Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

2017. MÁJUS 10., SZERDA Mesés gazdagodás az Orbán családnál • Közvetve állami pénzeknek is szerepük volt a gyorsan szerzett vagyonban • Mészáros cégeinek is bedolgoznak MARKOTAY CSABA Látványos növekedést értek el az el­múlt években Orbán Viktor családjának céges érdekeltségei, amelyek közvetett módon - az állammal szerződött válla­latok beszállítóiként - juthattak hozzá többmilliárdos bevételhez. A miniszter­­elnök édesapjának cége 2012 óta meg­kétszerezte bevételét, Orbán Viktor fia­talabb testvére pedig százmilliókkal gazdagodott - derült ki a Direkt36 por­tál oknyomozó cikkéből. Az Orbán Győző (ő az édesapa) több­ségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kft. forgalma például 2010-ben még 1 milliárd forint körül volt, ami 2015-re 3 milliárd fölé nőtt, 2015-ben 1,8 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a cégből. Hasonlóan jól megy a kormányfő test­vére, Orbán Áron tulajdonában lévő Ne­héz Kő Kft.-nek is, amelynek 2015-ben 1,6 milliárdos forgalma volt, és több mint 400 millió forintnyi osztalékot fi­zetett. A miniszterelnök édesapja és két testvére által birtokolt, bányászat­tal, betontermékek gyártásával és szál­lítmányozással is foglalkozó cégek ese­tében (az oknyomozó a Dolomit és a Ne­héz Kő mellett a Gánt Kft.-t vette górcső alá) kiemelték, hogy míg a 2013-as, ösz­­szesen 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, ad­dig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 szá­zalékos volt az arány. A három év alatt összeszedett nyereséget pedig teljes egészében ki is vették, és ebből - az üz­lettársak részesedésének leszámítása után - csaknem 2 milliárd forint közvet­lenül az Orbán család tagjainak magán­­vagyonát gyarapította. Arról is beszámolt a Direkt36, hogy a látványos felívelés minden részle­tét nem sikerült megismerniük. Ennek oka, hogy bár a miniszterelnök család­tagjainak cégei többször kaptak meg­rendeléseket állami finanszírozású munkákra, ez nem nyilvános, ugyanis beszállítóként vettek részt a munkák­ban. A közbeszerzések nyertes kivitele­zőit ugyan fel kell tüntetni a nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbí­zott beszállítókra azonban ilyen szabály nem vonatkozik. Már korábban jelentek meg hírek ar­ról, hogy a Dolomit Kft.-től szállítottak követ egy nagyobb vasúti felújításra, tavaly nyáron pedig a budapesti Mar­git-szigeten indított csatornázási mun­kák helyszínén tűntek föl olyan betone­lemek, amelyeket az említett Orbán-cég gyártott. A Direkt36 által most megszer­zett dokumentumok bizonyítják, hogy a Dolomit legalább két nagyszabású csa­tornázási projektben is részt vett az el­múlt években, ezzel pedig közvetve ál­lami pénzhez jutott. Az egyik csator­názás Érden zajlott, a másik Budapest külső kerületeiben. A megrendelők kö­zött volt a Közgép Zrt., majd Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. Az érdi és a budapesti projektek­nek is több tíz milliárdos költségveté­sük volt, bár ennek valószínűleg csak egy kis része jutott az Orbán család ér­dekeltségeihez. Más részletek is utalnak az említett társaságok állami kötődéseire: a gán­ti kőbányából például a Colas jászbe­rényi aszfaltkeverő üzemébe szállítot­tak követ, ezt a portál a gánti bányában megrakott kamionokat követve derítet­te ki. A Colas az állami építőipari beru­házások, főleg az útépítések egyik leg­nagyobb szereplője.­­ Úgy gondolom, a határ a törvényes­ség és a törvénytelenség között van. Aki szabálysértést sejt, az jelezze a rendőr­ségen - mondta tegnap Kósa Lajos (Fi­desz). Az Együtt jelezte: a parlament mentelmi bizottságához fordul, mert szerintük a miniszterelnöknek a beval­lottnál sokkal nagyobb a vagyona. A DK szerint az ehhez hasonló ügyeket egy kormányváltás után kell kivizsgálni. Orbán Viktor mellett édesapja, Győző (homlokán napszemüveggel), aki bányászatban és betongyártásban utazik fotó: béres attila Az LMP a kormány plakátkampányait is szabályozná KATONA MARIANN Tett ugyan egy gesztust a Fidesz az LMP-nek, hogy a zöldpárt szavazatai­val meglegyen a pártok plakáthirdeté­seit tovább szigorító törvényjavaslatuk­hoz a kétharmados többség, az ellenzé­ki pártnak viszont ez még kevés. Arról a fideszes törvényjavaslatról van szó, amely előírná, hogy a pártok a kam­pányidőszakon kívül csak „piaci áron” hirdethessenek. Benyújtói „lex csics­­kának” nevezik, mert szerintük ezzel szabnának gátat annak, hogy milliár­dosok pártokat támogathassanak. Kósa Lajos tegnap azt mondta, támogatják az LMP egyik módosító javaslatát, amely nemcsak az óriásplakátokra, hanem minden szolgáltatásra előírná, hogy a pártok ne kaphassanak kedvezményt. Az LMP azonban ezt még kevésnek tartja ahhoz, hogy biztosítsák a kéthar­mados többséget. Hadházy Ákos, a párt társelnöke a Magyar Nemzetnek úgy be­szélt, ők csak akkor fogják megszavazni a fideszes indítványt, ha minden javas­latukat elfogadják. Márpedig ezek kö­zül az egyik a kormányzati propagan­dát is tiltaná. Javasolják ugyanis, hogy a kormány se költhessen olyan reklám­ra, amely a választók döntésének befo­lyásolására alkalmas. Kiállnak a CEU-ért Lovász László marad az MTA elnöke Újraválasztotta Lovász László elnö­köt (képünkön) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnapi, 188. közgyű­lése. A három évre szóló megbízatá­sa során tovább segíti őt Török Ádám főtitkár és Barnabás Beáta főtitkárhe­lyettes is. Élettudományi alelnöknek Freund Tamást, társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajost, természettu­dományi alelnöknek pedig a leköszö­nő Szász Domokos helyett Bokor Józse­fet választotta az MTA döntéshozó tes­tülete. Lovász László új ciklusának első beszédében kiemelte, hogy „az aka­démia olyan szervezet, amelynek po­litikai megosztottságtól függetlenül el­sődleges célja a tudomány szolgálata”. Első ciklusának tanulságaként megje­gyezte, hogy az MTA munkája rendkí­vül szerteágazó, így egyszerre kell fi­gyelni a kiterjedt nemzetközi kapcsola­tokra, a tudomány népszerűsítésére és a magyar társadalom általános kérdé­seire is. A legfőbb megoldandó problé­mák között jegyezte meg a női kutatók helyzetét: tavaly egy sem került az aka­démiára, ezért ösztönzőkön és kedvez­ményeken dolgoznak. A CEU helyzete kapcsán az elnök kitart korábbi állás­pontja mellett: a kormány tegye lehető­vé a „kiemelkedő” egyetem további za­vartalan működését Budapesten, mert „nagyon szerencsétlennek” tartanák, ha külföldre költözne. Az MTA ebben közvetítene - mondta. (MTI) Semjén: Néha pszichiáternek éreztem magam • Összesen 950 ezer embert honosítottak • Változhat az Ukrajnával kapcsolatos külpolitika LŐRINCZ TAMÁS A kormány összesen 89 milliárd forin­tot költött 2016-ban a határon túli ma­gyarok támogatására, miközben ez az összeg 2009-ben még kilencmilliárd forint volt - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterel­nök-helyettes éves parlamenti meghall­gatásán. A pénz egy részét kulturális és oktatási célokra fordították, így példá­ul több egyetem és iskola is kapott belő­le, de úgy tervezik, jövőre indul egy 17 milliárd forintos óvodafejlesztési prog­ram is. " ‘ ► milliárd forintos óvodafejlesztési programot indít a kormány a határon túli magyaroknak A határon túli gyerekek valamivel több mint 22 ezer forintos oktatási tá­mogatásával kapcsolatban Semjén Zsolt megjegyezte, hogy korábban felmerült ennek a juttatásnak a rászorultsági el­ven való elosztása, ám a magyar ható­ságok nem tudnák megbízhatóan ellen­őrizni egy külföldi család anyagi hely­zetét. - Az is fontos szempont volt a rendszer kialakításakor, hogy közvetlen kapcsolat legyen a külhoni magyarok és a magyar állam között - tette hozzá. Egységes demográfiai program ké­szül, és minden lehetséges kezdemé­nyezésbe bevonják a külhoni magyar­ságot is - derül ki a miniszterelnök-he­lyettes beszámolójából.­­ Első lépés a 64 ezer forintos anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik - mondta. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint eddig - 30 ezer kérelem eluta­sítása mellett - összesen 950 ezer főt honosítottak, ebben a ciklusban pe­dig „meglesz az egymillió új állampol­gár”. Szávay István, a Jobbik képviselő­je aggályosnak tartotta a honosítási el­járás „megengedőségét”, több tízezren ugyanis úgy kapták meg az állampol­gárságot, hogy nem is tudnak magya­rul. Semjén Zsolt szerint ugyanakkor bizonyos területeken kisebb nyelvi tu­dással is indokolt lehet az állampolgár­ság megadása. A jelenlegi szisztémában egyébként a közigazgatási vizsga után a jelentkezők nemzetbiztonsági, vala­mint közbiztonsági ellenőrzéseken is át­esnek. Az állampolgárságok közül utó­lag kétszázat vontak vissza, jellemzően nyelvi problémák miatt.­­ A kormány stratégiájának része a külföldi magyar cégek erősítése is, ezért jelentős összegű vissza nem térítendő támogatásokat, valamint kedvezmé­nyes hiteleket is biztosítottunk - mond­ta Semjén Zsolt. Szávay István erre vo­natkozólag megjegyezte, , szerinte nem biztos, hogy érdemes ilyen összegű tá­mogatást önteni a szomszédos országok költségvetésébe, a támogatásokból be­folyó adó ugyanis a környező államokat gazdagítja. A miniszterelnök-helyettes az au­tonómiatörekvések támogatásáról azt mondta, hogy Magyarország nem kért semmilyen „extrém” dolgot, mindösz­­sze olyan követelésekkel állt elő, ami más országban már megvalósult. - Hiá­ba hívogatják be a nagyköveteinket - je­gyezte meg. Semjén arra is kitért, hogy a határon túli magyar pártokkal kapcsolatban az volt a kormány elsődleges célja, hogy e szervezetek együtt induljanak a válasz­tásokon. Állítása szerint az összefogás­ról szóló tárgyalásokon - amelyeken a miniszterelnök-helyettes is részt vett - inkább pszichiáternek érezte magát, akinek régi problémákat kell megolda­nia. A szlovákiai magyar pártok összefo­gásával kapcsolatban azt közölte, hogy azért a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) kötöttek megállapodást, mert a Híd ön­magát vegyes pártként határozta meg. Szávay kifogásolta, hogy „folyama­tosan kapjuk a pofonokat Ukrajnától”, miközben a kormány csak azt hangoz­tatja, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett. Semjén erre úgy reagált: „Van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy a mi hozzáállásunk is változhat, ha az övék nem változik.” Semjén Zsolt fotó: mti/bruzák noémi Vége a tesztüzemnek Csak célzott ellenőrzések lesznek A kormány ideiglenesen felfüggeszti a szisztematikus határellenőrzésről szó­ló uniós rendelet alkalmazását - közöl­te a Belügyminisztérium parlamenti ál­lamtitkára. Kontrát Károly elmondta, az intézkedés miatt többórás várako­zás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a vára­kozás ideje megsokszorozódhat. Hoz­zátette: a kormány ezért szükségesnek látja a szisztematikus határellenőrzés ideiglenes felfüggesztését, helyette cél­zott határellenőrzést vezet be. Magyar­­országnak kezdettől voltak fenntartá­sai a jogszabály gyakorlati működésé­vel kapcsolatban, és az elmúlt heteket tesztüzemnek tekintette - fejtette ki Kontrát Károly. Az illegális bevándorlás Európa legfontosabb vívmányait, így a schengeni rendszert és az uniós állam­polgárok szabad mozgását veszélyez­teti - tette hozzá. Kontrát Károly azt is mondta, hogy a kormány szerint Brüsz­­szelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával”, hanem az illegális be­vándorlók megállításával, ellenőrzésé­vel és a terroristák felkutatásával kelle­ne elsősorban foglalkoznia. Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőr­zést, amelynek értelmében mindenkit ellenőrizni kell a schengeni határokon. A tagállamok eltekinthetnek ettől, de csak akkor, ha ez nem okoz biztonsági kockázatot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék