Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-03 / 258. szám
G ROVATVEZETŐ: ERDŐSI CSABA •gazdasag(e)magyarnemzet.hu Tőzsde Lejtmenetbe került a budapesti börze A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 303,84 pontos, 1,02 százalékos csökkenéssel, 29 498,95 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 18,4 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek a pénteki záráshoz képest. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője a köztelevízióban kifejtette: a BUX a reggeli erősödés után a nap nagy részében enyhe mínuszban volt, az utolsó egy órában pedig a magyar piacon is elromlott a hangulat, és 1,02 százalékos mínuszban zárt az index. Kuti Ákos elmondta: a befektetők a közelgő események - az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntése, a Moody’s Magyarországminősítése - előtt nem igazán vesznek fel forintpozíciót. Az MKB elemzői nem várnak a jelenlegi szintről túl nagy elmozdulást, év végéig 308-310 forinton lehet az euró/forint árfolyam. Tegnap alig változott a forint átváltási kurzusa. A dollárral szemben erősödött, az euró és a svájci frank ellenében pedig csak minimálisan mozdult el a forint jegyzése a reggeli kurzusokhoz képest a bankközi devizapiacon. Az eurót fél hét tájban 308,32 forinton jegyezték a reggeli 308,27 forint után. A dollár 278,45 forintról 277,39 forintra gyengült, a frank reggeli árfolyama pedig 285,5 forint körül forgott. Magyar jogsértéseket tárgyal az EU • Brüsszel a közlekedésben, az energetikában és a foglalkoztatásban is rendet akar GYÖNGYÖSI BALÁZS Magyarország 553 uniós jogsértésének tárgyalását már lezárta az Európai Bizottság, 5z ügy azonban továbbra is terítéken van - értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Nem kevesebb mint 1320 magyar akta halmozódott fel a 2004-es csatlakozás óta, ezek a hivatalos iratok rögzítik azokat az eseteket, amikor hazánk szembekerült az uniós joggal. Öszszehasonlításképp ez a mutató Romániában is csak 1160, Szlovákiában 1061, Bulgáriában pedig 821. A folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket 75 okmány öleli fel, ez a szám Bukarestben 65, Pozsonyban 58, Szófiában 51. Ez is azt támasztja alá, hogy Orbán Viktor kormánya gyakran szembekerül a Jean-Claude Juncker vezette bizottsággal, amely azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország a gazdasági és politikai unióban csak a lehetőséget látja, a tagsággal járó felelősséget viszont sok esetben elhárítja magától. A csaknem 510 milliós népességű EU a világ nominális GDP-jének mintegy 30 százalékát állítja elő, hazánk pedig hétéves fejlesztési ciklusonként 8-10 ezer milliárd forintos támogatással számolhat. A jelenleg is zajló, 2014-2020-as időszakra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet az évtized végéig. Így fordulhat elő, hogy a magyarországi beruházások 96 százaléka mögött jelenleg uniós forrás áll. Nemcsak az állami oldalon figyelhető meg az infrastruktúra-fejlesztéseknél, hanem a versenyszférában is az eszközbeszerzéseknél, hogy ha nincs vissza nem térítendő támogatás, akkor a komplett beruházás elmarad. Vagyis az üzleti tervek jelentős része nem áll meg a lábán ingyenpénz nélkül. A ránk zúduló brüsszeli pénzesővel azonban közel sincs összhangban az európai uniós jogkövetés. A brüsszeli informátoraink által rendelkezésünkre bocsátott adathalmazból megállapítható, az európai közösség szabályaival jó néhány ágazatban visszatérően ütköz A kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos vitákat, kritikus szinten van a nézetkülönbségek száma zik a magyar álláspont. A legfrissebb, jelenleg is tárgyalt magyar vonatkozású ügyek közül nyolc tartozik a közlekedéshez, öt-öt az energetikához és a foglalkoztatáshoz, három-három a kereskedelemhez, a pénzügyi stabilitáshoz, illetve a migrációs válság kezeléséhez. A hozzánk hasonlóan 2004-ben csatlakozott országok közül csak Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával vannak ilyen csatái Brüsszelnek, de kevésbé fajsúlyosak. Ciprussal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovéniával viszont nincsenek és korábban sem voltak ilyen jellegű problémák. A bizottság legutóbbi jelentéséből kiderül, a magyar kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos európai uniós vitákat, immár öt éve a kritikus szint felett van a nézetkülönbségek száma. Lapunk úgy tudja, a brüsszeli testület fokozottan figyeli a hulladékszállításra, illetve a szerencsejátékra vonatkozó uniós előírások betartását is. A legutóbbi, Magyarországot érintő figyelmeztetés a digitális egységes piacra vonatkozik: olcsóbbá kell tenni a nagy sebességű internetkapcsolat bővítését. Azokban a vitás ügyekben, amelyek végére csak a tárgyalóteremben lehet pontot tenni, Brüsszel helyett Luxembourgban születik döntés az Európai Unió Bírósága előtt. A taláros testületnek Koen Lenaerts személyében jelenleg belga elnöke van. Ha az Európai Unió Bíróságán az előzetes döntéshozatal, a kötelezettségszegési eljárás, a megsemmisítés, illetve a mulasztás megállapítása iránti kereset sem hoz érdemi változást az adott tagországban, akkor kártérítési kereset következik - az utóbbinál végül elkerülhetetlenné válik a bírság megfizetése. Szaporodnak a nézeteltérések Orbán Viktor és a Jean-Claude Juncker vezette bizottság között fotó europress/afp/dursun aydemir Néhány ezer forinttal nőhet az éves tarifa • Egyre csökken az év végi kötelező kampány jelentősége • Százezer szerződést köthetnek BADACZ PÉTER Átlagosan 10-12 százalékkal emelkedhetnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak - derül ki a Netrisk.hu online biztosításközvetítő portál gyorselemzéséből. Kedd éjfélig tizenegy biztosító tette közzé a 2017-es évre vonatkozó új tarifáit, míg három szolgáltató a korábbi, évközi díjaival vesz részt az idei kampányban. A Netrisk a nála kötött új szerződések átlagdíját évi 20 ezer forint körüli értékre várja, szemben a tavalyi 18 ezerrel. A biztosítók egyre kevésbé fókuszálnak a kötelező kampányra, mivel a hazai gépjárművek alig több mint harmada érintett - közölte az online alkusztársaság. Az év végi biztosítóváltások száma várhatóan nem fogja meghaladni a 100-120 ezret, még annak ellenére sem, hogy az MKB Általános Biztosító minden januári évfordulós kgfb-szerződését felmondja majd, így az érintett 25 ezer ügyfélnek mindenképpen új szolgáltatót kell választania az év végi kampányban. A jelenlegi szerződések jövő évi indexdíját a biztosítóknak az évforduló előtt legalább 50 nappal kell eljuttatniuk az ügyfelekhez, akik ez alapján december elsejéig mondhatják fel jelenlegi szerződésüket - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu. A kedvet új biztosítás kötéséhez mérsékli az is, hogy idén - szemben az eddigiekkel - a biztosítók már nem kínálhatnak a meglévő ügyfelekénél kedvezőbb díjakat az új partnereknek, így megszűnik az a korábban elterjedt gyakorlat, hogy az autósok felmondják, majd ugyanannál a biztosítónál újrakössék kgfb-szerződésüket. A Netrisk adatai szerint 2015-ben még az új szerződések több mint harmada ilyen visszakötésből származott. Az autósok 2010 első napjáig egységesen január 1-jei évfordulóval köthettek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Az azóta megvásárolt gépjármű szerződésénél azonban már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, ekkor van lehetőség biztosítót váltani. Időközben változott a kgfb-díjak meghirdetési szabálya is. A biztosítók már bármikor módosíthatják a tarifáikat, azzal a feltétellel, hogy minimum 60 nappal korábban közzéteszik őket. Azoknak, akik a meglévő kgfb-szerződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december 1-je éjfélig közölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31. A határidőkre azért is érdemes odafigyelni, mert ha nincs érvényes biztosításunk, akkor csak a fedezetlenségi díj megfizetése után köthetünk új szerződést. Ez pedig igen borsos, teljesítménytől függően napi 280 és 660 forint között lehet személyautók esetében. ► ezer forint lehet az új biztosítási szerződések átlagdíja 2016. NOVEMBER 3. CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESSÉG: 2016.11.02. Devizanem Árfolyam egy egységre forintban Angol font 341,36 Ausztrál dollár 212,69 Cseh korona 11,41 Dán korona 41,45 Euró 308,38 Horvát kuna 41,05 Kanadai dollár 207,93 Lengyel zloty 71,43 Norvég korona 34,00 Orosz rubel 4,38 Román lej 68,47 Svájci frank 286,15 USA-dollár 278,25 Megtorpant a lakásárak emelkedése ILLÉS JÓZSEF Úgy tűnik, megállt az ingatlanárak növekedése a hazai piacon. Habár a statisztikai adatok még csak a második negyedévnél járnak, már ezekből is jól kirajzolódik a lassuló növekedési ütem. Azóta további mérséklődés következett be a szakértők szerint, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk. Míg az első negyedévben még 5,1 százalékkal drágultak a használt ingatlanok hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgálják, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2,3 százalékos árcsökkenés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Bálla Ákos, a Bálla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője úgy látja, hogy nincs már további tere az áremelkedésnek. Szerinte a tavalyi évben megmutatkozó, jelentős mértékű ingatlanpiaci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez az idei évben már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingatlanpiacon. Ugyanakkor a statisztikai adatok még azt mutatják, hogy a forgalom az első fél évben nem mutatott viszszaesést, sőt további 29 százalékos élénkülés következett be április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szakértő úgy véli: az árak alakulását tekintve Budapesten egy kicsit másként fest a helyzet, mint vidéken. Az idei év elején a reálértéken számított fővárosi ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet, a tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről már 19,5 millió forintra nőttek. A 2015-ös 290 ezer forintos átlagos ár pedig 338 ezerre emelkedett az idei első fél évben a fővárosban. Az előző negyedévek gyenge újlakás-adatai után 2016 második negyedévében már látszik, hogy élénkül az építési kedv, az építési engedélyek száma ugyanis emelkedett. Ez még nem hat ki az új lakások értékesítési számaira, hiszen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók - mondta a szakértő. Községek