Magyar Nemzet, 2014. május (77. évfolyam, 118-147. szám)

2014-05-02 / 118. szám

A Kúriának kell döntenie a devizaügyben Még a nyári szünet előtt kihirdetheti ítéletét a Kásler-ügyben a magyar bírói fórum A Kúria megállapíthatja, hogy tisztességtelen a hitelszerző­désnek az árfolyamrésről szóló kikötése - így döntött a Kásler-ügyben az Európai Bíróság. A határozat szerint a ma­gyar ítélkező tanácsnak a hazai jogban meg kell találnia azt a paragrafust, amely lehetővé teszi, hogy helyreálljon a felek között az egyensúly. A Markó utcában várhatóan még a nyári szünet előtt kihirdetik az ítéletet. a Munkatársainktól_____________ A bankok és az ítélkező fóru­mok hozzáláttak a luxem­bourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán közzétett ítéletének elem­zéséhez. A húsz oldal terjedelmű iratból kiderül, hogy Kásler Árpád és felesége 2008 májusában 14 millió forint svájcifrank-alapú jel­­záloghitelt vett fel az OTP Jelzálog­­banktól. A megállapodás azt tar­talmazta, hogy a 25 év futamidejű kölcsönt a pénzintézet devizavéte­li árfolyamon, forintban folyósít­ja, s az adósoknak a havi részlete­ket eladási árfolyamon kell tör­leszteniük. A Békés Megyei Bíróság első fokon 2011 decemberében sem­missé nyilvánította az árfolyam­réssel összefüggő kikötést. Ezt a Szegedi Ítélőtábla 2012 áprilisá­ban helybenhagyta, mert szerinte egyazon ügyben nem lehet kétféle árfolyamot alkalmazni. A felül­vizsgálati eljárásban a Kúrián ve­tődött fel, hogy Luxembourgot is meg kellene kérdezni az ügyben, hiszen a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseiről uniós irányelv is rendelkezik. Elképzel­hetőnek tartották, hogy a magyar bíróság tisztességtelenség miatt saját hatáskörben nem nyilvánít­hatja semmisnek a hitelszerződé­sek egyes pontjait. Az Európai Bíróság - az Euró­pai Bizottság és a tagállamok meg­kérdezése után - szerdán közzé­tett határozatában azt fejtette ki, hogy az ügyben a magyar igazság­szolgáltatásnak kell megtalálnia a megoldásokat. A Kúria minde­nekelőtt megállapíthatja, hogy tisztességtelen a hitelszerződés­nek az árfolyamrésről szóló kikö­tése. A fogyasztók védelmét sza­bályozó 1993. évi uniós irányelv ugyanis abból indul ki, hogy az ügyfél hátrányos helyzetben van az eladóhoz, a szolgáltatóhoz ké­pest­ kevesebb az információja, és esetleg tárgyalni sem tud úgy, ahogyan üzletfele. Mindebből az következik, hogy a hitelfelvevő nem tudja megfelelően befolyá­solni a megállapodás tartalmát, hanem elfogadja a számára előze­tesen megfogalmazott feltételeket. Mindezek miatt Luxembourg szerint a legfőbb hazai ítélkező fó­rum megkeresheti a magyar jog­ban azokat a paragrafusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a bírák orvosolják a hibát, kiiktas­sák a tisztességtelen feltételt, és helyreállítsák az egyensúlyt a szer­ződő felek között. Ezzel elkerülhe­tő, hogy az egész megállapodás semmissé váljék. Az indoklás rámutat: a teljes érvénytelenség súlyos hátrányt okozhatna, hiszen a fogyasztónak egy összegben vissza kellene fizet­nie a devizahitelt. Egy ilyen, az adós számára büntető jellegű megoldás pedig esetleg arra ösztö­nözhetné a hitelezőket, hogy tisz­tességtelen pontokat vegyenek fel a szerződésükbe, mert a pénzt rö­vid időn belül visszakapnák. Az Európai Bíróság ítéletének további okfejtése azt is megfogal­mazza, hogy a szerződési feltétel­nek világosnak és érthetőnek kell lennie. Ez a luxembourgi bírák szerint azt jelenti, hogy a megálla­podásnak meg kell jelölnie a kül­földi pénznem átváltási mecha­nizmusának konkrét működését, s azt is, hogy ez a mechanizmus milyen kapcsolatban van a szerző­dés más feltételeivel. A megálla­podásnak a maga egészében kell módot teremtenie arra, hogy a fo­gyasztó felmérje a szerződés gaz­dasági hatásait. A határozat úgy érvel: az ügyfél számára alapvető jelentőségű, hogy a szerződéskö­tés előtt megismerje, megértse a feltételeket, így döntheti csak el, elfogadja-e az előzetesen megfo­galmazott pontokat és aláírja-e az eladóval, a szolgáltatóval a megál­lapodást. Az uniós irányelv meg­követeli, hogy az ügyfél számára a kikötések összefüggéseikben is megismerhetők, átláthatók és kö­vethetők legyenek. A határozat közzététele után érdeklődésünkre a Kúria azt vála­szolta: tanulmányozzák az Euró­pai Bíróság ítéletét, s a Kásler­­ügyben várhatóan még az ítélke­zési szünet előtt döntést hoznak. A tárgyalás időpontját még nem tűz­ték ki. Megtudtuk azt is: a deviza­ügyekben tavaly decemberben ho­zott jogegységi határozat kiegészí­tése később történhet meg. Amint a Kúria - a konkrét íté­let után - elfogadja jogegységi ha­tározatát, a kormány heteken be­lül benyújtja a parlamentnek azt a javaslatot, amely véglegesen kive­zet minden ingatlanvásárláshoz felvett devizaalapú jelzálogköl­csönt - erről beszélt Rétvári Bence az M1 esti műsorában. Az igazság­ügyi tárca államtitkára hozzátette: nem elegendő a feltételeket apró betűvel feltüntetni. Az átlagosan tájékozott és körültekintő fo­gyasztó számára is egyértelműnek kell lennie, milyen díjat, költséget kell fizetnie a szerződés alapján. Az igazságügyi tárca államtit­kára kitért arra is: szerdán a kabi­net beterjesztette a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbító törvényjavaslatot. Eszerint akik nem tudták fizetni hitelüket, a de­vizaügyek rendezését szolgáló tör­vény elfogadásáig nem kerülhet­nek utcára. Kásler Árpád az ítélet után nem nyilatkozott, ám honlapján elégedetlenségét fejezte ki. Sze­rinte az ügynek csak kis szelete került a luxembourgi bíróság elé. Leszögezte, törvényellenesen há­rították rá az emberekre a „devi­zás” pénzintézetek a teljes árfo­­lyam-különbözetet, az ügyleti ka­matot, mert egy nem létező ösz­­szegre, a magyar hatályos törvé­nyeknek nem megfelelően, egy rendelkezésre nem bocsátott ösz­­szegre számolták azt fel. Rétvári Bence Tömeges érvénytelenítés várható? Képtelenség lesz kijavítani a devizahitel-szerződéseket, és törekedni azok érvényessé nyilvánítására - állítja egy de­vizahitelügyekben jártas ügy­véd. Szerinte utólag nem lehet megadni az átfogó tájékozta­tást az ügyfeleknek, így szer­ződések tömeges érvénytele­nítése várható. Tömegesen vonhatja maga után a devizahitel-szerződé­sek érvénytelenségét az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Kásler-ügyben hozott ítélete - vé­li Bihari Krisztina ügyvéd, aki 3500 devizaadóst képvisel a bíróságo­kon összesen 27 pénzintézettel szemben. Szerinte a bíróság ítéle­téből az következik, képtelenség lesz visszamenőlegesen rendbe tenni a devizahitel-szerződéseket, ugyanis nem lehet majd törekedni az érvényességre, s arra, hogy kija­vítsák a szerződések hibáit. A jogász lapunknak kifejtette, a luxembourgi székhelyű bíróság döntésének egyik legfontosabb eleme a pénzintézetek által az adósok részére nyújtott tájékozta­tást és az úgynevezett kockázat­feltáró nyilatkozatot érinti. A lu­xembourgi fórum kimondta, hogy a szerződési feltétel világosságá­nak és érthetőségének a követel­ménye nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthető jellegre. Éppen ellenkező­leg, a kölcsönszerződésnek átlát­ható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási me­chanizmusának okait és sajátos­ságait. A Kúriának kell így megál­lapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése so­rán közzétett reklám és adott tájé­koztatás alapján az általánosan tá­jékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni ké­pes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különb­ség fennállását, hanem képes-e ér­tékelni is ez utóbbi árfolyam alkal­mazásának a törlesztőrészletek ki­számítására és az általa felvett köl­csön teljes költségére gyakorolt hatásait. Bihari Krisztina elmondta, az általa képviselt több ezer adós hi­telszerződései közt egyetlenegy­ben sem tér ki a pénzintézet arra, hogy a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajá­tosságait ismertesse az adóssal. Mint mondta, akadnak olyan hi­telszerződések is, amelyek csupán annyit közölnek, hogy a szerződés törlesztése során a mértékadó de­vizanem a svájci frank. Ezt pedig nem lehet úgy értékelni, hogy az adós megismeri a hitelfelvétel gaz­dasági hatásait. Az ügyvéd hozzá­tette, a kockázatfeltáró nyilatkoza­tok, amelyeket a szerződéskötés­kor elfogadtak az adósok, többnyi­re arról szóltak, hogy az adós tisz­tában van azzal, hogy az árfolyam­­változásból fakadóan jelentősen növekedhetnek havi kötelezettsé­gei. Ezzel szemben - mutatott rá - a luxembourgi bíróság úgy ítélt, átfogóan kellett ismerni a hitelfel­vétel lehetséges következményeit, ez pedig nem így volt. A jogász le­szögezte, ezt a problémát utólag nem lehet orvosolni, a pontos tájé­koztatást utólag nem lehet megad­ni, ezért ő a szerződések tömeges érvénytelenségére számít. Megoszlanak ugyanakkor a jogi álláspontok az ügyben. Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy véli, az ítélet következtében biztosan nem fogják tömegével felülvizsgál­ni, érvényteleníteni a devizahitele­sek szerződéseit. Ennek oka sze­rinte, hogy a legtöbb devizahitel­szerződés nem tartalmaz olyan fel­tételt, amely fogyasztóvédelmi szempontból tisztességtelennek minősülne. A szakértő úgy véli, ha bizonyos hitelintézetek szerződési gyakorlatáról kiderül, hogy eleve tisztességtelen, akkor elképzelhe­tő, hogy e hitelintézetek szerződés­­állományának jelentős részét érin­teni fogja az ügy, ÉRTELMEZ A BANKSZÖVETSÉG. A Magyar Bankszövetség úgy látja, a devi­zahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértők dolgoznak a ha­tározat pontos értelmezésén. Az OTP szerint a bíróság ítélete a Kúria koráb­bi jogegységi döntésével összhangban egyértelművé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerződéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerződés megsemmisüléséhez vezetne. A bank írásos válaszában hangsúlyozta: a bíróságoknak törekedniük kell az ér­vénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban is­mert rendelkezéssel. (MN) Az Európai Bíróság kijelölte az ítélkezés irányát a magyar legfelsőbb bírói fórumnak Csakhogy az ítéletet a jogászok eltérően értelmezik fotó: europress/afp 3 2014. május 2., péntek Belföld • Matar telizel GULYÁS GERGELY, FIDESZ Az Európai Bíróság ítélete után a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseivel és jogegységi hatá­rozatával is olyan helyzetet te­remthet, amelyben végül újra kell számolni majd a törlesztő­részleteket, a devizahitel-szer­ződések tömeges érvénytelení­tése azonban nem valószínű. Az általános jogelv szerint ugyanis a szerződéseket lehető­ség szerint hatályban kell tarta­ni. Ez mindkét fél érdeke. Ami­re tehát számítani lehet: a fo­gyasztók számára kedvező döntés esetén a bíróság törli, il­letve megváltoztatja a nem egy­értelmű és méltánytalan szer­ződési feltételeket. Ezek után a pénzintézet megállapítja a visz­­szafizetendő összeget, és az esetleges túlfizetés figyelembe­vételével a jövőben fizetendő törlesztőrészlet mértékét. ■ KORÓZS LAJOS, MSZP Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának a ma­gyar devizahitelek ügyében ho­zott ítélete után a labda itt pat­tog a magyar kormány és a Kú­ria oldalán. A legfőbb bírói fó­rum ne hivatkozzon arra, hogy ítélkezési szünet lesz, hiszen a devizahiteles-ügyben már ko­rábban többször is összeült. A Kúriának kell most döntenie, hogy az árfolyamrés alkalma­zása világos és érthető-e, va­gyis emiatt fennállhat-e a tisz­tességtelenség. Ám ezzel nem kell őszig várni, akár néhány hét alatt is kialakíthatja állás­pontját az ügyben. Az MSZP több javaslatot is megfogalma­zott már korábban a devizahi­telesek védelme érdekében, így például a forint árfolyamának erősítését, a magáncsőd beve­zetését, vagy éppen a szociális bérlakások építését. ■ Z. KÁRPÁT DÁNIEL, JOBBIK Ahogyan az várható volt, most meghozott ítéletével a luxem­bourgi bíróság a döntési jogo­sultság nagy részét visszautalta Magyarországra, visszautalta a Kúriához. Noha az elmúlt tíz évben sem a legfőbb bírói fó­rum, sem pedig a törvényhozók nem álltak ebben a tekintetben a helyzet magaslatán, már nem lehet kifogásokat keresni, nincs tovább kire mutogatniuk. Most pedig jön a neheze: a probléma megoldása. A Jobbik várja a kormány cselekvési tervét, és amennyiben az konstruktív, akkor támogatni is fogja. A vég­leges megoldás mindenesetre a párt szerint az lenne, ha a felvé­telkor érvényes árfolyamon fo­­rintosítanák a devizahiteleket. ■ SCHIFFER ANDRÁS, LMP A szerdán nyilvánosságra ho­zott döntés egyértelművé teszi, hogy a kormány nem háríthatja át a felelősséget, vagyis a kor­mánynak kell olyan javaslatot terjeszteni a magyar törvény­­hozás elé, amellyel pont tehető a devizakrízis végére. Az ítélet­ből kiderül, a kormánynak kell megoldania azt is, hogy a ban­kok ne téveszthessék meg a szerződésekben az embereket. Az LMP-nek egyébként hama­rosan - a parlament jövő keddi alakuló ülése után - az Ország­­gyűlés előtt lesz már a javaslata arról, hogy bírói ítélet nélkül senkit se lehessen kilakoltatni az országban.

Next