Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

­ Afganisztáni misszió száz katonával A Magyar Honvédség folytatja afganisztáni szerepvállalását a NATO január elsejével indult új, Eltökélt támogatás elneve­zésű missziójában - közölte a Honvédelmi Minisztérium. Miközben az afganisztáni ma­gyar misszió létszáma száz fő­re csökkent, Koszovóban egy századnyi katonával növeltük a létszámot. A Mu­nkatársunktól:______________ L­ezárult az év végével a NATO ISAF (International Security Assistance Force - Nemzetközi biz­tonsági közreműködő erő) nevű missziója. Ezt váltja fel az Eltökélt támogatás (Resolute Support Mis­sion), amely az afgán biztonsági erők kiképzéséről, mentorálásáról, illetőleg tanácsadásról szól az afgán kormányzati szerveknek - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A kormány még december 12-én hozott határozatot arról, hogy Ma­gyarország egy különleges műveleti kontingenssel, egy Mi-17-es szállí­tó helikopter légi kiképzéstámogató csoporttal, egy úgynevezett nemze­ti támogató elemmel, egy biztosító szakasszal és a különböző szintű parancsnokságokra delegált tisz­tekkel vesz részt a NATO új misszi­ójában. Az afganisztáni magyar misszió létszáma ugyanakkor jelen­tősen csökkent, ma már összesen száz katonánk teljesít szolgálatot a közép-ázsiai országban. A honvédelmi tárca által az MTI-nek kiadott közleménye sze­rint a Magyar Honvédség részvéte­le az új NATO-feladatban is „Ma­gyarország szövetségesi, valamint a térség stabilitása iránti szilárd el­kötelezettségét tanúsítja.” Mint is­mert, a NATO által vezetett afga­nisztáni nemzetközi erő 2001 vége, a tálib uralom leverése óta volt je­len Afganisztánban, mintegy száz­ezer katonával. A biztonsági fele­lősség átadása az új afgán hadse­regnek (ANA) és az afgán rendvé­delmi erőknek 2011 közepén kez­dődött meg. A művelet év végi le­zárásával egy nagyságrendekkel kisebb, 12 ezres létszámú nemzet­közi misszió vette kezdetét. Az af­ganisztáni békefenntartást a ter­vek szerint a következő években teljes mértékben átveszik majd a NATO által kiképzett, 350 ezer ta­gú afgán biztonsági erők. A lét­számcsökkentés eredményeként a Magyar Honvédség a missziós erő­inek egy részét a balkáni térségbe csoportosíthatta át. Koszovóban egy századnyi katonával növeltük a katonáink létszámát. ■ NEM TUDJÁK, KITŐL JÖTT A LEVÉL. Lezárult a belső vizsgálat, de nem tudták megállapítani, hogy ki jut­tatta el a sajtóhoz Hende Csaba honvédelmi miniszter a HM há­rom Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről szóló, nem nyilvá­nos levelét - derül ki Hende írás­beli válaszából, amelyet az év vé­gén tett közzé a parlament honlap­ján. A miniszter Demeter Márta (MSZP) kérdésére válaszolt, aki azt firtatta, hogyan jelenhetett meg a Válasz.hu internetes olda­lon Kacsa a Hende Csaba menesz­téséről szóló hír címmel olyan cikk, amely részletesen ismerte­tette Hende Csaba egy, áprilisban Kocsis Máténak írt levelét. Ebben a HM három Mi-8-as típusú heli­kopter beszerzéséről tájékoztatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság akkori elnö­két. A levél pedig nem nyilvános minősítést kapott, mert a helikop­terek élettartamára vonatkozó adatok szerepeltek benne. (MTI)­ ­ Munkatársunktól.______________ A­z operaház elé hívott össze ma este hat órától tüntetést az interneten szerveződött MostMi nevű csoport. A rendezvény mottó­ja: „Új országot építünk!”. Lapzár­tánkig mintegy tízezren jelezték részvételüket a közösségi oldalu­kon, ám ez csalóka, hisz a legutóbbi fővárosi Kossuth téri tüntetés előtt is jóval többen ígérték ezt, mint ahányan elmentek. A szervezők ar­ra kértek mindenkit, járuljanak hozzá a tüntetés költségeihez, és utaljanak pénzt a MostMi egyik öt­letgazdájának, Takács Borbálának. Azt ígérték, a befolyt pénzekkel el­számolnak. A tüntetésen Takács mellett felszólal a mozgalom másik elindítója, Várady Zsolt is, akiről a közelmúltban kiderült, drogozás miatt a kétezres évek elején össze­tűzésbe került a hatóságokkal. Várady azzal próbálta bagatellizálni a bűncselekményt, hogy mandössze „0,19 gramm nettó tömegű növé­nyi ágvégződéseket” találtak nála.­­ A szónokok között lesz Kálmán György nyelvész. Az ő neve onnan lehet ismerős, hogy a második Gyurcsány-kormány idején zavar­keltő akciót indított a Fidesz szoci­ális népszavazási kezdeményezésé­vel szemben. Az akkori ellenzéki pártéhoz hasonló tartalmú kérdé­seket nyújtott be a választási bi­zottsághoz, amelyeket az hitelesí­tett. A most a demokráciáért tünte­tő Kálmán akkor azt állította: nem kötődik a balliberális kormányhoz, csak zavarja, hogy a Fidesz népsza­vazási kérdései kijátsszák a de­mokrácia szabályait. Sokak szerint a „nyelvész” zavarkeltő akcióját a háttérből a Gyurcsány-kormány szervezhette. Szónokol még Mada­rász Csaba „részvételi demokrácia szakértő”, Csizi Zsolt, a Város Min­denkié csoport aktivistája, Udvar­helyi Tessza, a Közélet Iskolája egyik alapítója, Somody Berna­dette, a Soros Alapítvány által létre­hívott Eötvös Károly Intézet igaz­gatója s Vágó Gábor volt LMP-s or­szággyűlési képviselő. A szervezők azt is kérték, ne csak piros sálakban jöjjenek a tün­tetők. Ez utalás arra a vitára, ami a balliberális pártok és a „civilek” kö­zött folyik. Bár az internetes szerve­ződés, a MostMi leszögezte, egyik párttal sem szeretnének együttmű­ködni, az MSZP és a DK is próbálja a maga hasznára fordítani a tünte­tést. Az MSZP előzőleg azt kérte szimpatizánsaitól, diszkréten, pél­dául egy piros sállal fejezzék ki pártkötődésüket, a DK pedig szin­tén arra buzdította híveit, vigyenek magukkal pártzászlókat, jelvénye­ket. A Gyurcsány-párt később visz­­szavonta ezt a felhívást. Kérdés, a mai tüntetés résztvevői megfogad­ják-e a pártintelmeket? A Civil Összefogás Fórum teg­nap közleményben hívta föl a „fel­gyorsult és lassan számtalanná váló tüntetések” résztvevőinek figyel­mét az elmúlt huszonöt év főbb po­litikai eseményeire. Például az ál­lampárt által ránk hagyott adósság­ra, a KISZ- és a szakszervezeti va­gyon eltüntetésére, a vadprivatizá­cióra, a történelmi igazságtétel el­maradására, vagy arra, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok 2010-re a csőd szélére sodorták az országot. A demonstráció miatt egyéb­ként ma módosul a kisföldalatti (1-es metró), a 105-ös és a 979-es busz közlekedése - közölte a Bu­dapesti Közlekedési Központ. ■ VALÓS VÁLASZOK. Ahogy nem volt megoldás az, hogy Gyurcsány, ta­karodj!, az se lesz megoldás, hogy Orbán, takarodj! Valós válaszok kellenek a valós problémákra - üzente a kormányellenes tüntetés szervezőinek a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke az MSZP-vel közösen rendezett élel­miszer-osztáson tegnap. Schmuck Andor a Hír TV-nek nyilatkozva le­szögezte, az ország problémáit nem az utcán, hanem a tárgyalóaszta­loknál kell megoldani. (MN) Ma az Opera előtt tüntetnek Kevesebb piros sálat remélnek, és pénzt is várnak a szervezők A szervezők azt kérték, ne csak piros színű sálakban jöjjenek a tüntetők ma este az operaház elé. Kérdés, a kormányellenes tilta­kozók rájuk, vagy a rendezvényre rátelepedni próbáló balliberális kis pártokra hallgatnak-e. A szónokok között lesz a 2008-as nép­szavazást „jogilag megzavaró” balliberális nyelvész is. A mai kormányellenes tüntetés szlogenje: Új országot építünk Apropója az operaház előtti 2012. januári demonstráció (képünkön) fotó: mn-archív 2015. január 2., péntekBelföld Áder János előre nézne A köztársasági elnök azt kérte, lélekben nyújtsunk kezet minden magyarnak Egységre és egymás megbe­csülésére, tiszteletére szólítot­ta fel a magyarokat az újévi köszöntőjében Áder János. A köztársasági elnök szerint a viták helyett a közös jövőre kell összpontosítani. HÍRÖSSZEFOGLALÓ H­ozzon könnyebbséget az új esztendő a szükséget szenve­dőknek, egészséget a betegséggel küzdőknek, sikert és békességet szeretett hazánknak! Jó kedvet, bő­séget Magyarország minden polgá­rának és a magyar nemzet minden tagjának! - így köszöntötte a közté­vében sugárzott újévi beszédében Áder János a magyar polgárokat. Az államfő kiemelte, negyedszázados lesz a szabad, független, demokra­tikus Magyarország. Szerinte 1990 ezért ezredéves történelmünk leg­fontosabb mérföldkövei közé tarto­zik. Úgy vélte, az elmúlt negyedszá­zad tanulsága, „ne m pddig csak azt nézzük, ki menne balra, vagy ki menne jobbra közülünk, hanem hogy merre van előre”. Felhívta a figyelmet arra, „a sze­mélyes fogadalmak pillanataiban ne csak a mellettünk lévő baráta­inknak és szeretteinknek szorítsuk meg a kezét, de lélekben nyújtsunk kezet minden magyarnak”.­­ Miért ne törekedhetnénk az előttünk álló esztendő minden napján arra, hogy nagyobb tisztelettel legyünk a másik iránt, hogy jobban megbe­csüljük egymás teljesítményét? Az orvosét, aki gyógyít és életet ment. A tanárét, aki jó szóval oktat, de játszani is enged. A biztonságun­kért szolgálatot teljesítőkét. A föl­det megművelőkét, a kétkezi mun­kából élőkét, a vállalkozókét, akik értéket teremtenek. A szülőkét, akiknek gondoskodása nélkül az if­jabb generációk nem tudnák a sza­badság adta lehetőségeiket kibon­takoztatni. A nagyszülőket, akik­nek bölcsessége, élettapasztalata nélkül újra és újra elkövethetnénk azokat a hibákat, amikért a koráb­bi nemzedékek már súlyos árat fi­zettek - sorolta. Majd úgy folytatta: „Miért ne tehetnénk olyan fogadal­mat, hogy az előttünk álló eszten­dőben még az eddiginél is jobban tiszteljük egymásban az embert, a magyart? És miért ne egészíthet­nénk ki újévi fogadalmainkat azzal, hogy mindennapi életünk részévé tesszük természeti környezetünk védelmét, hiszen nem a természet­nek van szüksége ránk, emberekre, hanem nekünk, embereknek van szükségünk az életünk forrását je­lentő természetre?” Végül Krúdyt idézte. Ne késle­kedjünk hát: „könnyet letörölni, gyermekkacajt élvezni, elesett em­bert talpra segíteni. Szegénységet enyhíteni, magányosan sírdogáló­­kat gyengéden felkeresni. Rongyos gyermeket átölelni, a homlok mély redőit elsimogatni.” A siket és na­gyothalló nézőknek a köszöntőt az idén is az államfő mellett álló Weisz Fanni, hallássérült fotómo­dell fordította jelnyelvre. Áder János és Weisz Fanni a köszöntő után koccintottak FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI 4­1 Gyülekezés: egyeztetne a Fidesz Ötpárti egyeztetést ígért a fide­­szes Gulyás Gergely arra az esetre, ha a gyülekezési törvény módosítását kezdeményeznék. A kormánypárti politikus sze­rint az olyan visszaélések miatt is szükséges a törvény megvál­toztatása, mint amilyen a Par­lament előtti, hónapok óta tar­tó sátortáborozás. MUNKATÁRSUNKTÓL:______________ N­em a mostani tüntetések mi­att kell módosítani a gyüleke­zési törvényen, hanem az elmúlt huszonöt év tapasztalatai és szak­mai vitái alapján - nyilatkozta a szerdai Népszabadságnak Gulyás Gergely, a parlament törvényalko­tásért felelős fideszes alelnöke. A kormánypárti politikus szerint sok tisztázandó kérdés van, amelyek nehezítik a rendőrségnek és a bíró­ságnak a jogalkalmazást. Ezek közé sorolta az azonos helyen és időben tartandó tüntetések bejelentését vagy a gyülekezések időtartamát. Kiemelte: alapvető szabadságjog a kormány ellen tüntetni, ám „a Par­lament előtt hónapokon át tartó sá­tortáborozás visszaélésszerű gya­korlása a gyülekezési jognak”. Schiffer András, az LMP társel­nöke erre reagálva felszólította a kormányt, ha a gyülekezési törvény módosítását tervezi, kezdeményez­zen ötpárti egyeztetést, s az állam­­polgári tiltakozás törvényes kereteit „ne próbálja meg erőből újraalkot­ni”. Schiffer szerint nem a törvény­nyel volt baj az elmúlt huszonöt év­ben, hanem azzal, ha a hatalom a törvény fölé helyezte magát, mint 2006-ban, vagy amikor Orbán Vik­tor törvénytelenül lutött meg tünte­téseket. Szerinte Gulyás felvetése még akkor is az emberek megfé­lemlítésének szándékát vetítheti előre, ha egyébként tényleges ano­máliák feloldására irányul. Erre Gulyás Gergely közleményében úgy reagált: a Fidesz-frakció ötpárti egyeztetést hív össze „bármlyen, a gyülekezési törvényt érintő módo­sítás benyújtását megelőzően”. Szigetvári Viktor, az Együtt társ­elnöke tegnap az interneten Jobb volna békén hagyni a gyülekezési jogot címmel tett közzé bejegyzést, amelyben kétségbe vonta, hogy a kormányt jó szándék és demokrati­kus meggyőződés vezeti, amikor eg­r alapjog újraszabályozására tö­rekszik. Szigetvári szerint a Schiffer által fölvetett ötpártinál szélesebb körű egyeztetésre van szükség, amelybe be kellene vonni például olyan „civil” szervezeteket, mint a TASZ vagy a Magyar Helsinki Bi­zottság. A DK közleményben tilta­kozva azt írta, a gyülekezési jog kor­látozása csak a gyáva kormányok diktatórikus eszköze. Eközben a Népszava állítólagos fideszes források alapján szerdán azt írta: a kormánypárton belül egyesek elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán Viktort Varga Mihály vagy Navracsics Tibor váltsa a kor­mányfői poszton még ebben a cik­lusban. Gulyás Gergely a Népsza­badság-interjúban erre úgy reagált: nincs realitása annak, hogy a frak­cióban bárki támogasson egy ilyen változtatást. Mint fogalmazott: „rosszul ismeri a Fidesz-frakciót, és hazugságokat közöl, aki úgy gondolja, hogy bárki partner lenne abban, hogy külföldről kijelölt, más országok számára szimpatiku­­sabb politikai vezetőt válasszunk meg”. Gulyás arról is beszélt: nem szolgálná a nyitt párbeszédet André Goodfriend amerikai ügyvivő kitil­tása, s bízik benne, Colleen Bell nagykövet érkezése pozitív fordu­latot eredményezhet.

Next