Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-03 / 258. szám
Magyar Nemzet 2016. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Bányasors: fecseg a felszín, hallgat a mély 2014-ben a vájárképzés beindításával teljesítette a kormány egyik ígéretét • Két oktatási központ már nem működik VELKEI TAMÁS Háromból két helyszínen, Komlón és Bátonyterenyén lényegében megszűnt a két éve nagy csinnadrattával újraindított vájárképzés. Nem csoda, hiszen Magyarországon abban az évben bezárt az utolsó nagy mélyművelésű szén-, idén az utolsó ércbánya is. Egyetlen hely maradt az országban, ahol még leszállnak a vájárok a föld mélyére: odautaztunk a kicsiny bakonyi falu határába, hogy megtudjuk, mi a véleményük az értelmetlenül elindított képzésről, kikkel tudnák pótolni nyugdíjba vonuló munkatársaikat, s miért lát valaki fantáziát 2016-ban a mélyművelésű bányászatban. - Az egész vájárképzés egy nagy humbug volt - fejti ki velősen véleményét a kormány által tető alá hozott kurzusokról Lukács Lóránt, a bakonyoszlopi szén- és bauxitbányát működtető Eoszén Kft. üzemvezető-helyettese. Némi éllel teszi hozzá, hogy ő még nem találkozott Magyarországon olyan fiatallal, aki azt mondta volna, hogy vájár akar lenni. Pedig két évvel ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még büszkén jelentette be, hogy „ismét teljesült egy kormányzati ígéret: a vájárképzés újraindításával nagyon fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy egy régi szakma ne tűnjön el Magyarországon”. Odrobina László, a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára még tavaly is azt mondta: más szakmákkal egyetemben keresett mesterség a vájár. Keresett, csak nem itthon. Nyugat-Európában ugyanis sokszoros pénzért alkalmaznak bányákban, alagúthajtásoknál magyarokat. - Hittem benne, hogy az állam valóban felkarolja a bányászatot, a továbbélés lehetőségeit. Nem gondolom, hogy a képzés csak „reklámfogás” lett volna a részükről, bár ettől még lehetett az is - csatlakozik munkatársához Fekete István, az Eoszén ügyvezetője, a bakonyoszlopi bánya (amelynek mélye bauxitot és barnaszenet egyaránt rejt) irodájában. Elmondta: Komlóval még együttműködést is kötöttek, hogy majd hozzájuk jönnek gyakorlatra a tanulók, akik - csökkenő létszámban - mindössze két alkalommal jártak Bakonyoszlopon, akkor is inkább bányalátogatáson. Aztán soha többé nem jelentkezett az iskola. Nincs szakmai utánpótlása a bányászatnak, s nem csak vájárt, technikust sem lehet találni, néhány bányászmérnök még végez ugyan, de csak külfejtéses kő-, kavics- vagy homokbányákban tudnak elhelyezkedni. Vagy elhagyják a pályát, az országot. Lukács Lóránt szerint pedig a szénben rejlő lehetőségeket számos új területen aknázzák ki. A tiszta széntechnológia (amikor úgy égetik el a szenet, hogy alacsony az úgynevezett környezetterhelési emissziós érték) mellett sok helyen metanolt gyártanak a szénből, Ausztráliában pedig emulziós eljárással üzemanyagot is képesek belőle előállítani. Szénből igen jól áll az ország, a Mecsekben több száz millió tonna feketeszén található, barnakőszénből is hasonló mennyiséget rejt a föld Bakonyoszlop környékén Dudaron, Balinkán és Márkushegyen, ahogy a Szombathely melletti Torony községnél is félmilliárd tonna lignitkészlet található. Milliárd tonnás nagyságrendű lignitvagyon nyugszik a föld mélyén Miskolctól Bükkábrányig. A szén mellett az ország bauxitvagyona sem lebecsülendő, csak amiről tudunk, eléri a 80 millió tonnát. A bakonyoszlopi bauxit kilencven százaléka azonban exportra megy. Jó tíz éve még volt igény a hazai bauxitra, tulajdonképpen ezért nyitott meg az itteni bánya, amely Halimbával együtt látta el nyersanyaggal az ajkai Mal Zrt.-t. 2010-ben azonban bekövetkezett a vörösiszap-tragédia, be kellett fejezni a hidrátgyártást, mert a továbbiakban nem volt hová lerakni a vörösiszapot. A katasztrófa után két évvel vette meg az Eoszén Kft. a bányát, az emberek és gépek egy részét is átvették a Maitól. Jelenleg nagyjából negyvenen dolgoznak az utolsó mélyművelésű magyar bányában. Az udvaron felhalmozott szénhegyek mellett parkolunk le, majd bányászruhát öltünk. Kilencszáz métert zötyögünk lefelé az aknában egy olyan szűk üregben, amelyben épphogy elfér a kisméretű haszonjármű. Az akna mélyén jellegzetes savanyú szag fogad bennünket a belobbant, majd kialudt szén utópárlati szaga. Az aknába ezer köbméter friss levegő kerül le percenként, a szellőzőnek iszonyatos a hangja, de szellőztetni muszáj, ugyanis csizmaszárig érő porban gázolunk. Felettünk száznegyven méternyi kőzet. A szénfalról kisebb darabok hullnak (ahogy a bányászok mondják, „potyorásznak”), ami azért elég félelmetes egy civil számára. - Figyelni kell, ha potyog a szén - mondja Kovács András csillés, aki 1990 óta dolgozik bányában, de még mindig elfogja olykor a félelem a mélyben, ha megcsapja az orrát a kénszagra hasonlító, említett savanykás ájer. Ennek ellenére tetszik neki a szakma, változatosnak találja még ma is. A bányászok 25 évnyi kemény munka vagy ötezer műszak után mehetnek bányajáradékra, ám addigra rendkívül igénybe veszi a mesterség a szervezetüket. A bauxitbányászoknál a vibrációs terhelés a legnehezebb, amelyet a nehéz gépek okoznak, az ízületek tönkremennek, a szén szilikózist válthat ki. Csillag László azt meséli, kevés nyugdíjat kap, ezért folytatja a munkát nyugdíjasként is. Ha itt megszűnne a bányaművelés, külföldre menne, nem akar ötvenévesen leállni. Csak egy harminc év alatti dolgozik a cégnél - szükség volna az utánpótlásra, állapítjuk meg közösen. A cikk teljes terjedelmében az MNO.hu oldalon olvasható. Száznegyven méternyi kőzet a bányászok felett. Kilencszáz métert kellett megtenni az aknában a lejutáshoz fotó nagy Béla Új madárfajok követhetik a farkasokat VECZÁN ZOLTÁN A 80-as évek óta folyamatosan költöznek hazánk területére nagyragadozók, köztük farkasok is. Félni nem, tartani azonban érdemes tőlük, ugyanis nem babusgatni való házi kedvencek - ezt mondják a Kossuth Rádió által megkérdezett szakemberek. A Bükkben mindenesetre bőséges zsákmányt találnak maguknak, és főleg éjszaka mozognak, így nem valószínű, hogy túránkon összefussunk a ragadozókkal - olyannyira, hogy Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa szerint kivételes szerencse kell ahhoz, hogy valaki lencsevégre kaphasson egy farkast. A Természetvédelmi Világalap (WWF) erdővédelmi programvezetője, Gálhidy László arról beszélt, hogy a visszatérő szürke farkasok, hiúzok és barna medvék jelenléte kifejezetten hasznos, ugyanis színesítik az erdők ökoszisztémáját: a tőlük félő növényevők bizonyos területeket elkerülnek, ahol dúsabb növényzet alakul ki, ami új rovar- és madárfajokat vonz. Szabó Ádám szerint a környékbeli gazdák nem örülnek a nagyragadozóknak, mert attól tartanak, hogy a farkasok megtámadják állataikat. A nemzeti park munkatársa szerint ez azonban kellő személyzet vagy villanypásztor segítségével megelőzhető lenne. Szóbeszéd alapján előfordulhat, hogy haszonállattartók olykor elejtenek egyet-egyet - sokat kockáztatnak ezzel, ugyanis a kilőtt ragadozó eszmei értéke 250 ezer forint, elejtése pedig bűncselekménynek számít. Rejtély, hová tűnt Sápi Attila Kivár, de közös jelöltben gondolkodhat a baloldal Zuglóban LŐRINCZ TAMÁS Továbbra sem tudni, hol van a januárban eltűnt Sápi Attila, aki a 2014-es önkormányzati választáson az MSZP, Együtt-DK, PM, Összefogás Zugló közös jelöltjeként szerzett mandátumot a XIV. kerületben. Ha a politikus január 21-ig nem kerül elő, akkor időközi választásokat kell tartani, a választási törvény ugyanis kimondja, hogy megszűnik annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatása, aki egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein. A szabályok alapján az időközi választást a mandátum megszűnését követő 120 napon belül kell kiírni, azaz - ha januárig nem kerül elő Sápi Attila - legkésőbb május közepéig szavazniuk kell a helyieknek. „Őszintén remélem, hogy előkerül Sápi Attila január 21-ig, addig nem szeretnék foglalkozni az utódlásának a kérdésével” - mondta lapunk érdeklődésére Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, aki szavainak megfelelően egyelőre nem tudta megmondani, kit indítanának egy esetleges időközi választáson. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó helyi baloldali politikusok ugyanakkor leszögezték, továbbra is közös jelöltben gondolkodnak. Az összefogás azért is elkerülhetetlen, mert a körzetben legutóbb igen szoros volt az eredmény, egy szétaprózódott baloldal pedig szinte esélytelen lenne a kormánypárti jelölttel szemben. Sápi Attila 2014-ben mindössze hét szavazattal szerzett többet fideszes ellenfelénél, Szatmáry-Jähl Angélánál. A képviselő-testület összetételéből adódóan azonban hiába kerülne sor időközi választásra, a kerületben uralkodó patthelyzet nem oldódna meg. Jelenleg ugyanis a baloldalnak és a Fidesznek kilenc mandátuma, a Jobbiknak, az LMP-nek és a CivilZugló Egyesület nevű formációnak egy-egy helye van a képviselő-testületben. Az irányításhoz azonban 12 támogató szavazatra van szükség, ennek megfelelően hiába nyerne a baloldal, Karácsony Gergelynek továbbra is meg kellene szereznie még egy képviselő támogatását. Információink szerint időközi választásra készül a Fidesz és a Jobbik is, konkrét jelöltjeik azonban még nincsenek. A Fidesz esetében több időt vesz igénybe a jelöltek kiválasztási eljárása, a helyi szervezeteknek ugyanis csak ajánlási joguk van, a végső szót a központban mondják ki. Lapunk úgy tudja, a Jobbik egyelőre kivár, a pártnak az az álláspontja ugyanis, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a baloldal közös emberben gondolkodik, ebben az esetben pedig más lehet az ő jelöltjük is. Sápi Attila eltűnéséről egyébként a helyi politikusoknak sincs semmilyen információjuk, a rendőrség pedig folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem válaszolt kérdéseinkre. Korábban elterjedt a hír, hogy a hatóságok megvizsgálják a képviselő politikai és gazdasági kapcsolatait is. Korábban átvilágították Sápi időközben felszámolt, magánnyomozással is foglalkozó cégét is, amely százmillió forintos köztartozást hagyott hátra. Az egykori cég ügyfélkörét is egyenként végigvizsgálták, nincs-e köztük olyan megbízó vagy éppen megbízás, amely kiválthatta Sápi Attila eltűnését. Rendőrségi forrásaink korábban azt mondták, hogy egy éven belül kell valamilyen nyomra bukkanni, ennyi idő alatt ugyanis akkor is keletkezik valamilyen információ, ha külföldre ment vagy vitték. Az eltűntnek látszólag nem voltak haragosai. 1 szavazattal nyert 2014-ben Sápi Attila a fideszes Szatmáry- Jähl Angélával szemben belföld 5 Nyílt levélben tiltakozik Pruck Pál lánya HÍRÖSSZEFOGLALÓ Dózsa László ne kegyeleti okokból mondjon le arról, hogy az ő neve szerepeljen a fővárosszerte kiplakátolt, tűzfalakra festett 1956-os fegyveres fiú képe alatt - írta nyit levelében Csőkéné Pruck Erika, aki lánya a Pruck család szerint a képeken valójában szereplő Pruck Pálnak. A 168 Óra által közölt levélből kiderül: Csőkéné föl van háborodva, amiért nem édesapja neve, illetve születési és halálozási dátuma van föltüntetve a plakátokon. „Mielőtt önök ezt a fotót felhasználták, egyáltalán utánajártak annak, hogy ki van a képen?” Ezért azt kéri az 1956-os Emlékbizottságtól, javítsa ki az adatokat. „Mielőtt önök ezt a fotót felhasználták, egyáltalán utánajártak annak, hogy ki van a képen? Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele” - olvasható a levélben. Dózsa az RTL-nek elmondta: továbbra is meggyőződése, hogy ő van a képen, de kegyeleti okokból lemond róla, hogy az ő neve szerepeljen rajta.