Magyar Nemzet, 2013. december (76. évfolyam, 328-355. szám)
2013-12-02 / 328. szám
Sepsiszentgyörgyi incidens Dulakodás alakult ki a főként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) jelképét viselő magyar fiatalok és a csendőrség között Sepsiszentgyörgyön. Az erdélyi városban a román nemzeti ünnep alkalmából felvonult az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges román szervezet mintegy 80 aktivistája, a HVIM tagjai pedig ez ellen demonstráltak. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője közölte, hogy a magyar fiatalok csoportjából két személyt előállítottak és megbírságoltak, mert nem engedelmeskedtek a csendőrök utasításának. (MTI) Igazságszolgáltatás: több forrást kapnak Több pénzből gazdálkodhat jövőre az igazságszolgáltatás: a bíróságok részére 548 millió forinttal, míg a Kúriának 70 millió forinttal nagyobb támogatást biztosít a 2014. évi költségvetés - közölte Rétvári Bence. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy tájékoztatott: a jövő évi büdzsé a céloknak megfelelően lehetővé teszi a bírósági eljárások gyorsítását, különböző fejlesztések és beruházások megvalósítását, és lényegesen több forrás jut az igazságszolgáltatás fejlesztéseinek finanszírozására is. (MTI) Növekedési pályán az ország A gazdaság bővülése, a beruházások növekedése és az egyre javuló foglalkoztatottság azt mutatja, hogy kiegyensúlyozott növekedési pályára állt Magyarország - jelentette ki Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője. A politikus a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira utalva közölte: a piaci várakozások feletti harmadik negyedéves gazdasági növekedés után a héten két másik területről is pozitív visszajelzést kapott az ország, újabb rekordot döntött ugyanis a foglalkoztatottság szintje és a beruházások növekedése. (MTI) Közalkalmazottakkal egyeztetnének A kormány fontosnak tekinti a közalkalmazottak helyzetét tovább javító lépésekről folytatandó egyeztetéseket, ezért nyitott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével történő megbeszélésekre, így reagált a Kormányzati Információs Központ az érdekvédők azon videoüzenetére, amelyen a szakszervezet nőtagjai arról beszélnek, hogy az ágazatban hat éve nem emelkedtek a keresetek, s találkozót kértek a miniszterelnöktől. (MTI) Megrongált gyertyatartók Akik a hanukai menórát megrongálták, nemcsak a zsidóság ünnepét gyalázták meg, hanem a keresztény-zsidó kultúrát, Magyarország minden tisztességes polgárát besározták. Ezt állította a Nyugati és a Deák téri gyertyatartók megrongálását elemezve Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke, aki kijelentette: sosem engedik meg, hogy Magyarországon bárkit ilyen és ehhez hasonló sértés, megalázás, bántódás érjen. Elítélte a rongálást Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is, aki együttérzését fejezte ki „megbántott zsidó honfitársainak”. (MTI) A választók kezében a döntést,aki A fideszesek cáfolják Ahogy 1994-ben az MSZP és az SZDSZ tette a teljes önkormányzati rendszerrel, jövőre a Fidesz változtatná meg önkényesen a főváros irányítását - legalábbis erre lehet következtetni a Népszabadság szombati írásából. A híreszteléseket valamennyi érintett cáfolja. _ Szabó Zsolt_______________ Én lennék Budapest utolsó legitim főpolgármestere - reagált tréfásan lapunknak Tarlós István (Fidesz-KDNP) a Népszabadság értesülésére, amely szerint 2014- től megszűnne a közvetlen főpolgármester-választás. A lap azt írta, hogy „bizonyos kalkulációk” szerint Budapesten a balliberális pártok népszerűbbek a Fidesz-KDNP szövetségnél, s a fővárosi választókerületek több mint kétharmadát megnyerhetik. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok számolnak azzal a lehetőséggel, hogy nem az MSZP „súlytalan” jelöltje, Horváth Csaba lesz jövőre Tarlós István kihívója, hanem az Együtt-PM-es Bajnai Gordon indulna a főpolgármester-választáson. Ezért egyelőre nem hivatalos, „személyes forgatókönyvek” szerint állítólag úgy módosítanák a budapesti közigazgatási rendszert, hogy a Fővárosi Közgyűlést a kerületi polgármesterek alkossák, s aztán ők választanának maguknak főpolgármestert. A Fidesznek nem érdeke, hogy a tavaszi parlamenti választás előtt módosítson egy sor kétharmados törvényt. El tudom képzelni, hogy egy-két sértett embernek lehetnek ilyen gondolatai, azonban felelős politikusban fel sem merülhet ez - utalt arra a főpolgármester, hogy tavaszig törvényesen nem is lehet átalakítani az önkormányzati rendszert. Megjegyezte, hogy a fővárosi szocialisták kifogytak az érvekből. Horváth Csaba nemcsak a szabad demokrata Demszky Gábor helyetteseként vállalt dicstelen szerepével, három évvel ezelőtti komolytalan választási szereplésével és a valóságot messze elkerülő aktuális nyiatkozataival is lejáratta magát. Semmivel sem tudta cáfolni a jelenlegi városvezetés elmúlt három évben elért eredményeit - mondta Tarlós István. A kétharmados többségű Hornkormány egyébként néhány héttel az önkormányzati választás előtt változtatta meg a helyi közigazgatás és a választás alapvető szabályait. Amennyiben a Fidesz meglépné ugyanezt, egyszerre lehetne ellene itthon és Brüsszelben is lejárató támadást indítani. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szerint ebben a ciklusban már nem lehet módosítani a kétszintű fővárosi közigazgatási rendszert, amelyet a jelenlegi formában - hosszú távon - maga is működésképtelennek tart. Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke lapunk kérdésére cáfolta, hogy újra átalakítanák az önkormányzati rendszert, a kérdés szerinte még csak fel sem vetődött, hogy a rendszer átalakítására készülnek Budapesten A szocialista Horváth Csaba (balra) egyszer már alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben fotó: nagy Béla Sukoró-per: Blum a bíróság előtt Az izraeli-amerikai üzletember azt jelezte, hajlandó tanúvallomást tenni M SWF.NDT Pál.__________________ Ma reggel bíróság elé áll Joav Blum izraeli-amerikai befektető a nevével fémjelzett sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó telekcsere ügyében zajló büntetőper tárgyalásán. Erről tájékoztatta lapunkat Blum jogi képviselője, Bánáti János. Érdeklődésünkre elmondta: ügyfele azt közölte vele, hogy megjelenik és tanúvallomást tesz a Szolnoki Törvényszéken. A befektetőt a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elsősorban az általa, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által készíttetett értékbecslésekről, illetőleg a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a parlament Nándorfehérvár termében 2008. május 26-án tartott egyeztetésről kérdezheti. Mint ismeretes, a magyar állam 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő sukorói területet a Joav Blum tulajdonában álló két ingatlanra. Az ügylet kapcsán a KNYF Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója mellett Császy Zsoltot, a cég volt jogi és értékesítési igazgatóját, valamint Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium egykori államtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja. Az eljárás terheltje a kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolt ügyvéd, V. Bálint is, aki közreműködött abban, hogy Blum színlelt ajándékozási szerződések segítségével jusson hozzá a csereként kínált ingatlanokhoz. A vádhatóság szerint az államot 1,3 milliárd forintos kár érte volna, ha a bíróság tavaly nem semmisíti meg a szerződést. I HOZ ügynökügyben A MUNKATÁRSUNKTÓL__________ A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról (NEB) pénteken benyújtott kormányzati törvényjavaslat legalizálja, hogy a Fidesz „kényekedve szerint” bármikor előálljon bizonyos aktákkal, miközben fedezi a nekik kedves, ám a kommunista érában döntéshozó szerepet betöltött embereket - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője úgy látja, ez a „szőnyeg alá söprési törvényjavaslat” azt mutatja, a kormánypártok továbbra sem akarják nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat. Ennek ellenére az LMP támogatja a NEB felállítását, ám szerintük ezzel nem helyettesíthető az akták nyilvánossá tétele. Novák Előd, a Jobbik alelnöke közleményében szintén bírálta a NEB felállítását, ami időhúzás. Ehelyett a 2060-ig titkosított ügynöklisták, s az állambiztonsági múlt teljes és azonnali nyilvánosságra hozatalát követelik. Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő úgy reagált: huszonhárom évvel a rendszerváltás után elengedhetetlen a NER létrehozása, hogy jobban megismerjük a kommunista diktatúra hatalmi működését, jobban megértsük a múltat. Kiemelte: a javaslat célja megfordítani azt az eddigi állapotot, amely nem a kommunista rezsim áldozatainak, hanem az ügynökök irányítóinak nyújtott védelmet. Kiemelte, az indítvány bővíti a múlt dokumentumaihoz való hozzáférés lehetőségét. Mint arról beszámoltunk, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter pénteken benyújtott törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák megfigyelőik nevét. ■ BÍRÁK KORHATÁR NÉLKÜL. Szavazhat ma a Ház az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvényváltoztatásokról, amelyek alapján eltörölhetik az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, illetőleg szabályoznák a politikai reklámok közzétételét kampányidőszakban. Elfogadhatják ma a képviselők a vatikáni szerződés módosítását is, amely nyomán az egyházi felsőoktatási intézmények az államiakkal azonos feltételekkel kaphatnak támogatásokat. (MN) Visszamenőleg törölték el az emelt tagdíjat A Magyar Orvosi Kamara vezetése a közgyűlésen hiába próbálta utólag elfogadtatni az összeget A Magyar Orvosi Kamara országos küldöttgyűlése visszamenőleges hatállyal törölte a januárban hatszáz forinttal emelt havi kamarai tagdíjat, miután a tagok sérelmezték, hogy a testület elnöksége a küldöttek bevonása nélkül döntött az összegről. A szervezet felügyelőbizottsági elnöke aggályosnak tartja, hogy a MOK úgy kötött az orvosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte azok engedélyét, és a biztosítótársaság ezeket külföldi szerveren tárolja. »Vass-Gabay Dorka__________ B otrányos fordulatoktól sem volt mentes a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétvégi országos küldöttgyűlése, miután a küldöttek többsége leszavazta azt az elnökségi előterjesztést, amely a 2013 januárjától - egyesek szerint törvénytelenül - megemelt kamarai tagdíjra vonatkozik. A gyűlésen részt vevő küldöttek egyike lapunknak elmondta: nehezményezték, hogy a kamara elnöksége, a 24 fős területi szervezetek tanácsa tavaly zárt ajtók mögött 1700-ról 2300 forintra emelte a tagdíjat. - Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint felügyeleti szerv, több alkalommal jelezte a kamarai törvénnyel több ponton ellentétes alapszabály fenntarthatatlanságát. Ezért kellett a vezetésnek a hét végére mintegy 210 orvos küldöttet összehívnia - mondta Mánya Kristóf, aki kifejtette:2013 előtt havi 1700 forintot kellett fizetnie minden tagnak, ezt az összeget ez év januárjától 2300 forintra emelték. - A kisebbik kérdés, hogy mi indokolta az emelést, a nagyobbik gond az, hogy ez a döntés gyakorlatilag a küldöttek részvétele és bevonása nélkül született - mutatott rá Mánya Kristóf. Szerinte ezzel olyan törvénysértések sorozata vehette volna kezdetét, melyeket mielőbb felül kellene vizsgálni. Mint fogalmazott: a hétvégi gyűlésen a vezetőség visszamenőleges hatállyal próbálta elfogadtatni, s ezáltal igazolni az országos küldöttgyűléssel a csaknem egy éve megemelt tagdíjat. A mintegy háromszáz küldött, aki meg sem kapta a vezetőség indítványát, végül leszavazta Éger István javaslatát, s 51 százalékban úgy döntött: helyezzék hatályon kívül az emelt tagdíjat, visszamenőleg is - tudatta Mánya Kristóf. A szakember úgy véli: az elmúlt másfél évben tudatosan törvénytelenül működtették a kamarát, ráadásul az emelt tagdíj mögött nem volt pluszszolgáltatás. A MOK éves szinten csaknem hatszázmillió forint tagdíjat szed be az orvosoktól. A mintegy 36 ezer fő emelt tagsági díja 200 millió forint pluszt jelentett idén. Arra a kérdésre, miszerint az egy éven keresztül jogtalanul szedett emelt összeg visszamenőleges megszüntetése fedezi-e az orvosok jövőre vonatkozó tagdíját, Mánya Kristóf úgy reagált, ez még képlékeny, de nem zárható ki, hogy egyesek jogi útra terelik az ügyet. Annyi biztos, jelenleg tisztázatlan, mennyi is a kamarai tagdíj. További aggályokat vetett fel a köztestület felügyelőbizottsági elnökének beszámolója. Bánki Magdolna aggályosnak tartotta a személyes adatok kezelését is. Kezükbe került a kamara összes orvosával megkötött életbiztosítási szerződés, amelynek egyes mellékletei felvetik annak a gyanúját, hogy a magyar orvosok adatait esetleg nem megfelelően kezelték - mondta Bánki Magdolna, aki a felügyeleti szervhez fordul. Az elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, állásfoglalást kér az adatvédelmi hatóságtól is, mivel a kamara úgy kötött az orvosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte azok engedélyét, és a biztosítótársaság az adataikat külföldi szerveren tárolja. Lapunk megkereste Éger Istvánt, a MOK elnökét, aki hivatkozva arra, hogy a hétvégi küldöttgyűlésen történtek a kamara belügye, nem kívánt nyilatkozni. Éger István