Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-03 / 258. szám

G ROVATVEZETŐ: ERDŐSI CSABA •gazdasag(e)magyarnemzet.hu Tőzsde Lejtmenetbe került a budapesti börze A Budapesti Értéktőzsde részvényin­dexe, a BUX 303,84 pontos, 1,02 száza­lékos csökkenéssel, 29 498,95 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 18,4 milliárd forint volt, a vezető rész­vények a Mol kivételével gyengültek a pénteki záráshoz képest. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője a köztele­vízióban kifejtette: a BUX a reggeli erő­södés után a nap nagy részében enyhe mínuszban volt, az utolsó egy órában pedig a magyar piacon is elromlott a hangulat, és 1,02 százalékos mínuszban zárt az index. Kuti Ákos elmondta: a be­fektetők a közelgő események - az ame­rikai jegybank szerepét betöltő Fed ka­matdöntése, a Moody’s Magyarország­­minősítése - előtt nem igazán vesznek fel forintpozíciót. Az MKB elemzői nem várnak a jelenlegi szintről túl nagy el­mozdulást, év végéig 308-310 forinton lehet az euró/forint árfolyam. Tegnap alig változott a forint átváltási kurzusa. A dollárral szemben erősödött, az euró és a svájci frank ellenében pedig csak minimálisan mozdult el a forint jegyzé­se a reggeli kurzusokhoz képest a bank­közi devizapiacon. Az eurót fél hét táj­ban 308,32 forinton jegyezték a reggeli 308,27 forint után. A dollár 278,45 fo­rintról 277,39 forintra gyengült, a frank reggeli árfolyama pedig 285,5 forint kö­rül forgott. Magyar jogsértéseket tárgyal az EU • Brüsszel a közlekedésben, az energetikában és a foglalkoztatásban is rendet akar GYÖNGYÖSI BALÁZS Magyarország 553 uniós jogsértésének tárgyalását már lezárta az Európai Bi­zottság, 5z ügy azonban továbbra is te­rítéken van - értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Nem kevesebb mint 1320 magyar akta halmozódott fel a 2004-es csatlakozás óta, ezek a hivatalos iratok rögzítik azokat az eseteket, amikor ha­zánk szembekerült az uniós joggal. Ösz­­szehasonlításképp ez a mutató Romá­niában is csak 1160, Szlovákiában 1061, Bulgáriában pedig 821. A folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket 75 okmány öleli fel, ez a szám Bukarest­ben 65, Pozsonyban 58, Szófiában 51. Ez is azt támasztja alá, hogy Orbán Vik­tor kormánya gyakran szembekerül a Jean-Claude Juncker vezette bizottság­gal, amely azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország a gazdasági és po­litikai unióban csak a lehetőséget látja, a tagsággal járó felelősséget viszont sok esetben elhárítja magától. A csaknem 510 milliós népességű EU a világ nominális GDP-jének mint­egy 30 százalékát állítja elő, hazánk pe­dig hétéves fejlesztési ciklusonként 8-10 ezer milliárd forintos támogatással szá­molhat. A jelenleg is zajló, 2014-2020-as időszakra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságren­dileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelenthet az évtized végéig. Így fordul­hat elő, hogy a magyarországi beruházá­sok 96 százaléka mögött jelenleg uniós forrás áll. Nemcsak az állami oldalon fi­gyelhető meg az infrastruktúra-fejlesz­téseknél, hanem a versenyszférában is az eszközbeszerzéseknél, hogy ha nincs vissza nem térítendő támogatás, akkor a komplett beruházás elmarad. Vagyis az üzleti tervek jelentős része nem áll meg a lábán ingyenpénz nélkül. A ránk zúduló brüsszeli pénzeső­vel azonban közel sincs összhangban az európai uniós jogkövetés. A brüssze­li informátoraink által rendelkezésünk­re bocsátott adathalmazból megállapít­ható, az európai közösség szabályaival jó néhány ágazatban visszatérően ütköz A kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos vitá­kat, kritikus szinten van a nézetkülönbségek száma zik a magyar álláspont. A legfrissebb, jelenleg is tárgyalt magyar vonatkozá­sú ügyek közül nyolc tartozik a közleke­déshez, öt-öt az energetikához és a fog­lalkoztatáshoz, három-három a keres­kedelemhez, a pénzügyi stabilitáshoz, illetve a migrációs válság kezeléséhez. A hozzánk hasonlóan 2004-ben csatla­kozott országok közül csak Csehország­gal, Lengyelországgal és Szlovákiával vannak ilyen csatái Brüsszelnek, de ke­vésbé fajsúlyosak. Ciprussal, Észtországgal, Lettország­gal, Litvániával, Máltával és Szlovéniá­val viszont nincsenek és korábban sem voltak ilyen jellegű problémák. A bizott­ság legutóbbi jelentéséből kiderül, a ma­gyar kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos európai uniós vitákat, immár öt éve a kritikus szint felett van a nézet­­különbségek száma. Lapunk úgy tudja, a brüsszeli testület fokozottan figyeli a hul­ladékszállításra, illetve a szerencsejáték­ra vonatkozó uniós előírások betartását is. A legutóbbi, Magyarországot érintő fi­gyelmeztetés a digitális egységes piacra vonatkozik: olcsóbbá kell tenni a nagy sebességű internetkapcsolat bővítését. Azokban a vitás ügyekben, amelyek végére csak a tárgyalóteremben lehet pontot tenni, Brüsszel helyett Luxem­bourgban születik döntés az Európai Unió Bírósága előtt. A taláros testü­letnek Koen Lenaerts személyében je­lenleg belga elnöke van. Ha az Euró­pai Unió Bíróságán az előzetes döntés­­hozatal, a kötelezettségszegési eljárás, a megsemmisítés, illetve a mulasztás megállapítása iránti kereset sem hoz ér­demi változást az adott tagországban, akkor kártérítési kereset következik - az utóbbinál végül elkerülhetetlenné válik a bírság megfizetése. Szaporodnak a nézeteltérések Orbán Viktor és a Jean-Claude Juncker vezette bizottság között fotó europress/afp/dursun aydemir Néhány ezer forinttal nőhet az éves tarifa • Egyre csökken az év végi kötelező kampány jelentősége • Százezer szerződést köthetnek BADACZ PÉTER Átlagosan 10-12 százalékkal emelked­hetnek a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási (kgfb) díjak - derül ki a Netrisk.hu online biztosításközvetítő portál gyorselemzéséből. Kedd éjfélig tizenegy biztosító tette közzé a 2017-es évre vonatkozó új tarifáit, míg három szolgáltató a korábbi, évközi díjaival vesz részt az idei kampányban. A Net­­risk a nála kötött új szerződések átlag­díját évi 20 ezer forint körüli értékre várja, szemben a tavalyi 18 ezerrel.­­ A biztosítók egyre kevésbé fókuszálnak a kötelező kampányra, mivel a hazai gép­járművek alig több mint harmada érin­tett - közölte az online alkusztársaság. Az év végi biztosítóváltások szá­ma várhatóan nem fogja meghaladni a 100-120 ezret, még annak ellenére sem, hogy az MKB Általános Biztosító min­den januári évfordulós kgfb-szerződé­­sét felmondja majd, így az érintett 25 ezer ügyfélnek mindenképpen új szol­gáltatót kell választania az év végi kam­pányban. A jelenlegi szerződések jövő évi indexdíját a biztosítóknak az évfor­duló előtt legalább 50 nappal kell eljut­tatniuk az ügyfelekhez, akik ez alapján december elsejéig mondhatják fel jelen­legi szerződésüket - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu. A kedvet új biztosítás kötéséhez mér­sékli az is, hogy idén - szemben az eddi­giekkel - a biztosítók már nem kínálhat­nak a meglévő ügyfelekénél kedvezőbb díjakat az új partnereknek, így meg­szűnik az a korábban elterjedt gyakor­lat, hogy az autósok felmondják, majd ugyanannál a biztosítónál újrakössék kgfb-szerződésüket. A Netrisk adatai szerint 2015-ben még az új szerződések több mint harmada ilyen visszakötésből származott. Az autósok 2010 első napjáig egysé­gesen január 1-jei évfordulóval köthet­tek kötelező gépjármű-felelősségbizto­sítást. Az azóta megvásárolt gépjármű szerződésénél azonban már nem a nap­tári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, ekkor van lehetőség biztosítót váltani. Időközben változott a kgfb-díjak meghirdetési sza­bálya is. A biztosítók már bármikor mó­dosíthatják a tarifáikat, azzal a feltétel­lel, hogy minimum 60 nappal korábban közzéteszik őket. Azoknak, akik a meglévő kgfb-szer­­ződés felmondása mellett döntenek, ezt legkésőbb december 1-je éjfélig kö­zölniük kell az illetékes biztosítóval. Az új biztosítás kiválasztásának határide­je december 31. A határidőkre azért is érdemes odafigyelni, mert ha nincs ér­vényes biztosításunk, akkor csak a fe­­dezetlenségi díj megfizetése után köt­hetünk új szerződést. Ez pedig igen bor­sos, teljesítménytől függően napi 280 és 660 forint között lehet személyautók esetében. ► ezer forint lehet az új biztosí­tási szerződések átlagdíja 2016. NOVEMBER 3. CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESSÉG: 2016.11.02. Devizanem Árfolyam egy egységre forintban Angol font 341,36 Ausztrál dollár 212,69 Cseh korona 11,41 Dán korona 41,45 Euró 308,38 Horvát kuna 41,05 Kanadai dollár 207,93 Lengyel zloty 71,43 Norvég korona 34,00 Orosz rubel 4,38 Román lej 68,47 Svájci frank 286,15 USA-dollár 278,25 Megtorpant a lakásárak emelkedése ILLÉS JÓZSEF Úgy tűnik, megállt az ingatlanárak növe­kedése a hazai piacon. Habár a statiszti­kai adatok még csak a második negyed­évnél járnak, már ezekből is jól kirajzo­lódik a lassuló növekedési ütem. Azóta további mérséklődés következett be a szakértők szerint, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk. Míg az első negyedévben még 5,1 száza­lékkal drágultak a használt ingatlanok hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mér­séklődött. Ha pedig a ténylegesen el­adott lakások árait vizsgálják, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sze­rint 2,3 százalékos árcsökkenés követke­zett be az egy évvel korábbihoz képest. Bálla Ákos, a Bálla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője úgy látja, hogy nincs már további tere az áremelkedés­nek. Szerinte a tavalyi évben megmu­tatkozó, jelentős mértékű ingatlanpia­ci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyan­is az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások és a bizonyta­lanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez az idei évben már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingat­lanpiacon. Ugyanakkor a statisztikai adatok még azt mutatják, hogy a forga­lom az első fél évben nem mutatott visz­­szaesést, sőt további 29 százalékos élén­külés következett be április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szakértő úgy véli: az árak alakulását tekintve Budapesten egy ki­csit másként fest a helyzet, mint vidé­ken. Az idei év elején a reálértéken szá­mított fővárosi ingatlanárak meghalad­ták a válság előtti szintet, a tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről már 19,5 millió fo­rintra nőttek. A 2015-ös 290 ezer forin­tos átlagos ár pedig 338 ezerre emelke­dett az idei első fél évben a fővárosban.­­ Az előző negyedévek gyenge új­­lakás-adatai után 2016 második negyed­évében már látszik, hogy élénkül az épí­tési kedv, az építési engedélyek száma ugyanis emelkedett. Ez még nem hat ki az új lakások értékesítési számaira, hi­szen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók - mondta a szakértő. Községek

Next