Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-10 / 107. szám
G ROVATVEZETŐ: ERDŐSI CSABA •gazdasag@magyarnemzet.hu BUX Maximum Budapest- Belgrád-vasút: Kína járnaról • Magyar kivitelezőnek nem osztanának lapot az óriásberuházásban, pedig nincs gond a szaktudással • Hízik a végszámla ► Folytatás az 1. oldalról Ráadásul Brüsszel a kivitelezés lebonyolításával megbízott kínai-magyar vegyes vállalat felállítását is vizsgálja, korrupciót sejtve. Ez szintén lassít a folyamaton, azaz, egyik cél - a gyorsaság és Brüsszel „lerázása” - sem teljesül. A beruházás alapvetően nem Magyarország, hanem Kína érdeke, ráadásul az csak az egyik szempont, hogy a görögországi Pireuszba érkező kínai teherszállító hajók rakományát vasúton tudják Európa belsejébe szállítani. Legalább ennyire fontos a kínaiaknak, hogy megvessék a lábukat az EU mélyépítési piacán, ha ugyanis a beruházás révén lesz referenciájuk, akkor indulhatnak az összes európai közbeszerzésen is, azaz a magyar kormány jóvoltából meghódíthatják az egész uniós építőipart - fogalmazott forrásunk, megjegyezve: szintén óriási üzletet jelentene a kínaiaknak, hogy a beruházás révén a rendkívül drága ETCS-eszközök szállítására és telepítésére is megnyílna az európai piac. A Budapest-Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. A múlt héten napvilágot látott hírek szerint ismert ugyanakkor, hogy a kabinet már 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, szemben a korábban kalkulált 472, majd 550 milliárddal. Azt is tudni lehet, hogy a fejlesztést 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A kamatokat illetően eddig hiába érdeklődtünk a kormánynál. Nem hivatalos úton viszont úgy értesültünk, hogy azt kettő és három százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben. Ha információink helytállók, akkor - 637,5 milliárdos hitel és húszéves futamidő esetén - legalább 132,9, legfeljebb 199 milliárd forintot tesz majd ki csak a kamat, azaz összesen 770,4-836,5 milliárd forintot kell visszafizetnie hazánknak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 112,5 milliárd forintnyi önereje, így - ha nem változnak a számok - az eredetileg 472 milliárdosra tervezett beruházás valójában duplájába, 882,9- 949 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek. ► milliárd forintra nőhet a kínaiakkal közös vasúti beruházás végső számlája Sínfelújítás Szajol és Püspökladány között. Eddig főként uniós pénzből valósultak meg a vasúti fejlesztések fotó: székelyhídi balázs Tőzsde Száguldott az OTP, vegyesen zárt a forint A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 665,32 pontos, 2,03 százalékos emelkedéssel, 33509,99 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 10,8 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. A Mol-papírok 110 forinttal, 21900 forintra gyengültek 3,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények 240 forinttal, 3,03 százalékkal, 8160 forintra erősödtek, forgalmuk 4,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem változott, 490 forintot ért, forgalma 667,8 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 80 forinttal, 1,16 százalékkal, 6950 forintra nőtt, forgalmuk 2,3 milliárd forintot ért el. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 2060,91 ponton zárt. Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedden, az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött. Lapzártánk előtt az euró 311,89, a dollár 286,38, a svájci frank 284,26, a japán jen pedig 2,5074 forinton állt. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,24 százalékkal, a dollár pedig 0,53 százalékkal erősödött, míg a frank 0,33 százalékkal, a jen pedig 0,31 százalékkal gyengült. (MN) Csak terelés az utolsó uniós mézvizsgálat? • Rizsszirupból készül a hamisított ázsiai termék, amely elözönli az európai piacot HORVÁTH ATTILA A vizsgálat arról szólt, hogyan ne tudjunk meg semmit a problémákról. Szándékosan tereltek, hogy ne derüljön ki a valóság. A mintavételek nem a valós piaci viszonyok alapján történtek, az eredményekből pedig nem állapítható meg, valójában mely országokból származnak a mézek. Egyebek között ezeket mondta lapunknak Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhészegyesület tagja azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság nemrég közzétette a 2015-ben végzett mézpiaci ellenőrzések eredményeit. A Világgazdaság beszámolója alapján a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt közölte, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús. Ehhez képest a 893 minta vizsgálatakor az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. Ugyanis a 893 mintán belül az uniós országokból származó mézkeverékek mintegy húsz százaléka bizonyult hamisnak, míg az importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében importtermékeknél egyaránt csak tíz százalék volt az arány. Takács Ferenc a vizsgálattal kapcsolatban hangsúlyozta: a hasonló, kötelező elemzések csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig egy szélesebb körű analízis során a hamis tételek már lelepleződnének. Hozzátette, legalább száz mintát kellene megvizsgálni azon termékek közül, amelyek Kínából és Délkelet-Ázsiából érkeznek, a fő problémát ugyanis ezek az országok jelentik. Szerinte többirányú elemzéssel könnyebben ki lehetne mutatni a problémákat, és nagy százalékban találnák hamisnak ezeket a termékeket. Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek húsz százaléka készül Európában, negyven százaléka kínai, negyven százaléka pedig egyéb importból származik. Utóbbi negyven százalék származási helye ismeretlen, de egy jelentős része Délkelet-Ázsiából érkezik az unióba. Takács Ferenc kijelentette, az egész mézüzlet egy hatalmas csalás. A méhész szerint az egész szakma tudja, hogy több tízezer tonna hamis méz érkezik az Európai Unióba, a nagyobb tagállamoknak mégsem áll érdekükben ezt megakadályozni, mert túlságosan féltik a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. A szakember úgy látja, a címkékről jelenleg nem derül ki, milyen eredetű méz van a csomagolásban, csak az, hogy keverék, azaz unión belüli és kívüli alapanyag is van benne, így még az sem világos, hogy kínai-e az unión kívüli termék, vagy sem. Keverékméznél ugyanis nem kötelező megadni az eredetet a jelenlegi szabályozás szerint. Takács Ferenc hangsúlyozta, Kína földrajzi adottsága nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyiségű mézet készítsen. A rizsszirup nevű termékkel azonban elérte az ország, hogy többet termeljen, mint az Európai Unió. Ezt édes íze és hasonló kémiai öszszetevői miatt mézként forgalmazzák. A Brémában található mézvizsgáló intézet igazgatója azt mondta nekünk, nem tudtak még olyan kínai terméket vizsgálni, amelyik ne lett volna hamis. Tehát nincs valódi adatuk arról, hogy milyen az igazi kínai méz. A mostani vizsgálat nem itt zajlott, saját uniós laborokban végezték, ezért lettek ilyen nevetségesek az eredmények - jegyezte meg a magyar méhész. Magyarországon egyébként több mint két éve vették le a multik polcairól a hamis mézeket, miután Takács Ferencék Brüsszelben és Magyarországon is tüntettek a hamisítványok importja ellen. A szakember hangsúlyozta, azóta sem tértek vissza a hamis termékek. Erdős Norbert néppárti európai uniós parlamenti képviselő pedig folyamatosan napirenden tartja a témát nemzetközi szinten, így a mostani vizsgálat eredményeit is kétségbe vonta. A szakember hozzátette, közös érdek, hogy megszűnjön az ilyen típusú import, ami leginkább a fogyasztókat segítené. ► százalék - a keverékmézek ekkora része készül Európán kívül, főként Kínában 2017. MÁJUS 10., SZERDA Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESSÉG: 2017. 05. 09. Devizanem Árfolyam egy egységre forintban Palóc Nagyker: nemsokára érkezik a fizetés HORVÁTH Hivatalosan is megkezdődött a felszámolás a Palóc Nagykereskedelmi Kft. ellen tegnap - tudta meg lapunk. Demeter László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei titkára elmondta, a felszámolóbiztos azt közölte a cég egykori dolgozóival, hogy megkapják az elmaradt bérüket. Erre állami bérgarancia vonatkozik, így átlagosan valamivel több mint egymillió forint bruttó összeghez juthatnak a boltosok. Húszan-huszonöten még a raktározás, leltározás feladatait végzik el, utána jelentik be a csoportos létszámleépítést, s ezt követően kezdődnek a kifizetések. A salgótarjáni székhelyű cég Nógrád megye legnagyobb munkáltatója volt, felszámolása az eredménytelenül zárult csődeljárás után kezdődött meg. A kft.-nél szeptemberben rendelték el a csődeljárást, előtte 1300 embert alkalmazott. A CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként 86 boltot üzemeltetett a térségben, de szeptember közepén kizárták a hálózatból. A Palacker boltjainak döntő többsége bérlemény, mintegy húsz saját tulajdonú üzlete van, ezek sorsáról később döntenek - úgy tudjuk, több vevő is jelentkezett már.