Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

G ROVATVEZETŐ: ERDŐSI CSABA •gazdasag@magyarnemzet.hu BUX Maximum Budapest- Belgrád-vasút: Kína járnaról • Magyar kivitelezőnek nem osztanának lapot az óriásberuházásban, pedig nincs gond a szaktudással • Hízik a végszámla ► Folytatás az 1. oldalról Ráadásul Brüsszel a kivitelezés lebonyo­lításával megbízott kínai-magyar vegyes vállalat felállítását is vizsgálja, korrupciót sejtve. Ez szintén lassít a folyamaton, az­az, egyik cél - a gyorsaság és Brüsszel „le­rázása” - sem teljesül.­­ A beruházás alapvetően nem Ma­gyarország, hanem Kína érdeke, ráadá­sul az csak az egyik szempont, hogy a görögországi Pireuszba érkező kínai te­herszállító hajók rakományát vasúton tudják Európa belsejébe szállítani. Leg­alább ennyire fontos a kínaiaknak, hogy megvessék a lábukat az EU mélyépíté­si piacán, ha ugyanis a beruházás révén lesz referenciájuk, akkor indulhatnak az összes európai közbeszerzésen is, azaz a magyar kormány jóvoltából meghódít­hatják az egész uniós építőipart - fogal­mazott forrásunk, megjegyezve: szintén óriási üzletet jelentene a kínaiaknak, hogy a beruházás révén a rendkívül drá­ga ETCS-eszközök szállítására és telepí­tésére is megnyílna az európai piac. A Budapest-Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A ter­vek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon le­hetőség legyen kétirányú közlekedésre. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora for­galomnövekedéssel és milyen megtérü­léssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaság­­élénkülést hozna. A múlt héten napvilágot látott hírek szerint ismert ugyanakkor, hogy a kabi­net már 750 milliárd forintos költségve­téssel számol, szemben a korábban kal­kulált 472, majd 550 milliárddal. Azt is tudni lehet, hogy a fejlesztést 85 száza­lékban kínai hitelből fedezné az állam. A kamatokat illetően eddig hiába érdek­lődtünk a kormánynál. Nem hivatalos úton viszont úgy értesültünk, hogy azt kettő és három százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbí­záshoz jutnak a fejlesztésben. Ha információink helytállók, akkor - 637,5 milliárdos hitel és húszéves futam­idő esetén - legalább 132,9, legfeljebb 199 milliárd forintot tesz majd ki csak a kamat, azaz összesen 770,4-836,5 mil­liárd forintot kell visszafizetnie hazánk­nak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 112,5 milliárd forintnyi ön­ereje, így - ha nem változnak a számok - az eredetileg 472 milliárdosra tervezett beruházás valójában duplájába, 882,9- 949 milliárd forintjába fog kerülni a ma­gyar adófizetőknek. ► milliárd forintra nőhet a kínaiakkal közös vasúti beruházás végső számlája Sínfelújítás Szajol és Püspökladány között. Eddig főként uniós pénzből valósultak meg a vasúti fejlesztések fotó: székelyhídi balázs Tőzsde Száguldott az OTP, vegyesen zárt a forint A Budapesti Értéktőzsde részvényin­dexe, a BUX 665,32 pontos, 2,03 száza­lékos emelkedéssel, 33509,99 ponton zárt tegnap. A részvénypiac forgalma 10,8 milliárd forint volt, a vezető rész­vények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. A Mol-papírok 110 forinttal, 21900 forintra gyengül­tek 3,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények 240 forinttal, 3,03 százalékkal, 8160 forintra erősödtek, forgalmuk 4,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem vál­tozott, 490 forintot ért, forgalma 667,8 millió forint volt. A Richter-papírok ár­folyama 80 forinttal, 1,16 százalékkal, 6950 forintra nőtt, forgalmuk 2,3 mil­liárd forintot ért el. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 2060,91 ponton zárt. Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedden, az euróhoz és a dollárhoz képest gyen­gült, míg a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött. Lapzártánk előtt az euró 311,89, a dollár 286,38, a svájci frank 284,26, a japán jen pe­dig 2,5074 forinton állt. Az előző na­pi záráshoz képest az euró 0,24 száza­lékkal, a dollár pedig 0,53 százalékkal erősödött, míg a frank 0,33 százalék­kal, a jen pedig 0,31 százalékkal gyen­gült. (MN) Csak terelés az utolsó uniós mézvizsgálat? • Rizsszirupból készül a hamisított ázsiai termék, amely elözönli az európai piacot HORVÁTH ATTILA A vizsgálat arról szólt, hogyan ne tud­junk meg semmit a problémákról. Szán­dékosan tereltek, hogy ne derüljön ki a valóság. A mintavételek nem a valós piaci viszonyok alapján történtek, az eredményekből pedig nem állapítható meg, valójában mely országokból szár­maznak a mézek. Egyebek között ezeket mondta la­punknak Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhészegyesület tagja azzal összefüggésben, hogy az Európai Bi­zottság nemrég közzétette a 2015-ben végzett mézpiaci ellenőrzések ered­ményeit. A Világgazdaság beszámolója alapján a vizsgálati eredmények közzé­tétele előtt a bizottság azt közölte, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús. Ehhez képest a 893 minta vizsgálatakor az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. Ugyanis a 893 mintán belül az uniós országokból származó mézke­verékek mintegy húsz százaléka bizo­nyult hamisnak, míg az importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, vala­mint a teljes egészében importtermé­keknél egyaránt csak tíz százalék volt az arány. Takács Ferenc a vizsgálattal kapcso­latban hangsúlyozta: a hasonló, kötele­ző elemzések csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig egy szélesebb körű analízis során a hamis tételek már lelepleződnének. Hozzá­tette, legalább száz mintát kellene meg­vizsgálni azon termékek közül, amelyek Kínából és Délkelet-Ázsiából érkeznek, a fő problémát ugyanis ezek az orszá­gok jelentik. Szerinte többirányú elem­zéssel könnyebben ki lehetne mutatni a problémákat, és nagy százalékban talál­nák hamisnak ezeket a termékeket. Az uniós piacon, a boltok polcain ta­lálható keverékmézek húsz százaléka készül Európában, negyven százaléka kínai, negyven százaléka pedig egyéb importból származik. Utóbbi negyven százalék származási helye ismeretlen, de egy jelentős része Délkelet-Ázsiából érkezik az unióba. Takács Ferenc kije­lentette, az egész mézüzlet egy hatal­mas csalás. A méhész szerint az egész szakma tudja, hogy több tízezer tonna hamis méz érkezik az Európai Unióba, a nagyobb tagállamoknak mégsem áll érdekükben ezt megakadályozni, mert túlságosan féltik a kereskedelmi kap­csolatokat az ázsiai országgal. A szak­ember úgy látja, a címkékről jelenleg nem derül ki, milyen eredetű méz van a csomagolásban, csak az, hogy keverék, azaz unión belüli és kívüli alapanyag is van benne, így még az sem világos, hogy kínai-e az unión kívüli termék, vagy sem. Keverékméznél ugyanis nem kötelező megadni az eredetet a jelenle­gi szabályozás szerint. Takács Ferenc hangsúlyozta, Kína földrajzi adottsága nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyi­ségű mézet készítsen. A rizsszirup ne­vű termékkel azonban elérte az ország, hogy többet termeljen, mint az Európai Unió. Ezt édes íze és hasonló kémiai ösz­­szetevői miatt mézként forgalmazzák.­­ A Brémában található mézvizsgáló intézet igazgatója azt mondta nekünk, nem tudtak még olyan kínai terméket vizsgálni, amelyik ne lett volna hamis. Tehát nincs valódi adatuk arról, hogy milyen az igazi kínai méz. A mostani vizsgálat nem itt zajlott, saját uniós la­borokban végezték, ezért lettek ilyen nevetségesek az eredmények - jegyez­te meg a magyar méhész. Magyarországon egyébként több mint két éve vették le a multik polcai­ról a hamis mézeket, miután Takács Fe­­rencék Brüsszelben és Magyarországon is tüntettek a hamisítványok importja ellen. A szakember hangsúlyozta, azóta sem tértek vissza a hamis termékek. Er­dős Norbert néppárti európai uniós par­lamenti képviselő pedig folyamatosan napirenden tartja a témát nemzetkö­zi szinten, így a mostani vizsgálat ered­ményeit is kétségbe vonta. A szakem­ber hozzátette, közös érdek, hogy meg­szűnjön az ilyen típusú import, ami leginkább a fogyasztókat segítené. ► százalék - a keverékmézek ekkora ré­sze készül Európán kívül, főként Kínában 2017. MÁJUS 10., SZERDA Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESSÉG: 2017. 05. 09. Devizanem Árfolyam egy egységre forintban Palóc Nagyker: nemsokára érkezik a fizetés HORVÁTH Hivatalosan is megkezdődött a felszá­molás a Palóc Nagykereskedelmi Kft. el­len tegnap - tudta meg lapunk. Deme­ter László, a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének Nógrád megyei titkára elmondta, a felszámolóbiztos azt közölte a cég egykori dolgozóival, hogy megkapják az elmaradt bérüket. Erre állami bérgarancia vonatkozik, így átla­gosan valamivel több mint egymillió fo­rint bruttó összeghez juthatnak a bolto­sok. Húszan-huszonöten még a raktáro­zás, leltározás feladatait végzik el, utána jelentik be a csoportos létszámleépítést, s ezt követően kezdődnek a kifizetések. A salgótarjáni székhelyű cég Nógrád megye legnagyobb munkáltatója volt, felszámolása az eredménytelenül zá­rult csődeljárás után kezdődött meg. A kft.-nél szeptemberben rendelték el a csődeljárást, előtte 1300 embert alkal­mazott. A CBA korábbi franchise-part­­nereként és regionális központjaként 86 boltot üzemeltetett a térségben, de szeptember közepén kizárták a hálózat­ból. A Palacker boltjainak döntő több­sége bérlemény, mintegy húsz saját tu­lajdonú üzlete van, ezek sorsáról ké­sőbb döntenek - úgy tudjuk, több vevő is jelentkezett már.

Next