Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-10 / 290. szám
tear tanai 2016. DECEMBER 10.., SZOMBAT jelen idő LÉPHAFT PÁL ROVATA Papó mondja il Kálmán egy sosem látott távoli rokon halotti torán téblábolt, mikor megszólította egy köpcös fickó, aki oldószer hatására roppant beszédesnek bizonyult. - Ismerted nagyapámat, nem? Sose felejtem az öreget! Mai napig előttem van, ahogy befészkelődik loncsos karszékébe, rágyújt az irtó büdös pipájára, tudom is, tán tyúkszart pöfékelt vele, és integet, gyeride, kincsem, papa elmongja. Furákat beszélt, akár a többi felnőtt. Egy osztálytársam apukája mondta suli után, szívesen hazadob... Inkább ne, olyan brutális dobást tuti nem élnék túl. Kiránduláson eltévedtünk, a tanárok mondták, majdcsak kilyukadunk valahol, de hát a kilyukadás fáj, rettentőn néztem a lábam elé. Aki nem vigyáz, akkorát esik, mint az olajtó, mondták, hatalmas olajtavak vannak Bakuban. Mikor nagynéném jött volna vendégségbe, mondták, á, inkább lefújják, sejtettem, hogy rovarirtóval, el is sírtam magam. Ha sok vizet ittam, mondták, béka nő a hasamban, éreztem is, hogy vartyog. Ha rosszul viselkedtem, mondták, hátrakötik a sarkam, nézegettem a sarkamat, lehet-e még hátrébb kötni, így is hátul van. Mondták, ne harangozzak lábammal az asztal alatt, az ördög meghallja, és lecibál a pokolba. Mondták, Laliszomszéd kutyaütő, de sose sikerült meglesni, mikor veri véresre valamelyik kutyát. Mondták, tisztára pici hapata, pedig nagy volt, szőrös, és szörnyen forgatta a szemét. Jobb szerettem Papót hallgatni, mesélte, Százhalomvatta arról kapta a nevét, hogy mikor Árpád apánk beérkezett, már százhalomvatta várta ott. De minek neki annyi? Papó ismerte a Kiki nevű kovácsot, Kiki a saját szerencséjének a kovácsa. Nem volt szabad verekedni, aki másnak vermetás, az csúnyán fog kinézni, a vermeta nem tréfál. Papó dalolt is, odale falun, kincsem, régebben sokat mármináltak, hogy aszongya, márminálunk, babám, márminálunk, babám... Papó mondta, olyan földjük volt, csupa himnusz, jó kedvvel, bőséggel, kövér paradicsom-paprika termett, vitték piacra. Papó ha fürdeni segített, adta a szappant, mi, férfiak, tartsunk össze, és elmondta, minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított visulya. A visulyától rettegtem, tengeri rém lehet, mellém ilyen radar rosseb ne jöjjön a kádba, még szörnyen halok. Kérdeztem papótól, mert van, hogy anyák napján orgona ágának barack a virága, mondta, rá se ránts, kicsim, hazudnak ezek, mint a vízfolyás. Barack az orgonán, haha! Olyat viszont látott Papó a háborúban, hogy ökörszem csicsereg az ágon, egy kézigránát szanaszét szaggatta az ökröt, és hopp, véres szemmel nézett le a fáról. Mondta azt is Papó, mitől kell tartani, sose menjek tüdőszűrésre, ott kiveszik a tüdőmet, tésztaszűrőn átpasszírozzák és visszateszik, nagyon fáj az, kisfiam, egyik cimbora bele is halt. Az önkényes véradás is veszélyes, adod-adod a véred, és egyszer csak anynyit adsz, hogy kiürülsz, mint egy flaska (nem tudtam, mi a flaska, de rémesen hangzott, olyan se szeretnék lenni). Meg olyan se, mint a Vegetári János, aki sosem evett rántott húst, pedig abban lakik az erő, nem is húzta soká szegény. Múltkor elkaptak pénzhamisítókat, az merő bolondság, fogni a drága jó pénzt, aztán meghamisítani, el se fogadják a boltosok. A kolbászos uborka is becsapás, nem adnak hozzá sose kolbászt, úgy kell külön megvenni. A száraz bor ellenben pompás, beszerzed tasakban, por alakban, felöntöd vízzel, rögtön iható. Nézzem az összetevőket mindig, ne legyen semmiben pácsó, az mexikói fűszer, és istentelenül csíp, kisírom a szemem, ha hozzányúlok, ha meg kézmosatlan megyek pisilni, a kukacomról is lenyúzza a bőrt. Kerüljem a darázstésztát, összedarálják és becukrozzák a darazsakat, de így is gusztustalan. A körömpörkölt finom, csak hát manikűrösnél szerzik be a körmöt, és néha nem tisztítják meg rendesen, csupa kosz marad, vagy csak beszorul a fogad közé. Saját körmét még lerágja az ember, hagyján, de a másét! ---------------------------A száraz bor ellenben pompás, beszerzed tasakban, por alakban, felöntöd vízzel, rögtön iható Papó mondta, a lányok szeretik a pókot, el is képzeltem, egyszer összekapdosok százat egy zacsiba, és rászórom a lucuskára, lássa, hogyan pókolok neki. Papó mondta, hogy a Lánchidat éjszakára betolják az alagútba, meg ne ázzon. Meg esténként elzárják a csapot, leeresztik a Dunát, és kisikálják az alját, annyi mindent összeszednek, biciklit, szemüveget, pénztárcát, sapkát, sálat, nyakláncot, kis bicskát, elcsapják az ócskásnál, meggazdagodnak belőle. De hát Papó nem jutott be Duna-sikálónak, így aztán lett belőle szegény öregember, akinek nem járnak túl az eszén, mert mindent tud a világról. Sőt, mindent iS. 1918 RÉSZLET A KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYBŐL TEREY JÁNOS A Hamlet hétfőn ment először az évadban, és jövő héten vendégjátékra megyünk vele Rómába. Utána Athénba és Szentpétervárra, tavasszal Kolozsvárra, és talán-talán Bukarestbe is, a Bulandrába (a román kulturális minisztériumon múlik a döntés). Ha jól számolom, a huszadik előadás ment le idehaza. Vagy imádják, vagy sarazzák, de ami a lényeg: egyfolytában utazunk vele. Én pedig, Csáky Alex, a Füst Milán Színház színésze, azt az egyet nyugodt szívvel mondhatom, hogy jó vagyok benne. Tavaly meghozta azt az elismerést, amire mindenki vágyik huszonévesen. És én azóta sem romlottam el a Káli holtak forgatása közben. Sőt, remélem, kicsit fölértékelődtem. Fontos, hogy legyen húsz percem minden előadás előtt, amikor egyedül lehetek. Amíg felpörgetem magam és ráhangolódom. Amúgy nem szoktam kifejezetten izgulni, és a szöveget sem felejtem el, súgóra én még sohasem szorultam. A sorokat a jelmezemmel együtt húzom magamra, ezt sokan irigylik a nehezen tanulók közül, például Brúnó, aki magolni kénytelen. A szöveg ott van szerteszét, a díszletben, a kellékekben, a kollégám arcán. Sulyok ötlete elsőre hajmeresztőnek tűnt. Emlékszem, óriási kétségeim voltak, amikor az olvasópróbán megláttam a díszletmakettet a Mátyás-szoborral és a Szent Mihály-templommal. A mi Hamletünk, mondta a rendező, 1918-ban játszódik Kolozsváron. Az idősebbik Hamlet a régi, úri, Szent István-i Magyarország embere, egy Wesselényi, Bánffy vagy Bethlen. Claudius, akit Brúnó alakít, a magyarságot rohasztó széthúzást képviseli. A rendezés férfias, erőskezű, uralkodásra alkalmas személynek mutatja be, aki talán csak érdekből vette el a királynét, és titokban a kommunistáknak készíti elő a terepet (mintha már ő lenne a királyság elorzott aranyát dédelgető Kun Béla is). Hamlet konzervatív, egészséges fiatal, hisz a család egységében, az adott szó hatalmában, a barátságban, a szerelemben és Istenben. Eddig nem ismerte sem az egyéni, sem a kollektív veszteség érzését, a keserűséget, de az önállósággal járó felelősséget sem. Nemzete történelmi kiszolgáltatottságáról nem is szólva. Csupán mindezek előérzete legyinti meg. Művelt, européer és világlátott fiatalember, aki elsőnek látja át, hogy a Monarchiának vége, és Erdély a magyarság számára elvész. Világító, nyugtalan szellemiségével saját társadalmi és családi környezetének Silány és hazug viszonyaival is szembekerül. Félfeudális provincia és vérfertő, karneválszerű forgatagban. A sírásók Házsongárdon bukkannak föl, Apáczai Csere oszlopa és Dsida sírja között félúton sompolyogva. Fortinbras pedig nem norvég, hanem román, úgy hívják, hogy Fortin Brascu, és katonáival vezeti le a díszletbeli barokk palota homlokzatáról a koronás címert. Ügyel rá, hogy ne saját kezűleg, viszont vörös tussal ő maga húzza meg az új határt a háttérben kifüggesztett térképen. Meg sem szólal magyarul, őt Zalán, egy Marosvásárhelyről nemrég áttelepült fiú alakítja. Kosztümös előadás, ám a jelmezek jelzésszerűek, vagyis azért tőlünk csak idézőjelben kapsz zsinóros díszmagyart, darutollat meg századfordulós nagyestélyit, az évszám ellenére sem vagyunk régimódiak. Pofon ez az előadás a pántlikás-árvalányhajas magyarkodásnak, mert kifogja a szelet a vitorlájukból: nem lehet többé mondani, hogy az elitista, kísérletező művészszínház nem foglalkozik nemzeti sorsproblémákkal. Ugyanakkor a vonalas liberalizmust sem bírom. Ne tekintsünk senkit sovén gazembernek csak azért, mert szívfájdalommal gondol a dédapja elcsatolt szülőfalvára Kárpátalján. Amitől még a falra mászom: „Csángó mester faragta, tehát ez a mi fétistárgyunk.” Ugyanígy: „A holokausztról szól, tehát csakis remekmű lehet.” Nem mondják ki - nem így mondják -, de viselkedésük arra enged következtetni, hogy észjárásuk éppen ez. Nem azért ünnepelnek valamit, mert jó, hanem mert valamilyen ügyet képvisel. Fájdalom. Őrület. De nem én vagyok az, aki az ilyen és az ehhez hasonló dögletes sematizmus ellen faltörő kossal harcol. Színész vagyok, és kész. Én játszom a trianoni Hamletet. Van az előadásban tárcsás telefon, revolver, gramofonlemez, háromrészes öltöny, keménygallér és cilinder, monokli Poloniuson (sétapálca nincs), sírva vigadás, magyar himnusz és operett is bőséggel. Szóval merésznek látszott, de már a főpróbahéten láttuk, hogy működik. „Leszögezem - kezdte Sulyok -: a mi legerősebb élményünk ma Magyarországon az összefogás hiánya. A tragikus széthúzás, amelynek fénytörésében Muhi, Mohács és Trianon egyaránt isteni büntetésnek tűnik föl. Igaz, hogy aránytalan büntetésnek. És erre mindenki rezonál, az is, akinek legfőbb érdeke a jelen állapotok minél további fönntartása.” HIRDETÉS magazin 31 LAPZÁRTA * HEKZAMOKOSZTOM LAPZÁRTA - A NÉPSZABADSÁG-SZTORI A lap ismert szerzői beszélnek személyes sorsukról, hogyan élték át ezeket a heteket. A kötetben sok olyan történet is helyet kap a lap elmúlt évtizedeiről, amelyekről eddig nem beszéltek. Szó lesz a pártállami Népszabadságról, és az újságírók 1989-es lázadásáról, a rendszerváltás utáni évtizedek ügyeiről, kideríti, mi igaz abból, hogy a lap veszteséget okozott a tulajdonosoknak. KORAN LIBRO KIADÓ 206 oldal, 2990 Ft ORIANA FALLACI: AZ UTOLSÓ INTER!) - AZ APOKALIPSZIS Ibibi ralis, inkorrekt, igaz A Harag - trilógia befejező kötete MÖVHT NÉP KÖNYVKIADÓ 222 oldal, 3690 Ft RITA PILASKE: A TERMÉSZET PATIKÁJA 100 KIMIXETES GYÓGYMÓD Az olyan kisebb sérülések, mint például a rovarcsípések vagy a leégés, gyorsan meggyógyíthatóak a természet patikájából. De szinte minden bajra létezik valamilyen gyógynövény. Ez a könyv bemutatja, hogyan enyhíthetjük, és gyógyíthatjuk a panaszokat természetes szerekkel és gyógymódokkal. A természetgyógyászat egyszeregye: a gyógynövények kiválasztása, a készítmények, a gyógynövényes a fűszerkészlet, allergének. SZIGET KIADÓ 124 oldal, 2950 Ft RENATE VOLK ÉS FRIEDHELM VOLK: FŐZZÜNK FŰSZERNÖVÉNYEKKEL! Az ínycsiklandó, egészséges receptek izgalmas és új ötletek kipróbálására csábítanak. A könyv a jól ismert fűszernövények mellett rég elfeledett, ellető vadnövényeket mutat be, mint például a közönséges gyíkfűí, a mezei karang vagy a réti legyezőfű. Végül azt is megtudhatjuk, hogyan ismerjük fel, mikor és hová ültessük, hogyan tartósítsuk, és hogyan hasznosítsuk a vad- és fűszernövényeket a konyhában. SZIGET KIADÓ 130 oldal, 2500 Ft Főzzünk fűszert