Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nem mondták, hogy akkor lehetek kapitány, ha Fidesz-tag vagyok.­­ ! IFJ. BOZSIK JÓZSEF, A FOGATHAJTÓK VOLT SZÖVETSÉGI KA­PITÁNYA, AKIT ELTÁVOLÍTOTTAK POSZTJÁRÓL, MIUTÁN KRITI­ZÁLT EGY MÉSZÁROS LŐRINC ÉPÍTETTE ÁLLAMI LOVARDÁT 2017. ÁPRILIST, SZOMBATMagyar Nemzet Vita a közterület-felügyeletekről mmmi Azonnali hatállyal felfüggesztették Óbuda-Békásmegyeren a közlekedésbiztonsá­gi kamerák által rögzített szabálytalankodók ellen indított eljárásokat. A III. kerü­leti önkormányzat lapunkat arról tájékoztatta: Bús Balázs, a városrész fideszes pol­gármestere tegnap reggel kérte fel erre a helyi közterület-felügyelet vezetőjét. Az in­tézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyértelmű jogi állásfoglalásáig maradna érvényben, de információink szerint jelenleg kormányszintű egyeztetések zaj­lanak a közterület-felügyeletek működésének szabályozásáról. Az ügyet Tarlós István kormány­­párti főpolgármester robbantotta ki múlt pénteken, amikor arra hívta fel azokat az autósokat, akik a megváltoztatott forgalmi helyzetekben megszegték a közlekedési szabályokat, de kizárólag kamerafelvételek alapján ötvenezer forintra bírságolták őket, ne fizessenek. Több szempontból is törvénysértőnek tartotta azt a több kerületben foly­tatott gyakorlatot, hogy a bírságoló közterület-felügyelők ott sincsenek a helyszínen, és álláspontját még kedden megerősí­tette az ORFK. Időközben a Főpolgármesteri Hivatalban azt is kiderítették: az egyik kifogásolt óbudai helyszínen szabálytala­nul, engedély nélkül szerelték fel a kamerát. A városházán közölték: az összes III. kerületi helyszínt felülvizsgálják. (Sz. ZS.) Óbuda polgármestere felfüggesztette a kamerás bírságolást « « Sztrájkhirdetés és megosztottság a BKV-nál • Káoszt okozhat, de csak részleges lehet az áprilisi nyolcnapos munkabeszüntetés ► Folytatás az 1. oldalról Ha lesz sztrájk, az a MÁV-nak átadott HÉV-vonalakat nem érinti, és az elő­városi buszokon és vonatokon kívül a HÉV-járatok is közlekedni fognak Buda­pesten és az agglomerációban. Ugyan­csak közlekedni fognak az alvállalko­zói üzemeltetésbe kiszervezett jármű­vek, amelyek csaknem elérik a teljes BKV-buszállomány felét. - Más szakszervezetekkel nem egyeztettünk, de nyitottak vagyunk, s a BKV-nál működő más szakszervezetek is csatlakozhatnak a felhívásunkhoz. A sajtóban megjelent hírekkel ellen­tétben sem a BKSZSZ, sem a VTDSZSZ nem keres semmiféle „kiskapukat”. Ki­zárólag törvényes sztrájkot szervezünk, és betartjuk a személyszállítási törvény előírásait. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy ha lesz sztrájk, az első nap­ján, azaz április 18-án minden vona­lon be kell tartani az edégséges, azaz 66 százalékos szolgáltatást. Eszerint min­den harmadik járat kimarad. A máso­dik naptól kezdve azonban a kétharma­dos utasszállítást a teljes hálózat átlagá­ra kell érteni, s ez akár egy-egy vonalon jelentheti azt, hogy lesz olyan óra, ami­kor nem közlekedik semmi - mondta Gulyás Attila. Utóbbi esettől nem tart Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, aki kérdésünk­re közölte: a szakszervezetek képviselői kijelentették, hogy a személyszállításról szóló törvény előírásait a sztrájk alatt maradéktalanul betartják. A cégvezetés munkabeszüntetés esetén is kész tár­gyalni az elégséges szolgáltatásokról, sőt, azt is elképzelhetőnek tartják, hogy csúcsidőben, reggel és délután egy­általán nem lesz sztrájk, de napközben, este és éjjel semmi nem közlekedik. - Megkaptuk a hivatalos sztrájkbejelen­tésről szóló dokumentumot, az ilyen­kor szükséges intézkedések első lépését megtettem, de bízom abban, hogy el­kerüljük a sztrájkot - emelte ki Bolla Ti­bor, aki kérdésünkre, hogy miért ígért március végére forrást a béremelések­ A dolgozók 80 százalékát lefedő két nagy szakszerve­zet valamennyi ágazatban munkabeszüntetést tartana hez, azt mondta: korábban azt remélte, hogy meg tudják teremteni a fedezetet. Csak a tízszázalékos béremeléshez leg­alább ötmilliárd forint többletet kellene találni a BKV gazdálkodásában, ám eny­­nyi nincs. Tarlós István, a Fidesz-KDNP párt­­szövetség által támogatott főpolgár­mester múlt pénteki sajtótájékoztató­ján tarthatatlannak nevezte, hogy az ál­lami szektorban várható béremelések nem érintik az önkormányzatoknál dol­gozókat, a főpolgármester ezért levél­ben kéri a miniszterelnöktől a kormány segítségét.­­ Az önkormányzatok a bér­emelést önhibájukon kívül nem tudják saját forrásból biztosítani, aki mégis ezt mondja, az tudatosan cinikusan nyi­latkozik - szögezte le akkor Tarlós Ist­ván. Úgy tudjuk, azóta levelét elküldte Orbán Viktornak, választ azonban még nem kapott a kormányfőtől. Emlékezetes, a BKV-nál legutóbb még a Demszky-korszakban, 2010 ja­nuárjában volt munkabeszüntetés, mert nem tudtak megállapodni a kol­lektív szerződésről. Az akkori hatnapos sztrájkban a BKV-nál akkor működő 26 szakszervezetből csak 14 vett részt, mert az érdekvédelem hatásos módjá­ról nem tudtak megegyezi. Úgy tűnik, hogy így van ez most is. Gulyás Attila szerint ugyanis a BKV-dol­­gozók csaknem 20 százalékát képvise­lő Egységes Közlekedési Szakszerve­zet (EKSZ) „más utakon jár”, felmondó­levelekkel és különféle forgalomlassító akciók bejelentésével. Nemes Gábor, az EKSZ elnöke ezt részben meg is erősítette a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, ha tényleg lesz sztrájk, akkor támogatják, részt vesznek benne, de emlékeztetett: hét évvel ezelőtt éppen a VTDSZSZ nem sztrájkolt. - Cirkuszban, a dolgozók át­verésében nem veszünk részt - mond­ta Nemes Gábor, aki szerint a sztrájkfel­hívás színjáték, s biztos benne, két és fél héten belül az eddigi nulla helyett lesz tényleges béremelési ajánlat. Ellenkező esetre hozzátette: „Több mint nyolcszáz felmondólevél valóban letétben van, s ha szükséges, júniusig megszervezzük a dolgozók bécsi munkavállalását.” ÚJABB METRÓPÓTLÓ BUSZOK. Semmi gyanús nincs abban a használt­­busz-beszerzésben, amelyet a BKV kö­tött egy 2008-ban eredetileg titkárnői tevékenységre alapított, de tavaly jár­mű-kereskedelemre szakosodott cég­gel, a Lektorna Kft.-vel - reagált a Ma­gyar Nemzetnek Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója az Index csütörtöki írá­sára. A fővárosi közlekedési társaság csaknem kétmilliárd forintért összesen negyven, dízel-elektromos hibrid üze­mű, Volvo típusú autóbuszt vásárolt a 3-as metró felújításának idejére szük­séges metrópótláshoz. Az Index szerint gyanús, hogy a járművek egyenkénti vételára 46,4 millió forint, miközben az interneten 28 millióért kínálnak ugyan­ilyen buszt. A portál szerint a Lektor­na Kft.-nél a Céginfó nulla forint árbe­vételt mutatott ki. Bolla Tibor viszont elmondta: a közbeszerzési pályázaton való indulás feltétele volt az ötszázmil­liós éves árbevétel, s ezt a­ cég igazolta. Hozzátette: a hivatkozott hirdetésben nyolcéves buszt kínáltak, míg a most megvásárolt járművek 2-4 évesek, és eddig Bécsben futottak. (Sz. Zs.) Legutóbb 2010 januárjában volt sztrájk a BKV-nál. Most a béremelési ajánlatra várnak a dolgozók FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA Luxusingatlanok épülhetnek az olimpiai területen • Miután Budapest visszavonta a pályázatot, nagyszabású fejlesztés kezdődhet a Duna-parton HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő (MNV) Zrt. továbbra sem hajlandó elárulni, mi lesz a sorsa annak a Du­­na-parti területnek, amelyik a 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszíne lett volna, várhatóan nagyszabású in­gatlanfejlesztés kezdődhet a területen. Legalábbis ez derül ki a IX. kerület hatá­lyos településfejlesztési stratégiájából. Az önkormányzati dokumentum­ban az olvasható: „A Rákóczi híd pesti hídfőjénél elterülő terület különlegesen kedvező feltételekkel rendelkezik jelen­tős tömegeket vonzó ingatlanfejlesztés­re, új lakó- és intézményterületek kiala­kítására.” A tanulmány megjegyzi, hogy az MNV Zrt. által 16,5 milliárd forintért megvásárolt terület Ferencváros meg­határozó jelentőségű közlekedési út­vonalai között terül el. Közvetlen a kap­csolata ugyanis a Rákóczi híddal, ami a budai, a Könyves Kálmán körút pedig a pesti oldal felé köti össze a várossal. A településfejlesztési stratégia utal arra is, hogy hasonló presztízsű ingat­lanfejlesztésre van lehetőség, mint a Duna másik oldalán elhelyezkedő Kopa­­szi-gát mellé épülő iroda- és lakásépíté­sek esetében, amelyet Orbán Viktor ba­rátja, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. épít fel. Ezzel kap­csolatban a ferencvárosi tanulmányban az áll: „A Rákóczi hídtól délre eső Du­­na-part potenciálisan az egyik legérté­kesebb alulhasznosított területe a kerü­letnek. Elhelyezkedése, a Dunához való kapcsolata magas színvonalú intézmé­nyi és lakóterületek kialakítását tenné lehetővé.” Az egymással szemben el­helyezkedő Duna-parti területek érde­kessége, hogy miközben az állam 16,5 milliárd forintért vásárolta meg a pesti­­ lakást és 130 ezer négyzetméternyi irodát tervezett a Rákóczi híd pesti olda­lára a Wing Zrt. A terület most az államé oldalit, addig a budain megvalósuló be­ruházást éppen ekkora összeggel finan­szírozza az állami tulajdonú Eximbank. Az MNV Zrt. tulajdonába került fe­rencvárosi területet egyébként 2014- ben vette meg az állam a Wing Ingatlan­­fejlesztő és Beruházó Zrt.-től (korábbi Wallis). A cég 2011-ben százmilliárd fo­rintos beruházást tervezett a partsza­kaszon ezer lakással és 130 ezer négy­zetméternyi irodával, ám ebből nem lett semmi, és végül az MNV Zrt. tulaj­donába került az ingatlan. Nem mellé­kes, hogy a vagyonkezelő már a terület vásárlásakor is titkolózott, és csupán az adásvétel tényét ismerték el, a vételárat viszont nem árulták el. Az LMP IX. kerületi képviselője azonban minden részletre kíváncsi volt az üzlettel kapcsolatban, így miután az MNV Zrt. megtagadta az adatok kiadá­sát, Jancsó Andrea pert indított a társa­ság ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig neki adott igazat, ezért a vagyonkezelő­nek ki kellett adnia a vásárlás részleteit. A bíróság indoklása alapján a szerződé­sek közérdekből nyilvános adatokat tar­talmaznak, így az MNV Zrt. hiába sze­rette volna titkos adatként kezelni, nem tehette meg. A vagyonkezelő a bírósági eljárás so­rán gyakorlatilag elismerte, ha nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingat­lanfejlesztés helyszíneként szolgálna, de egyelőre nem világos, hogy miként. Jan­csó Andrea erről korábban azt mond­ta lapunknak, két lehetőséget lát. Az egyik, hogy az állam maga fog ingatlan­­fejlesztésbe a területen - ami azt jelente­né, hogy közpénzen lakóparkot, iroda­házakat és egyéb kereskedelmi-ven­­déglátóipari egységeket építenének. A másik lehetőség pedig az, hogy a terü­letet egy magánbefektetőnek adják el.

Next