Magyar Nemzet, 2014. január (77. évfolyam, 1-30. szám)

2014-01-15 / 14. szám

16 Külföld 2014. január 15., szerda Börtönkomfort luxustól a pokolig Míg Norvégiában moziban is szórakozhatnak a rabok, addig Brazíliában a rácsok mögötti bandák élet-halál urai Megoszlanak a vélemények a világon arról, hogy mi a börtö­nök elsődleges feladata, a bün­tetés vagy az átnevelés? Vajon megérdemlik-e a gyilkosok és erőszaktevők az emberséges bánásmódot az adófizetők pén­zén? Ugyanazért a bűnért az egyik fegyházban szinte szállo­dában érezheti magát az elkö­vető, a másikban viszont az életben maradásért kell meg­küzdenie. 11 Uszt­ó Dávid_____________ E­lső ránézésre irodaháznak vagy modern szállodának tűn­het az ausztriai Leoben városában álló lenyűgöző üvegpalota, amely a valóságban egy luxusbörtönt rejt falai mögött. Az épület 205 fogvatartottnak ad a szó szoros ér­telmében szállást, itt ugyanis in­kább vendégnek érezhetik magukat az elítéltek, mint valódi fogolynak. A hatvanmillió euróból felépült 17 ezer négyzetméteres intézményben szinte minden szolgáltatás elérhe­tő. A napsütötte cellákban nincse­nek rácsok, viszont külön fürdő­szoba, konyha és terasz is tartozik hozzájuk. Az egyszemélyes szoba kényelmes ággyal és televízióval felszerelt, a látogatásoknál pedig külön helyiséget is biztosítanak a családnak. Az ötcsillagos börtön beltere virágokkal, kertekkel és szobrokkal díszített, ha a fegyenc­­nek sétálni lenne kedve, de a hatal­mas tornateremben focival, ping­ponggal vagy kondizással is elfog­lalhatják magukat. Az üzemeltetők szerint a cél az, hogy csökkentsék a visszaeső bűnözők számát, vagyis, hogy az elítélteknek ne megalázta­tásban legyen részük. Rossz nyel­vek szerint azonban az állandóan teltházas börtön jobbára az olyan elkövetőknek ad otthont, akik min­dennapi életükben is megszokták a luxust, és ebből fogságuk ideje alatt sem szeretnének lejjebb adni. Norvégiában szintén úgy gon­dolják, hogy a börtönöknek elsőd­legesen nem a büntetés-végrehajtás a feladata, hanem hogy visszave­zesse az elkövetőket a helyes útra. Ennek szellemében az országban 21 év a kiszabható legszigorúbb büntetés, amelyet még a legkegyet­lenebb gyilkosoknak is a meglehe­tősen megengedő intézményekben kell letölteniük. A modell egyik mintapéldája az ország egyetlen szigetbörtöne, a Bastey-sziget. Itt sincsenek rácsok vagy térfigyelő kamerák, annak ellenére, hogy a szárazföld csupán három kilomé­terre található, a rabok pedig szaba­don járhatnak, sőt, még úszhatnak is. Igaz, a 120 elítéltnek nincs túl sok oka a szökésre, hiszen talán még saját otthonukban sem vár rá­juk ilyen kényelem. A bútorozott, kábeltévés bungalóikban nyugod­tan élnek, közösen étkeznek, fociz­nak, illetve napozóágy, szolárium, szauna és moziterem is a rendelke­zésükre áll. Elfoglalhatják magukat például saját zenekarral, illetve ta­nulhatnak vagy a könyvtárban ol­vasgathatnak. A sziget ráadásul ön­ellátó, úgynevezett ökológiai bör­tön, azaz a rabok maguk végzik a napi kétkezi munkát. Habár a körülmények nem ennyire kényelmesek, olykor a la­tin-amerikai országok túlzsúfolt börtöneiben is a maguk urai a fe­­gyencek. A bolíviai San Pedro fegy­intézetének kapui mögött például piac, éttermek, fodrászok, sőt, egy hotel fogadja az elítélteket. Akinek pénze van, az valóságos királynak érezheti magát a falakon belül, fel­szereltségétől függően 1000-1500 dollárért még saját cellát is lehet vá­sárolni. Szabad bejárása van a csa­ládnak is, a börtönben lakó kétszáz gyermek felügyeletére már két böl­csődét nyitottak meg. A rabok az egyes szektorok között futballbaj­­nokságot szerveznek, ahol a legjobb játékosokat pénzért adják-veszik. Az igazsághoz ugyanakkor hozzá­tartozik, hogy a szegényeknek vi­szont szörnyű körülményeket kell elviselniük. Az épületben nincse­nek őrök, ezért a raboknak olykor nemcsak az élelemért és a vízért, de az életben maradásért is meg kell küzdeniük. Egészségügyi ellátásról és higiéniáról sem lehet beszélni, a rengeteg megbetegedés miatt a lá­togatókat például be sem engedik szájvédő maszk nélkül. Brazíliában szintén kritikus a telített börtönök helyzete, egyes fegyintézetekben vannak olyan cel­lák, amelyekben harmincnál is több embert zsúfolnak össze. A bandák élet és halál urai, rabtársaik látogatóba érkező feleségeit gyak­ran megerőszakolják, az ellenálló­kat pedig brutálisan megverik vagy egyszerűen meggyilkolják. A demokratikus országok közül a legnagyobb szigor talán Oroszor­szág börtöneiben uralkodik. A ka­­zah határ közelében található Feke­te Delfinben például kivételes rend uralkodik. Az életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélt gyilkosokat és terroristákat teljes elszigeteltség­ben tartják, még az ételt is cellájuk­ba viszik. A rabok szinte sosem ta­lálkozhatnak egymással, a társaság, a torna, az olvasás a kiváltságosak jutalma. A fegyencek folyamatosan kamerás megfigyelés alatt állnak, illetve egy folyosón cirkáló őr is el­lenőrzi őket tizenöt percenként, így semmit nem tudnak titokban tarta­ni. Egyórás sétájukat sem az udva­ron, hanem egy külön ketrecben végzik, ahol még az eget sem láthat­ják. Az itt fogva tartott elítéltek egész hátralévő életüket cellájukba zárva, egyedül töltik. Az oslói Ha börtön, amely a tömeggyilkos Anders Breivik jelenlegi otthona. Visszavezetés a helyes útra? FOTÓ: EUROPRESS/AFP/ILA PRISON Üldözött ateista London. Vallási üldöztetésre hivat­kozva menedékjogot adott egy ateista afgán állampolgárnak Nagy-Britannia - jelentette a BBC. A férfi jogászai szerint vélhetően ez az első olyan eset, hogy valaki ateizmusa, azaz az Istenben való hit hiánya alap­ján kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. (MTI) Nigériai szigor Lagos: Goodluck Jonathan nigériai elnök titokban aláírt egy új tör­vényt, mely szerint tizennégy évig terjedő börtönnel büntetik azt is, ha valaki beiratkozik melegek klubjába vagy szerve­zetébe, de elzárással bünteti azokat is, akik a nyilvánosság előtt kimutatják az azonos ne­művel fenntartott szerelmi kapcsolatukat. (MTI) Végzetes üzenet Wesley Chapel. Egy nyugalmazott rendőr pisztolyával halálosan megsebesített egy 43 éves férfit egy floridai moziban, amiért többszöri felszólítása ellenére nem hagyta abba az SMS- ezést. A teremben mindössze két pár nézte a filmet egy kis­városban, Tampától északra. A 71 éves exrendőr és a fiatalabb férfi vitája odáig fajult, hogy előbbi elővette a pisztolyát, és rálőtt a párra. (MTI) Romániai kutyasors Temesvár. Megkezdődhet a kóbor kutyák elaltatása a romániai Temesváron. A helyi rendelke­zés szerint a gazdátlan állato­kat befogásuktól számítva két héten belül örökbe kell adni, különben elaltatják őket. A sintértelepen található ebeket az új törvény szerint csak az örökbefogadás mentheti meg az elaltatástól. (MN) Idahói krumplik és a rózsaszínű usánka A diplomácia világában a különböző gesztusok mellett az apró ajándékok is fontos szerepet játszanak Szokatlan ajándékkal lepte meg orosz kollégáját John Kerry amerikai külügyminisz­ter, amikor hétfőn kétoldalú megbeszélést folytattak Párizs­ban a szíriai polgárháborúról. A tárgyalóasztalnál Kerry két óriási méretű, Idaho államból származó burgonyát adott át Szergej Lavrovnak a fényképe­zőgépek kereszttüzében. A szo­katlan ajándékok ugyanúgy ré­szesei a diplomácia világának, mint a luxustárgyakkal való kedveskedés. M Kottész Zoltán_____________ M­ int a Russia Today című an­gol nyelvű orosz hírportál beszámolt a hétfői találkozóról, John Kerry felelevenítette a közte és Szergej Lavrov között lezajlott ko­rábbi telefonbeszélgetésüket, amelynek egyik érdekfeszítő témá­ja a krumpli volt, innen származott az ötlet, hogy idahói burgonyát ajándékozzon orosz kollégájának. A gesztust egy vörös csillaggal dí­szített rózsaszínű usánkával viszo­nozták az oroszok, amelyet az ame­rikai külügyi szóvivő, Jen Psaki örömmel húzott a fejére. " A diplomácia világában fontos szerepet játszik az egymásra figye­lés, a kötetlen, nem hivatalos baráti beszélgetések, a gesztusok és ter­mészetesen az apró ajándékok, amelyek Kerry és Lavrov esetében valóban apróságoknak számítanak, különös tekintettel arra, hogy az amerikai elnököket és külügymi­nisztereket általában nem minden­napi ajándékokkal halmozzák el. Az amerikai sajtó tavaly számolt be például arról, hogy Barack Obamát és családját milyen kedvességekkel lepték meg a világ vezetői 2011- ben. A külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott listán szere­pelt egy bambuszból készült bicikli a Fülöp-szigetek nagykövetétől, egy szőnyeg az afgán nagykövettől, egy iPod az ausztrál miniszterelnöktől, vodka a lengyel kormányfőtől és egy golfütőkészlet a német kancel­lártól. A leggálánsabb ajándékozó­nak az akkori francia elnöki házas­pár bizonyult: Nicolas Sarkozy és felesége, Carla Bruni több mint 40 ezer dollár összértékű csomaggal - 7750 dolláros golftáskával, kétezer dolláros Louis Vuitton márkájú férfitáskával és két, darabonként 5500 dollár értékű, kristályból ké­szült asztali lámpával­­ kedveske­dett Barack és Michelle Obamának. Mivel az amerikai elnök nagy sportrajongó hírében áll, Hszi Csin­­ping (Xi Jinping) kínai elnök nem­rég egy, az amerikai zászló színeivel díszített kosárlabdát ajándékozott neki, David Cameron brit minisz­terelnök és felesége, Samantha pe­dig pingpongasztallal lepte meg. Az amerikai törvények értelmében az ajándékokat nem tarthatja meg az elnök, azokat a nemzeti levéltárban őrzik. Sok esetben az elnöki házas­pár lányairól sem feledkeznek meg a világ vezetői: a német kancellártól Adidas felszereléseket, Rio de Ja­neiro kormányzójától futballmeze­­ket, a brazil elnöktől pedig ékszer­dobozokat kaptak, míg a Fehér Ház kutyáját játékcsonttal lepte meg a brit miniszterelnök. A hivatalos feljegyzések szerint Obamánál még Hillary Clinton ak­kori külügyminiszterre is többet költöttek a Washingtonba látoga­tó külföldi vendégek. A szaúdi ki­rály félmillió dollárt sem sajnált Clintonra, ennyibe került ugyanis az az ékszerkészlet, amely szín­tiszta aranyból készült. A brunei királynétól pedig 58 ezer dollár ér­tékű ékszergyűjteményt kapott a külügyminiszter. A világ vezetői azonban nem mindig ilyen bőkezűek. 2009-ben, a gazdasági válság egyik legnehe­zebb évében azon kellett elgondol­kodnia Gordon Brown akkori brit miniszterelnöknek és feleségének, hogy mit tartalmazzon a Nagy-Bri­­tanniába látogató, a G20-csúcs­­értekezleten részt vevő állam- és kormányfők ajándékcsomagja. A brit kormányfői hivatal ugyanis a csomaggal is jó példával akart szolgálni, jelezve azt, hogy a leg­magasabb szinteken is véget kell vetni a pazarlásnak. Brownék ezért mindössze egy nyakkendőt, egy gyertyát, egy kis csokoládét és egy elegáns konyharuhát rejtettek el a tasakokban - mindegyik termék brit gyártók keze műve. Emlékezetes ajándéktárgyakat helyeztek az orosz vendéglátók is azokba az ajándékszatyrokba, amelyeket a tavalyi szentpétervári G20-csúcs idején osztogattak ki. Két olasz napilap, a Corriere della Sera és a La Stampa szerint a cso­magokban található pendrive-ok és mobiltelefon-töltők „trójai falo­vak” voltak, amelyek csatlakozta­tásával a Kreml kémkedni tudott vendégei után. Az újságok megír­ták, hogy az ajándékok megvizsgá­lását Herman Van Rompuy, az Eu­rópai Tanács elnöke rendelte el, az elemzéseket pedig brüsszeli és bonni hírszerzési szakemberek vé­gezték. Ők megállapították, hogy az oroszok által kiosztott készülé­kek a számítógépek és mobiltelefo­nok adatainak feltárására képesek. A Kreml szóvivője azonnal elutasí­totta a vádakat, szerinte a nyugati államok csak el akarták terelni a fi­gyelmet az amerikai Nemzetbiz­tonsági Ügynökség adatgyűjtési te­vékenységéről. John Kerry két óriási méretű krumplit ad át Szergej Lavrovnak. Beszédes ajándékok fotó: europress/afp/pablo Martinez monsivais

Next