Magyar Nemzet, 2013. december (76. évfolyam, 328-355. szám)

2013-12-02 / 328. szám

Sepsiszentgyörgyi incidens Dulakodás alakult ki a főként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsá­gi Mozgalom (HVIM) jelképét viselő magyar fiatalok és a csendőrség között Sepsiszent­­györgyön. Az erdélyi város­ban a román nemzeti ünnep alkalmából felvonult az Új Jobboldal (Noua Dreapta) ne­vű szélsőséges román szerve­zet mintegy 80 aktivistája, a HVIM tagjai pedig ez ellen demonstráltak. A Kovászna megyei csendő­rség szóvivője közölte, hogy a magyar fiata­lok csoportjából két személyt előállítottak és megbírságol­tak, mert nem engedelmes­kedtek a csendőrök utasítá­sának. (MTI) Igazságszolgáltatás: több forrást kapnak Több pénzből gazdálkodhat jövőre az igazságszolgáltatás: a bíró­ságok részére 548 millió forint­tal, míg a Kúriának 70 millió forinttal nagyobb támogatást biztosít a 2014. évi költségvetés - közölte Rétvári Bence. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy tájékoztatott: a jövő évi büdzsé a céloknak megfelelően lehetővé teszi a bí­rósági eljárások gyorsítását, különböző fejlesztések és beru­házások megvalósítását, és lé­nyegesen több forrás jut az igazságszolgáltatás fejlesztései­nek finanszírozására is. (MTI) Növekedési pályán az ország A gazdaság bővülése, a beruházá­sok növekedése és az egyre ja­vuló foglalkoztatottság azt mu­tatja, hogy kiegyensúlyozott növekedési pályára állt Ma­gyarország - jelentette ki Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője. A politikus a Központi Statisz­tikai Hivatal legfrissebb adatai­ra utalva közölte: a piaci vára­kozások feletti harmadik ne­gyedéves gazdasági növekedés után a héten két másik terület­ről is pozitív visszajelzést ka­pott az ország, újabb rekordot döntött ugyanis a foglalkozta­tottság szintje és a beruházá­sok növekedése. (MTI) Közalkalmazottakkal egyeztetnének A kormány fontosnak tekinti a közalkalmazottak helyzetét to­vább javító lépésekről folyta­tandó egyeztetéseket, ezért nyitott a Magyar Köztisztvise­lők, Közalkalmazottak és Köz­­szolgálati Dolgozók Szakszer­vezetével történő megbeszélé­sekre, így reagált a Kormány­zati Információs Központ az érdekvédők azon videoüzene­­tére, amelyen a szakszervezet nőtagjai arról beszélnek, hogy az ágazatban hat éve nem emelkedtek a keresetek, s ta­lálkozót kértek a miniszterel­nöktől. (MTI) Megrongált gyertyatartók Akik a hanukai menórát megron­gálták, nemcsak a zsidóság ünnepét gyalázták meg, ha­nem a keresztény-zsidó kultú­rát, Magyarország minden tisztességes polgárát besároz­ták. Ezt állította a Nyugati és a Deák téri gyertyatartók meg­rongálását elemezve Juhász Péter, az Együtt-PM társelnö­ke, aki kijelentette: sosem en­gedik meg, hogy Magyaror­szágon bárkit ilyen és ehhez hasonló sértés, megalázás, bántódás érjen. Elítélte a ron­gálást Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is, aki együttér­zését fejezte ki „megbántott zsidó honfitársainak”. (MTI) A választók kezében a döntés­t,aki A fideszesek cáfolják Ahogy 1994-ben az MSZP és az SZDSZ tette a teljes önkor­mányzati rendszerrel, jövőre a Fidesz változtatná meg önké­nyesen a főváros irányítását - legalábbis erre lehet következ­tetni a Népszabadság szomba­ti írásából. A híreszteléseket valamennyi érintett cáfolja. _ Szabó Zsolt_______________ É­n lennék Budapest utolsó legi­tim főpolgármestere - reagált tréfásan lapunknak Tarlós István (Fidesz-KDNP) a Népszabadság értesülésére, amely szerint 2014- től megszűnne a közvetlen főpol­gármester-választás. A lap azt írta, hogy „bizonyos kalkulációk” sze­rint Budapesten a balliberális pár­tok népszerűbbek a Fidesz-KDNP szövetségnél, s a fővárosi választó­­kerületek több mint kétharmadát megnyerhetik. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok szá­molnak azzal a lehetőséggel, hogy nem az MSZP „súlytalan” jelöltje, Horváth Csaba lesz jövőre Tarlós István kihívója, hanem az Együtt-PM-es Bajnai Gordon in­dulna a főpolgármester-választá­son. Ezért egyelőre nem hivatalos, „személyes forgatókönyvek” sze­rint állítólag úgy módosítanák a budapesti közigazgatási rendszert, hogy a Fővárosi Közgyűlést a kerü­leti polgármesterek alkossák, s az­tán ők választanának maguknak főpolgármestert.­­ A Fidesznek nem érdeke, hogy a tavaszi parlamenti választás előtt módosítson egy sor kéthar­mados törvényt. El tudom képzel­ni, hogy egy-két sértett embernek lehetnek ilyen gondolatai, azonban felelős politikusban fel sem merül­het ez - utalt arra a főpolgármes­ter, hogy tavaszig törvényesen nem is lehet átalakítani­ az önkormány­zati rendszert. Megjegyezte, hogy a fővárosi szocialisták kifogytak az érvekből.­­ Horváth Csaba nem­csak a szabad demokrata Demszky Gábor helyetteseként vállalt dicste­len szerepével, három évvel ezelőt­ti komolytalan választási szereplé­sével és a valóságot messze elkerü­lő aktuális nyiatkozataival is lejá­ratta magát. Semmivel sem tudta cáfolni a jelenlegi városvezetés el­múlt három évben elért eredmé­nyeit - mondta Tarlós István. A kétharmados többségű Horn­­kormány egyébként néhány héttel az önkormányzati választás előtt változtatta meg a helyi közigazga­tás és a választás alapvető szabá­lyait. Amennyiben a Fidesz meg­lépné ugyanezt, egyszerre lehetne ellene itthon és Brüsszelben is lejá­rató támadást indítani. Tállai András, a Belügyminisz­térium államtitkára szerint ebben a ciklusban már nem lehet módo­sítani a kétszintű fővárosi köz­­igazgatási rendszert, amelyet a je­lenlegi formában - hosszú távon - maga is működésképtelennek tart. Láng Zsolt, a II. kerület fide­­szes polgármestere, az Ország­­gyűlés önkormányzati bizottságá­nak elnöke lapunk kérdésére cá­folta, hogy újra átalakítanák az önkormányzati rendszert, a kér­dés szerinte még csak fel sem ve­tődött, hogy a rendszer átalakítására készülnek Budapesten A szocialista Horváth Csaba (balra) egyszer már alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben fotó: nagy Béla Sukoró-per: Blum a bíróság előtt Az izraeli-amerikai üzletember azt jelezte, hajlandó tanúvallomást tenni M SWF.NDT Pál.__________________ M­a reggel bíróság elé áll Joav Blum izraeli-amerikai be­fektető a nevével fémjelzett sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó telekcsere ügyében zajló büntető­per tárgyalásán. Erről tájékoztatta lapunkat Blum jogi képviselője, Bánáti Já­nos. Érdeklődésünkre elmondta: ügyfele azt közölte vele, hogy meg­jelenik és tanúvallomást tesz a Szolnoki Törvényszéken. A befek­tetőt a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) el­sősorban az általa, valamint a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által készíttetett érték­­becslésekről, illetőleg a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a parlament Nándorfehérvár termé­ben 2008. május 26-án tartott egyeztetésről kérdezheti. Mint ismeretes, a magyar állam 2008 júliusában cserélte el a tulaj­donában lévő sukorói területet a Joav Blum tulajdonában álló két in­gatlanra. Az ügylet kapcsán a KNYF Tátrai Miklós, az MNV volt vezér­­igazgatója mellett Császy Zsoltot, a cég volt jogi és értékesítési igazga­tóját, valamint Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium egykori ál­lamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt különösen jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűn­tettének kísérletével vádolja. Az el­járás terheltje a kétrendbeli közok­irat-hamisítással vádolt ügyvéd, V. Bálint is, aki közreműködött ab­ban, hogy Blum színlelt ajándéko­zási szerződések segítségével jus­son hozzá a csereként kínált ingat­lanokhoz. A vádhatóság szerint az államot 1,3 milliárd forintos kár ér­te volna, ha a bíróság tavaly nem semmisíti meg a szerződést. I HOZ ügynökügyben A MUNKATÁRSUNKTÓL__________ A Nemzeti Emlékezet Bizottsá­gáról (NEB) pénteken benyúj­tott kormányzati törvényjavaslat legalizálja, hogy a Fidesz „kénye­­kedve szerint” bármikor előálljon bizonyos aktákkal, miközben fedezi a nekik kedves, ám a kommunista érában döntéshozó szerepet betöl­tött embereket - jelentette ki tegna­pi tájékoztatóján Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője úgy látja, ez a „szőnyeg alá söprési törvényja­vaslat” azt mutatja, a kormánypár­tok továbbra sem akarják nyilvá­nosságra hozni az ügynökaktákat. Ennek ellenére az LMP támogatja a NEB felállítását, ám szerintük ezzel nem helyettesíthető az akták nyil­vánossá tétele. Novák Előd, a Jobbik alelnöke közleményében szintén bírálta a NEB felállítását, ami idő­húzás. Ehelyett a 2060-ig titkosított ügynöklisták, s az állambiztonsági múlt teljes és azonnali nyilvános­ságra hozatalát követelik. Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő úgy reagált: huszonhárom évvel a rend­szerváltás után elengedhetetlen a NER létrehozása, hogy jobban meg­ismerjük a kommunista diktatúra hatalmi működését, jobban meg­értsük a múltat. Kiemelte: a javaslat célja megfordítani azt az eddigi ál­lapotot, amely nem a kommunista rezsim áldozatainak, hanem az ügynökök irányítóinak nyújtott vé­delmet. Kiemelte, az indítvány bő­víti a múlt dokumentumaihoz való hozzáférés lehetőségét. Mint arról beszámoltunk, Nav­­racsics Tibor miniszterelnök-he­lyettes, igazságügyi miniszter pén­teken benyújtott törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a diktatúrá­ban megfigyeltek nyilvánosságra hozzák megfigyelőik nevét. ■ BÍRÁK KORHATÁR NÉLKÜL. Szavaz­hat ma a Ház az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvény­­változtatásokról, amelyek alapján eltörölhetik az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, illetőleg szabályoz­nák a politikai reklámok közzété­telét kampányidőszakban. Elfogad­hatják ma a képviselők a vatikáni szerződés módosítását is, amely nyomán az egyházi felsőoktatási in­tézmények az államiakkal azonos feltételekkel kaphatnak támogatá­sokat. (MN) Visszamenőleg törölték el az emelt tagdíjat A Magyar Orvosi Kamara vezetése a közgyűlésen hiába próbálta utólag elfogadtatni az összeget A Magyar Orvosi Kamara országos küldöttgyűlése visszamenő­­leges hatállyal törölte a januárban hatszáz forinttal emelt havi kamarai tagdíjat, miután a tagok sérelmezték, hogy a testület el­nöksége a küldöttek bevonása nélkül döntött az összegről. A szervezet felügyelőbizottsági elnöke aggályosnak tartja, hogy a MOK úgy kötött az orvosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte azok engedélyét, és a biztosító­társaság ezeket külföldi szerveren tárolja. »Vass-Gabay Dorka__________ B­ otrányos fordulatoktól sem volt mentes a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétvégi országos küldöttgyűlése, miután a küldöttek többsége leszavazta azt az elnöksé­gi előterjesztést, amely a 2013 janu­árjától - egyesek szerint törvényte­lenül - megemelt kamarai tagdíjra vonatkozik. A gyűlésen részt vevő küldöttek egyike lapunknak el­mondta: nehezményezték, hogy a kamara elnöksége, a 24 fős területi szervezetek tanácsa tavaly zárt aj­tók mögött 1700-ról 2300 forintra emelte a tagdíjat. - Az Emberi Erő­források Minisztériuma, mint fel­ügyeleti szerv, több alkalommal je­lezte a kamarai törvénnyel több ponton ellentétes alapszabály fenn­­tarthatatlanságát. Ezért kellett a ve­zetésnek a hét végére mintegy 210 orvos küldöttet összehívnia - mondta Mánya Kristóf, aki kifej­tette:­­2013 előtt havi 1700 forintot kellett fizetnie minden tagnak, ezt az összeget ez év januárjától 2300 forintra emelték. - A kisebbik kér­dés, hogy mi indokolta az emelést, a nagyobbik gond az, hogy ez a döntés gyakorlatilag a küldöttek részvétele és bevonása nélkül szüle­tett - mutatott rá Mánya Kristóf. Szerinte ezzel olyan törvénysérté­sek sorozata vehette volna kezdetét, melyeket mielőbb felül kellene vizs­gálni. Mint fogalmazott: a hétvégi gyűlésen a vezetőség visszamenőle­ges hatállyal próbálta elfogadtatni, s ezáltal igazolni az országos kül­döttgyűléssel a csaknem egy éve megemelt tagdíjat.­­ A mintegy há­romszáz küldött, aki meg sem kap­ta a vezetőség indítványát, végül le­szavazta Éger István javaslatát, s 51 százalékban úgy döntött: helyezzék hatályon kívül az emelt tagdíjat, visszamenőleg is - tudatta Mánya Kristóf. A szakember úgy véli: az el­múlt másfél évben tudatosan tör­vénytelenül működtették a kama­rát, ráadásul az emelt tagdíj mögött nem volt pluszszolgáltatás. A MOK éves szinten csaknem hatszázmillió forint tagdíjat szed be az orvosoktól. A mintegy 36 ezer fő emelt tagsági díja 200 millió forint pluszt jelentett idén. Arra a kérdés­re, miszerint az egy éven keresztül jogtalanul szedett emelt összeg visszamenőleges megszüntetése fe­­dezi-e az orvosok jövőre vonatkozó tagdíját, Mánya Kristóf úgy reagált, ez még képlékeny, de nem zárható ki, hogy egyesek jogi útra terelik az ügyet. Annyi biztos, jelenleg tisztá­zatlan, mennyi is a kamarai tagdíj. További aggályokat vetett fel a köztestület felügyelőbizottsági el­nökének beszámolója. Bánki Mag­dolna aggályosnak tartotta a sze­mélyes adatok kezelését is. Kezük­be került a kamara összes orvosával megkötött életbiztosítási szerződés, amelynek egyes mellékletei felvetik annak a gyanúját, hogy a magyar orvosok adatait esetleg nem megfe­lelően kezelték - mondta Bánki Magdolna, aki a felügyeleti szerv­hez fordul. Az elnök a Népszabad­ságnak úgy nyilatkozott, állásfogla­lást kér az adatvédelmi hatóságtól is, mivel a kamara úgy kötött az or­vosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte azok engedélyét, és a biztosítótár­saság az adataikat külföldi szerve­ren tárolja. Lapunk megkereste Éger Ist­vánt, a MOK elnökét, aki hivatkoz­va arra, hogy a hétvégi küldöttgyű­lésen történtek a kamara belügye, nem kívánt nyilatkozni. Éger István

Next