Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Okosabb vagyok Zuckerbergnél. MÉSZÁROS LŐRINC A HVG.HU-NAK ÍGY MAGYARÁZTA, MIÉRT NŐTT CÉGÉNEK ÁRBEVÉTELE TÍZ ÉV ALATT A HÚSSZOROSÁRA, MÍG A FACEBOOKÉ CSAK A HATSZOROSÁRA Ráérzett az aláírásgyűjtés ízére az LMP • Paks ügyében napokon belül beadják a népszavazási kezdeményezést • Beállna az MSZP az ökopárt mögé MARKOTAY CSABA Elképzelhető, hogy több népszavazá­si kérdést is megfogalmaz a paksi bőví­tés ügyében az LMP - tudtuk meg. Eze­ket napokon belül benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amint megkap­ják az adatkezelésről szóló engedélyt (ez szükséges az aláírások gyűjtéséhez) a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatóságtól. Lapunknak Gál József, az ökopárt szóvivője úgy fogalmazott, hogy több kérdés esetén jobb eséllyel kerülhető ki az NVB-nek az a gyakorlata, hogy csak a kormánynak tetsző kérdéseket en­gedi át. Arra a felvetésre pedig, hogy a népszavazási kérdés mindenképpen érintené a paksi bővítés ügyében kö­tött magyar-orosz szerződést (márpe­dig nemzetközi szerződésből eredő kö­telezettségről nem lehet referendumot kiírni), azt válaszolta, hogy a kérdést nemcsak a szerződés oldaláról, hanem például energetikai vagy más szem­pontból is meg lehet közelíteni. Az LMP múlt pénteken jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről. Az akkor ismertetett kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesí­tett áramtermelő kapacitással Magyar­­országon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?” Szél Bernadett társelnök azt mondta, az olimpiai alá­írásgyűjtésnél bebizonyosodott, az em­berek nem hagyják, hogy bizonyos kér­désekben a kormány a fejük felett dönt­sön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi bővítés még az olimpiarendezés­nél is kockázatosabb vállalkozás. Ungár Az LMP-sek most nem fog­lalkoznak azzal, hogy eset­leg tiltott népszavazási kér­déseket fogalmaznak meg Péter elnökségi tag pedig arról beszélt, hogy az olimpiai aláírásgyűjtés során a kabinet bizonyította, az emberekkel szemben szeretnének kormányozni. Az pedig, hogy nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, még nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne le­hetne kiírni népszavazást - tette hozzá. Erősen kérdéses azonban, hogy eb­ben az ügyben lehet-e olyan kérdést megfogalmazni, ami nem érint tiltott témát, vagyis jelen esetben a magyar­orosz egyezményt. Jávor Benedek, a Pár­beszéd EP-képviselője tavaly próbálko­zott egy kérdéssel, amely épp az említett szerződés felmondását kezdeményezte volna, de áprilisban a Patyi András ve­zette NVB elutasította, méghozzá egy­hangú szavazással, 10:0 arányban. A választási bizottság hivatkozott többek között az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire is. Az ominózus NVB-határo­­zat a Kúria hasonló döntését is idézte. Ennek ellenére a baloldal a jelek sze­rint felsorakozik Paks II ellen. Az Index arról számolt be, hogy a szocialisták, a liberálisok és a Momentum segítené az LMP aláírásgyűjtését. A Jobbik viszont jelezte, híve ugyan annak, hogy az or­szágot érintő fontos kérdésekben nép­szavazás legyen, de ebben a gyűjtésben nem vesz részt. - Minden párt és civil szervezet se­gítségét várjuk a népszavazási kezde­ményezés ügyében, még a Fideszét is, amely nyilatkozatok szintjén fontosnak tartja a nép véleményét. Legyen ez egy nagy nemzeti konzultáció, amit népsza­vazásnak hívunk - fogalmazott a Ma­gyar Nemzetnek Gál József LMP-szó­­vivő. A Fidesz ugyanakkor az olimpiai kudarc után aligha szeretne újabb alá­írásgyűjtést. A csalódottságot jól jelzik Orbán Vik­tor szavai. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi rendezvényén úgy fogalmazott: a ma­gyarok mindig nagyban gondolkoztak, ezért „az olimpia egy bordatöréssel ér fel”. Parragh László, az iparkamara el­nöke pedig azt mondta, szerinte aljas volt a népszavazási kezdeményezés. KIFOGÁS Az adatvédelmi hatósághoz fordult a Momentum Mozgalom azután, hogy Komáromban állításuk szerint a fi­­deszes önkormányzat tanácsadója le­fényképezte azokat, akik megjelentek fórumukon. A Momentum - amely sze­rint fennállhat a veszélye annak, hogy a résztvevőket politikai véleményük mi­att hátrány éri - azt kéri, hogy a hatóság indítson adatvédelmi eljárást, melynek eredményeként töröltetheti a fotókat, és készítőjükre 100 ezertől 20 millió fo­rintig terjedő bírságot szabhat ki. Az ökopárt sikeresen segítette a Momentum Mozgalom kezdeményezését fotó nagy Béla ­­­ Jogerősen megnyerte a Mahir az oszloppert A hirdetőcégnél most készül a károk összegzése • A városházán találhatók a bukás felelősei ► Folytatás az 1. oldalról Görög Attila tételesen, érvről érvre tá­masztotta alá, hogy miért volt helyes az elsőfokú ítélet, amin minimálisan, az ügy érdemét nem befolyásolva mó­dosított a másodfokú bíróság. Ennek alapján a legfőbb megállapítása az volt, hogy a főváros és a Mahir szerződése klasszikus haszonbérlet volt, és lénye­gében semmi alapja nem volt azoknak a kifogásoknak, amelyekre hivatkozva felmondták a szerződést. Sőt, az ítélő­tábla indokolásában nem csak az ön­­kormányzat által becsatolt dokumentu­mok megalapozatlanságát, egymáshoz képest súlyos ellentmondását mutat­ta be, hanem levezette: a fővárosnak a felmondástól számítva összesen há­rom plusz nyolc napja lett volna, hogy - igazát védve - bírósághoz forduljon, ám ezt az önkormányzat elmulasztotta, így gyakorlatilag már 2015 novemberé­től kezdve hatálytalan volt a felmondás. Hiábavaló volt a főváros hivatkozása ar­ra, hogy csak pályázat volt, és nem köz­­beszerzés, illetve néhány oszlop nem mérte, csak mutatta a levegőszennye­zettséget, ahogy a Mahir által biztosított kedvezmények sem minősültek „lehe­tetlen vállalkozásnak”. A későbbi kifo­gás, hogy a főváros túl alacsonynak ítél­te meg a Mahirral kötött szerződés sze­rinti legkevesebb évi 45 millió forintot, a másodfokú eljárásban megsemmisült, hiszen, ha jogsértés is történt volna, azt éppen a főváros, a másik szerződő fél is elkövette. Így Csikós hiába indítványoz­ta a Fővárosi Törvényszék végül meg­alapozottnak bizonyult ítéletének meg­változtatását vagy hatályon kívül he­lyeztetését, nem járt sikerrel. Az pedig végképp kimondatott: a hirdetőoszlo­pok, más néven utcabútorok elhelyezé­sére, működtetésére kötött szerződés­ről „nem mondható ki, hogy nyilván­valóan jó erkölcsbe ütközött”, már csak ezért sem lehet semmis.­­ Megvédtük az oszlopainkat, ame­lyek a hatályos szerződés szerint 2031- ig a helyükön maradhatnak - nyilatkoz­ta Magyar György, a pernyertes Mahir Cityposter Kft. ügyvédje, aki a tárgya­láson rövid ellenkeresettel élt, amely­ben az elsőfokú döntés helybenhagyá­sát kérte. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy egy önkormányzat sem járhat el sem bosszúból, sem más megfontolás­ból erőszakosan, és a magyar törvénye­ket mindenkinek be kell tartani. Mint mondta, az is kiderült, hogy ugyancsak jogsértő volt, amikor a főváros jogelle­nesen nekiesett a hirdetőoszlopoknak, és önkényesen elkezdte 2016. január elején bontani. Ezt az úgynevezett ideiglenes in­tézkedést végül a Fővárosi Törvény­szék, majd a Fővárosi Ítélőtábla állítot­ta le. Az oszlopok összértékét korábban 600 millió forintra becsülték. Magyar György kiemelte: a Mahir Cityposter Kft.-nél most készül a károk összegzése, az, hogy hány oszlop szenvedett mara­dandó sérülést, s ezek után elsősorban peren kívül szeretnék rendezni a kárté­rítést. Ha szükséges azonban, akkor jo­gi utat is igénybe vesznek. Azért, hogy közpénzből kell kárté­rítést fizetnie Budapestnek, a politikai felelősöket a városházán kell keresni. 2015. szeptember 30-án a közgyűlés Ko­csis Máté kormánypárti fővárosi tanács­nok és Szeneczey Balázs főpolgármes­ter-helyettes előterjesztése alapján úgy mondta fel a Mahir szerződését, hogy annak megkötését a Demszky-korszak­­ban fideszes képviselők is támogatták. 813­­-2 Alaptalanok voltak a kifogások Gyulaház! űrprogram Milliárdokért épül az űrközpont Hárommilliárd forintból épül űrközpont Farkas Bertalan kétezer fős szülőfalujában - adta hírül a Vastagbőr portál a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatra alapozva. A faluban annak ellenére épül „space-központ”, hogy csupán kiállítóterem megépítésére pá­lyáztak. Gyulaháza polgármestere a Szabolcs Online-nak azt mond­ta, maga sem tud pontos részleteket az óriásberuházásról, mert any­­nyira friss a határozat. Igaz, hozzátette, a múlt évben már tárgyal­tak az illetékesekkel. Bárdi Béla kifejtette, azért pályáztak korábban a kiállítóterem megépítésére, hogy a falu befogadhassa a bezárt Köz­lekedési Múzeum teljes űrrepülés-történeti tárlatát, illetve a repülés­történeti kiállítás egy részét. Azzal érveltek, hogy már 25 éve működik a településen hasonló kiállítás, valamint Farkas Bertalan is a faluban szü­letett. Már akkor felmerült, hogy nagyobb szabású tárlatot is rendezhetné­nek itt, olyasmit, mint a NASA Gateway to Space kiállítása. A polgármester re­méli, hogy a központ nagy tömegeket vonz majd Gyulaházára. (MN) 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Mapi Nemzet ­ Százmilliókért vásárolt az állam Bánki rokonától HORVÁTH Több mint 600 millió forintért vásárolt meg az állam egy pécsi épületet Bánki Erik testvérének cégétől - írta az Átlát­szó. Az ingatlant a megyei munkaügyi hivatal már húsz éve bérli a fideszes po­litikus érdekeltségétől (korábban Bán­ki is tulajdonos volt), tavaly összesen 42 millió forintot fizettek. A parlament gazdasági bizottságát vezető politikus egyébként személyesen adta ki az épü­letet még 20 évvel ezelőtt. A baranyai Fidesz erős emberének számító Bánki Erik akkori cégének még nem is állt tu­lajdonában az épület. Időközben több­ször változtak a tulajdonosok, most a mohácsi Rednitz Bt. tulajdona. Ennek egyik beltagja a németországi lakcímű Bauer Nándor Zsolt, aki Bánki közeli ro­kona. Hogy testvérek-e vagy „csak” fél­testvérek, abban eltér az Átlátszó for­rásainak tudomása, édesanyjukat min­denesetre ugyanúgy hívják. Az Átlátszó szerint egyébként vélhetően járási hiva­tal lesz a több mint félmilliárd forintért megvásárolt épületben.

Next