Magyar Nemzet, 2015. július (78. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-01 / 152. szám

Újabb rendkívüli ülés a migrációról Elfogadta tegnap az Országgyűlés a migrációs helyzettel kapcso­latos első törvénymódosítást: biztonságos országokat jelölhet ki a kormány, az onnan érkezők pedig nem kérhetnek majd politikai menedékjogot. Az Európai Bizottság migrációért is felelős bizto­sa Budapesten kijelentette, az EU szakértőket küld Magyaror­szágra, és nyolcmillió eurós támogatást is kapunk. Pintér Sándor belügyminiszter szerb és osztrák kollégájával közös vegyes határ­ellenőrzési járőrszolgálat megszervezéséről állapodott meg. A Katona-Horváth_____________ R­endeletben határozhatja meg a kormány a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított orszá­gok listáját - így módosította teg­nap az Országgyűlés kormánypárti és jobbikos voksokkal a menedék­jogról szóló törvényt. Az új szabá­lyozás célja, hogy akik egy bizton­ságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, ne igényelhesse­nek politikai menedékjogot. Ko­rábban már Orbán Viktor minisz­terelnök és több fideszes politikus is úgy vélekedett, hogy aki valóban üldöztetés elől menekül, hozzánk olyan országból lép be, ahol már nincs veszélyben az élete. A Ház előtt van még a belügymi­niszter javaslata, erről kivételes el­járásban a péntekre és hétfőre ösz­­szehívott rendkívüli ülésén tárgyal­hat a Ház. Pintér Sándor indítványa megteremtené a szerb-magyar ha­tárra tervezett kerítés felépítésének lehetőségét, rövidítené a menekült­­ügyi eljárásokat, és lehetőséget ad­na az ismételt menedékkérők őrizet alatt tartására. Eközben Budapesten tárgyalt Dimitrisz Avramopulosz, az Euró­pai Bizottság (EB) migrációs ügye­kért is felelős biztosa. Szijjártó Péter külügyminiszter a tárgyalások után arról beszélt, már az unió is elis­merte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyaror­szágot érinti. A tárcavezető megis­mételte a kormány álláspontját, miszerint nem hozzánk kellene visszaküldeni a már bejelentett 15 ezer illegális bevándorlót, hiszen ők nem nálunk léptek be először az unió területére. Kitért arra is, hogy az idén 15,8 milliárd forint pluszki­adást kell fordítani a menekülthely­zet kezelésére. Avramopulosz beje­lentette, hogy az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában, a menedékkérelmek elbírálásában és Magyarország csaknem nyolcmillió euró (2,5 milliárd forint) támoga­tást is kap. A biztos szerint az EB tá­mogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül, Európa mellette áll, és együttműködik vele. Pintér Sándor, Johanna Mikl- Leitner osztrák és Nebojsa Sztefa­­novics szerb belügyminiszter teg­nap másfél órás tárgyalás után egyetértési nyilatkozatot írt alá a migráció megfékezéséről. Hatá­roztak egy közös vegyes határ-el­lenőrzési járőrszolgálat kialakítá­sáról, főként a szerb-magyar és a szerb-macedón határon. Felállíta­nak egy közös nyomozócsoportot is, és kontakthelyeket hoznak lét­re, ahol a­ hatóságok egyeztetni tudnak. Megállapodtak abban is, hogy közös követelési listát állíta­nak össze EU részére, s ebben anyagi támogatást kérnek. Pintér szerint az illegális migránsok egyre békétlenebbek. A Délmagyaror­­szág szerint egyébként szerb rend­őrök terelik a magyar határ felé a menekülteket. A kormány közben július 15-ig meghosszabbította a bevándorlásról szóló konzultációs kérdőívek visszaküldésének határ­idejét. A kitöltött ívek száma már meghaladta az egymilliót. ÚJRA HATÁRELLENŐRZÉS LEHET. Dánia a schengeni övezet szabályait szem előtt tartva vissza akarja állítani a határellenőrzést a német-dán határon - erről tájékoztatta tegnap német kollégáját a nemrég kinevezett Kristian Jensen dán külügyminiszter. Az illegális bevándorlás és csempészet korláto­zását célzó intézkedés bevezetése a jobboldali, populista Dán Néppárt (DF) egyik legfőbb követelése volt a nemrég tartott parlamenti választásokat köve­tő koalíciós tárgyalások során. (MTI) 2015. július 1., szerdaBelföld Zavargás után csönd Tegnap reggel 6 órától újra szabad volt a kijárás a debreceni menekülttáborból Kedd hajnali 6 óráig tartott a debreceni menekülttábor lezárá­sa, amelynek környékén hétfőn délután zavargás tört ki, és a rendőröknek könnygázzal kellett a dühös tömeget megfékez­niük. Ahol egy nappal korábban rohampáncélba öltözött egyenruhások sorakoztak, ott most a világ számos országából ide menekült családok sétáltak békésen. 18 Sote DAntf.t.___________________ B­ár még mindig csapatostul voltak jelen a tábor bejáratánál és közvetlen közelében a rendőrök, a korábbi rendbontásnak tegnap már nyoma sem volt. A menedék­kérő állomás környékén élők ennek ellenére nem nyugodtak. A nyolc­vanas éveit taposó Papp Mihály azt mondta, régebbi keletű probléma a menekültek kérdése, de annyira még sosem mérgesedett el a hely­zet, mint június 29-én délután.­­ Olyan már korábban is tör­tént, hogy a táborban jelenlévő őrökre rátámadtak, akkor is gáz­spray-vel fékezték meg a renitense­ket. De hogy a kukákat az út köze­pére húzzák, és felgyújtsák? Hallat­lan! Húsz éve megy a tanakodás ar­ról, hogy mihez kezdjenek a renge­teg ideérkező menekülttel, Kósa Lajos már kezdeményezte a bezá­rást is korábban, de ez ugye nem történt meg. Ennyi idő arra viszont bőven elég volt, hogy a környékbeli ingatlanoknak lezuhanjon az ára - panaszkodott a nyugdíjas férfi. A debreceni Sámsoni út környéke va­lóban érdekes hangulatot áraszt magából, amit kevesen tudnak to­lerálni. Gyakorlatilag minden sar­kon menekültekből álló kis csopor­tok táboroznak. Egyesek a fák alatt heverészve cigarettáznak, néme­lyek békésen falatoznak. Ennek az utcai életvitelnek egyik hozománya, hogy rengeteg a szemét a menekülttábor környé­kén, pedig állítólag folyamatosan járnak ki a köztisztasági munkások. Ottjártunkkor az egyik közeli kocs­mában egy afrikai társaság italo­zott, nagy hangzavart keltve. Köz­ben a bicikliúton folyamatosan jöt­tek-mentek a külföldiek.­­ Ez is bosszantó, az tény. De az sokkal jobban aggaszt, hogy rendszeresen követnek el bűncselekményeket. Egyik ismerősünk autójának az ab­lakát betörték, hogy kilopják belőle az értékeket. Szerencsére pont raj­takapták az illetőt - mesélte a tá­bortól mintegy 100 méterre élő Zsuzsa. Az asszony félelmetesnek írta le a hétfőn történt eseménye­ket: a harsányan skandáló tömeg hangja náluk is erősen hallatszott, a lángoló műanyag kukák kaparós szaga az egész környéket belepte, s közben látták, ahogy botokkal és kövekkel ostromolják az érkező ka­mionokat és autókat a menekültek. A tábortól pár száz méterre ta­lálható benzinkúton is indulatosan beszéltek az eseményekről, az ott dolgozók beszámolói szerint rend­szeresen lopnak a töltőállomás shopjából. A kutas állította, egyik barátja a saját telkén találkozott szembe egy bevándorlóval, szerinte be akarhatott törni, mert azonnal futni kezdett, amikor kérdőre akar­ta vonni. Találkoztunk tegnap olyan emberrel is, aki szerint alap­vetően nem lenne baja a menekül­teknek, ha nem lennének olyan so­kan összezsúfolva. Szerettünk vol­na megnézni, milyen állapotok uralkodnak a menedékkérő állo­máson, de tegnap a Belügyminisz­tériumtól nem kaptunk erre enge­délyt. Úgy tudni, hogy a 800 fős ka­pacitású táborban jelenleg mintegy 1300-1600 ember tartózkodhat. A menekülttáborok zárttá téte­lét sürgette Bicske országgyűlési képviselője után tegnap Debrecen fideszes országgyűlési képviselője is. Pósán László szerint mindaddig, amíg a szerb-magyar határra ter­vezett kerítés el nem készül, „kell valamit kezdenünk” a tűrhetetlen helyzettel. A Jobbik szerint viszont hiteltelenek a kormánypárti képvi­selő szavai, hiszen ők már évek óta követelik a befogadóállomás zárttá tételét. A bevándorlási hivatal fő­igazgatója közben arról beszélt, hogy jelenleg a kapacitás 200 száza­lékán működnek a migránsokat be­fogadó intézmények, ezért folya­matosan bővíteni szükséges a férő­helyeket sátrakkal, konténerekkel­­ vagy akár egy sportcsarnokkal. A debreceni menekülttábor környékén élőket megrémítették a hétfői zavargások fotó: SERES ATTILA Kötelező idénymunka Az ellenzék a jobbágyság újbóli bevezetésétől tart • A DK az Altus miatt aggódhat­ ­ Munkatársunktól__________ I­dénymunkára is mehetnek a jö­vőben a közfoglalkoztatottak az Országgyűlés kormánypárti több­ségének tegnapi döntésének értel­mében. Az új szabályozás szerint ugyanakkor ha valaki nem fogadja el ezt a fajta felajánlott munkalehe­tőséget, akkor három hónapra ki­zárják a közfoglalkoztatásból. Pin­tér Sándor belügyminiszter indok­lása szerint lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglal­koztatottak minél nagyobb szám­ban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban. Emellett az is cél volt, hogy a köz­foglalkoztatási program ne akadá­lyozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését. Az ellenzék egyöntetűen elutasítot­ta az új szabályozást. Korábban ag­godalmukat fejezték ki amiatt, hogy a „fideszes oligarchák és nagybirtokosok”, a „haverok” lesz­nek a haszonélvezők, ráadásul töb­ben is arról beszéltek, hogy „mo­dern rabszolgatartó folyamat” zaj­lik, és a kormány az intézkedéseivel hamarosan újra bevezeti Magyar­­országon a jobbágyságot. Ugyancsak a Ház fideszes és KDNP-s többségének szavazataival fogadták el azt a határozati javasla­tot, amelynek értelmében a kor­mány vizsgálhatja a Demokratikus Koalíciónak járó állami támogatás felfüggesztésének lehetőségét. Az előterjesztők arra hivatkoztak, hogy az Európai Bizottság egy kon­zorcium vezetőjeként a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altusnak adott megbízást. Gyurcsány Ferenc - a vagyonnyilatkozata szerint - jö­vedelmét az Atlustól szerzi, és an­nak egy részét pártjának támogatá­sára fordítja. A kormánypártok szerint ez felvetheti a tiltott pártfi­nanszírozás gyanúját. Döntöttek arról, hogy halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladat­nak minősül a 3-as metró felújítása. Egy másik döntés értelmében nyá­ron megszűnik a bírósági végrehaj­tói kamara, jogutódja a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szer­ve, a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz. A képviselők emellett államtu­dományi felsőoktatási intézmény­­nyé alakították a Nemzeti Közszol­gálati Egyetemet, illetve egy másik jogszabály módosításával kimond­ták, hogy az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimá­lis szolgáltatási díjat kell fizetni. Egy határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés arra is felkérte a kor­mányt, hogy tegyen intézkedéseket a kapcsolati erőszak elleni haté­kony fellépés érdekében. Halaszthatatlannak minősítették a 3-as metró felújítását fotó: mti/kovács attila Szeptembertől indul a családi csődvédelem Folytatás az 1. oldalról­­ Ennek során megegyezhetnek a fi­zetéskönnyítő megoldásokról, a hi­telszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt, részbe­ni tartozáselengedésben is része­sülhet. Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bí­rósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé ki­rendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a csa­ládi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét. Ha az adós az ötéves adósság­­törlesztési időszak alatt fegyelme­zetten törleszt - és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott mi­nimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól. Harrach Péter, a kisebbik kor­mánypárt frakcióvezetője a vokso­lást követően elmondta: az adósok­nak okos mérlegeléssel bátor dön­tést kell hozniuk, öt év alatt - akár életformaváltással - helyzetbe tud­ják hozni magukat talpra tudnak állni, és újra tudják kezdeni életü­ket. - Bár ettől a fogyasztói társada­lom tagjaként elszoktak az embe­rek, de még mindig ez a kisebb rossz, mint a végrehajtás okozta ál­lapot. A végrehajtás elindítása közel százezer családot érint jelen pilla­natban - jegyezte meg. Az LMP ugyanakkor megkésett­nek tartja és kevesli a családi csőd­védelem intézményét, az MSZP, amelynek kormányzása alatt az adósságok felhalmozódtak, szintén közleményt adott ki, amely szerint a jelenleginél is nagyobb segítségre lenne szükség. A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal 1 nem ellenében (a független Fodor Gábor szavazott így) 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesz­tők mellett a fideszesek és a jobbi­­kosok voksoltak.

Next