Magyar Nemzet, 2015. november (78. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
2015. november 2., hétfőBelföld Folyamatban van az áldozatok azonosítása Az osztrákok átadnák a hetvenegy ember halála miatt indult nyomozás aktáit, de Budapestről még nem kaptak választ Három országban folytattak nyomozást az augusztus végén megtalált hetvenegy halott migráns ügyében, de a felelősöket egyetlen államnak, hazánknak kéne elszámoltatnia. Az osztrák hatóságtól megtudtuk, hogy a kismartoni államügyészség már meg is kereste a magyar Igazságügyi Minisztériumot, ugyanis szeretnék átadni a gyanúsítottak bíróság elé állításához szükséges dokumentumokat. Az áldozatok azonosítása továbbra is tart. Nagy Áron____________________ Átadná a hetvenegy halott migráns ügyében indult nyomozás anyagát a kismartoni államügyészség a magyar társszerveknek, mivel álláspontjuk szerint az augusztus végi tragédia felelőseit hazánkban kellene bíróság elé állítani; az osztrák hatóság nemrég az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, de Budapest egyelőre nem válaszolt a megkeresésre - derült ki Helmut Marban, a burgenlandi rendőrség szóvivője tájékoztatásából. Elmondta, az eljárást azért tartanák célszerűnek Magyarországon lefolytatni, mert a hűtőkocsi, amelyben a migránsok meghaltak, hazánkból érkezett Ausztriába, és a gyanúsítottak többségét is Magyarországon fogták el. Marban kérdésünkre kifejtette: a holttestek azonosítása még folyamatban van, s mint szavaiból kiderült, jelenleg ezt tekintik a legfontosabb feladatnak. Mint arról az elmúlt héten beszámoltunk, október végéig a hetvenegyből ötvenkét ember kilétét sikerült megállapítani, a többiekét még vizsgálják. Várhatóan elenyésző lesz azoknak a száma, akiknek az identitására egyáltalán nem derül fény. Hans Peter Doskozil, a burgenlandi tartományi rendőrség vezetője az osztrák sajtónak elmondta: azokat, akiket nem tudnak azonosítani, a parndorfi temetőben helyezik majd örök nyugalomra, tehát nem messze attól a helytől, ahol augusztus végén rájuk találtak. A felelősségre vonás menetrendjéről viszont ő sem árult el közelebbit. Tulajdonképpen az osztrákok vagy éppen a bolgárok is végigvihetnék az eljárást. Az előbbiek azért, mert a bűncselekményhez használt kisteherautót, benne a holttestekkel, az A4-es autópálya szélén hagyták hátra; a nyomozás Ausztriában indult, és az osztrákok adták ki a körözést a gyanúsítottak ellen. A bolgárok pedig azért jelenthetnének be igényt a bírósági eljárás lefolytatására, mert a végzetes fuvart szervező embercsempészbanda több tagja bolgár állampolgár - egyikük ott is került rendőrkézre. A legvalószínűbbnek mindenesetre az tűnik, hogy az ügyet Magyarországon egyesítik. Ami az áldozatokat illeti, a migránsok különböző országokból származtak, halálukat fulladás okozta. Pár nappal később nyolcvanegy társuk majdnem hasonló sorsra jutott az osztrákmagyar határon. Őket szintén egy hűtőkocsiban próbálták Nyugatra csempészni, s csak azért menekültek meg, mert sikerült kifeszíteniük a rosszul bezárt ajtót. A két eset között az osztrák rendőrség szerint összefüggés lehet, a nyomozás során vizsgálják a kapcsolatot. A burgenlandi hatóság egyébként azt tervezi, hogy novemberben sajtókonferencián számolnak be az egész Európát megrázó ügy elmúlt két hónapban feltárt részleteiről. Ausztria, Bulgária és Magyarország hatóságai is nyomoztak a tragédia miatt FOTÓ: MTI/ROLAND SCHLAGER Nyomás alá helyezik a német szociáldemokratákat? A horvát belügyminiszter szerint Magyarország sem vonhatja ki magát a probléma megoldásából Még a héten elindulhat Szlovéniába az az 50 magyar rendőr, aki a szlovén-horvát határ védelmében segíthet majd. Az erről szóló egyezséget a napokban aláírják, és utána haladéktalanul útnak indulnak az érintett rendőrök - mondta Bakondi György. A migrációs hullám továbbra sem enyhül a nyugat-balkáni útvonalon, a német kormánypártok vezetői pedig részeredményre jutottak az ügyben a tegnapi egyeztetésen. Berlinben tagadták, hogy a kancellár a határok lezárásával fenyegetett volna. St Markitay Csaba-MTI_______ Tovább zajlik a vita a német kormánypártok között a migrációs politikával kapcsolatban. Tegnap azért ültek össze a pártvezetők, hogy elsimítsák a kereszténydemokraták (CDU), a bajor keresztényszocialisták (CSU) és a szociáldemokraták (SPD) közötti nézeteltéréseket, amelyek a bajor kormányfő ultimátuma miatt már a nagykoalíció létét veszélyeztették. A találkozón az első hírek szerint csak abban állapodtak meg, hogy Angela Merkel, a konzervatív CDU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő, a testvérpárt CSU vezetője és Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke csütörtökön folytatja az egyeztetést. Este azonban arról érkeztek hírek, hogy a CDU és a CSU vezetői megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről. A két párt között tehát mégis van egyetértés, legalábbis bizonyos részletkérdésekben. A közös kezdeményezéseket összefoglaló dokumentumban a legfontosabb a tranzitzónák létrehozása, és állítólag szerepel az anyagban, hogy a testvérpártok „közösen helyezik nyomás alá” a harmadik koalíciós partnert, a szociáldemokrata pártot, amely elutasítja ezek létesítését. A két párt terveit összefoglaló dokumentum a fontos célok között említi a menedékkérők beáramlásának „rendezetté tételét és irányítását”, valamint a küzdelmet a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén csökkenjen a menekültek száma. Ugyancsak célként jelöli meg, hogy segítsenek a bajbajutottakon és a védelemre szorulókat integrálják. Ám arról, hogy Németország milyen mértékben és mennyi ideig folytatja a nyitott ajtók politikáját, a jelek szerint továbbra sincs válasz. Érdekes részleteket közölt ezzel kapcsolatban a hét végén a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A hetilap szerint ugyanis Angela Merkel a német határ lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek előző vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján, amelyen egyébként Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vett. Az újság azt írta, a kancellár a tanácskozáson drámai szavakkal írta le a migrációs válság következtében Németországban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a bajorosztrák határon uralkodó állapotokról azt a tájékoztatást adta neki, hogy „belefulladnak” a menekültáradatba. Résztvevők közlése szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz, miszerint „itt és most meg kell állapodnunk az intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat”. A hetilap cikkére reagálva a német kormány egyik szóvivője visszautasította, hogy Angela Merkel a határok lezárásával fenyegetett volna. Ahogy az osztrákok esetében a kerítésépítésre találtak ki a múlt héten alternatív kifejezéseket, és kezdték használni például a „kapu oldalsó szárnyakkal” kifejezést, úgy a német SPD a tranzitzónák esetében teszi ezt. A párt úgynevezett „beutazási központok” kiépítését szorgalmazza, ami a gyakorlatban nyiván pontosan ugyanazt jelenti majd, mint a tranzitzóna, még akkor is, ha ezeket nem a határ közelében építenék fel. Közben Németországban a hét végén is több incidens történt a menekültválsággal kapcsolatban. Álarcos, baseballütővel és más eszközökkel felfegyverkezett emberek vertek össze két szíriai férfit az észak-németországi Wismarban egy menedékkérőket befogadó szállásnál. Több más városban pedig gyújtogatások voltak. - Hagyjanak fel az „üdvözlő politikával” - sürgette Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kleine Zeitung osztrák lapnak adott interjújában. Ausztriában folyamatos a menekültszállítás a déli határrészről a német-osztrák átkelőkhöz. A belügyminisztérium közlése szerint naponta 8-9 ezer ember érkezik Szlovéniából, míg egy héttel ezelőtt csupán 4-5 ezer volt a határt átlépők száma. A hét végi horvát sajtó is arról írt, hogy nem enyhül a Horvátországra nehezedő migrációs nyomás, továbbra is szakadatlanul érkeznek a bevándorlók a horvát-szerb határra, ahonnan rövid időn belül továbbszállítják őket Szlovéniába. Mivel a migránsokat gyorsan, jól szervezetten viszik Németország felé, egyelőre nyugalom uralkodik az osztrák-szlovén határon is, ahol az utóbbi napokban feszült volt a helyzet. Hamarosan elindulhat az a mintegy 50 magyar rendőr Szlovéniába, aki a szlovén-horvát határ védelmébe kapcsolódik majd be - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az állami tévében. Közlése szerint ezen a héten írják alá az erről szóló megállapodást. - Ezután haladéktalanul útnak indulnak a rendőrök, kiegészülve két logisztikai feladatok ellátásával megbízott szakemberrel - tette hozzá. Az Országos Rendőr-főkapitányság még csütörtökön, a Police.hu oldalon közölte, az együttműködés a magyar és a szlovén belügyminiszter megállapodása alapján valósulhat meg. Orbán Viktor a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján - amelyen „megfigyelőként” vett részt - jelezte, Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat. A csúcstalálkozón képviselt magyar álláspont kritikáját fogalmazta meg a horvát belügyminiszter. - Senki sem nevezheti ki magát megfigyelőnek, valamint zárhatja le határait és tehet úgy, mintha semmit sem látna - jelentette ki Ranko Ostojic. A politikus szerint Görögországnak kellene növelnie befogadóképességét ötvenezer főre, a többi államnak, amelyek a nyugat-balkáni migrációs útvonalon helyezkednek el, a tranzitlehetőségeit kell bővítenie. - Ebbe a folyamatba be kell kapcsolódnia Magyarországnak is - hangsúlyozta Ranko Ostojic. Egyebek a 16. oldalon ■ NEM VOLT BKV-SZERZŐDÉS. Szerződés nélkül szállította a BKV a migránsokat - közölte a hét végén Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi képviselője. Elmondta, hogy még szeptember 24-én kérdezte meg Tarlós István főpolgármestertől, hogy a migránsok szállításához használt buszokat milyen szerződés alapján adta át a BKV. A válaszból kiderült, hogy mind a mai napig nincs szerződés a felek között, és az érintett dolgozókkal nem kötöttek semmilyen megállapodást - közölte az ellenzéki politikus, hozzátéve, nem lenne elegáns, ha a BKV fizetné meg a migránsok szállításával járó költségeket. (MN) A szlovén-osztrák határon naponta nyolc-kilencezer ember vonul át FOTÓ: EUROPRESS/AFP/RENE GOMOU