Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)

2013-06-01 / 147. szám

Adatbázisvita a baloldalon Az MSZP-ben gyanítják, szimpatizánsaik közül toborozzák támogatóikat Bajnaiék Folytatás az 1. oldalról . A külső szemlélő számára az is ne­hezen érthető, hogy az Együtt 2014-PM titokban miért kezdte meg a lehetséges egyéni képviselő­­jelöltek kiválasztását, amikor az MSZP elnöke abban állapodott meg Bajnaival, hogy a parlamenti választásig hátralévő egy évben a két párt egyeztetve állít jelölteket, és kampányol az időközi választá­sokon.­­ A szocialisták szerint ha lesz feszültség a közös jelöltek ki­választása körül, az nem rajtuk múlik. Az MSZP már tavaly év vé­gén javaslatot tett közös jelöltekre és közös listára - mondta lapunk­nak Molnár Zsolt, a párt választási előkészületeiért felelős budapesti elnöke. Az egyik legkényesebb kérdés, hogy ki legyen az ellenzéki összefo­gás miniszterelnök-jelöltje. Bajnai Gordon nemrég a pozsonyi Új Szó­nak adott interjújában kijelentette, hogy ha felkérnék rá, úgy elvállalná a posztot. Ugyanekkor Mesterházy Attila még arról beszélt, hogy a kérdés szeptemberig dől el. Bajnai bejelentése után Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója arról be­szélt, hogy „egy demokráciában az ellenzéki összefogás természetes, ám azt nem szokták elvitatni, hogy egy szövetségben a legerősebb párt adja a miniszterelnök-jelöltséget”. A szocialisták frakcióigazgatója úgy vélte, arról, hogy pontosan ki lesz a jelölt, még nem lehet beszél­ni, de szerinte mindenképpen az MSZP-nek kellene döntenie a kér­désben. Bajnai Gordonék felvették a kapcsolatot a szocialisták régi, ter­mészetes szövetségeseivel, a szak­szervezetekkel is, akiknek új mun­ka törvénykönyvet ígér az Együtt 2014-PM. A baloldali munkaválla­lói érdekképviseletek - azaz a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szö­vetsége, a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma, illetve az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetsége - azonban egyértelműen Mesterházy Attila mellett teszik le a voksukat Bajnai Gordonnal szemben. A kon­föderációkban lapunknak úgy fo­galmaztak, hogy Bajnai alapvetően azt az egykori SZDSZ-es, liberális értékrendet képviseli, amelyet Gyurcsány Ferenc, aki viszont na­gyon sokat rontott az MSZP, és nem utolsósorban a szakszerveze­tek baloldaliságának hitelességén. Az érdekvédők szerint továbbá munkavállalói szempontból egy­szerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Bajnai miniszterel­nöksége idején vették el a közalkal­mazottak 13. havi bérét, csökken­tették a gyest és a gyedet, vonták meg a gázár- és lakástámogatást. Bajnaiék ugyanakkor az Autonó­mokon keresztül próbálják gyengí­teni az MSZP befolyását, mert bár a tisztségviselők nagy része itt is Mesterházy felé húz, a konföderá­ció új elnöke az a Székely Tamás, aki társelnöke az Együtt 2014 egyik alapítójának, a Szolidaritásnak. A fúzió előtt álló szakszervezeti kon­föderációknak előbb-utóbb közös elnököt kell választaniuk, s forrása­ink szerint erre Székely Tamás am­bicionál a leginkább. Szigetvári Viktor (balra) közölte, semmiféle adatbázist nem vitt át az Együtt 2014-hez fotó: nagy Béla A minisztériumban randalíroztak A Fidesz szerint egyértelmű, hogy Bajnai mozgatja az erőszakos diáklázadókat Erőszakkal hatolt be tegnap a Hallgatói Hálózat két tucat aktivis­tája az Emberi Erőforrások Minisztériumába, hogy jelképesen le­mondassák a vezetőket. Hoffmann Rózsa bohóckodásnak minősí­tette az akciót, míg a Fidesz szerint Bajnai Gordon exminisz­­terelnök áll a háttérben, aki a hallgatói szervezettel végezteti a piszkos munkát. Vasárnap, a pedagógusnapon újabb demonstrá­ció várható, ezúttal a PDSZ szervezésében. §86sókás Adrienn Hallgatói Hálózat (HaHa) mintegy húsz aktivistája nyo­mult be tegnap az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának Szalay ut­cai épületébe, hogy ott szimboliku­san lemondassák a vezetőket, az épület előtt pedig három diák jelké­pes ügyfélszolgálatot nyitott. Tóth Fruzsina Márta, a tiltakozók egyike azt mondta lapunknak, hangosbe­szélőn közölték a tárca tisztségvise­lőivel, hogy kirúgják őket, emellett írásos felmondóleveleket is külde­nek majd, mert úgy vélik, nem szol­gálják a társadalom érdekeit az olyan „esztelen” kormányzati intéz­kedések, mint például az iskolák ál­lami fenntartásba vétele. Hallgató­társa, Femengel Ágnes ehhez hozzá­tette: először a minisztérium folyo­sóin vonulgattak és zajt csaptak, majd a rájuk hívott rendőrök felszó­lítására lejöttek az előcsarnokba, ahol az államtitkárokkal nem, ám munkatársaikkal, kabinetfőnökeik­kel tudtak beszélni. - ígéretet kap­tunk arra, hogy jövő hét szerdán a tárca fogadja a delegációnkat. Ez­után önként jöttünk ki - mondta. Hoffmann Rózsa köznevelési ál­lamtitkár rögtönzött sajtótájékoz­tatóján arról beszélt: váratlanul érte és felháborította őt a diákok betöré­se. - A tiltakozók demokráciát kö­vetelnek, miközben éppen ők azok, akik felrúgják a demokratikus já­tékszabályokat. Ez elfogadhatatlan - jelentette ki, hozzátéve: a HaHa követelései zavarosak és követhe­tetlenek, de Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral úgy döntöttek, mégis leülnek velük egy rövid egyeztetésre. Hozzátette: fo­gadták volna a HaHát, ha tisztessé­gesen bejelentkeznek, ahogy ko­rábban azt a Középiskolai Hálózat (KiHa) is tette. - A tiltakozók mód­szerét a bohóckodás kategóriájába sorolom - hangsúlyozta, hozzáté­ve: ezt a viselkedést minden de­mokráciát, szabadságot és rendet szerető ember elítéli. Az államtitkár szerint a demonstrálóknak a jelen­legi kormányzat meggyengítése, megbuktatása a célja, ám nem tud­ni, hogy kiket képviselnek, kitől van felhatalmazásuk. A HaHa akcióját követően Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra utasította Klinghammer Ist­vánt és Hoffmann Rózsát, hogy ne engedjenek semmiféle nyomásgya­korlásnak, mert a társadalmi pár­beszédnek megvannak a törvényi­leg garantált és a minisztérium által létrehozott formái. - Akinek való­ban fontos a magyar köz- és felső­­oktatás ügye, az nem a rendzava­rásban, a provokációban és az erő­szakban érdekelt, hanem a tisztes­séges szakmai vitában, amely pél­dául a felsőoktatási kerekasztalon belül és azon kívül is folyik - írta közleményében a minisztérium. A Fidesz szóvivője egyértelmű­nek nevezte, hogy a volt miniszter­­elnök megint a hallgatói szervezet­tel végezteti el a piszkos munkát. Zsigó Róbert azt mondta: a Bajnai­­gárda újra bebizonyította, nem okoz neki gondot egy kis erősza­kos randalírozás, hiszen a Fidesz­­székház korábbi elfoglalása után egy minisztériumba mentek erő­szakoskodni. Kitért arra is, hogy amikor Bajnainak lehetősége lett volna segíteni a fiatalok foglalkoz­tatását, akkor megduplázta a fiata­lok munkanélküliségének mérté­két, és elüldözte őket Magyaror­szágról. Azzal kapcsolatban, hogy Bajnai Gordon pénteken Berlinbe látogatott, Zsigó rámutatott: a Gyurcsány-Bajnai-szövetség min­den nap kikel a rezsicsökkentés el­len. Bajnai Gordon képes volt 900 kilométert utazni egészen Berlinig, hogy elmagyarázza, miért baj, ha a rezsiárak csökkennek Magyaror­szágon. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnap saj­tótájékoztatón jelentette be, hogy pedagógusnap alkalmából de­monstrációt szervez vasárnapra. Mendrey László elnök azt mondta, komoly gondot okoz az ország fej­lődése szempontjából, hogy olyan fiatalok kerülnek ki az iskolapad­ból, akiknek tudása nem használ­ható a munkaerőpiacon. Az érdek­védő úgy látja, az átalakítások ál­landósuló forráskivonást, a nehéz helyzetben lévők végleges leszaka­dását és a tudásalapú társadalom végét jelentik. A HaHa támogatja a demonstrációt, de az aktivisták azt mondták: a minisztériumi meghí­vás fényében újabb saját akciót nem terveznek. A A HaHa aktivistái felmondtak a tárca vezetőinek fotó: Kéres Attila ■■■TlTlIHiniM KELL AZ ELLENŐRZÉS. A tanfelügyelet szeptemberi bevezetése jelentős mértékben hozzájárul a köznevelés színvonalának javításához - közölte a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete. Mint írták, a rendszer gyakorlati próbája során beérkezett vélemények megerősítették a tanfelügyelet szük­ségességét A szakértők úgy látják, a rendszeres ellenőrzés és visszacsatolás nemcsak a pedagógiai munka színvonalán, de a köznevelés megítélésén is sokat emel majd. (MN) 2013. június 1., szombatBelföld )la­tt Gyurcsányék egy százalékon » Katóka____________________ // Ő­rzik vezető pozíciójukat a tel­jes népesség és a biztos párt­választók körében is a kormány­pártok. A Századvég legfrissebb, május végén készített közvéle­mény-kutatása szerint a Fidesz a teljes népességen belül 24 százalé­kos támogatottságnak örvend, míg a második helyen álló MSZP mind­össze 13 százalékot tudhat magáé­nak. A Jobbikot a választók 8, az Együtt 2014-et 6, az LMP-t pedig 2 százalék támogatná. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koa­líció (DK) 1 százalékon áll. A biztos pártválasztók táborában még na­gyobb a Fidesz előnye. A kormány­pártra 47 százalék adná a voksát, míg a szocialistákat 25 százalék vá­lasztaná. A Jobbik ebben a körben 13, az Együtt 201410, az LMP pedig 2 százalékos szavazótábort tudhat maga mögött. A DK-t ebben a cso­portban is mindössze 1 százalék tá­mogatná. A Századvég kutatása kitér arra is, hogy a választókorúak 48 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tar­tandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a korábbi hó­napokban mértekkel azonos. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya gyakorlatilag február óta nem változott, továbbra is 44 száza­lék tartozik ebbe a csoportba. Várjuk a bizottság hivatalos válaszát is Szilágyi Richard____________ I­ nformálisan valóban biztató je­leket kaptak Brüsszeltől az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyben, de formális válasz még nem érkezett - erősítette meg Nav­­racsics Tibor a lapunk tegnapi cik­kében foglaltakat. A közigazgatási és igazságügyi miniszter sajtótájé­koztatón azt is elmondta: ha ez megtörténik, akkor a szükséges változtatásokat átvezetik a magyar szabályozásba. A miniszterelnök­helyettes szerint az Európai Bizott­ság (EB) által aggályosnak tartott másik két kérdésben - a politikai hirdetések közzétételének korláto­zásával és az EB-ítéletből fakadó fi­zetési kötelezettség alaptörvényi szabályozásával kapcsolatban - is várnak a hivatalos válaszra. Tegnap megírtuk, hogy a kor­mány olyan javaslatot tett a bírósá­gi ügyáthelyezésekkel kapcsolat­ban, amely a jelenlegihez hasonló számítási metódusra, de - szemé­lyes döntések nélküli - teljes auto­matizmusra épül. Információink szerint informálisan ezt el is fogad­ta Brüsszel. José Manuel Barroso, az EB elnöke április 12-én írt újabb le­velet Orbán Viktornak, amelyben megerősítette az alaptörvény ne­gyedik módosításával kapcsolatos aggályait. Múlt szombaton egyéb­ként azt is megírtuk, hogy - az álta­lunk megismert magyar válaszlevél szerint - a kormány hajlandó lenne az alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban rögzíteni a fi­zetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályozást. Ehhez képest szerdán több internetes lap is újdonságként kezelte az öt nappal korábban nyomtatásban megjelent informá­ciónkat az újabb alkotmánymódo­sításról. Az alaptörvény negyedik módo­sításával kapcsolatban egyébként tegnap „lyukra futott” a Die Presse osztrák napilap, amikor egyik cik­kében Sólyom László nyilatkozatára hivatkozott. A volt köztársasági el­nök titkársága azonban közölte: Só­lyom nem nyilatkozott a vezető osztrák konzervatív napilapnak, hanem egy korábbi tanulmányából idéztek. A Die Pressében pénteken jelent meg az írás rövidített változa­ta, amely Sólyom László azon állás­pontjáról számol be, miszerint az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan ál­lapotot, amelyben a parlament fe­lülvizsgálhatja az Alkotmánybíró­ság (AB) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az AB így nem az alaptörvény legfőbb őre többé. Navracsics Tibor A kapcsolaton belüli erőszakot is büntetnék ■ Munkatársunktól__________ V­ áltozhat a választási eljárásról szóló törvény, illetve a kap­csolatokon belüli erőszakot definiá­ló tényállás is a Fidesz módosító ja­vaslatai szerint. Gulyás Gergely az MTI-vel közölte, hogy a Nemzeti Választási Iroda és civil szervezetek észrevételei alapján módosít a Fi­desz a választójogból való kizárás szabályozásán. Eszerint az csak gondnokság alá helyezéskor, illetve annak felülvizsgálatakor történhet meg. A kormánypárti politikus le­szögezte, hogy a jelenleg is a parla­ment előtt fekvő javaslatuk ki­mondja, a választójogból való kizá­rásról csak bíróság jogerős ítélete rendelkezhet. Ám egyetért azzal a kritikával, amely szerint a bíróság a belátási képességének hiánya, illet­ve korlátozottsága miatt sem zárhat ki senkit a választójog gyakorlásá­ból, ha nem rendeli el, illetve tartja fenn a gondnokság alá helyezést. Ezért rendezné a helyzetet zárósza­vazás előtti módosító javaslattal. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyancsak zárószavazás előtti módosító javas­latával kapcsolaton belüli erőszak­nak nevezné a háztartáson belüli erőszakot. Egyúttal azt is kimonda­ná, hogy az új szabályozás alá esnek azok a kapcsolatok is, amelyeknél az együttélés nem bizonyítható, de a párnak közös gyermeke született.

Next