonék felvették a kapcsolatot a szocialisták régi, természetes szövetségeseivel, a szakszervezetekkel is, akiknek új munka törvénykönyvet ígér az Együtt 2014-PM. A baloldali munkavállalói érdekképviseletek - azaz a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illetve az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége - azonban egyértelműen Mesterházy Attila mellett teszik le a voksukat Bajnai Gordonnal szemben. A konföderációkban lapunknak úgy fogalmaztak, hogy Bajnai alapvetően azt az egykori SZDSZ-es, liberális értékrendet képviseli, amelyet Gyurcsány Ferenc, aki viszont nagyon sokat rontott az MSZP, és nem utolsósorban a szakszervezetek baloldaliságának hitelességén. Az érdekvédők szerint továbbá munkavállalói szempontból egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Bajnai miniszterelnöksége idején vették el a közalkalmazottak 13. havi bérét, csökkentették a gyest és a gyedet, vonták meg a gázár- és lakástámogatást. Bajnaiék ugyanakkor az Autonómokon keresztül próbálják gyengíteni az MSZP befolyását, mert bár a tisztségviselők nagy része itt is Mesterházy felé húz, a konföderáció új elnöke az a Székely Tamás, aki társelnöke az Együtt 2014 egyik alapítójának, a Szolidaritásnak. A fúzió előtt álló szakszervezeti konföderációknak előbb-utóbb közös elnököt kell választaniuk, s forrásaink szerint erre Székely Tamás ambicionál a leginkább. Szigetvári Viktor (balra) közölte, semmiféle adatbázist nem vitt át az Együtt 2014-hez fotó: nagy Béla A minisztériumban randalíroztak A Fidesz szerint egyértelmű, hogy Bajnai mozgatja az erőszakos diáklázadókat Erőszakkal hatolt be tegnap a Hallgatói Hálózat két tucat aktivistája az Emberi Erőforrások Minisztériumába, hogy jelképesen lemondassák a vezetőket. Hoffmann Rózsa bohóckodásnak minősítette az akciót, míg a Fidesz szerint Bajnai Gordon exminiszterelnök áll a háttérben, aki a hallgatói szervezettel végezteti a piszkos munkát. Vasárnap, a pedagógusnapon újabb demonstráció várható, ezúttal a PDSZ szervezésében. §86sókás Adrienn Hallgatói Hálózat (HaHa) mintegy húsz aktivistája nyomult be tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületébe, hogy ott szimbolikusan lemondassák a vezetőket, az épület előtt pedig három diák jelképes ügyfélszolgálatot nyitott. Tóth Fruzsina Márta, a tiltakozók egyike azt mondta lapunknak, hangosbeszélőn közölték a tárca tisztségviselőivel, hogy kirúgják őket, emellett írásos felmondóleveleket is küldenek majd, mert úgy vélik, nem szolgálják a társadalom érdekeit az olyan „esztelen” kormányzati intézkedések, mint például az iskolák állami fenntartásba vétele. Hallgatótársa, Femengel Ágnes ehhez hozzátette: először a minisztérium folyosóin vonulgattak és zajt csaptak, majd a rájuk hívott rendőrök felszólítására lejöttek az előcsarnokba, ahol az államtitkárokkal nem, ám munkatársaikkal, kabinetfőnökeikkel tudtak beszélni. - ígéretet kaptunk arra, hogy jövő hét szerdán a tárca fogadja a delegációnkat. Ezután önként jöttünk ki - mondta. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár rögtönzött sajtótájékoztatóján arról beszélt: váratlanul érte és felháborította őt a diákok betörése. - A tiltakozók demokráciát követelnek, miközben éppen ők azok, akik felrúgják a demokratikus játékszabályokat. Ez elfogadhatatlan - jelentette ki, hozzátéve: a HaHa követelései zavarosak és követhetetlenek, de Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral úgy döntöttek, mégis leülnek velük egy rövid egyeztetésre. Hozzátette: fogadták volna a HaHát, ha tisztességesen bejelentkeznek, ahogy korábban azt a Középiskolai Hálózat (KiHa) is tette. - A tiltakozók módszerét a bohóckodás kategóriájába sorolom - hangsúlyozta, hozzátéve: ezt a viselkedést minden demokráciát, szabadságot és rendet szerető ember elítéli. Az államtitkár szerint a demonstrálóknak a jelenlegi kormányzat meggyengítése, megbuktatása a célja, ám nem tudni, hogy kiket képviselnek, kitől van felhatalmazásuk. A HaHa akcióját követően Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra utasította Klinghammer Istvánt és Hoffmann Rózsát, hogy ne engedjenek semmiféle nyomásgyakorlásnak, mert a társadalmi párbeszédnek megvannak a törvényileg garantált és a minisztérium által létrehozott formái. - Akinek valóban fontos a magyar köz- és felsőoktatás ügye, az nem a rendzavarásban, a provokációban és az erőszakban érdekelt, hanem a tisztességes szakmai vitában, amely például a felsőoktatási kerekasztalon belül és azon kívül is folyik - írta közleményében a minisztérium. A Fidesz szóvivője egyértelműnek nevezte, hogy a volt miniszterelnök megint a hallgatói szervezettel végezteti el a piszkos munkát. Zsigó Róbert azt mondta: a Bajnaigárda újra bebizonyította, nem okoz neki gondot egy kis erőszakos randalírozás, hiszen a Fideszszékház korábbi elfoglalása után egy minisztériumba mentek erőszakoskodni. Kitért arra is, hogy amikor Bajnainak lehetősége lett volna segíteni a fiatalok foglalkoztatását, akkor megduplázta a fiatalok munkanélküliségének mértékét, és elüldözte őket Magyarországról. Azzal kapcsolatban, hogy Bajnai Gordon pénteken Berlinbe látogatott, Zsigó rámutatott: a Gyurcsány-Bajnai-szövetség minden nap kikel a rezsicsökkentés ellen. Bajnai Gordon képes volt 900 kilométert utazni egészen Berlinig, hogy elmagyarázza, miért baj, ha a rezsiárak csökkennek Magyarországon. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pedagógusnap alkalmából demonstrációt szervez vasárnapra. Mendrey László elnök azt mondta, komoly gondot okoz az ország fejlődése szempontjából, hogy olyan fiatalok kerülnek ki az iskolapadból, akiknek tudása nem használható a munkaerőpiacon. Az érdekvédő úgy látja, az átalakítások állandósuló forráskivonást, a nehéz helyzetben lévők végleges leszakadását és a tudásalapú társadalom végét jelentik. A HaHa támogatja a demonstrációt, de az aktivisták azt mondták: a minisztériumi meghívás fényében újabb saját akciót nem terveznek. A A HaHa aktivistái felmondtak a tárca vezetőinek fotó: Kéres Attila ■■■TlTlIHiniM KELL AZ ELLENŐRZÉS. A tanfelügyelet szeptemberi bevezetése jelentős mértékben hozzájárul a köznevelés színvonalának javításához - közölte a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete. Mint írták, a rendszer gyakorlati próbája során beérkezett vélemények megerősítették a tanfelügyelet szükségességét A szakértők úgy látják, a rendszeres ellenőrzés és visszacsatolás nemcsak a pedagógiai munka színvonalán, de a köznevelés megítélésén is sokat emel majd. (MN) 2013. június 1., szombatBelföld )latt Gyurcsányék egy százalékon » Katóka____________________ // Őrzik vezető pozíciójukat a teljes népesség és a biztos pártválasztók körében is a kormánypártok. A Századvég legfrissebb, május végén készített közvélemény-kutatása szerint a Fidesz a teljes népességen belül 24 százalékos támogatottságnak örvend, míg a második helyen álló MSZP mindössze 13 százalékot tudhat magáénak. A Jobbikot a választók 8, az Együtt 2014-et 6, az LMP-t pedig 2 százalék támogatná. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) 1 százalékon áll. A biztos pártválasztók táborában még nagyobb a Fidesz előnye. A kormánypártra 47 százalék adná a voksát, míg a szocialistákat 25 százalék választaná. A Jobbik ebben a körben 13, az Együtt 201410, az LMP pedig 2 százalékos szavazótábort tudhat maga mögött. A DK-t ebben a csoportban is mindössze 1 százalék támogatná. A Századvég kutatása kitér arra is, hogy a választókorúak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a korábbi hónapokban mértekkel azonos. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya gyakorlatilag február óta nem változott, továbbra is 44 százalék tartozik ebbe a csoportba. Várjuk a bizottság hivatalos válaszát is Szilágyi Richard____________ I nformálisan valóban biztató jeleket kaptak Brüsszeltől az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyben, de formális válasz még nem érkezett - erősítette meg Navracsics Tibor a lapunk tegnapi cikkében foglaltakat. A közigazgatási és igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón azt is elmondta: ha ez megtörténik, akkor a szükséges változtatásokat átvezetik a magyar szabályozásba. A miniszterelnökhelyettes szerint az Európai Bizottság (EB) által aggályosnak tartott másik két kérdésben - a politikai hirdetések közzétételének korlátozásával és az EB-ítéletből fakadó fizetési kötelezettség alaptörvényi szabályozásával kapcsolatban - is várnak a hivatalos válaszra. Tegnap megírtuk, hogy a kormány olyan javaslatot tett a bírósági ügyáthelyezésekkel kapcsolatban, amely a jelenlegihez hasonló számítási metódusra, de - személyes döntések nélküli - teljes automatizmusra épül. Információink szerint informálisan ezt el is fogadta Brüsszel. José Manuel Barroso, az EB elnöke április 12-én írt újabb levelet Orbán Viktornak, amelyben megerősítette az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait. Múlt szombaton egyébként azt is megírtuk, hogy - az általunk megismert magyar válaszlevél szerint - a kormány hajlandó lenne az alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban rögzíteni a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályozást. Ehhez képest szerdán több internetes lap is újdonságként kezelte az öt nappal korábban nyomtatásban megjelent információnkat az újabb alkotmánymódosításról. Az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban egyébként tegnap „lyukra futott” a Die Presse osztrák napilap, amikor egyik cikkében Sólyom László nyilatkozatára hivatkozott. A volt köztársasági elnök titkársága azonban közölte: Sólyom nem nyilatkozott a vezető osztrák konzervatív napilapnak, hanem egy korábbi tanulmányából idéztek. A Die Pressében pénteken jelent meg az írás rövidített változata, amely Sólyom László azon álláspontjáról számol be, miszerint az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (AB) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az AB így nem az alaptörvény legfőbb őre többé. Navracsics Tibor A kapcsolaton belüli erőszakot is büntetnék ■ Munkatársunktól__________ V áltozhat a választási eljárásról szóló törvény, illetve a kapcsolatokon belüli erőszakot definiáló tényállás is a Fidesz módosító javaslatai szerint. Gulyás Gergely az MTI-vel közölte, hogy a Nemzeti Választási Iroda és civil szervezetek észrevételei alapján módosít a Fidesz a választójogból való kizárás szabályozásán. Eszerint az csak gondnokság alá helyezéskor, illetve annak felülvizsgálatakor történhet meg. A kormánypárti politikus leszögezte, hogy a jelenleg is a parlament előtt fekvő javaslatuk kimondja, a választójogból való kizárásról csak bíróság jogerős ítélete rendelkezhet. Ám egyetért azzal a kritikával, amely szerint a bíróság a belátási képességének hiánya, illetve korlátozottsága miatt sem zárhat ki senkit a választójog gyakorlásából, ha nem rendeli el, illetve tartja fenn a gondnokság alá helyezést. Ezért rendezné a helyzetet zárószavazás előtti módosító javaslattal. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyancsak zárószavazás előtti módosító javaslatával kapcsolaton belüli erőszaknak nevezné a háztartáson belüli erőszakot. Egyúttal azt is kimondaná, hogy az új szabályozás alá esnek azok a kapcsolatok is, amelyeknél az együttélés nem bizonyítható, de a párnak közös gyermeke született.