Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nem mondták, hogy akkor lehetek kapitány, ha Fidesz-tag vagyok. ! IFJ. BOZSIK JÓZSEF, A FOGATHAJTÓK VOLT SZÖVETSÉGI KAPITÁNYA, AKIT ELTÁVOLÍTOTTAK POSZTJÁRÓL, MIUTÁN KRITIZÁLT EGY MÉSZÁROS LŐRINC ÉPÍTETTE ÁLLAMI LOVARDÁT 2017. ÁPRILIST, SZOMBATMagyar Nemzet Vita a közterület-felügyeletekről mmmi Azonnali hatállyal felfüggesztették Óbuda-Békásmegyeren a közlekedésbiztonsági kamerák által rögzített szabálytalankodók ellen indított eljárásokat. A III. kerületi önkormányzat lapunkat arról tájékoztatta: Bús Balázs, a városrész fideszes polgármestere tegnap reggel kérte fel erre a helyi közterület-felügyelet vezetőjét. Az intézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyértelmű jogi állásfoglalásáig maradna érvényben, de információink szerint jelenleg kormányszintű egyeztetések zajlanak a közterület-felügyeletek működésének szabályozásáról. Az ügyet Tarlós István kormánypárti főpolgármester robbantotta ki múlt pénteken, amikor arra hívta fel azokat az autósokat, akik a megváltoztatott forgalmi helyzetekben megszegték a közlekedési szabályokat, de kizárólag kamerafelvételek alapján ötvenezer forintra bírságolták őket, ne fizessenek. Több szempontból is törvénysértőnek tartotta azt a több kerületben folytatott gyakorlatot, hogy a bírságoló közterület-felügyelők ott sincsenek a helyszínen, és álláspontját még kedden megerősítette az ORFK. Időközben a Főpolgármesteri Hivatalban azt is kiderítették: az egyik kifogásolt óbudai helyszínen szabálytalanul, engedély nélkül szerelték fel a kamerát. A városházán közölték: az összes III. kerületi helyszínt felülvizsgálják. (Sz. ZS.) Óbuda polgármestere felfüggesztette a kamerás bírságolást « « Sztrájkhirdetés és megosztottság a BKV-nál • Káoszt okozhat, de csak részleges lehet az áprilisi nyolcnapos munkabeszüntetés ► Folytatás az 1. oldalról Ha lesz sztrájk, az a MÁV-nak átadott HÉV-vonalakat nem érinti, és az elővárosi buszokon és vonatokon kívül a HÉV-járatok is közlekedni fognak Budapesten és az agglomerációban. Ugyancsak közlekedni fognak az alvállalkozói üzemeltetésbe kiszervezett járművek, amelyek csaknem elérik a teljes BKV-buszállomány felét. - Más szakszervezetekkel nem egyeztettünk, de nyitottak vagyunk, s a BKV-nál működő más szakszervezetek is csatlakozhatnak a felhívásunkhoz. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem a BKSZSZ, sem a VTDSZSZ nem keres semmiféle „kiskapukat”. Kizárólag törvényes sztrájkot szervezünk, és betartjuk a személyszállítási törvény előírásait. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy ha lesz sztrájk, az első napján, azaz április 18-án minden vonalon be kell tartani az edégséges, azaz 66 százalékos szolgáltatást. Eszerint minden harmadik járat kimarad. A második naptól kezdve azonban a kétharmados utasszállítást a teljes hálózat átlagára kell érteni, s ez akár egy-egy vonalon jelentheti azt, hogy lesz olyan óra, amikor nem közlekedik semmi - mondta Gulyás Attila. Utóbbi esettől nem tart Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, aki kérdésünkre közölte: a szakszervezetek képviselői kijelentették, hogy a személyszállításról szóló törvény előírásait a sztrájk alatt maradéktalanul betartják. A cégvezetés munkabeszüntetés esetén is kész tárgyalni az elégséges szolgáltatásokról, sőt, azt is elképzelhetőnek tartják, hogy csúcsidőben, reggel és délután egyáltalán nem lesz sztrájk, de napközben, este és éjjel semmi nem közlekedik. - Megkaptuk a hivatalos sztrájkbejelentésről szóló dokumentumot, az ilyenkor szükséges intézkedések első lépését megtettem, de bízom abban, hogy elkerüljük a sztrájkot - emelte ki Bolla Tibor, aki kérdésünkre, hogy miért ígért március végére forrást a béremelések A dolgozók 80 százalékát lefedő két nagy szakszervezet valamennyi ágazatban munkabeszüntetést tartana hez, azt mondta: korábban azt remélte, hogy meg tudják teremteni a fedezetet. Csak a tízszázalékos béremeléshez legalább ötmilliárd forint többletet kellene találni a BKV gazdálkodásában, ám enynyi nincs. Tarlós István, a Fidesz-KDNP pártszövetség által támogatott főpolgármester múlt pénteki sajtótájékoztatóján tarthatatlannak nevezte, hogy az állami szektorban várható béremelések nem érintik az önkormányzatoknál dolgozókat, a főpolgármester ezért levélben kéri a miniszterelnöktől a kormány segítségét. Az önkormányzatok a béremelést önhibájukon kívül nem tudják saját forrásból biztosítani, aki mégis ezt mondja, az tudatosan cinikusan nyilatkozik - szögezte le akkor Tarlós István. Úgy tudjuk, azóta levelét elküldte Orbán Viktornak, választ azonban még nem kapott a kormányfőtől. Emlékezetes, a BKV-nál legutóbb még a Demszky-korszakban, 2010 januárjában volt munkabeszüntetés, mert nem tudtak megállapodni a kollektív szerződésről. Az akkori hatnapos sztrájkban a BKV-nál akkor működő 26 szakszervezetből csak 14 vett részt, mert az érdekvédelem hatásos módjáról nem tudtak megegyezi. Úgy tűnik, hogy így van ez most is. Gulyás Attila szerint ugyanis a BKV-dolgozók csaknem 20 százalékát képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) „más utakon jár”, felmondólevelekkel és különféle forgalomlassító akciók bejelentésével. Nemes Gábor, az EKSZ elnöke ezt részben meg is erősítette a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, ha tényleg lesz sztrájk, akkor támogatják, részt vesznek benne, de emlékeztetett: hét évvel ezelőtt éppen a VTDSZSZ nem sztrájkolt. - Cirkuszban, a dolgozók átverésében nem veszünk részt - mondta Nemes Gábor, aki szerint a sztrájkfelhívás színjáték, s biztos benne, két és fél héten belül az eddigi nulla helyett lesz tényleges béremelési ajánlat. Ellenkező esetre hozzátette: „Több mint nyolcszáz felmondólevél valóban letétben van, s ha szükséges, júniusig megszervezzük a dolgozók bécsi munkavállalását.” ÚJABB METRÓPÓTLÓ BUSZOK. Semmi gyanús nincs abban a használtbusz-beszerzésben, amelyet a BKV kötött egy 2008-ban eredetileg titkárnői tevékenységre alapított, de tavaly jármű-kereskedelemre szakosodott céggel, a Lektorna Kft.-vel - reagált a Magyar Nemzetnek Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója az Index csütörtöki írására. A fővárosi közlekedési társaság csaknem kétmilliárd forintért összesen negyven, dízel-elektromos hibrid üzemű, Volvo típusú autóbuszt vásárolt a 3-as metró felújításának idejére szükséges metrópótláshoz. Az Index szerint gyanús, hogy a járművek egyenkénti vételára 46,4 millió forint, miközben az interneten 28 millióért kínálnak ugyanilyen buszt. A portál szerint a Lektorna Kft.-nél a Céginfó nulla forint árbevételt mutatott ki. Bolla Tibor viszont elmondta: a közbeszerzési pályázaton való indulás feltétele volt az ötszázmilliós éves árbevétel, s ezt a cég igazolta. Hozzátette: a hivatkozott hirdetésben nyolcéves buszt kínáltak, míg a most megvásárolt járművek 2-4 évesek, és eddig Bécsben futottak. (Sz. Zs.) Legutóbb 2010 januárjában volt sztrájk a BKV-nál. Most a béremelési ajánlatra várnak a dolgozók FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA Luxusingatlanok épülhetnek az olimpiai területen • Miután Budapest visszavonta a pályázatot, nagyszabású fejlesztés kezdődhet a Duna-parton HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. továbbra sem hajlandó elárulni, mi lesz a sorsa annak a Duna-parti területnek, amelyik a 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszíne lett volna, várhatóan nagyszabású ingatlanfejlesztés kezdődhet a területen. Legalábbis ez derül ki a IX. kerület hatályos településfejlesztési stratégiájából. Az önkormányzati dokumentumban az olvasható: „A Rákóczi híd pesti hídfőjénél elterülő terület különlegesen kedvező feltételekkel rendelkezik jelentős tömegeket vonzó ingatlanfejlesztésre, új lakó- és intézményterületek kialakítására.” A tanulmány megjegyzi, hogy az MNV Zrt. által 16,5 milliárd forintért megvásárolt terület Ferencváros meghatározó jelentőségű közlekedési útvonalai között terül el. Közvetlen a kapcsolata ugyanis a Rákóczi híddal, ami a budai, a Könyves Kálmán körút pedig a pesti oldal felé köti össze a várossal. A településfejlesztési stratégia utal arra is, hogy hasonló presztízsű ingatlanfejlesztésre van lehetőség, mint a Duna másik oldalán elhelyezkedő Kopaszi-gát mellé épülő iroda- és lakásépítések esetében, amelyet Orbán Viktor barátja, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. épít fel. Ezzel kapcsolatban a ferencvárosi tanulmányban az áll: „A Rákóczi hídtól délre eső Duna-part potenciálisan az egyik legértékesebb alulhasznosított területe a kerületnek. Elhelyezkedése, a Dunához való kapcsolata magas színvonalú intézményi és lakóterületek kialakítását tenné lehetővé.” Az egymással szemben elhelyezkedő Duna-parti területek érdekessége, hogy miközben az állam 16,5 milliárd forintért vásárolta meg a pesti lakást és 130 ezer négyzetméternyi irodát tervezett a Rákóczi híd pesti oldalára a Wing Zrt. A terület most az államé oldalit, addig a budain megvalósuló beruházást éppen ekkora összeggel finanszírozza az állami tulajdonú Eximbank. Az MNV Zrt. tulajdonába került ferencvárosi területet egyébként 2014- ben vette meg az állam a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.-től (korábbi Wallis). A cég 2011-ben százmilliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméternyi irodával, ám ebből nem lett semmi, és végül az MNV Zrt. tulajdonába került az ingatlan. Nem mellékes, hogy a vagyonkezelő már a terület vásárlásakor is titkolózott, és csupán az adásvétel tényét ismerték el, a vételárat viszont nem árulták el. Az LMP IX. kerületi képviselője azonban minden részletre kíváncsi volt az üzlettel kapcsolatban, így miután az MNV Zrt. megtagadta az adatok kiadását, Jancsó Andrea pert indított a társaság ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig neki adott igazat, ezért a vagyonkezelőnek ki kellett adnia a vásárlás részleteit. A bíróság indoklása alapján a szerződések közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, így az MNV Zrt. hiába szerette volna titkos adatként kezelni, nem tehette meg. A vagyonkezelő a bírósági eljárás során gyakorlatilag elismerte, ha nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingatlanfejlesztés helyszíneként szolgálna, de egyelőre nem világos, hogy miként. Jancsó Andrea erről korábban azt mondta lapunknak, két lehetőséget lát. Az egyik, hogy az állam maga fog ingatlanfejlesztésbe a területen - ami azt jelentené, hogy közpénzen lakóparkot, irodaházakat és egyéb kereskedelmi-vendéglátóipari egységeket építenének. A másik lehetőség pedig az, hogy a területet egy magánbefektetőnek adják el.